Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő beszélt a legtöbbet az Országgyűlésben, szintén ő szólalt fel a legtöbbször az új parlamenti ciklus első ülésszakán - derül ki az Országgyűlés adataiból.

A legtöbbet felszólaló képviselők listáját az ellenzék, elsősorban a jobbikos képviselők vezetik. Gaudi-Nagy Tamás 102 alkalommal, 8 óra 57 percet beszélt.

A felszólalások számát tekintve 91-gyel követi őt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd 58-cal Novák Előd és 57-tel Volner János jobbikos képviselő. A felszólalások összidejét figyelembe véve, Gaudi-Nagy Tamás mögött itt is második - hat órával és ötvenöt perccel - Schiffer András, a harmadik majdnem 4 óra 20 percnyi beszéddel Novák Előd, a Jobbik alelnöke. A legaktívabb szocialista Lamperth Mónika volt, aki 44-szer szólalt fel és 2 óra 39 percet beszélt.

Nehéz helyzetben vannak Budaházy György gyerekei. A három csemete kommandósok között, bilincsbe verve látta az apját.

Budaházy György ügye évek óta erősen megosztja a közvéleményt. A terrorizmussal is vádolt György jelenleg egy éve tölti előzetes büntetését a váci börtönben. A NapiászOnline korábban közölte a vele készített exkluzív börtöninterjút. Most annak jártunk utána, mi történt a családdal Budaházy börtönbe kerülése óta.

Megszavazta az Országgyűlés kétharmados többsége a közbiztonság javítása érdekében szükséges törvénymódosításokat.

A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte, most elfogadott rendelkezés értelmében, a kormány támogatását élvező törvényjavaslat elzárással fenyegeti és 150 ezer forintos pénzbírságra emeli a büntetését azoknak, akik betiltott szervezet tevékenységét végzik, illetve akik nyilvános rendezvényen betiltott szervezet egyenruháját, formaruháját vagy ahhoz hasonlót(!) viselnek. Sőt a Magyar Nemzeti Gárda tagjai és a hozzájuk kötődő személyek is számíthatnak további rendőrségi vegzatúrára. A Jobbik frakciója tarkóra tett kézzel tiltakozott a demokrácia rabosítása ellen.

Szerbia diplomáciai offenzívára készül a Nemzetközi Bíróság döntése után, amely alapján Koszovó függetlenedése nem ellentétes a nemzetközi joggal. Pristina szerint 35 újabb ország ismerheti el hamarosan függetlenségüket, az eddigi ellenzők, köztük Kína és Oroszország azonban nem változtattak álláspontjukon. Abházia elnöke máris a bírósági döntésre hivatkozva követelte elismerésüket.

Szerbia folytatja a diplomáciai küzdelmet Koszovóért a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) csütörtöki tanácsadó véleménye után is, amely jogszerűnek mondta ki a volt szerb tartomány függetlenségét, írják a szerb lapok. Már a hét végén legalább húsz tapasztalt diplomata fog felkeresni 55 országot, átadják Boris Tadic államfő levelét, és szóban is érvelnek saját álláspontjuk mellett.

A hágai Nemzetközi Bíróság nem kötelező érvényű állásfoglalása szerint Koszovó nem függetlenségének kikiáltása nem volt ellentétes a nemzetközi joggal. A döntés akár hivatkozási alapként is szolgálhat más országokban élő kisebbségek számára.

Az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságának tanácsadó véleménye szerint Koszovó 2008-as egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal.

Zétényi ZsoltZétényi ZsoltAz Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a frakciók által javasolt mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltet támogatta. A jelöltek meghallgatásán a Fidesz jelöltje Stumpf István cégügyeit magyarázta, valamint függetlenségét bizonygatta. Személye, mivel a törvényben előírt feltételeknek nem felel meg továbbra is elfogadhatatlan az ellenzéki pártok számára. A Jobbik jelöltje Zétényi Zsolt hitet tett a Szent Korona-tan mellett.

Meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A legnagyobb támadást ismét a Fidesz jelöltje Stumpf István kapta. Az ellenzéki pártok mindegyike elfogadhatatlannak tartja személyét, ugyanis az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének pártkötődése egyértelmű, valamint a törvény értelmében a jelöltnek, húsz éves szakmai gyakorlattal vagy pedig kiemelkedő elméleti tudással és meghatározott tudományos fokozattal kell rendelkeznie, amely kritériumoknak szintén nem felel meg a kormánypárt kiválasztottja.

A börtönben lévő szabadságharcossal dr. Gaudi-Nagy Tamás készített interjút. Gyurit már több mint egy éve tartja fogva a hatalom, aminek ugyan a színe változott, de a lényege nem. A koncepciós per tovább folytatódik, azonban, mint az hallható lesz, a pribékek nem érték el céljukat: Gyuri nem csak kitart, de értelmesen használja fel kényszerű szabadidejét.

Aki nem ismerné az előzményeket, az a Budaházy-aktában tájékozódhat.

Gyurinak fogva tartása óta először nyílik alkalma interjút adni (eddig maximum leveleket küldhetett): a Szent Korona Rádió és a többi médium kérelmeit az ügyészség rendszeresen - indok nélkül - elutasította.

Az ellenzéki pártok továbbra is fenntartják, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Stumpf István nem felel meg a törvényi követelményeknek ahhoz, hogy alkotmánybíróvá lehessen választani.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az alkotmányügyi bizottság keddi ülése után újságíróknak azt mondta: a kormánypárti többség nyíltan törvényt sért Stumpf István jelölésével, hiszen ő nyilvánvalóan nem felel meg a törvényi feltételeknek, a jelölők és a szakbizottság "egyfajta törvénysértésbe hajszolhatják bele a parlamentet".

Ellenzéki tiltakozás kíséretében ugyan, de támogatta Stumpf Istvánt, mint alkotmánybíró-jelöltet az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Stumpfot egyébként nemcsak a Fidesz és a KDNP tartja megfelelőnek a tisztségre, hanem maga a jelölt is. Annak ellenére, hogy jogászként sosem tevékenykedett. Holnap, bár minden párt jelöltjéről szavaznak, várhatóan a Fidesz favoritjai - Stumpf és Bihari Mihály - lesznek a befutók.

Mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltről szavaz az Országgyűlés csütörtökön. Az ellenzéki képviselők közül elsőként Gaudi-Nagy Tamás javasolta, hogy ne csak a kormányoldal, hanem az ellenzék által javasolt alkotmánybírákat is hallgassa meg az Alkotmányügyi bizottság. Balsai István a testület elnöke hétfőn elmondta: az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság a pártok által javasolt mind a nyolc személyt jelöltnek tekinti, ezért mindegyiküket meghallgatja.

"A bizottság tagjai közül messze Gaudi-Nagy Tamás tűnt a legkompetensebbnek, továbbá egyedül ő mert nyíltan ellentmondani a meghallgatott rendőröknek és felhívni a figyelmüket az ellentmondásokra." (Index értékelés)

Szervezetlenség, alkalmatlan védőfelszerelés, belső kommunikációs problémák: a 2006. őszi utcai csatákat vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottak szerint a rendőrség alkalmatlan volt a rendvédelemre. A jogsértések felelősségét továbbra sem vállalja senki.

A Magyar Nemzeti Gárda ügyében Orbán Viktor és a kormánypárt álláspontja szöges ellentétben áll a Jobbik véleményével. Míg a kormányfő, az állam erőszak-monopóliumát megkérdőjelező szerveződésnek, addig a Jobbik tisztességes magyar emberek összetartó közösségének tartja a Gárdát. Vona Gábor a párt parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, a miniszterelnök és a frakció közötti egyeztetés után a barikad.hu-nak kijelentette, a Jobbik nem szélsőséges, hanem radikális nemzeti párt.

