Kártérítés járna a gárdistáknak

Közkegyelmet és kártérítést kellene kapniuk az Erzsébet téri oszlatáskor előállított, majd elítélt Magyar Gárda-tagoknak – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki egyben a felperesek képviselője is.

Jogszerűtlenül oszlatta fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 nyarán a Magyar Gárda Erzsébet téri tüntetését - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Kiss Róbert gárdafőkapitány kontra BRFK közigazgatási per felülvizsgálati tárgyalásán hétfőn.

Gaudi-Nagy Tamás a november 14-ei Alkotmánybíróságról szóló törvény záró vitájában ismételten éles kritikával illette a Ház elé benyújtott törvényjavaslatot. Ám minden észérv és tiltakozás ellenére a forradalmi kormány többség elfogadta az alkotmány bíróságról szóló új törvényt, amellyel a még elbírálatlan 1600 alkotmányellenességre irányuló indítványt az év végével lényegében zúzdába küldenek.

A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslat november 17-ei országgyűlési vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette a Jobbik Frakció álláspontját az általános vitában Z. Kárpát Dániel vezérszónoklatát követően. A nemzeti radikális képviselő, - aki a  2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság alelnöke - elmondta, hogy alapvetően néhány módosítással támogatandónak tartja a kormány által benyújtott, a devizában eladósodott magyar állampolgárok megsegítésére alkotott törvényjavaslatot.

Gaudi-Nagy Tamás célja a november 17-i, a 2012-es költségvetés részletes vitájában elhangzott felszólalásában a vita állóvizének felkavarása volt, ami sikerült is neki.

A képviselő kifogásolta, hogy a magyar adófizetők pénzéből 14 milliárd forintot Nagy-Britannia részére fizet ki a magyar állam brit visszatérítés címen. Módosító indítványában jelezte ezzel kapcsolatban, hogy ezt a tulajdonképpen mezőgazdasági támogatást ne fizessük tovább. Hasonlóképpen az 1947-es párizsi diktátumból fakadó jóvátételfizetési kötelezettségünk teljesítésével kapcsolatosan is úgy vélekedett, hogy ezt a terhet sem kellene tovább fizetnünk (1,7 milliárd forint jóvátételt). A nemzeti radikális képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére a hétfői Alkotmányügyi Bizottság ülésén a kormány képviselője közölte, hogy ezt az összeget a zsidók részére fizeti ki az állam, háborús jóvátétel címén.

A Költségvetési törvény részletes vitájában november 17-én Lamperth Mónika szenvedélyes felszólalásban követelt több pénzt az Egyenlő Bánásmód Hatóság részére. Ez ihletett egy rövid felszólalásra, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy ez a szerv egy liberális műintézmény, ahol a magyar érdekek és jogsérelmek nem orvosolhatók, ezért ebben a formájában nem költségvetési forrást érdemel, hanem megszüntetést, helyette a magyarság érdekeinek sérelme esetén fellépni jogosult hatékony szervre van szükség. Felidéztem a szocialista városvezetés által kicsinált váci Nemzeti Könyvespavilon több évvel ezelőtti ügyét, amelyben az értékes magyar könyveket és nemzeti kegytárgyakat árusító boltot az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok nyilvánvaló megsértése ellenére az Egyenlő Bánásmód Hatóság törvénysértő módon nem védte meg földönfutóvá tett nemzeti árust. Az ügy részletei itt olvashatók.

A felszólalásról szóló részletes hír itt olvasható

"Inkább kerülje el az igazságszolgáltatást tíz bűnös, sem mint egy ártatlan szenvedjen" - ezen Lord Blackstone idézettel kezdtem mai napirend előtti felszólalásomban felhívtam a figyelmet arra, hogy az idén márciusban a törvénytelen 2006-os  elítélések semmissé nyilvánítása érdekében elfogadott törvény végrehajtásában elakadt. A bíróságok az ítéletek megsemmisítése helyett Alkotmánybírósághoz fordulnak, a törvény alkotmányellenességére hivatkozva. Az idézet kiemelt helyen szerepel a 2006-os jogsértéseket kivizsgáló volt miniszterelnöki megbízott, Balsai István  jelentésben.

Megtartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportja csütörtökön a Parlamentben, a résztvevők fő célként az autonómia törekvések sikerre vitelét jelölték meg a határon túli magyarság számára.

