Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő beszélget Strasbourgban, az Európai Parlament októberi plenáris ülésének végén. A témák:

1.A szerb EU csatlakozás kapcsán szükséges harcos kiállás a délvidéki magyarok jogaiért, Tamás és küzdőtársainak sikeres akciója az Európa Tanácsban a szerb elnök látogatásakor.

2. A Magyar Gárdával kapcsolatos időszerű jogi és egyéb kérdések, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságához most benyújtott fellebbezésre.

3. A 2006-os rendőrterrort tagadó szemkilövetés-pártiak egyre fokozódó pofátlansága és ennek veszélyei hazánkra, és a témával kapcsolatos október 20-i rendezvény beharangozása (A rendezvény részleteiről: www.morvaikrisztina.hu és www.gaudi.jobbik.hu)

Bíró-Nagy András uniós tisztviselőként csupán szólásszabadságát gyakorolja, vagy összeférhetetlenség áll fenn?

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos kabinetjének egyik tagja, Bíró-Nagy András a bizottsági munkája mellett egy olyan hamburgi rendezvényen tartott előadást szeptember elején, amelyet kutatási területével – a Jobbik és a Fidesz politikájának összefonódása, illetve az európai radikalizmus – kapcsolatban megjelent könyv bemutatója alkalmával szerveztek.

Szűk negyedórás videót forgatott Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője arról, hogy milyen megpróbáltatásokat élt át, amikor társaival az Európa Tanács strasbourgi épülete előtt tüntetett, majd megpróbált bejutni Tomiszlav Nikolics szerb elnök sajtótájékoztatójára. Gaudi-Nagy a délvidéki magyarságnak biztosítandó területi autonómiáról szerette volna kérdezni a politikust a nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen.

A strasbourgi emberi jogi bíróság jogszerűnek találta, hogy a magyar hatóságok 2009-ben feloszlatták a Magyar Gárdát. A Jobbiknak nem tetszik ez az ítélet, ezért a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordulnak a döntés ellen.

A strasbourgi bíróság nagykamarájához fordul a Jobbik a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló döntés ellen. A magyar bíróság 2009-ben oszlatta fel a gárdát, ezt a döntést a strasbourgi emberi jogi bíróságon támadta meg a Jobbik. A testület kimondta, hogy a feloszlatás jogszerű volt, tehát jóváhagyta a magyar ítéletet. A Jobbik most a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordult a döntés ellen.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán fellebbezést nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy semmisítsék meg a Magyar Garda feloszlatását helyben hagyó, elsőfokú döntését – tudta meg az Alfahír.

Mint ismert, 2013. július 9-én a strasbourgi bíróság elsőfokú tanácsa azt az ítéletet hozta, hogy nem tartja az európai emberjogi egyezménybe ütközőnek, hogy Magyarországon a Magyar Gárda Egyesületet és a hozzá kapcsolódó mozgalmat feloszlatták. 2009. július 2-án a magyar bíróság arra hivatkozva oszlatta fel a gárdát, hogy annak fellépése „sérti mások biztonságát”, az elől a helyben lakók nem tudtak kitérni. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet fenntartotta, a Jobbik ezután vitte nemzetközi porondra az ügyet.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán saját kezűleg nyújtott be fellebbezést, amelyben azt kéri a strasbourgi nagy kamarától, semmisítse meg az első fokú döntést. Érvelése alapján a magyar állam megsértette az emberjogi konvenció 11. cikkét, vagyis szükségtelenül, aránytalanul és demokratikus államokkal összeegyeztethetetlen módon oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesületet, illetve a vele nem egynemű mozgalmat. A jogvédő-politikus a sértettek nevében 100 ezer euró kártérítésre tart igényt.

Az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője vezetésével közmeghallgatást tartottak Állítsák meg az emberi jogi jogsértéseket Szerbiában! címmel. A Jobbik képviselőjén kívül a tanácskozáson délvidéki meghívottak is jelen voltak.

