Jogvédői tevékenység

Ki a közvélyes: a jogaikért küzdő bankhitel-károsultak vagy a csaló bankok és bűnpártolóik ?

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. november 12.)

Erre a kérdésre is választ kell egy kafkai büntetőeljárásban adnia a Ráckevei Járásbíróságnak, az ügyészség képtelen vádjai alapján 2017 február 7-én 9 órakor  hozandó ítéletében. 

Az ügy előzménye, hogy 2013 decemberében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre, amelyre azt írták fel: "Elég volt a kifosztásból", illetve "Fordíts!". A csomagok túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet: úgy gondolták a közveszéllyel fenyegetés bűntette valósult meg és ezért vádat emeltek Póka László, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetője és Fehér Nándor, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistája ellen. 2015. május 21-én került sor a koncepciós per első tárgyalására a Ráckevei Járásbíróságon . A büntetőper azóta folyik, a harmadik bíró tárgyalja az ügyet,  amelynek során a két vádlott védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el. A bizonyítási eljárás 2016. november 3-án lezárult: bizonyítást nyert a közrendvédelmi szervek sem vették igazából komolyan ezt a vélemény-nyilvánítási performance-t. Az akció nem jelentett konkrét és komolyan vehető fenyegetést a közbiztonságra, ezért nem valósult meg bűncselekmény. A vádlottak "bevállalták" a csomagok elhelyezését.

A mostani tárgyalás összefoglalóját mutatja be a mostani film (készítette Vincze Krisztián) , amelyen a két vádlott és jogi képviselőik értékelik a per állását.

Emlékezetes, hogy a devizakárosultak ügyében 2014-es a "forintosítás"-i törvények nem adtak megoldást, sőt terheik növekedtek, az árfolyam-különbözet tisztességtelen profitját a bankoknál hagyta a törvényhozás. Az adósságcsapdában ragadt adósok elleni végrehajtások folytatódnak. A Nem adom a Házamat Mozgalom aktivistái szövetséges szervezetekkel együtt évek óta folytatják töretlenül itthon és az Európai Unió fórumai előtt polgári engedetlenségi akcióikat a tisztességes megoldás érdekében. A végrehajtások azonnali leállítását, a felvételkori árfolyamon történő forintosítást, kártérítést a szenvedésekért, illetve a felelősük elszámoltatását követelik. Ellenük tucatnyi eljárás indult már, milliós nagyságrendű bírságokkal sújtották őket érdekében, fogházba is kerültek néhányan, még terrorveszéllyel való fenyegetés miatt is eljárás indult Póka László ellen, akit ott jogerősen felmentettek.

A hatalom egyelőre a megoldás helyett a megtorlás és elhallgatás eszközét választja, de a károsultak igazsága előtt-utóbb győzni fog, ez elkerülhetetlen.

 

Budapest, 2016. november 12.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu)

Gaudi a Szabadfogásban a Budaházy justizmordról, a megszűnt Népszabadságról, a Györkös ügyről, az abortuszokról és a helikopterekről

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 58.  adásában szerepeltem november 2-án. A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a nyolcadmagával ismét előzetesbe került Budaházy György és 16 társát 125 évre ítélő justizmordot eltörlő közkegyelemről, Kósa Lajosnak a megszűnt Népszabadságot náci laphoz hasonlító és a kivándorlás valós okait tagadó nyilatkozatairól, a rendőrhalálhoz vezető Györkös ügyről, a csökkenő abortuszokról és a helikopterezésről.

Mivel az adás nem élő, így a Budaházyék részére szükséges közkegyelem kérdéséről kifejtett teljes véleményem erősen megvágásra került, amelyet a szerkesztőnél kifogás tárgyává tettem. A közkegyelemmel kapcsolatos véleményem itt olvasható.

A műsor itt tekinthető meg

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Magyar Kornélia politológus,  Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (november 16.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Érik a közkegyelem Budaházyéknak

 

Ma délelőtt a Kossuth téren tüntetésen hazafiak követelték nagyon helyesen a közkegyelmet a 125 év fegyházra ítélt Budaházy Györgynek és társainak. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága ekkor tárgyalta a közkegyelem helyett csupán enyhítést szorgalmazó jobbikos javaslatot, amely nem kapott kormánypárti támogatást, így elbukott. Az ülésen már nem csak dr. Morvai Krisztina EP képviselő, nemzeti jogvédő és Hegedűs Lórántné nemzeti radikális országgyűlés képviselő, de már egyes kormánypárti képviselők is azt mondták, hogy a közkegyelem lenne az igazi megoldás. Ahogy azt a már szeptember közepén elkészített és Jobbik vezetése számára megküldött törvényjavaslatom tartalmazza, amit a múlt héten hoztam nyilvánosságra az amnesztia mellett szóló érvekkel együtt, miután Budaházy Györgyöt és hét vádlott-társát szégyenletes módon ismét előzetesbe helyezték .  

