dr. Gaudi-Nagy Tamás
Nem jogerős justizmord: büntetlenül hazudhat Budaházyról a balliberális HVG
Tegnap a Fővárosi Törvényszék Bérces Renáta bíró vezette tanácsa elsőfokú ítéletével elutasította Budaházy György keresetét, amelyben a még mindig részleges lakhelyelhagyási tilalom alatt álló és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt hazafi a hvg.hu portálon még 2010-ben közölt, "Budaházy a Jobbik időzített bombája" címmel megjelent róla vaskos hazugságokat tartalmazó cikk miatt nyújtott be egymillió forint nem vagyoni kártérítést követelve.
A valójában Jobbikot támadó és ennek érdekében Budaházyt lejárató cikk szerzője Pelle János a hazafinak tulajdonította a 2006 szeptember 18-i MTV székházostrom kirobbantását, illetve azt állította, hogy ő minden jogszabályra "köp". Utóbbi kitétel a cikk szerint 2007. október 22-én hangzott el a Szabadság téren, ahol egy Gyurcsány ellenes tüntetésen Budaházy az állam elleni bűncselekmény miatti lakhelyelhagyási tilalom ellenére vett részt. Ezzel szemben a hazafi csupán a koncepciós eljárás kapcsán jogellenes fenntartott kényszerintézkedéssel szembeni engedetlenségét fejezte ki. Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületének bűntette miatt indult közel öt évig tartó eljárás végén a Kúria felmentette Budaházyt.
A képen Budaházy György, Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás, akik az ítélethirdetésről készült videó végén 1-1 percben értékelik a döntést.
Gaudi-Nagy Tamás a zentai önrendelkezési fórumról és a magyar területek visszatérésről az Újvidéki Rádióban
Az Újvidéki Rádió Hangadó c. 2014. február 19-i műsorában interjút sugárzott Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselővel, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjával, amelyben a nemzeti jogvédő képviselő kifejtette véleményét a megalkuvó nemzetpolitika kártékony hatásáról, a magyarság önrendelkezési jogának igazságtalan diktátumok általi felülírhatatlanságáról (emiatt, ha a délvidéki Tisza menti magyar közösségek ezt népszavazáson kifejezve szeretnék, akár vissza is térhetnének az anyaországhoz) és a Morvai Krisztinával, s Rácz Szabó Lászlóval február 7-én a délvidéki Zentán tartott sikeres könyvbemutatóról ( "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadvány), és önrendelkezési fórumról
A fórum részletei itt olvashatók.
Csonkaországi nemzeti jogvédők felvidéki bevetésen
2014. február 15-én (szombat), valamivel 9:00 óra után Morvai Krisztina, európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében egy csordultig telt busz indult a budapesti Déli pályaudvartól, hogy az Esztergom-Párkány-Bény-Zselíz-Nagysalló-Udvard-Érsekújvár útvonalon át elérkezzen az utazás céljának fő színhelyére, a IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórumnak otthont adó gútai Művelődési Központba.
Ha már a bevezetőben az utazás fő céljaként a IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórumot említettem, akkor pár mondatban a nem kevésbé fontos célkitűzésekről: a szervezők fontosnak tartják a II. világháborút követő csehszlovák-magyar lakosságcserékre történő megemlékezést, melynek során felvidéki magyar családok tízezreit telepítették át Csonkaországba. Egészen pontosan magyar családokat köteleztek arra, hogy otthonaikat hátrahagyva, sokszor annyi csomaggal, amelyet a két kezükben el tudnak vinni, költözzenek át a maradékország területére. Csehszlovákia felé valóban helytálló a telepítés kifejezés, a magyarországi cseh- és szlovák közösség tagjai ugyanis választhattak, ellentétben az érintett felvidéki magyar közösség tagjaival, akiket sok esetben marhavagonokban vittek át a gúnyhatárok túloldalára, így esetükben pontosabb deportálásként említeni a történteket.
Felvidéki fórum az elcsatolt területeken élő magyar közösségek önrendelkezési törekvéseinek időszerű kérdéseiről
2014.február 15-én zajlott Felvidéken, Gútán, a IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórum dr. Morvai Krisztina, független EP képviselő (Brüsszel-Budapest), az NJSz, (Budapest),az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága (Brüsszel), és a gútai Művelődési Központ közös szervezésében.
A nemzeti jogvédők a fórumot összekapcsolták az 1945-öt követő - a felvidéki magyarság ellen - Csehszlovákiában erőszakosan végrehajtott, tragikus deportálásokra, kitelepítésekre történő megemlékezéssel. A fórumot megelőzően Bényben, Zselízen, Nagysallón, Udvardon és Gútán megkoszorúzták az áldozatokért állított emlékműveket, mécsest gyújtottak és a nemzeti zászló tiszteletadása mellett énekelték el a magyar himnuszt.
A fórumra történő érkezésig a Budapestről érkezők részben történelmi tényeket elevenítettek fel, valamint a deportálást is elszenvedő résztvevők saját tragikus életszakaszukról meséltek.
FELHÍVÁS - Kérdezze az illetékes minisztert!
Kedves Olvasók, Hazafiak és Honleányok!
Mint azt bizonyára tudják/tudjátok, a következő ciklustól nem leszek országgyűlési képviselő, a nemzeti jogvédelem területén kívánom folytatni honmentő tevékenységem. Tekintettel arra, hogy a választásokig hátralévő mintegy két hónapban módomban áll többek között írásban kérdéseket intézni a miniszterekhez (melyekre szintén írásban, 15 napon belül kötelesek válaszolni), az alábbi felhívást teszem közzé:
I. Fogalmazzatok meg bármely magyarságunkat égető társadalmi problémával kapcsolatosan kérdést/kérdéseket, melyeket ha lehetőségetek lenne, akkor feltennétek az illetékes miniszternek;
II. Írjatok egy rövid, tényállásszerű bevezetőt maximum 3000 karakter terjedelemben, a végén pedig indokoljátok meg a kérdés fontosságát;
III. Mindezt küldjétek el a gaudi-nagy.tamas@parlament.hu elektronikus címre.
Az egyedüli út, a harc a magyar földért!
Gaudi-Nagy Tamás beszéde Morvai Krisztinával tartott közös kiskunfélegyházi fórumán
Gaudi-Nagy Tamás harcra tüzelő beszéde a külföldi spekulánsok és oligarchák által veszélyeztetett magyar termőföld megvédése érdekében a kiskunfélegyházi gazdafórumon 2014. február 8-án.
A nemzeti jogvédő képviselő azt fejti ki, hogy csak szervezett ellenállással lehet megvédeni, illetve visszaszerezni a magyar termőföldet. Egyetlen illegális földrablást sem szabad büntetlenül hagyni, illetve tudomásul venni. A Morvai Krisztinával közösen tartott gazdafórum végén több fiatal gazda vállalta a föld védelméért folytatott harc szervezését Kiskunfélegyházán és környékén. Kérek mindenkit, hogy kövessék példájukat! Az ITT elérhető felhívás szellemében cselekedjenek mielőbb!
Közép-európai emberi jogi fórum Gútán
Gútán rendezték a felvidéki IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórumot február 15-én. A szakmai tanácskozás helyszíne a Városi Művelődési Központ volt. Portálunk értesülése szerint a fórum szervezője Morvai Krisztina EP képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága, valamint a gútai Városi Művelődési Központ volt. A fórum része volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat önrendelkezési jogok érvényesítéséért szervezett tényfeltáró útjának.
Koszorúzás - A nagysallói csatában elhunyt honvédekre emlékeztek (Frissítve)
Útban a felvidéki Gútára, az 1849. április 19-ei nagysallói csata emlékére Gaudi-Nagy Tamás (NJSZ) és Kürti Zoltán (HVIM) helyezte el a két szervezet közös koszorúját.
"Na, páter, ma fogsz látni magyart futni." - mondta Welden táborszernagy mintegy 165 évvel ezelőtt, aztán mégis a labancok futottak hanyatt-homlok a magyar szabadságharcosok elől.
Felsült a BRFK a Toroczkai László ellen indított perben
A BRFK eredetileg 10 millió forintot követelt Toroczkai Lászlótól. Ez az összeg többek között a kifújt paprikaspraykből, a MTV-székháztól több száz méterre megrongált rendőrségi gépjárműből, a megsérült golyóálló mellények, és a több tucat elhagyott gumibotból állt. A rendőrség a Toroczkai László ellen indított perrel kívánta feltölteni a raktárait. A megnevezett tételek összegszerűségében pedig valótlan adatokat adott meg, kivétel nélkül minden esetben felfelé kerekítve, vagy sokszorosára emelve azokat.
Magyar rendőrség által meghurcolt tibeti aktivisták kártérítési győzelme három év után
2011 júniusában, a kínai miniszterelnök magyarországi látogatása idején a Magyarországon élő tibeti menekültek "Free Tibet" kiáltásokkal és a tibeti zászló felmutatásával tiltakoztak Kína Tibet politikája ellen. Ezen törvényes cselekedetüket a magyar rendőrség minden eszközt bevetve akadályozta meg. A sorozatos rendőri intézkedések durva tettlegességig fajultak (testi kényszer, zászló elvétele és megtaposása, zászlórúd eltörése, többszöri zaklató igazoltatás, előállítás), ezek során a menekültek erősen akadályozva voltak a szabad véleménynyilvánításuk jogában. A két tibeti két éve Gaudi Nagy Tamás ügyvéd képviseletében személyiségi pert indított a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen.
Gaudi több büntetést kapott, mint Tisza Istvánné
Hiába az, hogy az LMP-sek paksi bővítés elleni tiltakozása köztudomású tény volt, vis major, amelyet előre betervezni nem lehetett, Gaudi-Nagy Tamás tárgyalásról való - egyébként telefonon előre jelzett - elkésését a bíróság 150.000 forint rendbírsággal sújtotta.
Mint arról beszámoltunk, gyors és meglepetést hozó ítélethirdetéssel zárult múlt csütörtökön a Tisza Istvánné elleni bírósági per. A bíróság döntése szerint a 74 éves asszony garázdaságban bűnös, míg az őt súlyosan bántalmazó, Dániel Péter köréhez tartozó tettest felderítetlenül és büntetlenül hagyták.
A bíróság szerint a Dániel Péter elleni tüntetésen megtámadott magyar asszony a bűnös
Gyors és meglepetést hozó ítélethirdetéssel zárult múlt csütörtökön a Tisza Istvánné elleni bírósági per. A bíróság döntése szerint a 74 éves asszony garázdaságban bűnös, míg az őt súlyosan bántalmazó, Dániel Péter köréhez tartozó tettest felderítetlenül és büntetlenül hagyták. Szimbolikus sikerként könyvelhető el azonban az, hogy a bűnjelként lefoglalt, a világot bejárt ereklyés magyar zászlót visszakapja Tisza Istvánné.
Kiemelt érdeklődés övezte Morvai és Gaudi zentai önrendelkezési fórumát
Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében tartott fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás közel száz érdeklődő előtt a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.
Elhallgatva: rablott vagyon visszajár! (videó)
Miért nem áll érdekében a kormánynak a volt pártállami vagyon visszaszerzése? - tette fel a költői kérdést dr. Gaudi-Nagy Tamás hétfői sajtótájékoztatóján, amelyről ezúttal az MTI elfelejtett tudósítani, annak ellenére, hogy munkatársuk a teremben volt.
A radikális képviselő elmondta, hogy mai áron mérve többszáz milliárd értékű vagyon illetné meg az államot, amelyet azonban az MSZP, a Demisz és a Munkáspárt használ saját tulajdonaként (pl. a csillebérci úttörőtábor). Felidézte, hogy december 18-án nyújtott be egy törvényjavaslatot Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról címmel, ami kapcsán sajtótájékoztatót is tartott az MSZP székházánál. Mint akkor leszögezte, a javaslat célja, hogy az 1989-es népszavazás által előírt és a mai napig nem teljesített vagyonelszámoltatási kötelezettséget teljesítsék azok a szervezetek, amelyek a pártállami és KISZ vagyonhoz jutottak. Tegyük rendbe a múltat! - szólított fel Gaudi, aki szerint kapitális csalás történt, mert mind a KISZ, mind az MSZMP vagyonának megszerzése törvénytelen módon történt a MSZP és az akkor Gyurcsány Ferenc alelnök vezetése alatt működő Demisz részéről.
Gaudi az osztrák kancellárnak: Tiszteletet a Szent Koronának és el a kezekkel a magyar földtől!
Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésén Walter Faymann osztrák kancellártól követelte, hogy segítsen leállítani a magyar termőföld osztrákok által elrablását, majd a Szent Korona tiszteletére hívott fel, feliratokat feltartva, amivel kiváltotta a biztonsági őrök támadását, amelyet azonban sikeresen visszavert. A távozó kancellár nem volt hajlandó átvenni Gaudi névjegykártyáját, és szóba állni a nemzeti jogvédő képviselővel. Az esemény leírása ITT olvasható.
Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina a földért harcra buzdító felhívása ITT olvasható.
Exkluzív háttér Gauditól az Európa Tanács önkényéről, a felszólalási tilalomról
Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő eleveníti föl az Európa Tanács 2014. évi téli ülésének történéseit. A felszólalás lehetőségétől önkényesen megfosztott képviselő választ ad arra, mivel magyarázták a jogszerűtlen, a képviselői jogkörének és az ET hitelességének is komoly gátat szabó döntést a nemzetközi szervezet részéről. A videóban szó esik az önmagát „Európa Lelkiismereteként” jellemző ET vezetőinek iskolai végzettségéről, hogy miként lett liberális elnöke a parlamenti közgyűlésnek, és hogy mit szeretett volna Gaudi kérdezni, és ennek megtagadása nyomán a tiltakozás mely megnyilvánulásaihoz fordult. Gaudi-Nagy Tamás a felvétel végén egy felhívást is intézett a hazafiakhoz.
Rövidesen látható lesz még egy felvétel a Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál megvalósított tiltakozásról az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, illetve egy összefoglaló beszélgetés az Európa Tanács heti eseményeiről.
A gyarmatosítás tabutéma az Európa Tanácsban
A 47 tagállamot tömörítő, szavakban a jogállamiságot és az alapvető szabadság és emberi jogokat hirdető Európa Tanácsban egy január 15-én kelt önkényes és minden jogalapot nélkülöző döntéssel megvonták a felszólalás jogát Gaudi-Nagy Tamástól az egész januári ülésszakra, aki egyedüli magyar nemzeti radikális képviselő a szervezetben.
Gaudi a magyar érdekek további következetes és határozott képviselete érdekében a mintegy 65 éves szervezet történetében példátlan eszközökhöz folyamodott, tudatosan vállalva annak kockázatát, hogy a következő ülésszakon ismét hasonló tilalommal sújtják. A videó nem csak a Gaudit rendre utasító elnök, hanem a nemzeti jogvédő által elmondottakat (saját felvétel) is tartalmazza. Előzményekről IDE kattintva lehet olvasni.
Gaudi a földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért protestált az osztrák kancellárnál az Európa Tanácsban
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakozott az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.
Gaudi-Nagy Tamás a kancellárnak nem tudta hivatalosan feltenni kérdését a vele szemben egész ülésszakra fenntartott jogellenes felszólalási tilalom miatt (Bővebben ITT és ITT). A nemzeti radikális képviselő a képviselőket megillető kérdezési időszakban felállt, és kezében az "Állítsák meg a földrablásokat Magyarországon!" mondatot tartalmazó angol feliratot maga elé tartva kérte az ülésteremben az osztrák kancellárt, hogy segítsen a jelentős mértékben osztrák gazdák részvételével zajló magyarországi illegális földszerzések, zsebszerződések leállításában. Ezt követően egy másik angol feliratot ("Tiszteljék a Szent Koronánkat!") felmutatva pedig arra hívta fel a figyelmet, illetve kérte az osztrák kormányfőt, hogy mondja meg a Szent Koronát meggyalázó három "humoristának" és egyben minden osztrák embernek, hogy a Szent Korona tiszteletet érdemel, és ezt a magyar emberek joggal várják el mindenkitől.
A "hiteles" Európa Tanács: a szemkilövetős Göncz iránymutató, a jogvédő Gaudi büntetendő
Elvették Gaudi-Nagy Tamás felszólalási jogát a téli ülésszak egészére az Európa Tanácsban, a képviselő a mai ülésnapon Martin Schulz EP elnök beszéde alatt ez ellen tiltakozott.
A jogállamiság és a demokrácia védőbástyájának tartott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének január 29-i ülésén Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a demokrácia nevében kérte a a frissen megválasztott új közgyűlési elnököt, a luxemburgi liberális Anne Brasseurt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza elődje, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező néppárti Jean-Claude Mignon által a nemzeti radikális képviselőre jogellenesen kiszabott egy hetes felszólalási tilalmat és tegye lehetővé, hogy ő az Európai Parlament német elnökét kérdezhesse Közép-Kelet Európa gyarmatosításáról és a Tavares-jelentésről.
A luxemburgi liberális Brasseur szerint Gaudinak nincs joga felszólalni
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strasbourgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.
A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban - elődje, a francia néppárti Jean-Claude Mignon által - elrendelt felszólalási tilalomra.