Gaudi-Nagy Tamás kevésnek tartotta a benyújtott formájában a javaslatot. Mint mondta, gyors lépéseket vár a kormánytól annak érdekében, hogy a kommunizmus bűnösei felelősségre vonhatók legyenek, a múlt szabadon tárgyalható legyen, és lehetővé váljon, hogy ne bujkálhassanak el azok, akik az ország jelenlegi helyzetéért felelősek, beleértve Lendvai Ildikót is. Hozzátette: a jogalkotásnak lépnie kell, beleértve a Btk. és az alkotmány módosítását.

Az Európa Tanács június 21-25 közötti parlamenti közgyűlésén  Gaudi-Nagy Tamás határozottan elítélte Szerbia nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kétarcú politikáját a koszovói helyzettel kapcsolatos jelentés vitájában.

Ha csupán romastratégiákat fogadunk el, de az elszegényedésre és leszakadásra ítélt területeket nem zárkóztatjuk föl, soha nem fog jelentősen javulni a helyzet - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által a romák európai helyzetéről hozott állásfoglalással kapcsolatban.

Gaudi-Nagy Tamás határozott fellépést sürgetett a példátlan szlovák lépés ellen

Nem volt hajlandó kifizetni a szlovák állam Berényi József eddigi parlamenti képviselő strasbourgi útját, így - bár ő a jelentéstevője három napirenden levő előterjesztésnek is - nélküle tárgyalta jelentéseit az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése és az ET Jogi és Emberi Jogi Bizottsága 2010. június 22-én.

Hamarsan videóval is bővül a cikk!

Beadvánnyal fordult csütörtökön az Emberi Jogok Európai Bíróságához Strasbourgban a Magyar Gárda feloszlatása miatt Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.
   
Mint azt telefonon az MTI brüsszeli tudósítójának elmondta, Morvai Krisztinával, a Jobbik európai parlamenti képviselőjével együtt - ő maga Vona Gábor Jobbik-elnök jogi képviselőjeként - személyesen nyújtotta be a dokumentumot, "a Magyar Gárda törvénytelen feloszlatásával okozott emberi jogsérelem orvoslása iránti kérelmet".

A kettős állampolgárság a kelet-közép-európai térségben szokásos, bevett intézmény az identitás és érzelmi kötődés kifejezésére, így Zágrábnak nem okozott problémát a magyar állampolgársági törvénymódosítás - válaszolt Ivo Josipovic horvát elnök az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésén két magyar országgyűlési képviselő, Harangozó Gábor (MSZP) és Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) ezzel kapcsolatos kérdésére.
A strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény, amely az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködik a 47 tagállamban, hétfőtől tartja parlamenti közgyűlési ülésszakát, és a nyitó napon Josipovic volt a fórum vendége. Beszédének elhangzása után a horvát államfő kérdésekre válaszolt.

A közgyűlésről szóló jelentéssel frissítve!

A Nyugat-európai Unió 58. közgyűlését Párizsban tartották június 15-17. között. A közgyűlésen részt vett a magyar Országgyűlés delegált tagjaként, teljes körű szavazati joggal a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is, aki közel két napig egyedüli magyar képviselőként volt jelen, mivel a két kormánypárti képviselő csak az ülés második napjának délutánján érkezett meg.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a jövő héten (június 21-25.) Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén vesz részt és áll ki a magyar érdekekért a magyar Parlament hét képviselőjéből álló magyar delegációjának tagjaként.

Budapesten ismét vonulásos tüntetésre került sor szombaton a HVIM szervezésében.

Budaházy György letartóztatásának egy éves évfordulója alkalmából a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom újabb tüntetést rendezett annak érdekében, hogy az új politikai hatalom részesítse amnesztiában mindazokat, akik ellen 2002 és 2010 között indítottak eljárást, kizárólag politikai tetteik miatt.

Több, mint egy év elteltével még mindig szükség van a politikai foglyok melletti kiállásra tüntetés formájában is, mert bár a gyanúsítottak közül már a legtöbben házi őrizetbe kerültek, Budaházy György és Szaszka továbbra is börtönben sínylődnek, mivel előzetes letartóztatásukat újra és újra meghosszabbítja az ügyészség.

A Trianoni Békediktátum 90. évfordulóján a Nemzeti Érzelmű Motorosok közel harmincfős motoros küldöttsége június 3-án átadta a magyarság számára igazságot követelő petíciót Brüsszelben az Európai Parlament (EP) épületénél négy EP képviselőnek, köztük Morvai Krisztinának.Az eseményen részt vett még az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága képviseletében annak elnöke, Pierre Gillet, és tanácsadója, Dr. B. Nagy Ottó.

2010. június 14-én tartották Vona Gábor bírósági tárgyalást a 2009. július 4-i törvénytelen tömegoszlatás kapcsán. A Jobbik elnöke az Erzsébet-téren csatlakozott békésen ücsörgő gárdistákhoz. A diktatúra rendőrsége tárgyalás nélkül 30.000 forintos bírságot szabott ki Vona Gáborra, akinek jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás rendes tárgyalást kért az ügyben.

Versenyt fut egymással a Fidesz és a Jobbik annak kapcsán, hogy ki veszi komolyabban a kártalanítást és felelősségre vonást a 2006-os őszi zavargások ügyében.

A két párt hétfőn vívta meg első parlamenti csatáját; a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás azt állította, 2007 óta abbamaradt a fideszes "projekt". A fideszes Balog Zoltán viszont emlékeztetett: épp ők voltak azok, akik Morvai Krisztinát és őt elvitték nyugatra, s Gaudi-Nagy még kitüntetést is kapott tőlük. Az egykori harcostársak mára egymás ellenfeleivé váltak, pedig a Jobbik fontos alakjaivá avanzsált politikusokat a Fidesz emelte a magasba.

A Fővárosi Bíróság ma, június 8-án reggel 9 órakor kezdte tárgyalni a 2008. szeptember 20-i, Szabadság téri tüntetés (cipődobálós tüntetés) rendőri oszlatásának jogtalanságát, amit Zagyva György Gyula indított a rendőrség ellen.

Vona Gábor szeretne tárgyalni a miniszterelnökkel, bemutatni neki a Magyar Gárda „valós történetét”. Gaudi-Nagy Tamás jelezte: kedden benyújtják a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló ítélet elleni kérelmet az Emberi Jogok európai Bíróságára.

Tagadta a Fővárosi Ítélőtábla előtt Budaházy György, hogy a hatalom erőszakos megszerzésére törekedett volna. Védője, a jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás a bírói tanács kizárását kezdeményezte, s mert a tárgyalásról ezúttal is engedély nélkül távozott, nem úszta meg a rendbírságot.

Budaházy György perének másodfokú tárgyalásán azt mondta, hogy nem kívánta erőszakkal megszerezni a hatalmat, és nem is hívott fel erre senkit. Az államellenes bűncselekménnyel vádolt férfi a Fővárosi Ítélőtáblán részletesen elemezte a per tárgyává tett tizenhárom írását. A tárgyalást szeptemberre napolta el a bíróság.