Mivel a mai tüntetés idején volt éppen a Hírt Tv Szabadfogás c. műsorának ma esti (20:05) felvétele, ezért nem tudtam jelen lenni a tüntetésen, viszont úgy tudtam segíteni a közkegyelem népszerűsítésében, hogy az adásban többször szóba hoztam az ügyet. Kérem tekintsék meg a ma esti adást és juttassák el minél többekhez a fenti írásommal és a mai tüntetésről készült tudósításokkal együtt.

Immár elkerülhetetlen, hogy az Országgyűlés mielőbb elfogadja a közkegyelmi törvényt a Budaházy justizmord meghurcoltjai és a hozzájuk hasonló módon a 2010 előtti politikai ellenállás miatt elítélteknek! Legalább ennyi történjen az igazságtétel elakadt menetében. Tűrhetetlen, hogy míg ezek a hazafiak előzetesben és súlyos ítélet terhe alatt sínylődnek a 2010 előtti önkény időszakának gaztetteiért felelős politikai és rendőri vezetők (Gyurcsány, Gergényi és társaik) büntetlenek. 

Most két ember, Orbán Viktor és Vona Gábor kezében van Budaházy György és 16 társának s persze szeretteinek sorsa. Rajtuk áll, hogy véget érjen mielőbb ez a szégyenletes rémálom és végre Budaházyék annyi év hányattatásai után szabadok legyenek. Szabadságot a politikai foglyoknak!

Követeljük együtt tőlük, illetve a Fidesz, KDNP és Jobbik képviselőitől a közkegyelmi törvény mielőbbi elfogadását!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Nemzeti jogvédő emléktábla a 2006 őszi rendőrterror áldozataink és ellenállóinak

2016. október 23-án délelőtt a Hazatérés Templomában lélekemelő istentiszteletet követően avatta fel ifj. Hegedűs Lóránt tiszteletes, Nagy László, a 2006 őszi rendőrterror egyik szemkilőtt áldozata, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Hazatérés Templom gyülekezete közös, 2006 őszi rendőrterror áldozatainak és ellenállóinak szentelt emléktábláját. 

Almási Lajos filmje megörökíti ezt különleges eseményt és bemutatja az istentiszteletet követően a templomban dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás által elmondott évfordulós gondolatokat tartalmazó beszédeket.

 

Az emléktábla felirata:

1956-2006

Nem felejtjük a 2006. őszi rendőrterrort, a hatalom tömeges jogtiprásait.

Tisztelet az áldozatoknak és az ellenállóknak, megvetés az önkény kiszolgálóinak. 

Hiszünk Magyarország feltámadásában!

2016.október 23. Hazatérés Temploma Gyülekezete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat

VÉR AZ UTCÁN, KÖNNYEK A TÁRGYALÓTEREMBEN - KÖNYV A NEMZETI JOGVÉDŐK 10 ÉVE TARTÓ 2006 ŐSZI KÜZDELMÉRŐL- AZ N1 TV ÉS AZ ALFAHIR.HU TUDÓSÍTÁSAI

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat egy évtizedes munkáját bemutató kötet jelent meg a napokban. A "Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón" című könyv 2016. október 21-én zajlott bemutatóján a nemzeti jogvédők hangsúlyozták: küzdelmük nélkül tíz esztendővel ezelőtt felszámolhatták volna a jogállamiságot, ám az igazságtételért folytatott harcuk a mai napig nem ért véget.

Az alfahir.hu tudósítását Balogh Gábor készítette, amelyet kiegészítettünk a dr. Grespik László Kossuth téri jogsértettekről szóló tájékoztatásával. Az N1 tudósítását készítették: Magyar Klára, Nagy Ferenc és Tamás Róbert. A kötet az njsz@nemzetijogvedo.hu címen rendelhető meg, ára 2006,- Ft + postaköltség (500,- Ft), személyesen hozzáférhető dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd irodájában (1095 Budapest, Gabona u. 10. II.1, tel.: 216-3088) és rövidesen a nemzeti könyvesboltokban.

