Jogvédői tevékenység

„Háború van” – a Hír TV tudósítása az NJSZ illegális bevándorlásról tartott konferenciájáról

2015. december 6., Hír Tv tudósítása nyomán 

Magyarország tabudöntő szerepet játszott a migráció kezelésében – ezzel magyarázták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-én Budapesten a ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tartott egész napos nemzetközi konferenciáján az országot érő uniós kritikákat. (A konferenciáról rövidesen részletes tudósítást adunk közre.)

A Hír TV híradós tudósítása itt látható.

A konferencián előadást tartott a témában dr. Novozánszky Ilona ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki  ügyvéd - bécsi nemzetközi jogász,  dr. Zétényi Zsolt ügyvéd - a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária los angeles-i ügyvéd, dr. Rob Verreycken flamand jogász, az Európai Parlament politikai tanácsadója és a  PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa , dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A rendezvényen levetítették többek között azt a dokumentumfilmet, amelyben először került széles körben bemutatásra, hogy Ásotthalom környékén miként zúdulnak be az illegális migránsok az akkor még ellenőrizetlen határon és miként birkózik az áradattal a Toroczkai László polgármester és a magára maradt település. (A polgármestert, aki először vetette fel a kerítést ötletét a Belügyminisztérium egyedüliként hagyta ki kitüntetéssel elismertek köréből, de ezt a Hegedűs Lóránt lelkész által vezetett Hazatérés Templom Gyülekezete nemrég "pótolta".) Az EP képviselő néhány idevágó felszólalása mellett megtekintette a közel száz résztvevő a nemzeti jogvédők által az akkor még megszállt Keleti pályaudvarnál készített felkavaró tudósítást.

El a vörös csillaggal, vissza az Ereklyés országzászlót! Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédővel

(megjelent a Kárpátia c. havilap 2015. novemberi számában)

 

 

– Mi a véleménye a napokban lezajlott Szabadság téri akcióról?

– Sajnos nem lehettem személyesen jelen, mivel épp úton voltam Strasbourg felé, ám természetesen megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg „dicsőségét” hirdeti, és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseinkben a szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban is. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük – ezt ők sem tennék. A magyar–orosz viszonyt tehát kifejezetten erősítheti e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság tér történelmi arculatának helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

– Tiltja-e államközi egyezmény a Szabadság téren található Vörös csillagos emlékműnek az áthelyezését vagy eltávolítását? Elég sokszor hivatkoznak arra, hogy a hadisírokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények terhelik a kérdést. Tisztázzuk azt is, hogy az emlékmű alatt vannak-e egyáltalán orosz katonai maradványok!

– Rögzítsük, hogy nincsenek már földi maradványok az emlékmű alatt! És ami még fontosabb ennél: se nemzetközi egyezmény, sem kétoldalú megállapodás nem tiltja az áthelyezést, s akkor itt emlékezzünk meg arról, hogy dr. Zétényi Zsolt, a Nemzetközi Jogvédő Alapítvány elnöke 2006-ban írt egy részletes politikai és jogi szakvéleményt az emlékmű helyzetéről, amelyben nagyon alaposan és részletesen levezette, hogy gyakorlatilag nincs hazai jogi akadály az emlékmű áthelyezése előtt.

– Azt hogy lehetne megoldani, hogy úgymond a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Gondolok itt jelenlegi jó kapcsolatunkra az orosz féllel, hogy ez ne sérüljön.