Többek között László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke számolt be a délvidéki magyarságot érintő ügyekről. Amikor a délvidéki misszió idején Tomislav Nikolić szerb államfő is Strasbourgba érkezett, a magyar képviselők nekiszegezték a délvidéki magyarság kiszolgáltatott helyzetének kérdését.
Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét arra kértük, hogy röviden értékelje a Strasbourgban történt eseményeket

— Rendkívül eredményesnek ítélem meg a strasbourgi missziónkat, főként azért, mert sikerült tárgyilagosan tájékoztatnunk a délvidéki magyar közösség valódi helyzetéről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nagyon sok képviselőjét, többek között: Pedro Agramuntot, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának frakcióvezetőjét; Nils Muižniekset, az ET emberi jogi főbiztosát; Alekszej Puskovot, az Orosz Föderáció ET-delegációjának vezetőjét, valamint David Davist, a Brit Alsóház walesi képviselőjét. A felsorolt személyeken kívül még a török, bosnyák, brit, holland, azeri és még számos más delegáció képviselőivel is találkoztunk. Felhívtuk a figyelmet a temerini fiúk esetére, az elmúlt időszak magyarellenes atrocitásaira, a délvidéken jelen levő kettős mércére, a magyar nyelvű egyetem hiányára, valamint a területi autonómia ügyére.

Széljegyzet Pásztor István nyilatkozataihoz

Az értelmiségi az olyan ember, akit az igazság érdekel és nem a hatalom.
Politikus az olyan ember, akit a hatalom jobban érdekel, mint az igazság.
Konrád György

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) – újabban Vegyes Magyar Szövetségnek is nevezett párt – és a Tartományi Képviselőház elnöke az utóbbi napokban tett kijelentéseiben „kártékonynak ítélte meg” a délvidéki és anyaországi képviselők a délvidéki magyarságért az Európa Tanács (ET) őszi közgyűlésének kezdetén (október 1-4 között) fellépő strasbourgi akcióit. [1]

2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalást tartott "Mi a helyzet az Európai Unióban? Merre tovább?" címmel. A radikális honatya José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének évértékelője kapcsán kívánta tájékoztatni a közvéleményt arról, hogy mi folyik az Európai Unióban, azaz „egy olyan szervezetben, amely a válság egyre mélyebb bugyraiba kerül.”

A képviselő szerint a Barroso-beszéd lényeges üzenete az volt, hogy „a válságra a válasz a még nagyobb integráció, és hogy a nemzeti, állami hatásköröket még jobban központosítani kell”, miközben azonban ezt több euroszkeptikus képviselő vitatta, köztük Morvai Krisztina is.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése strasbourgi ülésének csütörtöki napján került sor Tomislav Nikolić, szerb államfő meghallgatására.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ügyrendi felszólalást kért, érzékelve a szerb elnök azon szándékát, hogy a kérdésekre adott válaszokat jól elnyújtva kitöltheti a rendelkezésre álló időt, így megúszhatja a szerbiai magyar kisebbségre, a délvidéki magyarok önrendelkezésének biztosítására vonatkozó kérdéseket.

Nikolić válaszában kifejtette: egyetlen délvidéki magyar sincs veszélyben. Húsz évvel ezelőtt valóban lehetett erről a problémáról beszélni, viszont ma már aggodalomra nincs ok.

A szerb elnök mondataival szinte egyidőben, megtámadtak, ütlegeltek és magyarsága miatt szidalmaztak egy Temerinbe tartó kiskorút az újvidéki városi buszon. A támadás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a fiatal magyar zenét hallgatott és magyar nyelvű oldalon böngészett a telefonjával. A tiszaistvánfalvai támadót azóta már beazonosította a rendőrség.

Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

Nikolic átfogó beszédben vázolta országa politikáját, és nagy teret szentelt Koszovó kérdésének. Megerősítette, hogy Belgrád továbbra sem kívánja elismerni albán többségű volt tartományának az állami önállóságát. Megismételte azt a szerb részről rendszeresen hangoztatott érvet, hogy a nemzetközi joggal ellentétben áll az államok integritásának megbontása, az elszakadási törekvések teljes szabadjára engedése.

Ésszerű korlátot kell szabni a nemzetbiztonsági szempontra való hivatkozási lehetőségnek államtitok védelmezésekor - tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet szerdán fogadott el Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése.
  