 

Gaudi a Szabadfogásban a Népszabadság megszűnéséről, a kvóta népszavazás miatti Alaptörvény módosításról és Gyurcsányék parlamenti bojkottjáról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 55.  adásában szerepeltem október 12-én. A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a Népszabadság megszűnéséről, ennek kapcsán a sajtószabadságról és a volt pártállami lap kétes értékeiről, a kvóta népszavazást követő EU elleni védekezést és a történeti alkotmány vívmányait erősítő,  betelepítést gátló Alaptörvény módosításról, a 2006 őszi rendőrterrorért is felelős Gyurcsány és társainak ""jogállamvédő" parlamenti bojkottjáról és arról, hogy a sporttámogatások titkosítását követően kinek ajánlanánk fel TAO támogatást.

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász-filozófus, Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (október 26.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Miért szükséges a közkegyelem a 125 év fegyházra ítélt Budaházy Györgynek és 16 hazafi társának? - közösségi oldal a Budaházyék szabadságáért

Kérem terjesszétek és figyeljétek Budaházy justizmord ellen és a hazafiak közkegyeleméért létrehozott közösségi oldal híreit, ahol minden fontos részlet megtalálható erről a döbbenetes ügyről, amelynek során idén augusztus 30-án 17 hazafit első fokon 125 év fegyházra ítéltek törvénytelen módon a bukott Gyurcsány rendszer koholt bizonyítékai alapján!

Ki gondolta volna, hogy  a Gyurcsány–Szilvásy időszakban törvénytelen eszközökkel és módon folyt nyomozás vádképtelen „eredményeire” alapozva, az új rendszer ügyészsége emel koncepciós terrorvádat a 2010 előtti politikai ellenállással összefüggésben Budaházy György és 16 társa ellen. (Budaházy két és fél évet ült előzetesben, ebből több időt az új rendszer börtönében). 

Már régen rehabilitálni kellett volna őket, csakúgy, mint minden 2002–2010 között meghurcolt hazafit. A közkegyelem részükre elengedhetetlen, ennek érdekében a Jobbik vezetése részére parlamenti benyújtás céljából már szeptember derekán megküldtem saját közkegyelmi törvényjavaslatomat, amelyet a több száz Kossuth tüntető szeptember 17-én egyhangúlag támogatott

A nemrég benyújtott javaslatuk azonban csak enyhítést céloz, ez pedig kevés, bár még ez sem biztos, hogy kormányoldali támogatásra számíthat... Legalább valami történt és indokolásomból sokat merítettek, de éppen ezen indokok teszik a közkegyelem törvényi útját egyedül indokolttá...

Elfogadhatatlan, hogy amíg Budaházyékat törvénytelenül elítélték, a 2006 őszi rendőrterror felelősei máig büntetlenek. 

Budaházyék elítélése hatalmas közfelháborodást váltott ki, amely azóta is tartó igazságtételi tiltakozásokban is testet ölt. Széles körben elterjedt közvélekedés az ítéletet törvénytelennek, az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemiségével és 2010. évi fordulattal összeegyeztethetetlennek, a társadalmi békét aláásónak tartja. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplése kiemelt állami és társadalmi érdek, amelyet a Budaházy justizmord miatti közfelháborodás veszélyeztet, ezért szükséges, hogy az Országgyűlés a közkegyelem alkalmazásával mielőbb éljen ezen ítélet érintettjei és a hozzájuk hasonló módon politikai ellenállás miatt meghurcoltaknak!

Ennek érdekében való munkálkodást várunk el minden országgyűlési képviselőtől!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzet jogvédő

www.gaudnagytamas.hu

Bajnai hazudott Gaudiról, ezért jogerősen elégtételre és negyedmilliós sérelemdíjra kötelezték

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. október 6-i jogerős ítéletével arra kötelezte Bajnai Gordont, hogy fizessen negyedmillió forint és kamatai összegű sérelemdíjat és adjon az ATV-ben közlendő elégtételt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének. Bajnai valótlanul és jó hírnevét sértően azt állította 2014 májusban az európai parlamenti listavezetők egyetlen, ATV-n tartott tévévitájában, hogy a nemzeti jogvédő köpködött a Kossuth téren, ezzel próbálta lejárató összefüggésbe hozni őt a Pásztor István, a VMSZ elnöke elleni atrocitással.

