Amint arról előzetesen hírt adtunk, ma tüntetés zajlott a Külügyminisztérium székháza előtt Kárpátalja visszatéréséért, amit dr. Gaudi-Nagy Tamás kezdeményezett. Az eseményről beszámolt az MTI, amit átvett a Kuruc.info is, sorolván a szónokokat:  Gaudi-Nagy Tamás, Hegedűs Loránt, Budaházy György, Lenhardt Balázs, Zagyva György Gyula, Morvai Krisztina. Három szónok neve azonban kimaradt a tudósításokból. Érdekes módon valamennyien a Magyarok Világszövetségének tisztségviselői: Dr. Drábik János, az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnöke, a Majdan háttérhatalmi irányításáról, Gyetvay György Gergely, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke a Kárpátalja jövőjéről kiírandó népszavazásról beszélt. Dalmay Árpád, az 1991-es népszavazás kezdeményezője, az MVSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének alelnöke nagy tapssal köszöntött levélben üdvözölte a tüntetést, amit Budaházy Edda olvasott fel. Alább közzé tesszük Dalmay Árpád levelét

Dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, nemzeti jogvédő szervezésében nagyszabású, felemelő hangulatú tüntetésre került sor Kárpátalja önrendelkezési jogát és a hazaáruló Martonyi János külügyminiszter lemondását követelve Budapesten, 2014. március 28-án. A felvételen Gaudi felolvassa a nyolc pontból álló jogkövetelő petíciót, majd átadják azt a Külügyminisztérium képviselőjének.

Itt láthatjátok a Kárpátalja visszatérését és a kormány ezirányú lépéseit követelő, remekül sikerült és a külügy hazaárulását végleg leleplező pénteki tüntetés teljes filmjét. Egy rövid hangképes összefoglalót rövidesen közreadok. Addig is kérlek Benneteket, hogy terjesszétek, osszátok meg, hogy  minél többen ráébredhessenek: történelmi lehetőség kínálkozik a kincsekkel teli Kárpátalja visszaszerzésére és mi nem engedjük, hogy a megalkuvó és  gyáva módon elszalasszanak!

Megjött a hazaáruló bilderberges Martonyiék válasza a Kárpátalja visszacsatolását követelő tegnapi tüntetésünkre: elhatárolódik a petíció tartalmától és szellemiségétől, mert az nem segíti a külhoni magyar közösségek szülőhelyen való megmaradását és Magyarország változatlanul támogatja Ukrajnát területi egységének és szuverenitásának megőrzésében. Úgy látszik a nyomásgyakorlás és a cselekvés más szintjére van most már szükség.

A Külügyminisztérium épülete előtt péntek este Kárpátalja autonómiájáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő kezdeményezésére. A tárca szerint egyes pártok, mozgalmak politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását.

A Külügyminisztérium elítéli, hogy egyes pártok, mozgalmak politikai haszonlesésből megkérdőjelezik más országok területi integritását, szuverenitását, és figyelmen kívül hagyják az adott országban élő magyar közösség érdekeit, amint az a "Petíció Kárpátaljáért" című szöveg esetében nyilvánvaló - közölte a tárca az MTI-vel.

A több mint háromszáz ember részvételével zajlott mai budapesti tüntetésről az MTI az alábbi tudósítást tette közzé. A tudósítás több lényeges esemény nem említ, többek közt azt, hogy a petíció azt is követeli, hogy a kormány haladéktalanul kezdeményezze az ENSZ BT összehívását annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok és ruszinok nemzetközi felügyelet mellett szervezett népszavazáson dönthessenek, hazánkhoz való visszatérésről, illetve a magyar kormány jelentse be igényét Kárpátalja visszatérésére. Az eseményről szóló részletes és hiteles képekkel illusztrált tudósítást rövidesen közzétesszük.

Kárpátalja autonómiájáért, illetve Ukrajnától való elszakadásáért tüntettek péntek este a budapesti Külügyminisztérium épülete előtt Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő kezdeményezésére.

Petíció Kárpátaljáért!

A petíciót 2014. március 28-án a Bem téren közfelkiáltással fogadtuk el, majd a Külügyminisztérium képviselőjének a tüntetés keretén belül adtuk át.

