Ahogy eddig sem, ezután sem foglalkozunk szélsőséges pártok tevékenységeivel, azonban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás lehetővé tette, hogy a kormány tisztázza viszonyát saját ideológiai torzszülöttjéhez, az Alaptörvény preambulumához. Navracsics kísérlete szokás szerint elbukott.

Gaudi-Nagy persze semmi újat nem tett, csak írásban is megkérdezte, amit már oly sokszor a parlamentben: ha az Alaptörvény nemzeti hitvallása szerint Magyarország elvesztette önrendelkezését 1944. március 19-én, akkor minek fizet kárpótlást a zsidóknak, akiket ezt követően ért "sérelem". Az antiszemita felhangú kérdés valójában a kormány emlékezet-politikájának egyik sarokkövére tapint rá. A nagy vihart kavart Szabadság téri emlékmű, amely áldozati szerepben mutatja be az országot, pontosan ezt az - újnyilasoknak roppant vonzó és számukra tetszetős - elméletet, múltfelfogást erősíti.

Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy gyáva és szervilis kormányzata miatt egy, a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására.

A napnál is világosabb, hogy a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta.  Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely javaslatomra teszi ezt tagállami kötelezettséggé.

 2014. március 20-án, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője a patináns magyar városban, a trianoni békediktátum által kettészelt Révkomáromban néhány a magyar önrendelkezés elérését kiemelt célként meghatározó elkötelezett felvidéki magyarral találkozott.

A találkozón részt vett Bósza János, az első és eddigi egyetlen felvidéki autonómia koncepció kidolgozója, aki eddig magányos, de iránymutató küzdelmet folytatott a felvidéki autonómia megteremtéséért (a felvidéki autonomista honlapja IDE kattintva elérhető), Fehér István, a Szlovák állampolgárságától önkényesen megfosztott tanár, aki korábban az NJSZ könyvbemutatóval összekötött önrendelkezési konferenciáján tanúságtételt tett (a könyv IDE kattintva elérhető, Fehér tanúságtétele a 103 oldalon olvasható). Ott volt Dobay Gergely, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felvidéki elnöke, a legnagyobb felvidéki kulturális rendezvény, a Felvidéki Magyar Sziget főszervezője, több a magyar nyelv használatáért folytatott figyelemfelhívó akció kezdeményezője, illetve Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért polgári kezdeményezés képviselője, a komáromi Viking Pub tulajdonosa.

Az álbaloldal médiagépezetének zászlóshajója külön cikket szentelt az idén március 15-én Tápióbicskén megrendezett megemlékezés keretében végrehajtott akciómról, amelynek során a helyi önkormányzat homlokzatáról eltávolítottam a gyarmatosítás csillagos rongyát és helyébe az Árpád-házi sávos történelmi lobogónkat tűztem ki.

Ezzel megtörték - a hazafias portálokon kívüli (külön köszönet a Kurucnak, Alfahírnek és a többieknek) az országos médiumok eddigi némaságát ezen a téren. Még aznap ugyanis az MTI ügyeletes szerkesztője telefonos megkeresésemre törvénytelenül megtagadta a híradást a kétségkívül országos jelentőségű esetről (emlékezetes, hogy a parlamenti EU zászló defenesztrációról minden számottevő hazai sajtószerv tájékoztatást adott), erről bővebben ITT. 

Hiába a nemzeti jelképek védelméről szóló, a Szent Koronával is kibővített törvény, nevetséges kifogással nem indít eljárást az ügyészség, nem nyomoz a rendőrség. Pedig kellene.

Mint ismeretes, az új Btk. 334. paragrafusa a nemzeti jelképek védelméről tavaly július elsejétől jobbikos módosító indítványnak köszönhetően kibővült a Szent Koronával is. Így akkortól kezdve a törvény kiemelt védelem alá helyezi nemcsak Magyarország himnuszát, zászlaját és címerét, hanem a Szent Koronát is, tehát aki nagy nyilvánosság előtt ezekre sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve ezeket más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Budaházy György ebben az adásban Gaudi-Nagy Tamást kérdezi a rövidtávú közéleti terveiről, az EU-zászlók elleni kampányáról, végül a kárpátaljai helyzethez való viszonyulásáról. Ez után Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselővel beszélget szintén az ukrán események kapcsán Kárpátalja kérdéséről.

A műsorban ezeken felül szót ejt még egy energia-önellátó faluról, a "Szavazz a Jobbik ellen!" kampányról és az EU behurcolt életformák elleni harcáról is.

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében 2014. február 7-én tartott nagy érdeklődés mellett a Magyar Polgári Szövetség és Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina,  Gaudi-Nagy Tamás és Rácz Szabó László  a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

Ez a videó az önrendelkezési fórummá alakult rendezvényen Gaudi-Nagy Tamás által tartott beszédet mutatja be.

