Gyanúsítottként kihallgatta és őrizetbe vette Csatáry Lászlót a Budapesti Nyomozó Ügyészség szerdán. Csatáry László együttműködik a hatóságokkal, nem tartja magát bűnösnek. Ibolya Tibor megbízott fővárosi főügyész szerint Zuroff veszélyeztette a nyomozás eredményességét. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kész jogi védelmet nyújtani Csatáry Lászlónak. Gaudi-Nagy Tamás úgy véli, hogy a 97 éves volt rendőrparancsnoknak megsértették a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait, hiszen anélkül bélyegezték meg, hogy jogerős ítélet született volna az ügyében.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás korrekt módon felvetette a peren kívüli megegyezés lehetőségét, hogy így elkerülhetnék az alperesek az eljárást, de mind a Lánchíd Rádió jogi képviselője, mind a Perjés Zoltánt képviselő ifj. Lomniczi Zoltán ügyvéd elhatárolódtak ettől.

A felperes (Budaházy) és az alperesek jogi képviselőinek nyilatkozatai során Dr. Gaudi-Nagy Tamás éles szóváltásba keveredett Lomniczival, aki kvázi lebunkózta Gaudit, hogy az ő felszólalása alatt számítógépezett, ezen jogosan kiakadt Gaudi, hogy mi köze hozzá, ráadásul jogszabályokat olvasott éppen az ügyhöz és éppen Lomnicziék megnyilvánulásaira válaszolandó.

Rövid összefoglaló a tárgyalásról:

Aki tud, vegyen részt Budaházy György Perjés Zoltán és a Lánchíd rádió elleni kártérítési perének első tárgyalásán július 10-én, kedden 8:30 órától, a Fővárosi Törvényszék II. emelet 43-as termében.

Hanganyag:

2008. március 17-én elhangzott Sprőd cím műsorában Perjés Zoltán, a Lánchíd Rádió műsorvezetője a két nappal korábbi március 15-i események kapcsán a hazafiakat és név szerint Budaházy Györgyöt mocskolta. Hogy pontosan mi hangzott el, azt ITT meghallgathatja.

Perjés Zoltán egy kis dj a sok közül, amennyiben meg szeretne ismerkedni pályafutásával, olvassa el korábbi összeállításunkat, melyből Budaházy György véleményét is megtudhatja a műsorvezető mocskolódásairól.

A hazafit immár sokadszor, ezúttal is Gaudi-Nagy Tamás képviseli. Korábban a stop.hu ellen jogerősen már nyert pert Budaházy, ennek során 750.000,- Ft és kamatai összegű kártérítést harcolt ki a gyalázkodó médiummal szemben.

Budaházy György Perjés Zoltán és a Lánchíd rádió elleni kártérítési perének első tárgyalása július 10-én, kedden 8:30 órától a Fővárosi Törvényszék II. emelet 43-as termében kerül sor.

2008. március 17-én elhangzott Sprőd cím műsorában Perjés Zoltán, a Lánchíd Rádió műsorvezetője a két nappal korábbi március 15-i események kapcsán a hazafiakat és név szerint Budaházy Györgyöt mocskolta.

Budaházy becsületsértés miatt feljelentette Perjést. Az ügyben 2009. június 10-én első fokon Perjés megrovást kapott, amely 2010. február 9-én jogerőssé vált. Ekkor Budaházy György már előzetes fogságban sínylődőtt terrorizmus vádja miatt.

A becsületsértés mellett Budaházy kártérítési pert is indított, amelynek első tárgyalása július 10-én lesz 8:30 órától a Fővárosi Törvényszék (Markó u. 27.) II. emelet 43-as termében. A tárgyalást Pataki Árpád bíró fogja vezetni. Az ügyben a hazafit Gaudi-Nagy Tamás képviseli.

A Jobbik szerint felháborító és elfogadhatatlan, hogy rendőrök indokolatlan, szükségtelen és aránytalan "brutalitással" bántak a szombaton, a Kossuth tér környékén őrizetbe vett 10 emberrel. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula ellenzéki országgyűlési képviselők hétfői sajtótájékoztatójukon arról beszéltek, hogy ez a "gyurcsányi rendőrterror" folytatódását jelenti.

A szombati Budapest Pride felvonulás ellen demonstrálók közül tíz embert állított elő a rendőrség a Kossuth térről. A rendőrség tájékoztatása szerint az előállítottakat egyebek mellett garázdaság bűncselekményével, hivatalos személy elleni erőszak bűntettével valamint jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülés szabálysértésével gyanúsítják. A szóvivő közölte azt is, hogy a Kossuth térről előállítottak egy, a térre Zagyva György Gyula jobbikos országgyűlési képviselő társaságában érkező embert tiltott önkényuralmi jelkép használata bűncselekmény elkövetése miatt.

