Az "új temerini fiúk" esete bizonyítja, hogy az elcsatolt országrészeken létező magyarellenesség eredményes diplomáciai munkával visszaszorítható. Gaudi-Nagy Tamás szerint Szerbia rákényszeríthető a magyar közösség sorsának rendezéséhez - de ehhez tenni kell. (Részlet a Barikád c. hetilapból)

Az Európa Tanács Jogi ügyek és emberi jogi ügyek bizottságának csütörtöki párizsi ülésén meglepő napirendi pontot talált Gaudi-Nagy Tamás. Délután fél 3 órakor került sor az alapvető jogok Európai Unión belüli helyzetével kapcsolatos véleménycserére, melyen egy különösen ismert személyiséget látott vendégül a bizottság, jelesül Göncz Kingát, az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (EP LIBE) bizottságának alelnökét.

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük"- mondta Trianonról Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és jogvédő a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett könyvbemutatón.

Most tárgyalja az Országgyűlés a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit, de ellenzéki pártok élesen bírálták a Bizottság létrehozásának szükségességét.

Most tárgyalja a magyar Parlament a kommunista múlt feltárására szakosodott szervezet, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága jogi kereteit. A törvénytervezetet a három ellenzéki párt közül kettõ: a Jobbik és az LMP is élénken bírálja. Képviselõikkel, a jobbikos Gaudi-Nagy Tamással, az LMP-s Schiffer Andrással, továbbá a Fidesz-es Gulyás Gergellyel Gecse Géza beszélgetett.

 Hallgassa meg!

Véget kell vetni a lagymatag "jószomszédi politikának", és követelni kell a felvidéki magyarokkal szembeni szlovák jogsértések beszüntetését, s az őshonos magyar közösség nemzeti önrendelkezésének jogát. Ezt támasztja alá dr. Nagy Tibor és Tajnay Mária megrázó előadása.

A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be tegnap (2013.12.11-én, kedden - a szerk.). Az esemény egyik főszervezője, Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő elmondta: az a céljuk, hogy a jószomszédi kapcsolatokon alapuló "simulékony" politika helyett az emberi jogok fogalomrendszerére és követeléseire hangolják át a jogküzdelmet. Mint mondta, a kötetet valamennyi országgyűlési képviselőnek elküldik, és az olyan jogvédő szervezeteknek is, mint a Társaság a Szabadságjogokért szervezet, hogy a jövőben ne mondhassák, hogy "nem tudták", milyen problémákkal küzdenek a trianoni békeszerződéssel elszakított területeken.

Tegnap már röviden láthattátok, milyen módon tárgyalták ki a Károlyi Palotában megrendezett konferencián azt a kérdést, hogy mennyire helyes dolog, ha egy ügyvéd szóvá teszi, hogy az eljáró bíró az összes körülményt elemezve elfogultnak tűnik. Valamint hogy releváns kérdés-e egy magyar és egy zsidó konfliktusáról szóló perben megkérdezni, hogy a bíró zsidó-e. Most itt van a vita témát érintő része hosszabban, 15 percben.

SoDi

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő bemutatta a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című közös könyvüket, konferenciakötetüket.

A felvételen Morvai Krisztina beszéde látható.

A könyv a következő hivatkozásokon keresztül is elolvasható.

Egyi emberi jogi konferencián dr. Gaudi-Nagy Tamást kérdezték a közelmúlt eseményeiről. A képviselő súlyos vétekként elmulasztotta használni válaszában a „barna eső”, „ordas eszmék”, és a „mindig így kezdődik” kifejezéseket. A szervezők elnézést kértek a magyar gondolatok miatt, mert az ő asztaluknál csak antiszemitázóknak jut hely.

A szervezőknél és a többi előadónál kiverte a biztosítékot, hogy a nemzeti radikális képviselő meg merészelte kérdezni - az elfogultság okát keresvén - egy korábbi tárgyaláson, hogy a bírónő zsidó származású-e.

Budapest, 2013. december 10., kedd (MTI) - Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel jelent meg könyv a határon túli magyarok helyzetéről. A kötetet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatta be kedden Budapesten.

A könyv tartalma itt érhető el.

"Az önrendelkezési jog az Európai Unióban élő magyar nemzet elidegeníthetetlen joga"

 "Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata egy, az ENSZ által elfogadott nyilatkozat,... A nyilatkozatot 1948. december 10-én fogadták el. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik."