Kapcsolódó anyag: 1832 (2011) sz. Európa Tanács-határozat

A javaslat a jelenlegi multik által alkalmazott rabszolgatartás jellegű foglalkoztatás rendszerét nem hogy felszámolná, de továbbá erősíti. Svájcban a minimálbér tízszeres, nálunk pedig úgy akarnak egyszerre bővülni és válságot kezelni, hogy a munkavállalókat dobják kiszolgáltatott martalékául a multik profitéhségének és nem bérüket növelik, hanem az alacsony bérkategóriákban (amelyeket a multik fizetne) az új adószabályok miatt további bércsökkenés várható. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet is egyértelműen leszögezte nemrég közzétett jelentésében, hogy a tévút a gazdasági válság megoldása a bérek lenyomása és a munkavállalók elnyomása árán.

A kormány által beterjesztett adótörvénycsomag általános vitájában kedden a peres eljárások illetékeinek drasztikus felemelése ellen szólaltam fel. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a fellebbezések illetéke a pertárgyérték 6 %-áról 8 %-ra, a felülvizsgálati kérelem illetéke pedig a pertárgyérték 6 %-áról 10-%-ra emelkedik a felső küszöb összegek egyediejá szintén brutális megemelése mellett. Ez súlyosan veszélyezeteti a hatékony jogorvoslathoz való alkotmányos jogát minden jogkeresőnek, akik polgári peres ügyeiben az alsófokú bíróságok - nem egyedi módon - a hatályos jogszabályokkal ellentétes ítéletet hoztak. A jogorvoslatok igénybevételéhez szükséges illetékek ilyen mértékű megemelésével százezrek fosztódnak meg attól, hogy igazukat a bíróságon kikényszerítsék és ne csak a gazdagok kiváltságe legyen az igazságszolgáltatáshoz való hozzájutás. Bejelentettem, hogy módosító javaslatokat nyújtok be a mostani mértékek megőrzése érdekében.

Csak a Jobbik nyújtott be a javaslat ellen módosítást, amelynek célja, hogy megóvjuk azt a rendelkezést, hogy az állam tiszteletben tartja az önkormányzati tulajdont, de kiegészítettük azzal, hogy az önkormányzatok 1990 óta bekövetkezett drámai vagyonvesztésének következményeit egy 4/5-ös többséggel meghozandó törvénnyel kell elhárítani és nem a megmaradt vagyont kell a kommunistákhoz hasonlóan elzabrálni. A törvényjavaslat itt, a módosító javaslatunk pedig itt olvasható.

Támogatásomról biztosítottam a törvényjavaslatot, mivel ezzel történelmi adósságot törleszt Magyarország, mivel ezáltal egy olyan ellenőrző mechanizmust kel létrehozni  a börtönökben, amely megfelelő jogkörrel és forrásokkal képes lehet a kinzást és megalázó, embertelen bánásmódot száműzni.  Felidéztem a börtönökben és fogdákban 2006 őszén történt kegyetlenkedéseket és kínázsokat, amelyekért senkit nem vontak felelősségre mai napig és a mentegető ügyészek is a helyükön vannak. Követelten, hogy vonják felelősségre a parancsnokokat és végrehajtókat, mert egy volt börtönőr állítása szerint parancsnoki utasításra bánatalmaztak és kínoztak annyi embert. A törvényjavaslat itt olvasható.

Felhívtam a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor Vona Gábornak adott válaszában az EU-ból való kilépést célzó népszavazás felvetése kapcsán elfelejtette megemlíteni, milyen tisztességtelen népszavazás volt az EU-csatlakozásról szóló, mivel nem biztosítottak egyenlő esélyeket mindkét oldalnak, ezért a döntés nem tekinthető legitimnek. A törvényjavaslat itt olvasható.

A Szent Korona Rádió beszámolója:

20:20 Kezdetét vette az NJSZ rendezvénye az Erzsébet téren. Szervező a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közatalom Jogsértetteinek Egyesülete. A rendezvény egyrészt megemlékezés a harcokra, másrészt tüntetés a 2006-os igazságtétel véghezviteléért.

N1: A szabadság betűi

20:22 Gonda László kezdi a felszólalások sorát. 5 év alatt a kisemberek sorsa egyre rosszabb lett, Gyurcsányt sem sikerült elkergetni.
Ebben a pillanatban elment a hangosítás, így 200-300 fős hallgatóság a színpadhoz közelebb állva igyekszik nyomon követni a beszédeket.