– Azt tudni kell, hogy 2006-ban, de már előtte is, elindult egy mozgalom az emlékmű eltávolítása érdekében, ebben meghatározó szerepet játszott a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Elnökünk vezetésével létrejött a Szabadság tér Bizottság: a mintegy harminc civil szervezet képviselője és több ’56-os elítélt magánszemély (Balázs-Piri László, Wittner Mária) részvételével megalakult testület felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az ’56-os szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. Volt tehát már akkor is konkrét cél, amely az áthelyezést célozta. Ebben kértük, hogy a kormány kezdeményezze az Oroszországi Föderáció kormányánál az emlékműnek fontos állami érdekből való áthelyezését. Ez egyúttal nemzeti érdek, és egyben a tér történelmi arculata visszaadásának előfeltétele is. A szovjet emlékmű nem elmozdíthatatlan. Ilyen rendelkezés nincsen a hatályos hadisíregyezményben, vita tárgya nem lehet az áthelyezés szükségessége, hanem csupán az új helyszín megfelelősége. Az áthelyezés megegyezés esetén akár azonnal, egyébként a szándék bejelentésétől számított két év elteltével egyoldalúan is végrehajtható a 109/1996. (VII. 16.) Kormányrendelettel becikkelyezett magyar–orosz hadisíregyezmény 3. cikkének 3. pontja szerint. Az egyezmény által megkövetelt kiemelt államérdek két okból is fennáll: egyrészt a Kossuth tér és környéke eredeti arculatának helyreállításával megkezdődött a hivatalnoknegyed rekonstrukciója, aminek keretén belül teljesen logikus, hogy a kiemelt jelentőségű Szabadság tér arculatát is helyre kell állítani. Továbbá közeledik 2016. október 23., az 1956-os szabadságharcunk 60. évfordulója. Erre az időpontra a szovjet emlékmű elbontásával, áthelyezésével kapcsolatos procedúrát le lehetne és kellene bonyolítani. Ezeket a szempontokat az orosz félnek is méltányolnia kell, és úgy hisszük, méltányolni is fogja. Segíthet ebben most az Európában kitüntetettnek számító jó magyar–orosz viszony, és mert nekik sem érdekük a két ország kapcsolatát megterhelő emlékműügy fenntartása. Sajnos a ma már bukott honvédelmi miniszter meg sem kísérelte a szörnyemlékmű eltávolítását, amint kiderült a néhány hónappal ezelőtt Tarlós István budapesti főpolgármesternek adott válaszából, amely kérdésfelvetés egyébként a nemzeti szervezetek petíciója alapján indult. Tehát a probléma ott kezdődik, hogy Magyarország meg sem próbálja kezdeményezni az eltávolítást.

A Kúria a magyar csirketenyésztőket félmilliárddal megkárosító svájci cég javára döntött

A Kúria 2015. október 26-án hozott felülvizsgálati ítéletével úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. 

A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt megkárosított tenyésztők egy maroknyi elszánt csoportja 13 éve küzd igazáért, vezetőjük Völgyi Imre. A mostani csatát sajnos elvesztették, mert a Kúra azt állapította meg - tévesen -, hogy a károsultak elévülési időn túl nyújtották be keresetüket a svájci cég ellen annak megállapítása érdekében, hogy helytállással tartozik magyar leányvállalatának tetemes tartozásáért.Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

Kiss Endre Farkas videós tudósítása a tárgyalásról, az eset részletei a filmet követően olvashatók ezen cikkben.

Videós tudósítás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatójáról: Jelentés a 2006 őszi rendőrterrorról, Gergényi ítélet, jogi konferencia az illegális bevándorlásról, erdélyi magyarok elleni jogsértések és a Szabadság téri emlékmű eltávolítása

Almási Lajos videós tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján tartott sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató szöveges összefoglalója itt érhető el, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi Jelentésével együtt.

A nemzeti jogvédő bemutatták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat most közzétett, 2006 őszi rendőrterrorral foglalkozó Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. Emellett ismertették az illegális bevándorlással kapcsolatos jogvédő tevékenységüket és a december 5-ére tervezett bevándorlás-menekültügy tárgyú jogi-szakmai konferencia részleteit. Szó esett a Szabadság téren éktelenkedő szovjet emlékmű elmozdításának jogi lehetőségeiről és az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő küzdelmeikről. 

