A Londonban élő magyar közösség nemzeti érzelmű tagjaitól értesültem róla, hogy augusztus 7-én Londonban a brit hatóságok magyar bíróság által kezdeményezett elfogató parancs alapján őrizetbe vettek és kiadatási letartóztatásba helyeztek egy Egyesült Királyságban élő és a 2006. szeptember 18-i MTV székház ostromában való részvétel miatt vádolt magyar fiatalembert. A kiadatási szabályok szerint tíz napon belül hazaszállítják, ahol döntenek esetleges őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása tárgyában Kiss Dánielt, aki 2008 óta életvitelszerűen él a brit fővárosban, ahol a Turul Csoport vezetőjeként szervez a kinti magyar közösségnek nemzeti eseményeket, legutóbb a székely autonómia melletti sikeres tüntetést a Downing Streetnél, amelyen több százan voltak. Számos társával együtt részt vett a Gyurcsány őszödi hazugságbeszéde miatt 2006. szeptember 18-án a Kossuth téren indult és Szabadság téren folytatódott, majd az MTV székház védelmére kirendelt rendőrökkel történt összecsapásba torkollott tüntetésen. Az ügyészség több tucat tüntető mellett ellene is vádat emelt csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak és közérdekű üzem működésének megzavarása miatt.

Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdéseket (ITT és ITT) intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus (WUC) alelnökének kitiltásával kapcsolatban.

A jogvédő képviselő többek között arról kért tájékoztatást, hogy kinek az utasítására és milyen okokból utasították ki az Ujgur Világkongresszus (WUC) alelnökét, illetve mikor és hogyan kívánja a külügyi kormányzat helyrehozni az önkényes intézkedések nyomán a magyarság nemzetközi megítélésében okozott kárt.

A Budapesti Nyomozó Ügyészségen Gőbl György (Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete) feljelentése alapján hivatali visszaélés bűntette miatt indult eljárást a Gaudi-Nagy Tamás, Morvai Krisztina, Novák Előd, Pál Gábor és Zagyva György Gyula feljelentése alapján hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények miatt indult bűnüggyel egyesítették, mivel a két büntetőeljárásban vizsgált cselekmények tárgya szorosan összefügg - tájékoztatta a feljelentőket dr. Ott István vezető ügyész.

A belügyi szervek által jogellenesen kiutasított Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus európai ügyekért felelős alelnöke által a Magyarok Házában 2013. július 24-én tartott sajtótájékoztatón az ujgur vezető részletesen szól a hazájukban elnyomott sorban élő ujgurok aggasztó helyzetéről, az őket a kínai hatóságok által ért jogsértésekről.

Honlapomon több tudósítás is megjelent a hazánkból a belügyi szervek által jogellenesen kiutasított Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus európai ügyekért felelős alelnöke által a Magyarok Házában 2013. július 24-én tartott sajtótájékoztatón, amelyen az ujgur vezető mellett jómagam is megjelenten és részletesen elemeztem ennek a botrányos ügynek a jogi vonatkozásait kitérve a nemzeti érdekeinkre gyakorolt hatására. A sajtótájékoztató házigazdája, levezetője és Ümit Hamit tolmácsa Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke volt. Az összeállítást Almási Lajos készítette, amely a sajtótájékoztató legfontosabb momentumait tartalmazza.

A Barikád című hetilap Gaudi-Nagy Tamást kérdezte az Európai Uniós tagságunkról, a nemzetközi fórumokon hazánk ellen indított támadásokról, a Magyarország elmarasztalására igennel szavazó hazaáruló politikusokról, a földvédelmi törvény zárószavazásán végrehajtott pulpitusfoglalásról és az azt követő kormánypárti reakciókról, a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásával kapcsolatban született strasbourgi ítéletről, no meg persze az elakadt elszámoltatásról.

A Fővárosi Törvényszék 2013. július 24-én meghozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével nagyobb részt helyt adott a - Gaudi-Nagy Tamás és Józsa Edina ügyvédek által képviselt - Kormány Sándor és kilenc gárdistatársa keresetének és megállapította, hogy a rendőrség megsértette személyes szabadságukat, gyülekezési jogukat és testi épséghez fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a Magyar Gárda bírósági feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében szervezett békés tüntetésen őket elfogták, többüket brutálisan bántalmazták, gázsprével lefújták, megbilincselték és hosszú órákon át különböző rendőri fogdákban fogva tartották. A bíróság kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot és egy-egy felperes tekintetében a Nógrád Megyei, illetve Győr-Moson-Sopron Megyei  Rendőr-főkapitányságot, hogy kérjenek bocsánatot levélben a jogsértettektől és fizessenek nekik nem vagyoni kártérítésként fejenként átlagosan négyszázezer forintot és kamatait. Ez már az ötödik ilyen gárdisták számára kedvező elsőfokú ítélet.
 
A tárgyalásról készült tudósítás és interjú Gaudi-Nagy Tamással és Kormány Sándorral itt tekinthető meg:

Ügyvédjével való tanácskozás alapján fogja számszerűsíteni kártérítési igényét a magyar állammal szemben – mondta Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus alelnöke szerdán, a Magyarok Világszövetsége székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondása szerint szervezetüket jelentős anyagi, de még nagyobb erkölcsi kár érte. Valósággal sokkolta a Budapesten gyülekező Ujgur Világkongresszus Ifjúsági Tagozatának küldötteit az, ahogyan a magyar hatóságok bántak velük.