Kürti Zoltán, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársa portálunknak elmondta, sok rendőr nem viselt azonosító számot a homoszexuálisok felvonulását biztosító egyenruhások közül a Budapest Pride rendezvényen, azonban ez senkit nem érdekelt a rendőrség részéről. A Kossuth téren egy rendőri intézkedést rögzített videokamerával, amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium irányából a tömeg felháborodott hangját hallotta. A rendőrök futólépésben elindultak abba az irányba.

- Én is így tettem, mikor hátulról valamelyik rendőr megtaszított. A Vidékfejlesztési Minisztérium előtt hangos szóváltás alakult ki a helyszínen lévő civilek és a rendőrök között. Kiderült, hogy az egyik azonosító számot nem viselő rendőr a gumibotjával csapkodta az embereket – idézte fel az eseményeket Kürti.

Gyurcsányi idők éledtek újra a rendőrség berkein belül, a közelmúltban felerősödtek azok a támadások, és jogellenes rendőrségi intézkedések, amelyek a hazafias tüntetőkkel szemben tapasztalhatóak - jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Gaudi – Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

Hozzátette: ennek legaktuálisabb példája a homoszexuális felvonulás ellentüntetőivel szembeni fellépés, melynek áldozatává vált a politikus kollégája, Kürti Zoltán is, aki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársaként rögzítette az eseményeket.

A Fővárosi Törvényszék 2012. július 3-i tárgyalásán nem született ítélet a Budapesti Rendőr-főkapitányság által eredetileg 2007-ben Toroczkai László ellen indított kártérítési perben. A rendőrség a keresetét arra alapozta, hogy Toroczkai László volt a felelős az MTV székház ostrom során a rendőrségi eszközökben bekövetkezett kárért, mint ,,a tüntetés szervezője". A négy éves jogvita után idén januárban a Kúria - kétszeri kereset elutasítást követően - végül azt állapította meg, hogy Toroczkai László szervezőnek tekinthető, s épp ezért felelősséggel tartozik a tüntetők által okozott károkért. A BRFK keresete eredetileg közel 10 millió forint megfizetésére irányult, azonban mára az összeg alig több mint egymillió forintra csökkent a Toroczkai Lászlót képviselő ügyvédek, Gaudi-Nagy Tamás és Tóth László megalapozott védekezése miatt. A kárként bejelentett rendőrségi eszközök vonatkozásában sem bizonyította a rendőrség azt, hogy ezek az eszközök a helyszínen voltak, azok a tüntetők miatt károsodtak, illetve a kár mértéke sem nyert bizonyítást. Hol korábbi, hol jóval később kiállított számlákat csatolt a BRFK.

A Kúria, Kónya István vezette tanácsa  2012. június 26-án helyt adott Budaházy György védőjeként benyújtott felülvizsgálati indítványomnak és indokainkkal messzemenően egyetértve felmentette a számtalan koncepciós eljárást már sikeresen visszaverő hazafit az egyik legsúlyosabb állam elleni bűncselekmény, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása előkészületének vádja alól. Ez már a sokadik felmentés a Budaházy elleni koncepciós perek  sorában, több esetben már kártérítést is kapott.  A hat év jogi küzdelme után született döntésen azért nem lehettem jelen, mert Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nyári ülésszakán képviselem ezen a héten a nemzeti érdekeket, többek között éppen a székely önrendelkezésért küzdő Székely Nemzeti  Tanács célkitűzései számára toborzok támogatókat az itt tartózkodó Izsák Balázs elnök úrral együtt.

Hatalmas elégtétel ez az ítélet nemcsak Budaházy Györgynek, és minden jóérzésű, jog uralmát tisztelő embernek, a hazafias meggyőződésük miatt üldözöttekért 2004 óta küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak, de nekem is mint védőnek, akit ebben az ügyben kifejtett védői munkám ellátása miatt éppen a felmentésnek helyszínt adó ülésteremben  két alkalommal is több százezer forintos bírsággal sújtott a Fővárosi Ítélőtábla  pártállami időkben is már aktív bírója, Máziné Szepesi Erzsébet. Ő volt az is, aki nemcsak a vérlázítóan törvénysértő és most hatályon kívül helyezett, bűnösséget megállapító döntést hozta és egy év börtönt szabott ki a korábban első fokon felmentett hazafira, de ő volt az aki másfél évig hosszabbítgatta szintén törvénysértően Budaházy előzetes letartóztatását. Ő volt az, aki nem átallotta provokatív módon a 2010-es országgyűlési választások első fordulója előtt két nappal kitűzni az elítéléssel járó tárgyalást.