"Az utolsó percben" - interjú Gaudival a Barikád c. hetilapban

Hatoldalas interjút készített velem és jelentetett meg a Barikád c. hetilap 2015. október 15-i számában (szerző: Sándor Csilla), amelyben nyilatkoztam többek között a bevándorlásról, gárdista perekről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatról, az igazságszolgáltatást terhelő problémákról, a székely önrendelkezési törekvésekről, az elszámoltatásról és az ellenem indult eljárásokról.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajótájékoztatója a 2006 őszi rendőrterrorról, az illegális bevándorlásról és az erdélyi magyarok elleni jogsértésekről (videós tudósítás rövidesen)

-  Varga Moncsi (Hunhír.info ) cikke nyomán 

A nemzeti jogvédők november 4-én ismertették nemzeti jogvédő munkájukat. Célpontban a 2006-os rendőrterror és az illegális  bevándorlás, illetve a magyarellenes jogsértések az elcsatolt Erdélyben . Precedens értékű is lehet, ha valaki feljelentést tenne amiatt, hogy a budapesti migránsinvázió félelemkeltő volt, s emiatt jogsérelem érte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) még nem kereste meg senki ennek kapcsán - tudta meg a Hunhír.info Gaudi-Nagy Tamástól, az NJSZ ügyvezetőjétől.

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésben (48 jogsértett esetét is bemutatva) összefoglalta a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos nemzeti jogvédő munkáját, különös tekintettel a botrányos Gergényi-ítéletre. Tájékoztattak a bevándorlási válsághelyzettel adódott tevékenységükről is és a december 5-ére tervezett az illegális migráció jogi vetületeiről szóló konferenciáról . Novozánszky Ilona NJSZ elnök, Zétényi Zsolt ,a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke,  Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető és Grespik László NJSZ elnökségi tag november 4-i budapesti tájékoztatójukon elemezték továbbá az elcsatolt erdélyi magyarok érdeksérelmeivel kapcsolatos ügyeket. Ügyvédi bőbeszédűségüket meghazudtolóan tömören és célratörően fogalmazták meg a lényeget. A rendezvényen megjelent többek között Budaházy György, Gonda László és Reiner Péter is. Zétényí Zsolt a rendezvény elején emlékeztetett arra, hogy éppen ezen a napon 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt, amit aztán a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatott. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

A nemzeti jogvédők készen állnak az obeliszkbontó hazafiak megvédésére

Megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András és a 2006-os Novák Előd által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Köszönet nekik a bátor kiállásért! A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei és jómagam készen állunk arra, hogy emiatt és a későbbi akciók során esetlegesen eljárás vont hazafiaknak védelmet adjunk, ahogy korábban tettük Budaházy György, Pál Márton  setében. 

Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg "dicsőségét" hirdeti és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseink szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük, ezt ők sem tennék. Kifejezetten erősítheti a magyar-orosz viszonyt e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság történelmi arculata helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

Önkényes bírói verdikt: nem szabad a vélemény Köves Slomóval szemben

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. október 15-én hozott nem jogerős elsőfokú ítéletében a Köves Slomó rabbi által indított magánvádas büntetőeljárásban  nyolc vádlott esetében megállapította, hogy elkövették a becsületsértés vétségét és egy év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott velük szemben. A vádlottak és védelem felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, így az ügy a Fővárosi Törvényszéken, másodfokon folytatódik. Ennek ellenére Köves Slomó szervezetének honlapja lezárt és megnyert ügyről, győzelmi jelentésként számol be. Almási Lajos érdekfeszítő videós tudósítása az ítélethozatali tárgyalásról. Az események írásbeli összefoglalója ezután olvasható.

Az ügy alapja egy olyan kép, amelyen Köves Slomó látható a "Zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre" felirattal. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azért tett feljelentést, mert a rendőrség és az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével kiderítette, hogy ezt a képet tucatnyi hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. Szerinte ez nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a kép közzététele nem bűncselekmény, mivel az egy kemény, radikális, de nem becsületcsorbító vélemény-nyilvánításnak minősül, amelyet a zsidó egyházi vezető közszereplőként tűrni köteles. Az utolsó tárgyaláson Köves Slomó tanúkihallgatása során tagadta, hogy közszereplő lenne. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a védőbeszédben kiemelte, hogy ez a megfélemlítő célzatú eljárás a magyarság elleni szellemi terror eszköze, amelynek nem szabadna bírósági teret adni. 