Bajnai jogi képviselője útján bár azzal védekezett eredménytelenül a perben, hogy a köpködés szót a szitkozódás szinonímájaként használta, ugyanakkor a vitában úgy fogalmazott, hogy a köpködés után már a lincselés következne, ha a nemzeti radikálisok jutnának kormányra.

A 2014-es  EP választáson ismét megbukott és az elszámoltatás elől a gazdasági életbe visszavonult Bajnai egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, nem vállalta tettének következményeit. 

A Fővárosi Törvényszék 2015. december 4-i elsőfokú ítélete félmillió forint sérelemdíjat ítélt meg. Ezt most csökkentette a másodfokú bíróság arra hivatkozva, hogy a valótlan és sértő kijelentés nem igényel magasabb jóvátételt, dacára annak, hogy Bajnai  milliós nézettségű választási műsorban hazudott és  a Kúria nemrég két rendőrségi jogtanácsosnak nyilvános bírósági tárgyalásról készített tudósításban való 3 másodperces puszta megjelenésért fejenként közel félmilliós sérelemdíjat ítélt meg.

A nemzeti jogvédő ellen a 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt Pásztor Istvánt ért incidens miatt átfogó sajtótámadás és büntető, illetve fegyelmi eljárás is indult. Azóta egyre több terhelő adat derül ki Pásztor kártékony nemzetpolitikai tevékenységével kapcsolatban. Idén  szeptemberben pedig jogerősen felmentették Gaudit az ügy kapcsán ellene emelt vádak alól. 

A nemzeti jogvédő jó hírnevének megsértése miatt két éve indított személyiségi pert a Hajdú-Bét ügy, majd az egyéves "szakértői" kormányfőségéről hírhedtté vált Bajnai Gordon ellen.

Mivel a jogerős ítélet által kiszabott sérelemdíj nem tekinthető a lejárató célú hazugsággal arányos elrettentő erejű jóvátételnek, így a nemzeti jogvédő felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához. Az ilyen képletes összegű sérelemdíjak semmilyen visszatartó erőt nem jelentenek a közéleti gengszterizmus számára: a hazugsággal támadott tisztességes közéleti szereplők jó hírnevének védelmet nem nyújtanak. Nagyságrendekkel jelentősebb mértékek lennének indokoltak, ebben az USA joggyakorlata iránymutató, ott dollárban ítélnek meg ennyit az ilyen jellegű rágalmak esetén. 

Eddig a hír. Már várom az ATV adást, ahol Bajnai fizetett hirdetésben ismeri el a jogsértését és elnézést kér emiatt tőlem.  A mai világban már ez is eredmény, de legalább nem úszta meg a libás következmények nélkül. Ennél persze sokkal keményebb következmények is várnak még rá, ha végre lesz elszámoltatás...

 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

Hogyan reagált az EU a magyar népszavazásra? Morvai és Gaudi beszámolója Strasbourgból

Juncker képes volt azt hazudni, hogy "a magyarok támogatták az EU bevándorláspolitikáját". Néhány képviselő illetve képviselőcsoport - eltorzítva, meghamisítva a valóságot - szintén kudarcként állította be a magyar népszavazást, miközben az általuk ismételgetett "érvénytelenségnek" a vonatkozó jogszabályok alapján semmiféle közjogi jelentősége nincs. Mások viszont, mint például Marine Le Pen üdvözölték, hogy a sok hazugság és elhallgattatás után végre megkérdeztek európai embereket arról, kívánják-e a bevándorlók tömeges betelepítését hazájukba. A francia patrióta képviselőnő hangsúlyozta, hogy a tömeges betelepítésre sokkal többen mondtak nemet Magyarországon, mint annak idején igent az Európai Unióba történő belépésre. Dr. Morvai Krisztina EP képviselő és Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, európai jogi szakjogász az Európai Parlament október 3-6. között zajlott plenáris ülésének bemutatásán és elemzésén túl ismertette a várható magyarországi Alaptörvény-módosítás jogi kereteit és jelentőségét. Egyebek mellett rámutattak: a magyar alkotmányosság kiemelt értéke a nemzeti szabadság védelme, s ezt az Európai Uniónak is tiszteletben kell tartania. A beszélgetésben  szó esik a 2006 őszi rendőrterror és jogtiprás-sorozat tizedik évfordulójára tervezett nemzeti jogvédő akciókról, valamint az első fokon összesen 125 év fegyházra ítélt  Budaházy György és a Hunnia csoport érdekében kezdeményezett közkegyelemről, amelyet kormánypárti, Jobbikos, más párthoz tartozó vagy pártokhoz nem kötődő nemzeti érzelmű magyar emberek egyaránt nyilvánvalóan nagy számban támogatnak.