Mi történt a június 4-ei rendezvény óta a jogvédelemmel kapcsolatban?

Kommentár és csorbítás nélkül sokak emlékezetének felfrissítése érdekében teszem közzé a kereken 9 éve, 2004. december 6-án írt értékelésemet az állampolgársági népszavazásról, amely ma már az akkoriban a népszavazást ellenzők, illetve félszívvel támogatók szerint is döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy tegnap már félmilliomodik magyar hontársunk, Böjte Csaba testvér szerezhette vissza ünnepélyes keretek között magyar állampolgárságát a Nemzet Templomában.

Kérem osszák meg velem a 9 évvel korábbi népszavazási értékelésemmel kapcsolatos véleményüket!

2013. december 4-én dr. Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásában a négy frissen szabadult temerini fiúról tájékoztatta az Országgyűlést és a közvéleményt. Mint fogalmazott, a szabadulás mögött húzódó sorsok és küzdelmek egésze a délvidéki magyar közösség életének és sorsának tükre.

Gaudi-Nagy Tamás a hétfői bizottsági beszámoló után parlamenti felszólalásában is ismertette az „új temerini fiúk” aktuális helyzetét. Elsőként javasolta képviselőtársainak, hogy látogassanak el Temerinbe, ahol a fele-fele arányban lévő magyar és szerb közösség összességében jó viszonyban él egymás mellett, csak a Koszovóból és Boszniából betelepült szerbekkel van gond, ők gerjesztik a konfliktusokat. Rámutatott, hogy a Délvidéken a történelem során példaértékű volt a huszonöt különböző nemzetiség együttélése, de ez a betelepült szerbek miatt sokat változott.

Tisztelt Szerkesztőség !

Köszönöm a megszólalási lehetőséget, amely felajánlás a hazai médiavilágban kivételes és korrekt.

Az ügy lényege a következő, amely alapvetően a védői jogokról szól és minden más, politikai hisztériát keltő, leegyszerűsítő és megbélyegző értelmezés félreviszi a lényegről a figyelmet, ezért fontos, hogy tárgyszerű és szakmai mederben zajló vita folyjon erről a témáról, amelyet messze a jelentőségét meghaladóan tematizálnak túl az erre különösen fogékony sajtószervek és közszereplők. Sajnálatos, hogy az ügyvédi kamara ennek a nyomásnak nem tud ellenállni és a védői jogok oltalmazása helyett, a mesterségesen gerjesztett hisztéria hatása alá kerülve hivatalból indított eljárást, annak ellenére, hogy tisztában kell legyenek vele: az Alaptörvény kizárja a felelősségre vonást a védői tevékenységgel kapcsolatos vélemények, aktusok tárgyában, így jelen esetben is.

2013. december 2-án, Magyarország Kormánya és a Török Köztársaság Kormánya között a diplomata, szolgálati és speciális útlevéllel rendelkező állampolgáraik vízummentességéről szóló megállapodás kihirdetéséről (T/13209) szóló törvényjavaslat megtárgyalása során, Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársa Hegedűs Tamás gondolataihoz csatlakozva Törökországról mint hazánk egyik stratégiai partneréről beszélt.

A nemzeti jogvédő képviselő saját élményeiről is beszámolt. Mint mondta, az Ifjúsági Európai Parlament egy isztambuli ülésén különleges élménnyel gazdagodott, szervezettséggel, jó hangulattal és magas szintű kultúrával találkozott.

2013. december 2-án, az Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról címet viselő törvényjavaslat (T/12912) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a némi iróniával "rendkívül heves parlamenti vitának" nevezte a törvényjavaslat megtárgyalását.

2013. november 26-án Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/13099) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás a kétperces felszólalásában leszögezte: "Nem kell egy újabb holokausztközpont 6,2 milliárdért!" A radikális honatya (Gyenes Géza és Kiss Sándor képviselőtársaival együtt) javasolta, hogy ezt az összeget inkább a magyar gyógyító-megelőző ellátás céljára fordítsák.

2013. november 26-án Az Európa Tanács egészségügyi termékek hamisításáról és hasonló, közegészségügyi veszélyt jelentő bűncselekményekről szóló Egyezménye kihirdetéséről (egy nemzetközi szerződésről) szóló törvényjavaslat (T/13107) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás a gyógyszerhamisítás ellen, de a gyógyhatású készítmények védelme mellett érvelt.