Gaudi a "Szabadfogás" c. műsor első éles adásában a Hír Tv-n

Ahogy korábban írtam elfogadtam a Hír TV  felkérését és állandó vendég lettem egy új, rendhagyó közéleti vitaműsorban, amelynek címe Szabadfogás.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül még: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Usztics Mátyás színész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Az első éles szóbirkózást szeptember 30-én sugározták, a szereplésemmel készült másodikat pedig október 14-én 20 órától adja a Hír Tv. Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat! Jó szórakozást az 1. adáshoz, ha tehetik nézzék a holnapi 2. adást is és ajánlják a műsort barátaiknak, szeretteiknek, ismerőseiknek is!

A mostani műsor témái többek között Lagzi Lajcsi – ügy, bevándorlás, pártok támogatottsága, Quaestor ügy,  Rogán - Lázár és az új agitprop minisztérium,  Volkswagen botrány 

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

 

Európa árulóiról - a színfalak mögül: Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése

Az Európai Parlament október 5-8. közötti strasbourgi plenáris ülésének tanulságait elemzi Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő. Merkel német kancellár és Hollande francia elnök látogatása és az annak kapcsán rendezett vita világossá tette: egyre nagyobb a szakadék az európai emberek tapasztalatai és véleménye, illetve az európai vezető politikusok szavai és tettei között a bevándorlás kérdésében (is). Erre utalt a vitában Morvai Krisztina és Balczó Zoltán az általuk felemelt molinóval, amelynek felirata: "Merkel, Hollande: Önök elárulták Európát".

A beszélgetésben e téma mellett szóba került a felvidéki magyarok drámai helyzetével foglalkozó strasbourgi meghallgatás, a vörösiszap katasztrófa 5. évfordulója alkalmából tartott vita és nem utolsósorban az is, hogy az európai döntéshozóknak már Hunyadi és a déli harangszó is "politikailag inkorrekt".

"Merkel és Hollande: elárultátok Európát!"

"Merkel és Hollande: elárultátok Európát" - javaslatomra ezzel a tiltakozó-szembesítő felirattal "köszöntötte"  Strasbourgban két magyar EP képviselő, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán a német és francia vezetőket az Európai Parlament október 7-i ülésén. A "demokrácia fellegvárában"  Martin Schulz EP elnök a tolerancia jegyében rendfenntartókkal tépette ki a képviselők kezéből az európai polgárok döntő többségének véleményét is kifejező molinót. Merkelék rezzenéstelen arccal közölték: még több menekültet kell befogadni. Itt tartunk. Európa elárulása és tönkretétele csúcsra járatott üzemmódban zajlik és zajlott az EP e heti ülésén. Az ülése eseményeit értékelő strasbourgi stúdióbeszélgetésem Krisztinával rövidesen látható lesz.

A nemzeti érdekű vélemény elfojtását többször megtapasztaltam képviselőként:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakoztam molinókkal az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, azokat is rendfentartókkal vették el tőlem.

Szintén az ET közgyűlésén két évvel korábban meg az ülésteremben asztalomra kitett csöppnyi magyar zászlót döntette le biztonságiakkal a svéd néppárti alelnök.

 

A felmentésem négy felvonásban: a vádbeszéd, a védőbeszéd, az utolsó szó jogán elmondott beszédem és az ítélet

Mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált a Pásztor ügyben ellenem és két másik terhelt ellen indított koncepciós eljárás,  fontosnak tartom, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát. Ezért ahogy ígértem ezennel megtekinthetővé teszem  a felmentésemet eredményező, 2015. szeptember 21-i tárgyalás legfontosabb eseményeit. 

Az alábbi négy. Almási Lajos által készített film sorrendben bemutatja a teljes ügyészi vádbeszédet, a dr. Manger Marcell védőm perbeszédét, az utolsó szó jogán elmondott perbeszédemet és dr. Makranczi Zita bíró ítéletét, indokolását. 

