Budaházy Györgyöt meggyanúsították közösség elleni izgatással a 2008-as melegfelvonulással kapcsolatban - jelentette be ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás.

Letölthető legutóbbi Budaházy műsorunk, melyben a műsorvezető, Budaházy György Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással beszélget, valamint beszámol az aznapi tárgyalás érdekességeiről.

Tizenhat képviselő, köztük a fideszes Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, György István főpolgármester-helyettes, Kubatov Gábor fideszes pártigazgató, Meggyes Tamás korábbi esztergomi polgármester és Molnár Ágnes, a fejlesztési tárca államtitkára nem szólalt fel tavaly a parlamentben. A leghosszabban, több mint 22 órán át a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás beszélt, míg a legtöbbször a szocialista Gúr Nándor kért szót.

Az óév  hajrájában egy nagyon sűrű december hétfői parlamenti nap délutánján New York-ban élő barátommal, Szilágyi Ákossal félórára kilátogattunk Budapesten a Műcsarnok mellett felállított Mikulásgyárba annak érdekében, hogy átadjuk 20-20 példányban jószolgálati adományainkat. 

A női kvóta mellett volt, pedig a Jobbik nem akarja.

Annak, aki látta a nőkről szóló parlamenti vitanapot, nem okozott nagy meglepetést, hogy a pártok közül egyedül az LMP támogatta saját javaslatát, amely a jelenlegi 9%-ról 16%-ra emelte volna a női képviselők arányát a parlamentben - amivel egyébként felzárkózhattunk volna Kazahsztán, Albánia, Azerbajdzsán, Tadzsikisztán szintjére. Gaudi-Nagy Tamás szembement saját pártjával, az LMP-vel közösen nyújtotta be a javaslatot, de ez sem volt elegendő ahhoz, hogy átvigyék a női kvórára vonatkozó szabályozást.

Sűrű napra sikeredett az év utolsó parlamenti plenáris ülése, kemény  vitákkal, jogi válaszcsapásokkal, de végül a kétharmados gőzhenger egyelőre, pürroszi győzelmet aratva minden törvényt elfogadott, amit szeretett volna, de nem marad minden így az biztos... Négy törvény záróvitájában szólaltam fel, többek között a nemzetáruló MSZMP jogutódja, az MSZP törvényi úton történő feloszlatására irányuló zárószavazás előtti módosító javaslatomat védtem meg, sajnos hiába és mivel szavazásra a Jobbik frakció nem kérte ki, ezért nem is szavazott róla a Ház, az alkotmányügyi bizottságban pedig csak 3 jobbikos támogató szavazatot kapott. 

Bármilyen furcsának is tűnik, a Jobbik mai teljesítményével egyszerre bizonyította be a hazai és a nemzetközi közvéleménynek, hogy mi a politizálásban a konstruktív ellenzékiség abszolút prototípusa. Az először a parlamentbe került nemzeti erő egyforma erővel és határozottsággal tudta bizonyítani az őt sokszor lenéző kormánypártnak és a jobb híján csak nacionalistázó, fasisztázó liberális ellenzéknek, hogy nemcsak politikailag nagykorú és megkerülhetetlen erő, hanem a politizálást már olyan fokú tökélyre is fejlesztette, amelyre így, ilyen gyorsasággal még nem volt példa a csillagváltás utáni korszakban.

Rövid, de annál hevesebb csörte zajlott pénteken a Parlament egyik folyosóján Mesterházy Attila szocion pártvezér és Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő között. Gaudi nagyon találóan az MSZMP utódpártjának nevezte a szocion csürhét, és szemétládának vezérét, a zselés fejű magukfajta Mesterházyt.

További videók a folyamatosan frissülő jobbikaparlamentben.blogspot.com oldalon.

Az alaptörvény két nap múlva lép hatályba, de már ezelőtt kiegészítették. A kormánypártok Átmeneti Rendelkezések (ÁR) néven csatoltak kiegészítéseket az alaptörvényükhöz.

Az ÁR részben szimbolikus, részben nagyon is konkrét kérdéseket érint. Szimbolikus, hogy kimondják az MSZMP és az MSZP jogfolytonosságát, így az előző rendszer bűneiért viselt felelősséget az utódpártra is kiterjesztik.