A múlt hónapban Gaudi-Nagy Tamás egy felhívást tett közzé, "Kérdezze az illetékes minisztert!" címmel. Mint azt a közzétett felhívásban is megfogalmazta, a következő ciklustól nem lesz országgyűlési képviselő, azonban a választásokig hátralévő időben míg lehetősége van írásban kérdezni a minisztereket. Gaudi vállalta, hogy az értékelhető formában beküldött, közérdeklődésre számot tartható kérdéseket írásban benyújtja, az arra adott válaszokat pedig közzéteszi.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Tápóbicskén 2014. március 15-én tartott ünnepi beszéde után a jelenlevők  kitörő örömére eltávolította a Tápióbicskei Önkormányzati Hivataláról az uniós zászlót, majd azt a kukába helyezte, illetve a helyére egy Árpád-házi sávos zászlót tűzött ki, amely a nemzet szabadságának és ellenállásának a jelképe. Ezt követően arra kért mindenkit, hogy bátorsággal, méltósággal és a szabadságba vetett hittel fogjon össze mindenki a nemzet szabadságának kivívása érdekében, és juttassák méltó helyére a köztereinket, középületeinket csúfító, és megalázottságunkat, kifosztottságunkat jelképező európai uniós jelképet. (Részletes beszámoló)

Mutassuk meg a gyarmatosítóknak, hogy nem tűrjük tovább az EU polip fojtogatását és  kurucos, '48-as virtussal, a nemzeti ünnephez méltó szellemiséggel tegyünk meg mindent a gyűlölt rendszer jelképeinek megfelelő bánásmódban való részesítése érdekében, ahogy azt 1990 előtt sokan  megtették a proletárdiktatúra vörös rongyával ! Az erről készült felvételek szabadon feltehetők a Remove all EU flags facebookoldalra, örömteli módon már több ilyen film és fotó felkerült! (Felhívás)

Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook.com/gaudinagytamas

Tavaly ősz elejéig nyitva volt egy biztonsági rés, amelyen keresztül elvileg pofonegyszerű volt magyar szabadalmi ötleteket, sőt akár államtitkokat is letölteni. Az ombudsman most megállapította, hogy az állam nem teljesítette alkotmányos feladatát.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nem védte megfelelően a szabadalmi titkokat - állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa. "Megállapítom, hogy az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek" - írta jelentésében az ombudsman.

A szabadalmak arra valók, hogy ha valakinek van egy fantasztikus ötlete, akkor azt mások ne tudják ellopni, azaz ne ők gazdagodjanak meg belőle, ha az ötlet beválik. A magyar szabadalmakat védő internetes adatbázist viszont úgy rakták össze, hogy aki kicsit is szemfüles, az pár hónapig hozzáfért mások titkaihoz, és az sincs kizárva, hogy magyar államtitkokba is belenézhetett. A hibát valaki kiszúrta, szólt a kormánynak, és azóta háborúzik a szabadalmi hivatallal. A vita már Orbán Viktorhoz is elért, furcsaságát jól mutatja, hogy egy önfeljelentés oldhatná meg.

2014. március 15-én, a tápióbicskei főtéren hazafias rendezvényre került sor az 1848-49-es szabadságharcra való megemlékezés jegyében. A rendezvényen többek között felszólalt Budaházy György is, aki hosszú évek politikai üldöztetése után mint csak Pest megyében szabadon mozgó polgár most szólalt fel először nemzeti ünnepen. Budaházy felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a nemzet szabadságát csak összefogással és bátorsággal lehet kivívni.

Ezt követően Gaudi-Nagy Tamás, országgyűlési képviselő, és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tartott ünnepi beszédet, amelyben többek között arra utalt, hogy márciusi 12 pontból még egyetlenegy sem valósult meg, a gyarmatosítás csúcsra járatott üzemmódban veszélyezteti nemzetünket. Mint fogalmazott: elmúlt az ideje annak, hogy csak emlékezzünk, immár nem maradt más hátra, mint szabadságunkért harcolni is

Gaudi-Nagy Tamás az épület karbantartási intézkedés megkezdésekor.

Kérlek Benneteket, hogy minél hamarabb adjátok le támogató szavazatotokat a székely autonómia mellett, amely közvéleményt kutató szavazás EZEN a román honlapon található és egyelőre megnyugtató előnyben vannak az igenek. Nem árt sőt kifejezetten használ az ügynek, ha minél nyomatékosabb jelzést adunk le ide is, éreznie kell a romániai közvéleménynek, hogy nem lehet tovább ezt a kérdést a szőnyeg alá söpörni.

Székelyföld ötször nagyobb Luxemburgnál, mégis utóbbi egy önálló, teljes jogú ország, amely ráadásul olyan európai vezető személyiségeket ad mint: az EU igazságügyi biztosa (V. Reding), az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke (M. Brasseur) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke Sőt: az Európai Néppárt egy  luxemburgi politikust szeretne (J-C. Juncker) az EU következő bizottsági elnökének.