Ezzel is szeretném segíteni nemzetünk öntudatra ébredését és jogtudatának erősítését!

Az áttörés filmje: közel 10 millió forint kártérítés a 2009. július 4-i rendőri erőszak miatt 13 gárdistának

 

Almási Lajos videós tudósítása a  2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt 13 gárdista ügyében áttörést hozó, 2015. szeptember 29-én  született elsőfokú ítéletről megrázó korabeli filmrészletekkel, a bíró ítélethirdetésével, illetve dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozataival. A Fővárosi Törvényszék 6 gárdistának fejenként 800 ezer, hatnak fejenként 600 ezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét. Az ügy további részletei a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)  közleményében olvashatók!

Gaudi a Lánchíd Rádióban a gárdisták győzelméről és a bevándorlásról

2015. szeptember 30-án a Lánchíd Rádió reggeli műsorában nyilatkoztam a 13 gárdista tegnapi pernyertességéről, ennek jogi és politikai következményeiről, az elmaradt elszámoltatásról és a hazafias erők bevándorlási válsághelyzetben történő bevetése helyetti üldöztetéséről. Kérem hallgassák meg és terjesszék!

Áttörés: 13 gárdistának közel 10 millió forint kártérítést ítéltek a 2009. július 4-i rendőri erőszak miatt

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye -2015. szeptember 29.)

Áttörést hozó elsőfokú ítélet született szeptember 29-én a 2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt gárdisták ügyében. A Fővárosi Törvényszék hat gárdista felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a - dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok voltak.

Holnap (szeptember 29. 9.30) ítélethozatal 13 gárdista 2009. július 4-i rendőri brutalitás miatti kártérítési perében

Ezúton tájékoztatom a a hazafias közvéleményt egy kiemelt jelentőségű és széles körű érdeklődésre számot tartó polgári per ítélethirdetési tárgyalásáról.

2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen számos embert bántalmazott, fújt le ingerlőgázzal, állított elő és tartott fogva több óráig önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon a rendőrség 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcolt el az Erzsébet térről. Az oszlatásban

tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Holnap (szeptember 29. 9.30) 13 gárdista Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni kártérítési perében hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27. I.em 22.)

Külön perben első fokon további 86 jogsértett kártérítési pere is zajlik ugyanezen rendőri brutalitással kapcsolatban

A jogsértettek jogi képviselői: dr. Borbély Andrea és dr. Gaudi-Nagy Tamás

Előzmények:

Többek ügyében már születtek jogerős és elsőfokú ítéletek:

10 fő (első fok) 

1 fő (első fok)

 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Gaudi az Echo Tv-ben a bevándorlásról, a nemzet jogos védelmi helyzetéről, és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogsegélyprogramjáról

Az Echo Tv 2015. szeptember 16-i Bírósági történetek c. műsorában Liebmann Katalinnak nyilatkoztam a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) bevándorlási válsághelyzet kapcsán  kiadott állásfoglalásáról , a jogsértett magyarok számára indított jogsegélyprogramunkról,  a magyarság jogos védelmi helyzetéről, a bevándorlók jogsértéseiről és az általuk fizetendő kártérítésről, a liberális "jogvédők" ámokfutásáról és határaink védelmének fontosságáról. 

Gaudi a Közel-Keletinél- a nemzeti jogvédők újra szolgálatban!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője a Keleti pályaudvarnál tartott bejárást a napokban. Almási Lajos filmjében összegzi a bevándorlók által megszállt helyszínen a nemzeti jogvédők álláspontját tömeges illegális bevándorlás okozta válsághelyzetről, a teendőkről, a felelősségről és a liberális "jogvédők" kártékony tevékenységéről. A magyaroknak is vannak jogai és nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ehhez rendelt határozott cselekvésre van szükség!

Az NJSZ bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos közleménye itt olvasható.