A felvétel az Európai Parlament strasbourgi tévéstúdiójában készült, közvetlenül a plenáris ülés befejezését követően.

Mérsékelt kártérítés és rendőri vegzálás 10 év után a 2006 őszi meghurcoltnak

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Az összeg egyharmada az igényelt jóvátételnek, emiatt fellebbez a jogsértett. Dacára annak, hogy 2006 őszi elítélését három éve semmissé nyilvánította a bíróság a mostani ítélet másnapján otthonában a készenléti rendőrök arról faggatták, hogy mit csinált a múlt heti Teréz körúti robbantás idején. Ez arra utal, hogy a megsemmisített elítélése ellenére a nevét mai napig nem törölték a nyilvántartásból. A jogtalan vegzálás miatt panasszal és kárigénnyel él a fiatalember, akit eljárásai során dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képvisel.

A Turul TV ítéletről és annak értékeléséről szóló videós tudósítása itt látható, az ügy további részletei a videót követően olvashatók:

Népszavazás után!

Ahogy azt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményében írtam, nemzeti ügy volt a tegnapi népszavazás és hazafias kötelesség volt nemet mondani. Ez elsöprő arányban meg is történt, de közjogilag nem kötelező erővel. Annak idején az Országgyűlésben a népszavazási törvény Fidesz által kezdeményezett módosítása során határozottan felhívtam a figyelmet arra, hogy a részvételi arányok jelentős felemelése érvénytelen népszavazásokhoz vezethet, nem hallgattak rám... Ennek ellenére látnunk kell a lényeget, valóban többen mondtak nemet a háttérerők és bábfiguráik által erőltetett kötelező migránstelepítés ellen, mint annak idején igent az európai uniós kényszer csatlakoztatásra 2003-ban, több mint kétszer annyian mondtak nemet, mint ahányan 2004. december 5-én az elcsatolt magyar testvéreink magyar állampolgárságának visszaszerzését támogatták. Fontos, hogy ebben a helyzetben is felül tudjunk emelkedni a kicsinyes pártpolitikai játszmák nézőpontján. A legfontosabb most az, ahogyan az említett közleményemben jeleztem, Alaptörvény módosítással Alaptörvénybe kerüljön a kötelező migráns telepítés elleni rendelkezés, minden megszorítás nélkül, az Országgyűlés mindennemű jogfenntartásának mellőzésével. Másik oldalról pedig az is fontos, hogy ezt a felhatalmazást arra használja a Kormány, hogy minden eszközzel minden szinten a végsőkig szembe szegüljön ennek az Európa ellenes őrült tervnek.

Az Alaptörvény módosítás egyúttal jó alkalmat szolgáltat arra, hogy Budaházy György és 16 társa elleni gyalázatos ítélet (125 év 17 főnek) ügyében közkegyelmi törvényjavaslat is támogatást nyerjen. Javaslatomat már több hete, eljuttattam a Jobbik vezetőségnek és jogos elvárása a hazafias közvéleménynek, hogy mielőbb terjesszék elő, és akár tegyék az Alaptörvény módosítás feltételévé ezen közkegyelmi javaslat elfogadását.

Az EU jelenlegi vezetői karöltve számos európai államban működő áruló vezetővel hiába próbálják meg úgy beállítani, hogy ez a népszavazás nem ért semmit, mégis történelmi folyamatot indíthat el, és mindazon őshonos európai nemzeti közösségek számára ellenállási üzenetet küldött, és dominó hatást indíthat el, amely végső soron megbuktathatja az európai civilizáció elveszejtésén dolgozó háttérerőket, és kitartott pártfiguráikat. Legyünk büszkék arra, hogy ebben az európai történelmet is befolyásoló döntésben alakító hatással élhettünk. Joggal várhatjuk el persze azt is, hogy ezt követően a Nemzet más sorskérdéseiben is meghallgattassék a Nép, és a népakaratnak megfelelő kormányzati cselekvésekre kerüljön sor, legyen akár az tisztességes bérszínvonal elérése, egészségügy, oktatásügy vagy a közpénzek felelős kezelése.