Nagy örömmel üdvözlöm Budaházy György és ügyvédei kitartó harcainak újabb sikerét, a Kúria felmentő ítéletét a hazafi ellen "alkotmányos rend erőszakos megdöntése" miatt folyamatban volt büntetőügyben. Jogtörténeti jelentőségűnek tartom azt a tényt, hogy Budaházy blog bejegyzései, amelyekben a szemkilövető Gyurcsány kormánnyal szembeni határozott és bátor ellenállásra bíztatott nem minősülnek bűncselekménynek - szemben a jogerős ítélet jogsértő megállapításával. Szégyenletesnek tartom ugyanakkor, hogy az ügyészség két évvel a kormányváltás után is körömszakadtáig ragaszkodott a bűnösség megállapításához, mintegy azt üzenve a magyar embereknek, hogy az esetleges jövőbeni hibbant Nérók terrorját meghunyászkodva kell eltűrnünk.

2012. június 20-án, a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló vitában (a törvényjavaslat IDE kattintva tekinthető meg) a nemzetközi és hazai marketing kapcsán sürgetett Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) radikális változást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Európában szinte alig lehet magyar borokat kapni, pedig minőségében megállnák a helyüket bárhol a kontinensen. Bár a szekszárdi borászok akikkel egyeztetett, azt jelezték, hogy a javaslat végleges változatát benyújtás előtt már nem kaphatták meg és nem véleményezhették. A szőlőkivágás már szinte helyrehozhatatlan károkat okozott a magyar szőlőművelésben és borkészítésben, ezért Magyar Zoltánnal (Jobbik) módosító javaslatot (IDE kattintva elolvasható) terjesztett elő a három évnél régebben nem működő területek kivágását lehetővé tevő javaslat megváltoztatása érdekében.

A kilakoltatás ellen fellépő civilek jogi védelme érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében dr. Kun Judit ügyvéd jelent meg a III. Kerületi Rendőrkapitányságon, és igyekezett ellátni a jogsértettek védelmét.

Strasbourg véleménynyilvánításként értékelte az Országház körüli szennyes teregetést

Kárpáti János, az MTI tudósítja jelenti:
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság - kedden közzétett ítéletében - a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéseként értékelte azt, hogy Magyarországon megbírságoltak két férfit, mert 2007-ben szennyest teregettek ki az Országház körüli kordonra.

A gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság, illetve az állam büntetőhatalmának határterületét meghatározó strasbourgi bírósági ítélet (az ítélet itt olvasható angolul) két olyan Kossuth téri mozgalmár ügyében született, akiket a szemkilövető Gyurcsány rendszer ellen rendszeresen felléptek, és ezért több alkalommal bűntették meg őket politikai jogaik gyakorlása miatt. A döntés elégtételt ad a jogsértetteknek, egyúttal iránymutatást a hatóságoknak. A jogsértetteket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének két tagja és a nemzeti jogvédő szervezet együttműködő ügyvédjei, Balsai Szabolcs és Gyurta  Tibor képviselték sikerrel, ismét bizonyítva a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kulcsfontosságú szerepet a magyarok jogvédelmének területén. Ez mar a második meghatározó döntése az Emberi Jogok Európai Bíróságának, amely a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz kötődik, korábban (2007) a spontán tüntetések elismeréséről szóló Bukta ítéletet (sajtóhír) Grespik László ügyvéd, az NJSZ elnökségi tagja harcolta ki.

Pénteken szabadult Incze Béla köszönhetően a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak, dr. Gaudi-Nagy Tamásnak, Zagyva Gy. Gyulának és mindenkinek aki segíteni tudott. A bíróság másodfokú határozatának értelmében ugyanis nem áll fenn sem a bűnismétlés, sem a szökés, rejtőzködés "veszélye".

Interjúnk Incze Bélával:

Letölthető az interjú ide kattintva.

Incze Béla, és az ugyancsak meghurcolt N.G. vegzálása ezzel még koránt sem ért véget, így további intézkedéseknek lehetünk szemtanúi a későbbiekben is. Az ügyvédi költségek fedezésére hirdetett aukcióinkat továbbra is folytatjuk, ma éjfélig várjuk a liciteket: http://szentkoronaradio.com/kultura/2010_12_10_ferencz-jozsef-es-szarnysegedje-horthy-miklos