Az MSZP első embere éppen távozott az ülésteremből (a Jobbik kivételével mindegyik ellenzéki párt bojkottálja a pénteki szavazásokat), amikor az érkező Gaudi-Nagy utánafordult és odakiáltotta: „Attila, azt azért mondd már meg, hogy mióta vagyunk mi fasiszta párt?” Mesterházy erre nem reagált, inkább csak visszakérdezett: „És mi mióta vagyunk kommunisták?” – fogalmazott, majd folytatja útját. A jobbikos politikus minderre több jelenlévő füle hallatára félhangosan azt mondta: „Amióta ti vagytok az MSZMP utódpártja, te szemétláda!”, majd több, nyomdafestéket nem tűrő megjegyzést is tett politikustársára.

December 28-án tartott plenáris ülésen vitatta meg a Ház az újra benyújtott egyházügyi törvényhez benyújtott módosító javaslatokat. Először a Gyurcsány-féle "Antidemokratikus Koalíció" világnézetileg semleges iskolát követelő módosító javaslata kapcsán mutattam rá arra, hogy ezek a szemkilövető, nemzetáruló és demokratikus jogokat lábbal tipró politikusoknak bíróság előtt lenne a helye,  másrészt pedig marxista gyökereik miatt fogalmuk sincs a vallásügyi és hitéleti kérdésekről, mivel világnézetileg semleges intézményt követlni butaság, mivel stabil értékalapokat adni kell a számtalan rossz hatás alatt  álló fiataloknak, erre jó eszköz a most bevezetendő hit- és erkölcstan.

A cikk elolvasása előtt kérem olvassák el felvezető megjegyzéseimet:

Örömmel tölt el, hogy a msn.mainap.hu utánament annak ami a bizottságokban folyik, mert valóban elképesztő, hogy milyen munkamódszerrel és munkamorállal "dolgoznak" a kormánypárti képviselők. A kimutatásban meglepett, hogy 35 hiányzással "előkelő" helyen szereplek, de a részletek feltárásával egyértelműen kiderül (helyreigazítást is kellett kérnem, amelynek a médium eleget tett korrekten): két szakterületi bizottságomnak (alkotmányügyi és emberi jogi) idén összesen 113 + 73 azaz 186 ülése volt, amelyek 80 % -án így összesen 149 ülésen jelen voltam és aktívan részt vettem.  25 "hiányzás" abból adódik, hogy a kormánypárti bizottsági elnökök számtalan kérésem ellenére (ezt Mátrai Márta fideszes képviselő is kérte, aki szintén ugyanazon bizottságokban tag, mint én) ennyi alkalommal azonos időpontra tűzték a két bizottság ülését, tehát ekkor az egyik bizottság ülésén a kettőből részt vettem, tehát igazoltan voltam távol.

Alkotmányellenesnek és az emberi jogok nyilatkozatával ellentétesnek tartják jogászok és egyházak az új egyházügyi törvényt. A beadott módosító javaslatok ellenére továbbra is a parlamenti kétharmad döntene az egyházi státuszról. Az eredeti javaslathoz képest ugyanakkor 100 év helyett elegendő lenne 15 vagy 20 éves múlt az egyház minősítéshez. A kormánypártok szerint bővülhet az elismert egyházak száma, de 35-nél valószínűleg így sem lesz több elismert egyház.

Budapest, 2011. december 15., csütörtök (OS) - A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a következő állásfoglalást tesszük közzé:

A Szlovák Köztársaság hatóságai az ottani alkotmányba ütköző állampolgársági rendelkezésekre hivatkozva számos Szlovákiában született, ott őshonos családból származó, magyar anyanyelvű személyt fosztott meg magyar állampolgárságától. Tette ezt azért, mert e személyek formális közjogi kapcsolatot létesítettek az etnikai önazonosságuknak megfelelő és kultúrájú Magyarországgal.

Szakmai alkalmasságukat az is bizonyítja, hogy a felvételek felhasználásához nem kérték meg jogtulajdonos SODI engedélyét, illetve a tudósítás összességében - az érzékelhető primér szándékukkal ellentétben - egy értelmes ember számára végső soron a szándékukkal ellentétben inkább azt igazolja, hogy jogvédői minőségemben voltam jelen és a szemkilövető Gyurcsány akciójának nem dőltem be.

December 23-án, egy nappal Karácsony előtt egy nehéz napra készültem, de, hogy ilyen lesz, azt nem sejtettem. Azt tudtam, hogy a kétharmados szavazógép közel 15 olyan törvényt kíván lenyomni az ország torkán, amelyekkel szemben minden józan érvet elutasítottak, többek között olyan választási törvényt, amelyet a Fidesz testére szabtak.

Felszólalásom a szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló törvény záróvitájában.