 

Budapest, 2016. október 3.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamás.hu

Gaudi a Szabadfogásban G. Fodor megveréséről, a migránsok egészségügyi kockázatairól és a kiművelt emberfők fontosságáról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 51.  adásában szerepeltem . A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a G. Fodor Gábor elleni atrocitásról, ennek kapcsán a közéleti szereplők magasabb tűrési kötelezettségéről és politika indulatgerjesztő hatásáról,  az illegális bevándorlókkal együtt járó egészségügyi kockázatokról, az oktatásra fordított egyre csökkenő forrásokról és arról, hogy Matolcsy jelentős közpénzhez jutó új párja közszereplő-e.

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg. 

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,   Konok Péter történész, Magyar Kornélia politológus, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (október 12.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Jogerősen felmentettek a Pásztor-féle koncepciós perben

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy  a Fővárosi Törvényszék mai napon (2016. szeptember 23.) hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól.

A dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szeptemberi elsőfokú ítéletét egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az első fokú bíróság a tényállást helyesen és hiánytalanul állapította meg, indokolási kötelezettségének eleget tett és jogilag megalapozott következtetéseket vont le.

Az elsőfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, sőt megismételt eljárást kért, mivel szerintük nem vizsgálták kellő alapossággal felelősségemet. Ezért kellett megvívni most másodfokon a csatát. 

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért (Krisztina mai közleménye itt olvasható), illetve a háromtagú bírói tanács bíráinak a jogászi esküjükhöz hű, bátor döntésért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom, nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem!  Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem! Az érintett rendőri és ügyészi szervek szégyene, hogy idáig juthatott ez az ügy, amely során az egyik vádlottat két hónapra előzetesbe helyezték, a másik nőt, aki a tüntetés rendezője volt két napra őrizetbe vették. Örömteli, hogy egyre több bíró van, aki képes és kész a törvényességnek és az igazságosságnak egyszerre érvényt szerezni.

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Sűrű volt ez a hét: tegnapelőtt a 2006 őszi megtorlásban részes egyik ügyésszel kapcsolatos képviselői igazságbeszédem miatti koncepciós vád terheltjeként álltam büntetőbíróság előtt, tegnap pedig 2009. július 4-én 86 meghurcolt gárdista és hazafi kártérítési perében küzdöttem az eddig még elmaradt jóvátételükért. Valami itt nagyon nincs rendben...

 

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
www.gaudinagytamas.hu

Gaudi és Puzsér a KO-ban a Budaházy justizmordról, a 2006 őszi rendőrterrorról, a korrupcióról és a kvóta népszavazásról

Nemrég az N1 Tv KO c. műsorában Puzsér Róberttel néhány igazán égető közéleti témát vitattunk meg. Hogy születhetett meg a Budaházyékat 125 év fegyházzal sújtó törvénytelen ítélet? Miért nincsenek százezrek az utcán a Budaházy Györgyre kirótt tizenhárom év fegyházbüntetés miatt? Mi történt 2006 őszén és utána? Hová tűnt a nemzeti ellenállás ? Érdekli a magyarokat a korrupció? Miről szól a kvóta népszavazás? El kell-e menni és hogy érdemes szavazni?

Ünnepi "elszámoltatás": a 10. évfordulón 2006 ősze miatt Gaudi a vádlottak padján

10 évvel a 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és Gaudi a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a büntetőbíróság előtt.

A 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó nemzeti jogvédő országgyűlési képviselői  munkám kapcsán még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

2013. október 23-án a "Valódi számonkérést 2006-ért! " címmel tartott, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által szervezett  tüntetésen egy 2006 őszén elkövetett gyalázatos ügyészi tettet hoztam nyilvánosságra. A tüntetés azt fejezte ki, hogy "mi az igazság iránt elkötelezettek nem nyugodhatunk, és nem is nyugszunk mindaddig, míg a szemkilövőket, a szemkilövetőket és a velük cinkos hivatalos személyeket a börtönbe nem juttatjuk." 