Alulírott, elkötelezett magyar emberek, akik a mai napon 2014. március 28-án összegyűltünk Budapesten a lengyel Bem Józsefről elnevezett téren a Külügyminisztérium épülete előtt, hogy kifejezzük követelésünket az Ukrajna által megszállt magyar területek visszacsatolása érdekében, és tiltakozásunkat a Krím félszigeten élő orosz közösség önrendelkezés jogának gyakorlása miatti szankciók ellen az alábbi lépések haladéktalan megtételét követeljük Magyarország Kormányától, különös tekintettel az Alaptörvény D. cikkére is, amely egyértelműen államfeladattá teszi az elcsatolt magyar területeken élő magyar közösségek közösségi jogainak kivívásáért folytatott küzdelmet.

Ahogy eddig sem, ezután sem foglalkozunk szélsőséges pártok tevékenységeivel, azonban a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás lehetővé tette, hogy a kormány tisztázza viszonyát saját ideológiai torzszülöttjéhez, az Alaptörvény preambulumához. Navracsics kísérlete szokás szerint elbukott.

Gaudi-Nagy persze semmi újat nem tett, csak írásban is megkérdezte, amit már oly sokszor a parlamentben: ha az Alaptörvény nemzeti hitvallása szerint Magyarország elvesztette önrendelkezését 1944. március 19-én, akkor minek fizet kárpótlást a zsidóknak, akiket ezt követően ért "sérelem". Az antiszemita felhangú kérdés valójában a kormány emlékezet-politikájának egyik sarokkövére tapint rá. A nagy vihart kavart Szabadság téri emlékmű, amely áldozati szerepben mutatja be az országot, pontosan ezt az - újnyilasoknak roppant vonzó és számukra tetszetős - elméletet, múltfelfogást erősíti.

Nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy gyáva és szervilis kormányzata miatt egy, a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró trianoni diktátum által szabott keretek szétzúzására.

A napnál is világosabb, hogy a nemzetközi jogi egyezmények által is garantált önrendelkezési jog megilleti a 150 ezres kárpátaljai magyar közösséget és az ott élő közel egymillió ruszint. Ez eddig is így volt, sőt 1991-ben ezt Kárpátalján népszavazás erősítette meg, de azt az ukrán állam elszabotálta.  Ukrajna szervezett háttérhatalmak által történt meghódítása, illetve ezzel párhuzamosan a Krím félsziget orosz közösségének legitim népszavazással történő visszatérése Oroszországhoz megkerülhetetlen kötelezettséget ró a magyar kormányzatra, hogy védhatalomként követelje a kárpátaljai magyarság biztonságának akár nemzetközi és magyar haderőkkel történő szavatolását, illetve annak biztosítását számukra, hogy mielőbb tisztességes népszavazáson dönthessenek Magyarországhoz való visszatérésről - akár a velünk hagyományosan baráti viszonyban levő ruszin néppel együtt. Addig is számukra biztosítani kell a teljes körű területi autonómiát összhangban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1832/2011 sz. határozatával, amely javaslatomra teszi ezt tagállami kötelezettséggé.

 2014. március 20-án, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője a patináns magyar városban, a trianoni békediktátum által kettészelt Révkomáromban néhány a magyar önrendelkezés elérését kiemelt célként meghatározó elkötelezett felvidéki magyarral találkozott.

A találkozón részt vett Bósza János, az első és eddigi egyetlen felvidéki autonómia koncepció kidolgozója, aki eddig magányos, de iránymutató küzdelmet folytatott a felvidéki autonómia megteremtéséért (a felvidéki autonomista honlapja IDE kattintva elérhető), Fehér István, a Szlovák állampolgárságától önkényesen megfosztott tanár, aki korábban az NJSZ könyvbemutatóval összekötött önrendelkezési konferenciáján tanúságtételt tett (a könyv IDE kattintva elérhető, Fehér tanúságtétele a 103 oldalon olvasható). Ott volt Dobay Gergely, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom felvidéki elnöke, a legnagyobb felvidéki kulturális rendezvény, a Felvidéki Magyar Sziget főszervezője, több a magyar nyelv használatáért folytatott figyelemfelhívó akció kezdeményezője, illetve Knirs Imre, az Egy Jobb Komáromért polgári kezdeményezés képviselője, a komáromi Viking Pub tulajdonosa.