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében 2014. február 7-én tartott nagy érdeklődés mellett a Magyar Polgári Szövetség és Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina,  Gaudi-Nagy Tamás és Rácz Szabó László  a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

Az EU zászlók Lenhardt Balázs képviselőtársammal közösen végrehajtott Országgyűlésből való kidobása után (angolul IDE kattintva érhető el) beözönlő gratulációk és biztatások hatására elindult Remove all EU flags facebook oldalhoz egyre több európai patrióta csatlakozott, már közel ezernél vagyunk. Várjuk a tettre kész hazafiak csatlakozását!

2014. február 15-én, a felvidéki Gútán megrendezett  IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórumon Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, országgyűlési képviselő tartott előadást. Az egész napos, megemlékezéssel és koszorúzásokkal egybekötött nap (részletes beszámoló IDE kattintva olvasható) megkoronázásaként Morvai Krisztina, Zétényi Zsolt után Gaudi-Nagy Tamás tett hitet az önrendelkezés mellett.

Szívet melengető, lelkesítő érzés volt ma a több tucat derék hazafival és gyülekezeti taggal együtt átélni az általam nagyra tisztelt és becsült (ez kölcsönös) Hegedűs Lóránt tiszteletes fegyelmi eljárása keretében tartott tárgyalást, ahol kihirdették a döntést.  Ennyi jó emberrel egyszerre ritkán találkozni, ehhez ilyen alkalmak kellenek. A termet, a körfolyosót és a lépcsőházat megtöltötte a magyarságáért és tiszteleteséért kiálló magunkfajta emberek derűs, erős és szolidáris közössége. Teljesen egyértelmű, hogy az irtózatos erejű szolidáris kiállás és persze a védekezés meggyőző ereje hatására a vérügyészi szerepet játszó "keresztyén" vádló palástvesztési indítványa elbukott és csupán írásbeli megrovást kapott a Nemzet tiszteletese.

Morvai Krisztina független EP képviselő (www.morvaikrisztina.hu) és Gaud-Nagy Tamás országgyűlési képviselő félórás közéleti elemző beszélgetése Strasbourgból 2014. február 27-én a hazafias erők közelgő EP választásokon várható előretörésről, az EU zászlók kidobásáról, az ukrán helyzetről és kárpátaljai magyarokért megteendő azonnali lépésekről, hagyományos európai közösségek autonómiája érdekében készülő EU normákról és a recsegő-ropogó gyarmatosító EU birodalomról.

2011. december 1-jén Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései, azon belül is A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről alcímet viselő törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció képviselője ráirányította az Országgyűlés figyelmét a méltatlan pásztói helyzetre.

"Kérem szépen, nemrég voltam Pásztón. Tudják, hogy mi van Pásztó főterén, milyen emlékmű van? Szovjet emlékmű van Pásztó főterén a mai napig. A pásztói emberek lesütött szemmel, szégyenszemre kell hogy tudomásul vegyék azt, hogy olyan vezetés van a városban és olyan vezetés van az országban, ami az elmúlt huszonegy év alatt nem volt képes ezt az emlékművet eltávolítani. Két vértanúja van Pásztónak, akik megpróbáltak ellenállni az '56-os elnyomásnak, őket kivégezték. És nem az ő emlékművük áll ott, hanem a Vörös Hadsereg emlékműve" - fogalmazott a képviselő, és szavai akkori is fájó igazságként hatottak, ha az említett emlékmű nem a város főterén, de kétségtelenül egy frekventált, forgalmas pontján helyezkedik el, és hirdeti mai napig a megszállás fájdalmas emlékét.

Kevesebb mint egy esztendővel később, 2012. október 10-én, az Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő törvényjavaslat módosításának a vitájában Novák Előd, a Jobbik alelnöke a pásztói szovjet emlékmű - mint az egyik leghíresebb - eltávolítása mellett érvelt.

Alapi László és Geczkó István kivégzett pásztói vértanúk

Két nappal az uniós felmosórongy Országgyűlésből való kidobása, majd WC-be helyezését követően 2014. február 15-én a csallóközi Gútán (Felvidék) az önrendelkezés kivívása érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat társszervezésével a helyi Művelődési Központban tartott emberi jogi fórum elején - folytatva az épületkarbantartási missziómat (ahogy az EU zászló eltávolítását Orbán Viktor miniszterelnök korábban nevezte) - az előadóteremből távolítottam el az EU gyarmatosítás jelképét és azt székely zászlóra cseréltem.

Senki nem tiltakozott, sőt a derék csallóközi honfitársaknak kifejezetten tetszett az akció, mivel tudják: az uniós csatlakozásuk óta nemhogy javult, de tovább romlott a felvidéki magyarok helyzete: elég ha a nyelvtörvényre, a a magyarság kollektív bűnösségét máig szlovák jogrendben tartó Benes dekrétumokra, az állampolgárságtól való megfosztásokra, Malina Hedvig emigrációba üldözésére és a folyamatos elnyomásra gondolunk.