A  "jó hírnevére" kényes érintett ügyész feljelentett, majd a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a  Központi Nyomozó Főügyészség buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és átvette a vád képviseletét. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen aktívak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Ismét eljött a napja, hogy szembe nézhetek a bíróságon vádlóimmal: a 2006 őszi megtorlásokban bűnrészes ügyésszel és a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyészével. Az első tárgyaláson kifejtettem a koncepciós perrel kapcsolatos védekezésemet, amelyben részletesen elemeztem bizonyítékokkal alátámasztva az ügyészség 2006 őszén törvénysértéseit, amelyek miatt a megtorlás keretében számos ártatlan ember került annak idején börtönbe, illetve elítélésre. Kihallgatásra került az engem feljelentő ügyész, aki konokul tagadott és a törvénysértéseivel történt szembesítés ellenére sem tanúsított bűnbánatot, vagy kért elnézést az érintett házaspártól tettei miatt.

A Gyurcsány rezsim elleni tiltakozók és békés járókelők elleni rendőrségi embervadászatok 10. évfordulóján meghallgatja a bíróság a döbbenetes ügyészi cselekménnyel érintett házaspárt és Gőbl Györgyöt, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetőjét is és nem kizárhatóan ítéletet hoz.

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult. 

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt. 

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak. 

 

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek. 

Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is! - nemzeti jogvédők sajtótájékoztatója

Kárpát-medencében működő nemzeti jogvédők sajtótájékoztatót tartottak 2016. szeptember 9-én Budapesten az elcsatolt magyar nemzetrészeken tapasztalható fokozódó magyarellenes jogfosztásokról és jogvédő küzdelmekről.

A sajtótájékoztatóra a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében 2016. szeptember 9-10-e között tartott szakmai találkozó és nemzeti jogvédő önképzés első napján került sor.  A felvételen erdélyi, felvidéki, délvidéki és csonka országi nemzeti jogvédők elemzik a jelenlegi súlyos helyzetet és vázolják fel a jogi harcok irányait.

 

Gaudi a Lánchíd Rádióban a Budaházy justizmordról

A Lánchíd Rádió 2016. szeptember 3-i Szabad gondolat c. műsorában Halász Szabó Miklós és Naggyörgy András újságírókkal elemeztem a Hunnia perben, Budaházy György és társai ügyében  született drákói és törvénytelen ítéletet, amely a 17 hazafit 125 évvel sújtotta. Miért törvénytelen az elítélés ? Miért szükséges a felmentés vagy a közkegyelem ? Hol marad az igazságtétel ? Többek között ezekről is szólt a beszélgetés. A beszélgetés a felvételen 0:39-24:20-ig hallható.

Kérem terjesszék, hogy minél többekhez eljusson ez a büntetőjogi, emberi jogi és közjogi elemzés Budaházy justizmordról.

Honfitársi üdvözlettel:  dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

"A törvénytelen ítélet a nemzet arcul csapása és az ’56-os szabadságharc emlékének a meggyalázása is" - felszólaltam a Budaházy justizmord elleni tüntetésen

Tegnap, 2016. szeptember 3-án Budapesten, a Markó utcában a Budaházy Györgyre és 16 társára összesen 125 évet kiszabó törvénytelen ítéletet elleni hazafias tüntetésen magam is felszólaltam Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós, Sziva Balázs és - a tüntetés szervezője - Toroczkai László mellett. 

A félezer dühös és elszánt tüntető előtti beszédben jogi és politikai szempontból értékelem a justizmordot.

Rámutattam, hogy: "ennek az ítéletnek akkor sem szabadott volna megszületnie, ha történetesen törvényes és kétséget kizáró bizonyítékok álltak volna rendelkezésre. De ilyenek sem voltak. Ugyanis a Gyurcsány rendszer nem volt legitim..."  Felidéztem a büntetőeljárási törvény 78. § (4) bekezdését: "nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Az elítélés alapjául vett bizonyítékok pedig mind ilyenek."

Felvázoltam az előttünk álló jogi és politikai küzdelem feladatait:

"A jogi síkon el kell érni a másodfokú bíróságnál, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján."

"Politikai síkon pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára." A korábban már egyszer benyújtott, általam készített amnesztia törvényjavaslatot önálló javaslatként haladéktalanul újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és meg kell tenni minden szükséges lépést a támogató többség megszerzése érdekében." Miután már nem vagyok képviselő ez a feladat most Vona Gáborra és képviselőtársaira vár- hívtam fel a figyelmet.