Az álbaloldal médiagépezetének zászlóshajója külön cikket szentelt az idén március 15-én Tápióbicskén megrendezett megemlékezés keretében végrehajtott akciómról, amelynek során a helyi önkormányzat homlokzatáról eltávolítottam a gyarmatosítás csillagos rongyát és helyébe az Árpád-házi sávos történelmi lobogónkat tűztem ki.

Ezzel megtörték - a hazafias portálokon kívüli (külön köszönet a Kurucnak, Alfahírnek és a többieknek) az országos médiumok eddigi némaságát ezen a téren. Még aznap ugyanis az MTI ügyeletes szerkesztője telefonos megkeresésemre törvénytelenül megtagadta a híradást a kétségkívül országos jelentőségű esetről (emlékezetes, hogy a parlamenti EU zászló defenesztrációról minden számottevő hazai sajtószerv tájékoztatást adott), erről bővebben ITT. 

Hiába a nemzeti jelképek védelméről szóló, a Szent Koronával is kibővített törvény, nevetséges kifogással nem indít eljárást az ügyészség, nem nyomoz a rendőrség. Pedig kellene.

Mint ismeretes, az új Btk. 334. paragrafusa a nemzeti jelképek védelméről tavaly július elsejétől jobbikos módosító indítványnak köszönhetően kibővült a Szent Koronával is. Így akkortól kezdve a törvény kiemelt védelem alá helyezi nemcsak Magyarország himnuszát, zászlaját és címerét, hanem a Szent Koronát is, tehát aki nagy nyilvánosság előtt ezekre sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve ezeket más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Budaházy György ebben az adásban Gaudi-Nagy Tamást kérdezi a rövidtávú közéleti terveiről, az EU-zászlók elleni kampányáról, végül a kárpátaljai helyzethez való viszonyulásáról. Ez után Gyöngyösi Márton jobbikos országgyűlési képviselővel beszélget szintén az ukrán események kapcsán Kárpátalja kérdéséről.

A műsorban ezeken felül szót ejt még egy energia-önellátó faluról, a "Szavazz a Jobbik ellen!" kampányról és az EU behurcolt életformák elleni harcáról is.

Zentán, Délvidék legmagyarabb városának patinás városházi dísztermében 2014. február 7-én tartott nagy érdeklődés mellett a Magyar Polgári Szövetség és Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében fórumot az önrendelkezésről, illetve mutatta be Morvai Krisztina,  Gaudi-Nagy Tamás és Rácz Szabó László  a "Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében" című, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott kiadványt, amely a trianoni békediktátum 93. évfordulója alkalmából megrendezett konferencia anyagát gyűjti össze.

Ez a videó az önrendelkezési fórummá alakult rendezvényen Gaudi-Nagy Tamás által tartott beszédet mutatja be.

A múlt hónapban Gaudi-Nagy Tamás egy felhívást tett közzé, "Kérdezze az illetékes minisztert!" címmel. Mint azt a közzétett felhívásban is megfogalmazta, a következő ciklustól nem lesz országgyűlési képviselő, azonban a választásokig hátralévő időben míg lehetősége van írásban kérdezni a minisztereket. Gaudi vállalta, hogy az értékelhető formában beküldött, közérdeklődésre számot tartható kérdéseket írásban benyújtja, az arra adott válaszokat pedig közzéteszi.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Tápóbicskén 2014. március 15-én tartott ünnepi beszéde után a jelenlevők  kitörő örömére eltávolította a Tápióbicskei Önkormányzati Hivataláról az uniós zászlót, majd azt a kukába helyezte, illetve a helyére egy Árpád-házi sávos zászlót tűzött ki, amely a nemzet szabadságának és ellenállásának a jelképe. Ezt követően arra kért mindenkit, hogy bátorsággal, méltósággal és a szabadságba vetett hittel fogjon össze mindenki a nemzet szabadságának kivívása érdekében, és juttassák méltó helyére a köztereinket, középületeinket csúfító, és megalázottságunkat, kifosztottságunkat jelképező európai uniós jelképet. (Részletes beszámoló)