Várjuk azok jelentkezését (njsz@nemzetijogvedo.hu, 30/549-4167), akiket illegális bevándorlók által vagy miatt ér jogsérelem (termény- és egyéb kár, erőszakos bűncselekmény, lakókörnyezeti veszélyeztetettség, közlekedési nehézségek, büntetőeljárás önkéntes védelmi munka vagy nemzeti önvédelemhez kapcsolódó alapvető szabadságjog-gyakorlás miatt stb.), akiknek szakszerű jogi segítséget adunk. Várjuk sorainkba olyan ügyvéd kollégák jelentkezését is, akik hajlandóak ebben a nemzeti jogvédő misszióban részt venni! 

Bevándorlási válsághelyzet: a magyaroknak is vannak jogai! (Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye)

1. A tömeges illegális bevándorlás miatt hazánkra példátlan nyomás nehezedik. Célország még nem vagyunk, de mégis rendkívüli a helyzet. Az így kialakult közbiztonsági, nemzetbiztonsági, közegészségügyi, szociális és emberi jogi válsághelyzet súlyosan fenyegeti az ENSZ vonatkozó jogi normái szerint őshonos nemzeti közösségnek minősülő és ekként védelemre szoruló nemzetünk jogait és érdekeit. 

Jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, hazánkat és egész Európát fenyegető jelenségről van szó, amellyel szemben a nemzeti önvédelem minden lehetséges eszközét be kell vetni. A magyar nemzet jogos védelmi helyzetben van jelenleg és ennek gyakorlását az Európai Unió sem akadályozhatja meg. Nehéz cáfolni azt a vélekedést, hogy az illegális migrációt tudatosan gerjesztik a hagyományos európai nemzeti közösségek felszámolására, az EU vezető államainak és szerveinek cinkos passzivitásával. 

A magukat menekültnek állító, többnyire álcázott gazdasági bevándorló tízezrek humanitárius igényei nem csonkíthatják és semmisíthetik meg Magyarország államalkotó közösségeinek és egyéneinek alapvető emberi jogait, így a szabad mozgáshoz, személyes biztonsághoz és szabadsághoz, egészséghez és szociális biztonsághoz való jogot és a közösségi léthez, megmaradáshoz való jogot. A bevándorláshoz való jog nem alapvető emberi jog. A magyaroknak is vannak emberi jogai, amelyek most sérülnek és ezt a liberális „jogvédők” tudatosan elhallgatják! 

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) – ahogy azt 2002-2010 közötti tömeges szabadságjogi jogsértések, önkényes bebörtönzések, szemkilövések idején tette – a nemzeti jogvédelem eszközeivel lép fel ismét a magyarok jogainak védelmezése érdekében. 

Bevándorlási válsághelyzet, veszélyben a hazánk! +FOTÓK

Nemrég Budapesten 13 óra körül a szemem láttára indultak meg az illegális bevándorlók agresszív, feltüzelt állapotban külföldi tudósítók gyűrűjében a Keleti pályaudvartól a Rákóczi úton az Astoria felé. Éppen egy bírósági tárgyalás után arra kanyarodtam, hogy megnézzem mi a helyzet Közel-Keletinél. Megszálló hadseregként zúdultak Budapest utcáin megdöbbent és kiszolgáltatott magyar emberek között. Akkor ott sehol nem volt egy rendőr, aki megakadályozhatott volna tömeges erőszakcselekményeket.

A rendőrség központi ügyeletén, "megköszönték" a bejelentésemet és azonnali intézkedést ígértek. Soha nem fogom elfelejteni ezt az érzést, a dühöt és felháborodást, nehéz volt megállni, hogy ne lépjek akcióba. Szégyen, hogy ilyen megtörténhet, épp azon a napon, amikor az illegális migráció elleni törvénycsomagot elfogadták. Később a hírek szerint néhány rendőrségi jármű szegődött a menethez, amely először a hírek szerint a német nagykövetség felé a Várba, majd pedig Ausztria felé indult gyalog. Szerencsére eddig erőszakos cselekményre még nem került sor.