A másfél éve tartó, követhetetlen tempójú jogalkotási dömping után végre kiderült, hogy ki az agy, aki oly sok gyanús eredetű, nyilvánvalóan strómanok által, egyéni indítványként benyújtott törvénytervezet valódi szerzője.

Egy LMP-s és egy jobbikos képviselő közös módosító indítvány nyújtott be az Országgyűlésnek, amellyel megdupláznák a női képviselők számát a parlamentben.

Az LMP-s Ertsey Katalin és Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője az új választási törvényjavaslathoz hétfőn benyújtott közös módosítójukban azt kezdeményezik, hogy ha az országos listán két egymást követő helyen azonos nemű jelölt szerepel, a soron következő helyen ellenkező nemű jelöltet kelljen állítani. Szerintük a javaslat megvalósulása esetén megduplázódna a nők száma a legfőbb döntéshozó fórumon, így a nők parlamenti aránya a jelenlegi 9 százalékról 16 százalékra nőhetne.

A kommunista utódpárt feloszlatása, öröklött vagyonának köztulajdonba vétele, büntetőjogi számonkérés, az áldozatok teljes körű kárpótlása és az egykori prominensek közügyektől való eltiltása is szerepel a javaslatok között.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az új Alkotmánnyal kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket szabályozó törvényhez benyújtott jobbikos módosító csomagról tartott mai napon sajtótájékoztatót. A honatya rámutatott, Magyarországon teljes mértékben elmaradt az egypártrendszer fenntartóinak és kiszolgálóinak elszámoltatása, büntetőjogi felelősségre vonása és ezáltal a politikai közélet megtisztítása terén.

A törvényjavaslat és a hozzá benyújtott jobbikos módosító javaslatok itt olvashatók.

A beszédről az MTI így számolt be.

A vita összefoglalója itt olvasható.

(a képre kattintva tekinthető meg a vidó az ATV weboldalán)

Zamecsnik Péter ügyvéd állításával ellentétben nem indított az ügyvédi kamara fegyelmi eljárást Gaudi-Nagy Tamással szemben. Gaudi-Nagy nyílt jogi vitára hívja ki Zamecsniket.

Gaudi Nagy Tamás, egy korábbi sajtótájékoztatója miatt hangoztak el napokban különböző megnyilatkozások. A Jobbik országgyűlési képviselője a költségvetés vitájában többlettámogatást javasolt többek között, a hazai bíróságoknak, az Alkotmánybíróságnak és a rendőrségnek. Emellett külön keretet javasolt a Kárpát-medencei Jogsegélyszolgálat jövőbeni munkájának támogatására, amely szervezet a határon túli magyarság jogképviseletében lát majd el fontos szerepet.

Példátlannak tartotta az Országgyűlés szocialista alelnöke, hogy Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) kérésére tárgyalási szünetet kellett elrendelnie a választójogi törvényjavaslat tárgyalása közben "úgy, hogy Gaudi-Nagy Tamás egyértelművé tette, hogy a kormánypártokkal szeretne egyeztetést folytatni, az MSZP-t kihagyva".

A Jobbik szerint négy lépésben kellene végrehajtani az elmúlt rendszer utáni igazságtételt. A múlt teljes feltárását a kommunizmus bűnöseinek bírósági elszámoltatásának, az alkotmányos jogfolytonosság helyreállításának, illetve a bűnökben részesek közéletből történő kizárásának kell követnie - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a párt képviselője a Magyarország alaptörvényének átmeneti rendelkezéseiről szóló törvényjavaslat parlamenti általános vitájában csütörtökön.

Szerencse, hogy a kormánypárt mellett az ellenzék egy része is nem létező ellenségek elleni hadakozással van elfoglalva. A Jobbik megint fontosnak érezte a zsidókártyát kidobni az ülésterem asztalára, amire Dúró Dóra még gyorsan rá is tett egy lapáttal.

Az egész azzal kezdődött, hogy Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő és "nemzeti jogvédő" múlt csütörtökön felállt a parlamentben, és a költségvetési vita keretében kifogásolta, hogy "a kiadási tételek között szerepel a párizsi békeszerződésből 1,7 milliárd forintos fizetési kötelezettség." Az ok: "Én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett."

Az ügyvédi kamara fegyelmi vizsgálatot indított az ismét zsidózó ügyvéd-képviselő miatt.

(a képre kattintva tekinthető meg a vidó az ATV weboldalán)

"Nincs rendjén, hogy zsidó honfitársaink kárpótlást kapnak, hiszen zsidó honfitársainkkal nem álltunk háborúban" – jelentette ki a minap a parlamentben Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője. Gaudi szerint Magyarország nem felelős a holokauszt áldozataiért, hiszen „44-ben begördültek a német tankok, Magyarország elveszítette szuverenitását, a szentkorona jogrend nem tudott érvényesülni”.

Kávé vagy kóla? - tette fel a kérdést képviselőtársainak Vágó Gábor arra vonatkozóan, ki hogyan tartja magát ébren az éjszakai ülésezés alatt.

A hétfői ülésnaphoz hasonlóan a szerdára tervezett napirend megtárgyalásával sem végzett az Országgyűlés a következő ülésnap tervezett kezdetéig: csütörtök reggel 8 órakor még három szerdai napirend tárgyalása is hátra volt. Az ellenzék azt szeretné elérni, hogy a felsőoktatásról és a köznevelésről szóló előterjesztéseket a televíziós közvetítés megkezdése után tárgyalják.

Az N1 Híradó november 28-i, hétfői adásának tartalmából:

• Feljelentés - Holokauszt-tagadással vádolták meg Gaudi-Nagy Tamást
• Új főváros? - Kósa Lajos az ország huszadik megyéjévé tenné Budapestet
• A barátság jegyében - Perzsa népzenei estet tartott a budapesti iráni nagykövetség az Iparművészeti Múzeumban

"A honvéd koronaőrség tagjának az esküje valami elképesztő. A XXI. században olyan mondatokat leírni, hogy a Magyarország alkotmányos folytonosságát megtestesítő Szent Korona, hogy a honvéd koronaőrség bajtársi szellemétől áthatva példamutató módon mindenkor becsülettel, magyar honvédhoz méltón, harcban vitéz módon küzdve élek-halok (...) - ez az igazi avítt (...) egyszerűen elképesztő."

A fent olvasható mondatot sikerült ma kitombolnia magából Gyurcsány párttársának (aki talán a testőre is), éppen akkor, amikor Gaudi-Nagy Tamás beérkezett az ülésterembe:

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat vitájában történt felszólalásomban emlékeztettem az Országgyűlés tagjait, hogy a mai napig ott ülnek a bírói tanácsokban a pártállamot maradéktalanul kiszolgáló bírái. Álláspontom szerint az új, születendő bírósági rendszerben nincs szükség ezen bírák jelenlétére.

A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényjavaslat vitájában kiálltam a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkára, Szima Judit mellett, akit a Somogy Megyei Bíróság helyezett előzetes letartóztatás hatálya alá.

A Javaslatban foglalt rendelkezés szerint azt a rendőrt aki szolgálati jogviszonya fennállása alatt bűncselekményt követ el nem lenne jogosult a szolgálati járandóságra. Ezzel a rendelkezéssel látszólag egyet lehet érteni, ha például 2006. őszére gondolunk, ahol a rendőri kötelékbe tartozók tömegesen követtek el bűncselekményeket.