Miért most, miért Magyarország és miért az Európa Tanács saját normáinak megsértésével akarnak monitoring eljárást indítani Magyarország ellen?– tette fel a kérdéseket Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának tagja. a Magyarország elleni monitorozási eljárásról szóló jelentés vitájában 2013. június 25-én Strasbourgban. Felhívta a figyelmet arra, hogy feltűnő a hasonlóság az Európai Parlament és az Európa Tanács Magyarország elleni eljárásaiban.

Nagy sikernek nevezte Braun Márton fideszes országgyűlési képviselő a Magyarországgal kapcsolatos keddi strasbourgi szavazás kimenetelét - azt, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése nem tartotta szükségesnek az országgal szembeni megfigyelési (monitoring) eljárás hivatalos megindítását. Szabó Vilmos szocialista képviselő ugyanakkor azt emelte ki, hogy ha nem is nevezik monitoring eljárásnak, az Európa Tanács továbbra is figyelemmel kíséri a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetét.

"Nem kérdőjeleződött meg a demokratikus elkötelezettségünk a közgyűlésben" - mondta a szavazás után újságíróknak nyilatkozva Braun, a magyar ET-delegáció vezetője, aki számos, sikeres módosító indítvány mellett érvelt a vitában. Feltételezése szerint az, hogy hivatalos megfigyelési eljárás ugyan nem indul, de "szoros figyelemmel kísérik" a magyar hatóságoknak tett ajánlások teljesítését, a gyakorlatban esetleg úgy valósulhat meg, hogy a jogi bizottság jelentést készít majd a magyarországi fejleményekről.

Gaudi-Nagy Tamás a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharcra emlékezett a Parlamentben. Üzenete szerinte ma is aktuális: a más népek általi leigázás ellen küzdött, ugyanakkor a szabadságszerető nemzetekre egyre gyakrabban próbálják rákényszeríteni a külföldi befolyást.

Közölte: méltatlan, hogy az idei év Rákóczi-emlékévvé nyilvánítsa elbukott, június 16-át, a szabadságharc kitörésének időpontját azonban nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani, üzenve: nem hagyjuk, hogy nemzetünk szabadságát leigázzák.

A II. Rákóczi Ferenc Öröksége Egylet és a Rákóczi Lovasai Hagyományőrző Egyesület szervezésében - a Rákóczi szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából - nemzeti szervezetek emlékeztek Budapesten. Az Oktogontól a Hősök teréig vonuló több száz fős emlékmeneten részt vettek a Jobbik, az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda tagjai is, de többen érkeztek a Csonka-Magyarország határain túlról, az elszakított területekről is.

Az Andrássy úton a Nemzeti Érzelmű Motorosok által vezetett, jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal vonuló emlékmenet egyben különleges turistacsalogató látvány is volt: a kurucnak és betyárnak öltözött lovas hagyományőrzőket sokan megcsodálták, lefényképezték, vagy videofelvételeket készítettek róluk. A Hősök terén a felszólalók beszédei előtt egy ágyúlövéssel és a Himnusz közös eléneklésével emlékeztek a Rákóczi-szabadságharc kezdetére.

A II. Rákóczi Ferenc fejedelem vezette szabadságharc kezdetének 310. évfordulója alkalmából tartottak tisztelgő emlékmenetet nemzeti szervezetek Budapesten.

A rendezvényen - amely az Oktogontól indult, majd a Hősök terén zárult a felszólalók beszédeivel - több hagyományőrző egyesület, valamint az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda is részt vett. Az összesen körülbelül kétszáz - jobbikos, árpádsávos és magyar nemzeti zászlókkal felszerelkezett - érdeklődőt lovas hagyományőrzők és egy zenekar is kísérte, majd a Hősök terén egy ágyúlövéssel emlékeztek a szabadságharc kezdetére.

A pénteki budafoki árvízi védekezés után a hétvégén Tahitótfalu és Dunabogdány térségében küzdöttem az árvíz ellen gyermekeimmel és elszánt önkéntes gárdistákkal, jobbikosokkal. Szombaton Tahitótfaluban töltöttünk egész nap zsákokat, szállítottuk ki és raktuk ki a meggyengült védvonalakra, itt gyermekeim is kivették részüket a munkából, de Kárpátaljáról érkező önkéntes erők is beszálltak a munkába a katasztrófa-védelmiek, tűzoltók, helyi és távolról érkező civilek mellett, köztük szolnoki jobbikosok  Baráth Zsolt képviselőtársam vezetésével. Megvédtük többek között a 11-es út Tahitótfalu és Leányfalu közötti egyik kritikus részét, ahol elsők között észleltük a víz erőteljes átszivárgását, pillanatok alatt megszerveződött a védelem és visszaszorítottuk a vizet.

Budafokon a védelmi munkák nagy része befejeződött, amelyben részt vett Gaudi-Nagy Tamás és munkatársa, valamint Staudt Gábor országgyűlési képviselő is.