Vegyi úton tennék akcióképtelenné a pedofilokat Romániában. A vegyi kasztráció törvényes Lengyelországban és az Egyesült Államokban is.

Iulian Urban demokrata-liberális képviselő készülő törvénytervezete kémiai kasztrációval büntetné a kiskorúakat szexuális perverzióval megrontó elítélteket, írja a manna.ro román hírportál. A képviselő szerint egyes uniós országokban már bevett gyakorlat, hogy a nemi erőszak és pedofília miatt elítélt bűnelkövetőknek gyógyszeres kezeléssel fojtják el a nemi vágyát.

Kacziba Antal szerint Gyurcsány Ferencnek kormányfőként lehetősége volt arra, hogy utasítást adjon 2006 őszén a Magyar Televízió székházának megvédésére; a nyugállományú rendőr altábornagy, az úgynevezett Gönczöl-bizottság volt tagja a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottság mintegy hatórás szerdai ülésén ugyanakkor annak a véleményének is hangott adott, hogy az utasítás rendészeti szempontból felesleges.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottságának ülésén Révész Máriusz, a testület fideszes tagja azt mondta: a vonatkozó törvények szerint a miniszterelnök ezt a rendészeti területért felelős miniszteren keresztül tehette volna meg. A politikus ezzel utalt arra, hogy a bizottság legutóbbi ülésén Petrétei József volt igazságügyi miniszter azt mondta: rajta keresztül a kormányfő nem adott utasítást, s ő maga sem tett ilyet. Gyurcsány Ferenc egy televíziós nyilatkozatában mondta azt, hogy utasítást adott a rendőröknek a székház megvédésére.

Az alábbiakban a jelentést olvashatják. Az oldal alján található linkről letölthető a dokumentum.

Elfogadhatatlan a Jobbik számára a közbiztonsági törvényjavaslat több eleme - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a párt országgyűlési képviselője keddi budapesti sajtótájékoztatóján, amelyet Volner Jánossal, frakciótársával tartott. Gaudi-Nagy Tamás Lex Gárdának nevezte az előterjesztést. Szerinte a tettenérés szabályozásának módosítása azt jelenti, hogy ha valaki elmegy egy "gárdistagyanús" tüntetésre, akkor "47 óra múlva, hajnali háromkor a kommandósok rárúghatják az ajtót" az egyesülési joggal való visszaélés gyanúja miatt. Közölte: a gárdaellenes "hisztéria" az új kormány alatt is folytatódik.

A Jobbik frakciója késő este is kiemelt figyelmet szentelt a devizahitelesek problémájának. Gyüre Csaba, Vágó Sebestyén, Gaudi-Nagy Tamás és Sneider Tamás is felszólalt a lakásokra vezetett végrehajtások jövő év március 1-éig tervezett moratóriumát megteremteni kívánó törvénymódosítás vitájában.

Ennek során felhívták a figyelmet a lakásmaffia veszélyeire, továbbá arra, hogy az állampolgárok milyen veszélyeknek vannak kitéve a különféle devizák árfolyamingadozásai miatt. Különösen felhívták a figyelmet arra, hogy szervezett bűnözői csoportok kihasználják a szerencsétlenül járt emberek helyzetét, és maffiamódszerekkel zajló kilakoltatások történtek meg az elmúlt hetekben is. Vágó Sebestyén már korábban módosító javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy a moratórium hosszabb ideig tartson. Ezt úgy tűnik támogatni fogja a kormánytöbbség is.

Wittner Mária is támogatja a politikai foglyok ügyét, ennek bizonyságául itt olvasható a neves '56-os szabadságharcos, jelenleg FIDESZ színeiben országgyűlési képviselő nyilatkozata, amelyet az Országgyűlés emberi jogi bizottságának 2010. május 20-án tartott ülésén mondott el a Btk. módosítás (három csapás) bizottsági vitájában: