Szerbia szelektíven alkalmazza a kisebbségekre vonatkozó törvényeit, pedig a délvidéki magyarság és a térség egyéb kisebbségei számára már az előrehaladás lenne, ha ezeket a hatályos jogszabályokat következetesen alkalmaznák – hangzott el a Gaudi-Nagy Tamás jobbikos parlamenti képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja által szervezett, a Délvidék jajkiáltása elnevezési budapesti rendezvényen, ahol többek között bemutatták a tavaly október 20-án Temerinben történt, magyar fiatalokat ért atrocitást, majd az azt követő meghurcolásukat feldolgozó Áldozatokból bűnös című dokumentumfilmet, illetve Bozóki Antal újvidéki ügyvédének A magyar közösség Szerbiában című könyvét.

Bemutatták Bozóki Antal újvidéki ügyvéd A magyar közösség Szerbiában című könyvét, valamint az „új temerini fiúkról” készült, Áldozatból bűnös elnevezésű dokumentumfilmet csütörtök este a fővárosi Aranytíz Kultúrházban.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás által vezetett rendezvényen a résztvevők előtt levetítették az Áldozatból bűnös című, elsőként Strasburgban debütált dokumentumfilmet. A kultúrházban részt vett Szakál Zoltán, a korábban elítélt temerini fiúk egyike, valamint a dokumentumfilm rendezői és közreműködői.

Áldozatból elkövetővé vált a vácszentlászlói borosgazda

Emberöléssel gyanúsította meg a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság azt a 37 éves vácszentlászlói gazdát, aki – a gyanú szerint – fagyálló folyadékot öntött a borába, miután megelégelte, hogy egy tolvaj folyamatosan lop a pincéjéből. A cigánybűnöző meghalt, miután megitta a mérgezett bort, így továbbra sem a falut az évek óta rettegésben tartó banda áll majd a bíróság elé, hanem az, aki pusztán saját tulajdonát védte.

Rég váltott ki haláleset akkora társadalmi felháborodást, mint a vácszentlászlói  gazda által „okozott”. A 37 éves V. Pál Gyulához jó pár alkalommal törtek már be a településen lakó cigányok, hogy az általa készített bort dézsmálják.

Az Igazságtételt 2006 őszének! Facebook-oldal elindított egy kezdeményezést, hogy mindenki tegyen föl a körzete kormánypárti képviselőjének 2006 őszével kapcsolatban kérdéseket annak fogadóóráján. Érkezett a "holokauszttagadós" Nagy Györgytől is egy beszámoló egy ilyen találkozásról, melyből kiderül: Menczer Erzsébet szentül meg van győződve arról, hogy Gergényit elítélték 2006 miatt, mert látta a tévében, hogy bíróság előtt állt...

A Pesti Központi Kerületi Bíróság ma, november 12-én megszüntette az általam képviselt Budaházy  György által állam ellen indított pert, amelyben egymillió forint kártalanítást követelt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása miatt ellene indított koncepciós per kapcsán elszenvedett kéthetes házi őrizet miatt.

Budaházyt három év eljárás után a Kúria 2012. június 26-án mentette fel, a szabályok szerint az ezen eljárásra tekintettel kiállt kényszerintézkedés (előzetes letartóztatás, házi őrizet) miatt kártalanítás jár, amelyet fél éven belül lehet peres úton érvényesíteni. A kereset december 21-én feladásra került, amely rejtélyes módon csak január 3-én került iktatásra, így elkésettség miatt a bíróság a pert megszüntette.

Tegnap az Országgyűlés elfogadta a büntetőeljárási törvény módosítását  miszerint 15 évig tartó vagy súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett bűncselekmény esetén az előzetes letartóztatás korlátlan ideig, tehát akár életfogytig tarthat.

Nemzeti jogvédőként vallott jogállami felfogásommal ez a megoldás összeegyeztethetetlen, ezért  a rogáni zsaroló hisztériakeltés ellenére nem szavaztam meg ezt a módosítást. Természetesen magam sem szeretném az ároktői gyilkosok és hozzájuk hasonló lények társadalomra eresztését, de tisztában kell lenni azzal, hogy sok esetben reflexszerűen olyan mértékben önkényes  a nyomozó hatóságok kényszerintézkedésekkel kapcsolatos eljárása, hogy semmi garancia nincs arra, hogy ezt a lehetőséget ne visszaélésszerűen és előrehozott büntetésként alkalmazzák.

Nem engedték be Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő vendégeit az Országházba. Such György főigazgató azért aggódott, hogy a gárdisták egyenruhában és alakzatban megzavarják a Ház nyugalmát.

Gaudi egy előre egyeztetett parlamenti látogatás keretében mintegy 20-25 gárdistát fogadott volna, a tervezett program magába foglalta a Szent Korona elé járulást, a Munkácsy terem megtekintését és egy ebéd elfogyasztását. Mindezekre előzetesen engedélyt kaptak a Háztól.

Az idei év júliusában mérföldkőnek minősülő elsőfokú ítélet született tíz gárdista jóvátételi ügyében. A rendőrséget kártérítésre és bocsánatkérésre kötelezte a bíróság, amiért 2009. július 4-én az Erzsébet téri oszlatás során megsértették tíz gárdista személyes szabadságát, illetve gyülekezési jogát. Korábban már a Bajtársiasság napjaként elhíresült rendezvénnyel kapcsolatban kimondta a bíróság, hogy az oszlatás jogellenes volt.

Mint emlékezetes, a súlyosan jogsértő események során a rendőrség vadállati brutalitással rontott a békésen a füvön üldögélő emberekre, 216 embert állított elő, 17-en kerültek kórházba. A jogszerűtlen intézkedés kapcsán a fülkeforradalmi kormányra történelmi kötelességként nehezedett, hogy a jogsértések elszenvedőit tisztességes módon, lehetőség szerint mielőbb kártalanítsa.

A budapesti Aranytíz Kultúrház ad otthont Bozóki Antal újvidéki ügyvéd A magyar közösség Szerbiában című hiánypótló könyve és az „új temerini fiúkról” készült, Áldozatból bűnös című Strasbourgban debütált dokumentumfilm bemutatójának.

Az Európa Tanács (ET) strasbourgi Parlamenti Közgyűlésén nemrég összehangolt akciókkal hívta fel a figyelmet a délvidéki magyarság területi autonómiájára és jogfosztottságára Bozóki Antallal és több délvidéki magyar szervezet vezetőjével együtt dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, jogvédő, az ET magyar delegációjának tagja.

Nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás bűncselekménye miatt rendelt el nyomozást hétfőn a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő napokban elhangzott kijelentéseivel összefüggésben ismeretlen elkövető ellen - nyilatkozta a szerdai Magyar Nemzetnek Nagy Andrea, a KNYF szóvivője.

Tájékoztatása szerint annak az ügyésznőnek a feljelentése alapján indult a büntetőeljárás, akiről - nevesítve - Gaudi-Nagy Tamás előbb a Hír Televízió egyik műsorában, majd az október 23-i Jobbik-megemlékezésen azt állította: egy, a 2006. őszi tévéostrom miatt előzetes letartóztatásban lévő férfi terhes feleségére nyomást gyakorolt, hogy vetesse el gyermekét.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás a kezdeményezés mellé állt, 2013. október 25-én az előre megfogalmazott petíciókat adták át a parlamenti pártok frakciói képviselőinek.

Gaudi-Nagy Tamás és Gőbl György a Rádiónál

A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös tanúságtételre hívta mindazon elégedetleneket, akik valódi számonkérést és felelősségre vonást követelnek. Hét évvel a 2006 őszén a rendőrségi, ügyészségi és bírósági közreműködéssel végrehajtott megtorlás után a szemkilövők és a szemkilövetők háborítatlanul köztünk élnek, a hajuk szála nem görbült annak ellenére sem, hogy a terhelő bizonyítékok az ügyészség aktáiban fellelhetők.

Felmentette a bíróság a vádak alól azt a Gaudi-Nagy Tamás által ügyvédként védett férfit, akit a média azzal gyanúsított meg, hogy rátámadt és lökdösődött egy külföldi televíziós stáb tagjával a Jobbik október 23-i rendezvényét követően – áll a párt hétfő esti közleményében.

A hazai média egy jelentős része alig várta, hogy egy, a Jobbik vonatkozásában negatívnak tűnő hírről beszámoljon. Ráadásul számos médium torzítva, hazugságokkal tűzdelve tudósított a férfi állítólagos agresszív fellépéséről, pedig a Jobbikhoz éppen ezekkel ellenkező hírek érkeztek, amelyek azt támasztották alá, hogy nem ő volt az agresszív.

Az egyik nagy kereskedelmi televíziós csatorna jobbikos rendezőnek titulálta a magyar férfit, míg mások szimplán "lejobbikosozták", pedig nem tagja mozgalomnak, de ezt, ahogy ennek az ellenkezőjét, nem tudhatták a rendszeresen hazudozó és a nemzeti pártot elhallgató televíziós csatornák.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti radikális képviselő 2013. október 23-án az 1956-os szabadságharc hőseinek nyughelyén és a kommunizmus áldozatainak sírjainál hajtott fejet és helyezett el koszorút Mansfeld Péter sírjánál a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőcsoportja nevében.  Ezt követően Balázs Ferenc, az elsők között exhumált, szervezkedésért és fegyver rejtegetésért halálraítélt szabadságharcos sírjánál hajtott fejet. Itt Balázs István, a szabadságharcot 1957 márciusban MUK néven újraindítani szándékozó és ezért kivégzett  Balázs Ferenc öccse Gaudi-Nagy Tamásnak elmondta, hogy véleménye szerint méltatlan körülmények között vannak a hazájukért és ezáltal a magyar szabadságért életüket áldozó hazafiak és honleányok elhelyezve.

Október 25-én kézbesítették – most már – a Szabadkai Felső Ügyészség vádindítványát a 2012. október 22-én letartóztatott hét adai, óbecsei és temerini magyar fiatal bűnügyében.

Az ügyészség – amelyet Kollár Országh Tünde képvisel – fenntartotta a vádat, vagyis a fiatalokat továbbra is nemzeti, faji és vallási gyűlölet és türelmetlenség szítása bűncselekményének elkövetésével vádolja. Az egyiket még külön „fegyver és robbanó anyagok jogosulatlan gyártása, birtoklása, hordása és forgalmazása” bűncselekményével is terheli.

Elkészült az a film, amelyben immár jogerős ítéletek, illetve ügyészségi határozatok bizonyosságával - s az adott ügyben érintett áldozatok, jogsértettek beszámolóival és fényképekkel, videorészletekkel - összefoglalóan mutatja be a 2006-os őszi állami terrort. Egyre aktuálisabb ez az anyag, mert a szemkilövetők rettentően elszemtelenedtek, s minden erővel tagadják, bagatellizálják, illetve rosszabb esetben igazolják a 2006-os törvénysértéseket, brutalitásokat.

Meg kell mutatnunk minél többeknek, hogy az igazság a mi oldalunkon áll! Ezt szolgálja ez a film is, amelyet további részekkel folytatni szeretnénk - írják a készítők, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete, és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

Kétperces videóösszfoglaló Gaudi-Nagy Tamás főhajtásáról az '56-so vértanú, Mansfeld Péter 301-es parcellában található sírjánál, amelynek keretében elhelyezte a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselőcsoportjának koszorúját a 18 éves korában, éppen születésnapján a vörösök által kivégzett mártír örök nyughelyén. A koszorú feliratai: "Mindahalálig a szabadságért!" és "Tisztelet a hősöknek".

A koszorúzás után a televízós társaságoknak egy percben nyilatkoztam arról, hogy mit jelent az, hogy az emlékezés és az indulat hozott ki ide a kommunizmus áldozatainak kegyhelyére.

A koszorúzásról készült fényképek itt tekinthetők meg