A beszéd végén kimondtam: "Ez az ítélet ’56-os szabadságharc és a szabadságharcosok emlékének meggyalázása is. Az igazságtétel jegyében pedig szüntessék meg ezt a koncepciós eljárást és egyúttal történjen végre meg a valódi elszámoltatás!" - követeltem az igazságtételt.

"Szabadságot Budaházy Györgynek és a politikai fogoly hazafiaknak!" - zártam végül beszédemet.

 A tüntetés N1 TV által készített összefoglalója itt nézhető meg.

Dr. Morvai Krisztina  szakmai vitát kezdeményező, igen tanulságos  nyílt levélben válaszolt Éva Maria Barki bécsi ügyvéd kolléganő nagy vihart kavart minapi levelére, amelyben a Budaházy ítélet elleni tüntetés és tiltakozás veszélyeire és ártalmaira utalt. A két levél és a tüntetés többi felszólalójának beszéde itt tekinthető meg.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Budaházy Edda felvezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde előtt

Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde a Budaházy justizmord elleni tüntetésen

 

125 év 17 hazafira - a nemzet arcul csapása a Budaházy justizmord: nem maradhat így!

Hazaszerető emberként és nemzeti jogvédőként is sokakkal együtt megrázott, s felháborított a Budaházy György és 16 társa elleni törvénytelen és drákói elsőfokú ítélet. Sokéves nemzeti jogvédő és politikai küzdelem ellenére nem a 2006 őszi rendőrterror felelőseire, hanem 17 hazafira szabtak ki összesen 125 év szabadságvesztést. Budaházyra a legsúlyosabbat, 13 év fegyházat, aki ráadásul már ült előzetesben két és fél évet. Átlagosan fejenként ez több mint 7 év: annyi amennyit egy szimpla emberölésért adnak szokásosan. Itt emberélet veszélyben sem volt, de egy bizonyított terrorcselekmény sincs. A szolidáris erőmutatás is segíthetett abban, hogy végül nem kerültek előzetesbe a másodfokú ítéletig. A maratoni ítélethirdetést követően nyilatkoztam az ítéletről, Almási Lajos filmjén ez látható.

Döbbenetes volt szembesülnöm a tárgyalóteremben azzal, hogy az elvileg független és a törvényeknek alávetett, s a törvényességet minden körülmények között érvényre juttatni hivatott bírói tanács terrorcselekmény miatti ilyen súlyos elítélést alapozott az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokra dacára annak, hogy azok kapcsán – okkal - kétségeit és aggályait hangoztatta, a védelem érveit és bizonyítékait meg egyáltalán nem vette figyelembe. Magyarán törvénytelen ítéletet hozott. Pár napja még reményemet hangoztattam,hogy ez nem történhet meg Jogállamban ugyanis a kétséget kizáróan meg nem állapított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet, erről szólnak a büntetőeljárás garanciái, amelyeket most sutba vágtak. Ez után úgy tűnik, hogy már bárkivel bármi megtörténhet a bíróságokon, különösen politikailag kényes ügyben.

Megkerülhetetlen feladata lesz a másodfokú bíróságnak, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján.

Egyidejűleg pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára. 2012-ben még képviselőként a LMP-s képviselők akciója miatti közkegyelmi törvény módosítása útján kezdeményeztem ezt sajnos eredménytelenül. Ezt most önálló javaslatként mielőbb újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és figyelemfelhívó akciók kellenek.

A Gyurcsány-Bajnai rendszer mindent bevetett (pl. két terheltből fenyegetés és kényszer eszközével csikartak ki „beismerő vallomást”, bizonyíték manipulációk sorát követték el) annak érdekében, hogy hatalma megtartása érdekében terroristákat faragjon egy csapat hazafiból. A hét éve tartó eljárásban a 2010-es fülkeforradalom által megbuktatott önkényuralmi rendszer elleni hazafiakat a megbuktatott rendszer koholt bizonyítékai alapján az új rendszer ügyészsége helyezett vád alá és az új rendszer bírósága ítélte el. Mi zajlik itt? Hová jutottunk? Ez a justizmord a nemzet arcul csapása, nem maradhat így.

Budapest, 2016. augusztus 31. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 

nemzeti jogvédő