A kispesti Wekerletelepen 2006. június 4-én, az én kezdeményezésemre került sor civil szervezésben az első trianoni diktátum miatti megemlékezésre, amely azóta is folytatódik, immár a kispesti Jobbik szervezésében. Megtisztelő volt részt vennem és beszédet mondanom az idei megemlékezésen és utána beszélgetni a helyi polgárokkal arról, hogy mit kell és lehet tennünk a magyar önrendelkezés kivívásárt itthon, az elcsatolt területeinken és külföldön. Jó érzés volt néhány gárdistával együtt végiggondolni az időszerű teendőket Nemzetünk megmentése érdekében!

2013. június 4-én, Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a trianoni diktátum 93. évfordulóján.

Morvai Krisztina európai parlamenti független képviselő egy keddi konferencián arról beszélt, legyen vége annak, hogy lehajtott fejjel beszélünk Trianonról, emeljük fel a fejünket és követeljük a jogainkat.

A Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című, a trianoni békediktátum 93. évfordulóján szervezett konferencián elmondott megnyitóbeszédében a politikus fontos aktualitásnak nevezte, hogy a szerb európai uniós csatlakozási tárgyalások már megkezdődtek. Szerinte ez történelmi lehetőséget teremt arra, hogy a magyar állam követeléseket támasszon a délvidéki jogsértésekkel szembeni fellépés és a nemzeti önrendelkezés jogának érvényesítése érdekében. Úgy vélte, hogy ez nem kap elég hangsúlyt a magyar állam részéről, holott hiba lenne ezzel a lehetőséggel nem élni.

Elkerülhetetlen a trianoni békediktátum felülvizsgálata, tarthatatlan a 93 évvel ezelőtt meghozott döntés változatlan maradjon - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az 56-osok terén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett Trianon-felvonuláson.

Helyszín: Bp. '56-osok tere, Regnum Marianum kereszt
Időpont: 2013. Június 2.
Gyülekező: 15:30
A rendezvény kezdete: 16:32

Felszólalnak:
Toroczkai László - HVIM vezető
Zagyva György Gyula - HVIM alelnök
Dr. Gaudi-Nagy Tamás - Jobbik ogy. képviselő
Dobay Gergely - HVIM Felvidék vezető

Közreműködnek:
Sziva Balázs (Romantikus Erőszak)
Szabó László (HVIM - Székesfehérvár)

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő néhány héttel ezelőtt írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez a márciusi Magyarország-Románia VB-selejtező mérkőzéssel kapcsolatban történt rendőrségi túlkapások ügyében.

Mint emlékezetes, a mérkőzést követően a csalódott szurkolók békésen tartottak hazafelé a stadion melletti rendezvényről, mikor a rendőrség berontott a tömegbe és kiprovokálta a balhét. A rendőri intézkedés során számos szurkolót bántalmaztak, többeket könnygázzal fújtak le és néhány embert előállítottak.

^{fotó: hir24.hu}

2013. május 10-én,  Jobbik békési szervezetének meghívására tartott lakossági fórumot Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. Az eseményen Stir Mihály, a szervezet helyi elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd kezdésképpen felvetett néhány kérdést az elszámoltatás és a nemzeti jogvédelem területéről.

„Radikális politikára és radikális gondolkodásra van szükség ma Magyarországon” – mondta a Jobbik országgyűlési képviselője Szegeden. Gaudi-Nagy Tamás szerint ha nem emelik fel szavukat az ország gyarmatosítása ellen, akkor kiszolgáltatottakká válnak a hazai munkavállalók, és egyre többen hagyják majd el az országot.

vtvszeged.hu nyomán

A független Magyarország társadalmi békéjének megbontására, a demokratikus választással létrejött Magyar Kormány  erőszakos megdöntésére irányuló  felhívás kapcsán a Nemzeti Jogvédő Szolgálat büntető feljelentést  tett a Legfőbb Ügyészségen a „Szítsatok lázadást”  szennyirat aláíróival szemben.

Kértük a Legfőbb Ügyészséget, hogy a Btk. 139. §. (1-2). bekezdésébe ütköző, az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló felhívás aláíróival szemben rendelje el a nyomozást, folytassa le a büntető eljárást és kezdeményezze a büntető bíróság előtti felelősségre vonásukat.

Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, melyben a Margit hídon található Szent Korona-ábrázolások megrongálói elleni nyomozás állásáról, illetve arról érdeklődött a radikális honatya, hogy a jövőben milyen lépéseket kíván tenni a Belügyminisztérium a hasonló esetek megelőzése érdekében.

Martonyi János szerint Oroszország nem zárkózik el a pásztói szovjet emlékmű áthelyezésétől, mivel azonban az emlékmű alatt (állítása szerint) 26 szovjet katona földi maradványai nyugszanak, ezt az áthelyezéskor mindenképpen figyelembe kell venni.