Mutassuk meg a gyarmatosítóknak, hogy nem tűrjük tovább az EU polip fojtogatását és  kurucos, '48-as virtussal, a nemzeti ünnephez méltó szellemiséggel tegyünk meg mindent a gyűlölt rendszer jelképeinek megfelelő bánásmódban való részesítése érdekében, ahogy azt 1990 előtt sokan  megtették a proletárdiktatúra vörös rongyával ! Az erről készült felvételek szabadon feltehetők a Remove all EU flags facebookoldalra, örömteli módon már több ilyen film és fotó felkerült! (Felhívás)

Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook.com/gaudinagytamas

Tavaly ősz elejéig nyitva volt egy biztonsági rés, amelyen keresztül elvileg pofonegyszerű volt magyar szabadalmi ötleteket, sőt akár államtitkokat is letölteni. Az ombudsman most megállapította, hogy az állam nem teljesítette alkotmányos feladatát.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) nem védte megfelelően a szabadalmi titkokat - állapította meg Székely László, az alapvető jogok biztosa. "Megállapítom, hogy az SZTNH azzal, hogy nem biztosította megfelelően a nem nyilvános bejelentések védelmét, nem tett eleget az alkotmányos tulajdonhoz való jog objektív intézményvédelmi követelményeinek" - írta jelentésében az ombudsman.

A szabadalmak arra valók, hogy ha valakinek van egy fantasztikus ötlete, akkor azt mások ne tudják ellopni, azaz ne ők gazdagodjanak meg belőle, ha az ötlet beválik. A magyar szabadalmakat védő internetes adatbázist viszont úgy rakták össze, hogy aki kicsit is szemfüles, az pár hónapig hozzáfért mások titkaihoz, és az sincs kizárva, hogy magyar államtitkokba is belenézhetett. A hibát valaki kiszúrta, szólt a kormánynak, és azóta háborúzik a szabadalmi hivatallal. A vita már Orbán Viktorhoz is elért, furcsaságát jól mutatja, hogy egy önfeljelentés oldhatná meg.

2014. március 15-én, a tápióbicskei főtéren hazafias rendezvényre került sor az 1848-49-es szabadságharcra való megemlékezés jegyében. A rendezvényen többek között felszólalt Budaházy György is, aki hosszú évek politikai üldöztetése után mint csak Pest megyében szabadon mozgó polgár most szólalt fel először nemzeti ünnepen. Budaházy felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a nemzet szabadságát csak összefogással és bátorsággal lehet kivívni.

Ezt követően Gaudi-Nagy Tamás, országgyűlési képviselő, és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tartott ünnepi beszédet, amelyben többek között arra utalt, hogy márciusi 12 pontból még egyetlenegy sem valósult meg, a gyarmatosítás csúcsra járatott üzemmódban veszélyezteti nemzetünket. Mint fogalmazott: elmúlt az ideje annak, hogy csak emlékezzünk, immár nem maradt más hátra, mint szabadságunkért harcolni is

Gaudi-Nagy Tamás az épület karbantartási intézkedés megkezdésekor.

Kérlek Benneteket, hogy minél hamarabb adjátok le támogató szavazatotokat a székely autonómia mellett, amely közvéleményt kutató szavazás EZEN a román honlapon található és egyelőre megnyugtató előnyben vannak az igenek. Nem árt sőt kifejezetten használ az ügynek, ha minél nyomatékosabb jelzést adunk le ide is, éreznie kell a romániai közvéleménynek, hogy nem lehet tovább ezt a kérdést a szőnyeg alá söpörni.

Székelyföld ötször nagyobb Luxemburgnál, mégis utóbbi egy önálló, teljes jogú ország, amely ráadásul olyan európai vezető személyiségeket ad mint: az EU igazságügyi biztosa (V. Reding), az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke (M. Brasseur) és az Emberi Jogok Európai Bíróságának elnöke Sőt: az Európai Néppárt egy  luxemburgi politikust szeretne (J-C. Juncker) az EU következő bizottsági elnökének.