„Hét éve vágytam arra, hogy ilyen nagy nyilvánosság előtt beszélhessek Magyarországon” - kezdte sajtótájékoztatóját szerdán a Magyarok Világszövetsége székházában Ümit Hamit, az Ujgur Világkongresszus Európáért felelős alelnöke. A Kínából közel két évtizede elmenekült férfi sötétzöld, arannyal hímzett kaftánban, szögletes zöld süvegben állt ki a magyar újságírók elé, hogy ujgurságát ruhájával is hangsúlyozza. Három dologról akart szólni: arról, hogy szerinte az Északnyugat-Kínában élő ujgurok a magyarok közeli rokonai, arról, hogy ezt a szabadságáért küzdő népet Kínában szerinte kegyetlenül elnyomják, és arról, hogy milyen ciki volt az ő kiutasítása Magyarországról május legvégén.

Mérföldkőnek minősülő elsőfokú ítélet született tíz gárdista jóvátételi ügyében. A rendőrség fizethet és bocsánatot kell kérnie, amiért 2009 július 4-én az Erzsébet téri oszlatás során megsértették tíz gárdista személyes szabadságát, illetve gyülekezési jogát.

Magyarország ma reggel óta ismét súlyos, közvetlen veszélyben van (ha hinni lehet a Teknek), miután megérkezett Budapestre, a Keleti pályaudvarra Ümit Hamit ujgur aktivista. Rendőröknek nyoma sem volt a terrorelhárítók által korábban veszélyesnek ítélt, ezért kiutasított férfi érkezésénél.

Amint azt az idei május 27-i közleményemben írtam az MSZP által erőltetett "auschwitzi  tábor magyar diákok általi kötelező látogatása állami pénzen" című újabb holokausztprojekt (szerencsére nem lett kötelező és nem állami pénzen) vitájában a helyszín hitelességével kapcsolatos kritikákra utaló parlamenti felszólalásom a magyargyűlölők dühödt támadását váltotta ki: a szemkilövő-gyurcsányista DK és egy "forradalmi" zsidó-védő feljelentett, az MSZP-s Steiner megint nem tudta türtőztetni az igazsággal és magyarsággal szembeni indulatait.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. július 19-én hozott ítéletével hatályon kívül helyezte Ümit Hamit ujgur nemzetiségű, német állampolgár kiutasítását elrendelő határozatot és új eljárást rendelt el. A hatályon kívül helyezés oka, többrendbeli súlyos eljárásbeli szabálysértés, többek között, hogy Ümit Hamit a kiutasított ujgur hazafi nem ismerhette meg, a Terrorelhárítási Központ átiratát, amelyben őt közvetlen, súlyos veszélyforrásként jelölték meg. Az eljárásban dr. Gaudi-Nagy Tamás képviselte Ümit Hamitot.

Videó a tárgyalásról:

A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletével megállapította, hogy Perjés Zoltánt és a Lánchíd Rádió Kft megsértették Budaházy György becsületét és magánélete tiszteletben tartásához fűződő személyiségi jogait, továbbá  kötelezte Perjés Zoltánt és a Lánchíd Rádió Kft-t, hogy egyetemlegesen fizessenek meg Budaházy Györgynek egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést, illetve kétszázezer forint összegű perköltséget.

A Jobbik szerint felháborító, a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában. E kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006 őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai.

A Közgyűlés 2013. június 27-i ülésnapján határozatot  és ajánlást fogadott el a homoszexuálisokkal szembeni diszkrimináció elleni harc fokozása érdekében. Egy norvég szocialista raportőr (Hakon Haugli) jelentése alapján csaknem kétharmados többséggel (54:21) megszavazott  határozat és ajánlás bírálta a homoszexuális propaganda tiltását, felhívta Oroszországot, hogy ne vezesse be a homoszexuális propaganda kiskorúakra figyelemmel történő korlátozását. A felszólítottak között van Litvánia, Moldávia és Ukrajna is, hasonló okok miatt. A döntések célja és iránya, hogy a társadalom és az élet minden szférájában elfogadottá tegyék és egyenjogúvá az azonos neműek iránt vonzódókat, ennek keretében többek között előírja, hogy a tagállamok olyan rendelkezéseket iktassanak jogrendjükbe, amelyek  leszbikus, homoszexuális, biszexuális, transz-szexuális és interszexuális személyekkel (LGBT) szembeni toleranciát elősegítik, többek között gyűlöletbeszéd kategóriába kellene helyezni és büntetni a bíráló véleményeket, továbbá  felvilágosító kampányokat kellene indítani.

A Közgyűlés 2013. június 26-i ülésnapján a közel-keleti helyzetről szóló jelentés vitája végén nagy többséggel olyan határozatot fogadott el, amelyben többek között felszólítja Izraelt, hogy szüntesse meg a gázai övezet blokádját,  hagyjon fel telepek létrehozásával és a házrombolásokkal, engedje a vízhez és más természeti erőforrásokhoz jutni a palesztinokat, engedje szabadon a politikai foglyokat, hagyjon fel a börtönbeli kínzásokkal és biztosítsa hátrányos megkülönböztetés nélkül a jogokat a területén élő palesztinoknak . A palesztinokat többek között felszólítja a határozat arra, hogy tartózkodjanak az erőszakos akcióktól, igyekezzenek megbékíteni a Fatahot és Hamaszt. Mindkét felet arra hívja fel a határozat, hogy  tartsák be a segítsék elő a két állam megoldás megvalósítását az 1967-es határok mentén és ennek érdekében folytassák a tárgyalásokat.

A határozat szerinti az Európa Tanács a jövőben is figyelemmel kíséri a közel-keleti helyzet alakulását.