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának nyilatkozva kijelentette, hogy kártékonynak ítéli a délvidéki és anyaországi képviselők délvidéki magyarságért fellépő strassburgi akcióit.

Mint ismeretes, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal, valamint Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az ET magyar delegációjának tagja több félszólalást, prezentációt, vetítést tartottak, valamint közmeghallgatáson vettek részt és dokumentumokat tártak az ET-képviselők elé.

2013. október elsején dr. Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács (ET) Közgyűlésén tartott felszólalásában keményen kiosztotta a hazánkat leckéztető Monitoring Bizottságot.

A magyar delegáció jobbikos tagja először sajnálatát fejezte ki, hogy nincs jelen az ülésen Pourbaix-Lundin (svéd politikusnő), mert mint fogalmazott, ő „egy olyan országból jött, ahol a rendőrség listát készített a cigányokról.” A radikális honatya szerint kettős mércét alkalmaznak az ET-ben, és ezt elfogadhatatlannak tartja. Mint rámutatott, a svéd politikusok kezdeményezésére indult Magyarország elleni monitoring eljárás során megpróbálták kioktatni hazánkat arról, hogy „hogyan legyen demokratikus.” Ismeretes, az eljárás során készült jelentést a Közgyűlés elutasította, ennek kapcsán Gaudi megköszönte a segítséget, hogy „világossá vált a magyarországi emberek számára, hogy mi történik Európában.”

Területi autonómiát a Délvidéken élő 300 ezer magyarnak! - a Gaudi-Nagy Tamás vezette kis létszámú, de annál lelkesebb nemzeti radikális csoport szórólapok és a magyarveréseket bemutató DVD lemezek szétosztásával hívja fel a délvidéki magyarok rendkívüli sanyarú kisebbségi helyzetére a figyelmet.

Ez a plakát fogadta az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakának első napjára érkező politikusokat. A szerbeknél - akik maguk is ott voltak a közmeghallgatáson - önmagában már a plakát látványa is felháborodást váltott ki. Fáj az igazság nekik, viszont a java csak most következik...

Kattintás a nagyításhoz

Állítsák meg az emberi jogi jogsértéseket Szerbiában! címmel szervezett közmeghallgatást az ott élő magyarok helyzetéről az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője - közölte hétfőn a Strasbourgban tartózkodó politikus telefonon az MTI-vel.

^{Pillanatkép a közmeghallgatáson. Balról jobbra haladva: Rácz-Szabó László (Magyar Polgári Szövetség), László Bálint (Magyar Remény Mozgalom), dr. Bozóki Antal és Gaudi-Nagy Tamás}  

Az Európa Tanács szeptember 30-án kezdődő, őszi egyhetes Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban a délvidéki magyarság területi autonómiájáért és jogfosztottságának megszüntetéséért Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az ET magyar delegációjának tagja délvidéki magyar szervezetek vezetőivel összehangolt akciókat tervez megvalósítani.

Hétfőn, szeptember 30-án 13 órától az Európa Tanács strasbourgi főépületének 8. termében a „Vessenek véget a 300 000 délvidéki magyar elleni emberi jogi jogsértéseknek – a területi autonómia lenne az igazi megoldás !” című közmeghallgatáson a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal, illetve Gaudi-Nagy Tamás bemutatják a délvidéki magyarság jelenlegi aggasztó helyzetét. Egyúttal levetítik az „Áldozatból bűnös?- növekvő szisztematikus magyarellenes erőszak Délvidéken” című dokumentumfilmet, amely bemutatja az ismét egyre gyarapodó magyarellenes atrocitásokat, amelynek keretében tavaly október óta hét délvidéki magyar fiatalt egy megfélemlítő jellegű koncepciós eljárásban mai napig előzetes letartóztatásban tartanak egy, több magyar sérültet eredményező temerini kocsmai verekedéssel összefüggésben, amelynek során őket közel 30 szerb majdnem megölte, mégis ellenük indult eljárás súlyos vádakkal, csupán egy szerb áll vád alatt, de ő is szabadlábon védekezik.