A Papcsák Ferenc (Fidesz) vezetésével lefolytatott vizsgálat ugyanis csak felelősséget állapít meg, azt is csak általánosságban és éppen úgy a lakosságot is felelőssé teszi azért, amiért az elmúlt tíz évben devizában adósodott el.

Z Kárpát Dániel, a Jobbik szakpolitikusa a jelentés kapcsán elmondta, örömmel, tapasztalta, hogy a bizottság javaslatai között szerepel végre egy általános pénzügyi- és banki rendszert átfogó tantárgyi javaslat, mely már az alap, illetve a középfokú oktatásban is szerepelne, továbbá előremutató elemnek tekintette a magáncsőd intézményét is, melyet a Jobbik már több ízben szorgalmazott, hasonlóan a gazdasági társaságok és az önkormányzatok esetében pedig bevett védelmi eszköz.

A Jobbik szerint a lakossági devizaeladósodás megakadályozásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló határozati javaslat "nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen megpróbálja az MSZP felelősségét kizárólagossá tenni és eltüntetni a Fidesz felelősségét" - jelentette ki hétfőn újságírók előtt Gaudi-Nagy Tamás. Az ellenzéki politikus szerint bár valóban az MSZP a "főbűnös", de a Fidesz sem tesz meg mindent a károk enyhítésére.

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács 2012. téli ülésszakán 2012. január 26-án Strasbourgban számon kérte a leköszönő emberi jogi főbiztost, Thomas Hammerberget, amiért a nemzeti közösségek jogai helyett homoszexuálisok és bevándorlók jogaival, és az ún. Nacionalista extrémizmussal  foglalkozott és nem ment el a nemzeti radikális képviselő kérésére Székelyföldre sem, hogy megvizsgálja a székely önrendelkezési törekvéseit és a román állam elnyomó tevékenységét.

Miután ennek a nyilvánvalóan alaptalan kérésnek nem tettem eleget, sőt ügyrendi felszólalással éltem, az alelnök biztonsági őrrel döntette le a magyar zászlót.

Az eruópai demográfiai helyzetről szóló ET jelentés és határozat itt található.

A válasz egyértelmű igen volt mégpedig a dél-tiroli és katalán modell szerint szeretnék, amely kötelességük.

Hangképes könyvismertető Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő küzdelmeit bemutató "Jogvédők a nemzet szolgálatában" c. kötetről

(készítette: Kőszegi M. László Hungária TV)

Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága 2012. február 10-i ülésén az LMP tartózkodása mellett általános vitára alkalmasnak találta a kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megőrzéséről című, Kormány által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot.

Az Európa Tanács nem támogatta, hogy Szerbia kártérítést is fizessen az 1944-1945-ös délvidéki mészárlások áldozatainak.

Az Európa Tanács határozatban ítélte el az 1945 utáni lakosságcseréket, a testület azonban nem támogatta, hogy Szerbia kártérítést is fizessen az 1944-1945-ös délvidéki mészárlások áldozatainak. A tanácskozásról a testület egyik magyar tagja, Gaudi-Nagy Tamás számolt be. A jobbikos képviselő elmondta: a testület Szerbia emberi jogi helyzetét vizsgáló jelentését készítette, ehhez nyújtott be módosító javaslatot. A politikus kijelentette: azt szerette volna elérni, hogy a szerb állam fizessen kártérítést a vérengzésben elhunyt áldozatok hozzátartozóinak.

A Kossuth Rádió Ütköző című, január 31.-ei műsorának vendégeként Gaudi-Nagy Tamás az EU-s Stabilitási Paktumról beszél Jávor Benedek LMP-s, illetve Firtl Mátyás KDNP-s képviselőkkel.

(MTI) - A Jobbik kezdeményezésére az Európa Tanács múlt heti menetrendszerinti ülésszakán téma volt az 1944-1945-ös délvidéki mészárlások ügye - mondta el keddi budapesti sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás, az Európa Tanács jobbikos tagja.

(MTI) - A Jobbik kezdeményezésére az Európa Tanács múlt heti menetrendszerinti ülésszakán téma volt az 1944-1945-ös délvidéki mészárlások ügye - mondta el keddi budapesti sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás, az Európa Tanács jobbikos tagja.

A házszabály és a rendelkezések nem tiltják nemzeti jelképek használatát a felszólalások közben. A magyar zászlót mégis feldöntötték. Az Európa Tanács legutóbbi, január 23-i ülésén több napirendi pontot tárgyalt. A magyar vita, amely a sarkalatos törvények és az alaptörvény tárgyalását tartalmazta volna végül nem került középpontba, mivel a tagok többsége nem támogatta annak napirendre vételét. 

A jövőben készül majd egy jelentés országunkról azt követően térnek vissza majd a felmerülő kérdésekre. Ehelyett volt szerb vita, amelynek folyamán a magyar és román fél részéről is elhangzott, hogy Szerbia megszegi az Európa Tanács rendelkezéseit az erőszakos betelepítésekkel. Felszólították Szerbiát, hogy a bizonyos területeken tapasztalható nemzetiségi diszkriminációt szüntesse meg. A tanács viszont elvetette, hogy a történelem folyamán elkövetett minden emberiesség elleni bűntett után fizessen a szerb állam kárpótlást.

Brüsszel, 2012. január 27., péntek (MTI) - Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének pénteki strasbourgi ülésén állásfoglalást fogadtak el az emberek erőszakos áttelepítésének témájában, és emlékeztetettek arra a már 2006-ban megfogalmazott igényre, hogy teremtsék meg az erőszakos áttelepítések és etnikai tisztogatások áldozatainak európai emlékközpontját.

    A határozat előterjesztője Egidijus Vareikis litván néppárti képviselő volt. A dokumentum az emberiség elleni erőszakcselekmények egyik fajtájaként határozta meg az emberek kikényszerített átköltözését.

    Budapest, 2012. január 24., kedd (MTI) - A kormány gazdaságpolitikai intézkedéseivel foglalkozott a legtöbbet a média decemberben a hírműsorokban, de nagy teret kaptak a bűncselekmények, valamint a kormány és az ellenzék ellentétei is - derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyorsjelentéséből, amelynek témája a politikai szereplők médiahasználata a hírműsorokban.

    Az MTI-hez kedden eljuttatott gyorsjelentés szerint az m1 esti Híradójának decemberi adásaiban a kormány 6,5 százalékos szereplési lehetőséghez jutott a politikusok között, míg a Fidesz csaknem 44, a KDNP 5,7, az MSZP több mint 19, a Jobbik 8,4, az LMP pedig 13 százaléknyihoz. A függetlenek - ide tartoznak a Demokratikus Koalíció politikusai is - a szereplési idő 3,4 százalékát kapták.

Brüsszel, 2012. január 26., csütörtök (MTI) - Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése, amely ezen a héten plenáris ülésszakot tart Strasbourgban, csütörtökön elfogadott állásfoglalásában felszólította az ukrán hatóságokat, hogy ejtsék a volt kijevi kormánytagok - köztük Julija Timosenko korábbi miniszterelnök - ellen emelt vádakat.