2012. november 21-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájában (T/7971. szám) Gaudi -Nagy Tamás azt mondta: 22 évvel az "úgynevezett rendszerváltás után" fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a rétegeket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági politikai eseményeinek.  

2012.november 19-én, a népi kezdeményezések illő megtárgyalásáról szóló LMP-s törvényjavaslat (T/8355. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Jobbik támogatja a javaslatot. A jogvédő politikus felszólalásában rámutatott: ha van olyan civil erő, amely százezer honfitársunk aláírását egy ügy mögé tudja tenni, akkor annak a megvitatásának legyen egy szabályozott, tisztességes formája.

2012. november 19-én, az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (itt megtekinthető: T/7757) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársával, Novák Előddel (Jobbik) közösen nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot (ide kattintva elolvasható: T/7757/21).

Gaudi felszólalásában az Alaptörvényben megfogalmazott törvényi tényállásra hivatkozva, miszerint új rendszert épít a jelenlegi hatalom, gyökeresen mást szeretnének csinálni, kijelentette: akkor azt legalább azokban a pontokban hajtsák végre és használják föl, ahol ennek meglenne a törvényes lehetősége.

Novemberben befejeződött a nyomozás a 2006 őszi rendőri cselekmények ügyében, az ügyészség most azt vizsgálja, milyen bűncselekmény ügyében emelhet vádat - mondta a legfőbb ügyész hétfőn a parlamentben, Gaudi-Nagy Tamásnak adott válaszában.

2012. november 19-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció jogvédő politikusa " Terrorcselekmény miatt is vádat emelnek a 2006 õszi rendõrterror felelõsei ellen? " címmel azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, a  terrorcselekménnyel kapcsolatos vádemelések eddigi szabotálása miatt. Gaudi határozott álláspontja, hogy az akkori rendőri vezetők, valamint Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök közreműködésére tudatosan, megfélemlítő módszerekkel kegyetlenkedő rendőrök megvalósították ezt a bűncselekményt.

Polt Péter legfőbb ügyész mellébeszélő válaszában közölte: a nyomozás befejezése után, 30 napon belül van lehetősége a vádhatóságnak arra, hogy eldöntse, milyen ügyben emel vádat. Hozzátette: a határidő legfeljebb 90 napra meghosszabbítható.

2012. november 14-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat (ide kattintva megtekinthető:H/6340) vitájában Gaudi-Nagy Tamás megdöbbentőnek nevezte, hogy van olyan párt - a Magyar Szocialista Párt -, amely nem képviselteti magát ebben a vitában, és ez mindennél többet elmond. Fontos, hogy ezt a kérdést pártpolitikai összefüggésekből kiemeljük, erre biztatta Gaudi az országgyűlési képviselőket, köztük saját frakciótársait.

Gaudi-Nagy jobbikos képviselőtársával, Szávay Istvánnal közösen nyújtotta be azt a módosító javaslatot (itt olvasható: H/6340/3), melyben a határozati javaslatban rögzítettek mellett felkérik a magyar Országgyűlést, hogy végre minél hamarabb alkossa meg azt a jogszabályt, mellyel kapcsolatban mulasztásos törvénysértés állapotában áll a mai napig.

Követeljük a vádemelést terrorcselekmény miatt is a 2006 őszi felelősök ellen !

Napokban jelentették be, hogy a 2006 őszi rendőrterror miatt Debreceni Katonai Ügyészségen folyamatban levő eljárásokat egyesítették, egyúttal a nyomozásokat lezárják és vádat emelnek katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A gyanúsítottak között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka. Fontos lépés, hogy ez végre megtörtént, de ez még mindig kevés. Nincs a gyanúsítottak között azonban egyetlen akkori politikai vezető, így Gyurcsány Ferenc sem, még ki sem hallgatták. A számos rendelkezésre álló bizonyíték és jelentés ellenére terrorcselekmény miatti felelősségre vonásról még mindig nem akar hallani az ügyészség, pedig a felelősségre vonás igazi terepét ez jelentheti. Lényegesen súlyosabb büntetéssel jár, másrészt ezáltal mindenki aki részt vett vagy akár felhívást adott rá emiatt is felelősségre vonható halmazatban a katonai bűncselekményekkel. Követeljük tehát a terrorcselekmény miatt gyanúsítást, majd vádemelést is Gyurcsány Ferenc és társaival szemben!
 

A bírák elmozdíthatatlanságának elvét sértő módon végrehajtott nagyszámú és komoly felzúdulást, sőt működési zavarokat eredményező bírói elbocsátást előíró bírói jogállási törvényi rendelkezést az Alkotmánybíróság nemrég meghozott döntése hatályon kívül helyezte a történeti alkotmány vívmányaira hivatkozással.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottságának mai, november 12-i ülésén úgy döntött, hogy a Külügyminisztérium írásbeli tájékoztatása alapján nem tesz további lépéseket az október 22-én letartóztatott délvidéki magyar fiatalok ügyében.

A kérdést két hete Zagyva Gyulával együtt a bizottság napirendjére vetető Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője kifogásolta, hogy a Külügyminisztérium a szabadkai főkonzulátus útján a szerb rendőrségtől kért tájékoztatást, de nem kereste meg az eljárás alá vont fiatalokat,sőt még hozzátartozóikat és védőiket sem, akik pedig részletesen ismertették volna azokat a jogsérelmeket (védővel való kapcsolattartás korlátozása, önkényes őrizetbe vételek és házkutatások stb.), amelyeket a kocsmai verekedésbe keveredett, most nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett, igen súlyos bűncselekménnyel gyanúsított magyar fiatalok elszenvedtek. 

A hozzátartozók közötti erőszak megelőzésének és az ellene való hatékony fellépés eszközeinek megteremtéséről szóló határozati javaslat (H/8339. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott azon véleményének, miszerint egy erőszakkal kapcsolatos témában talán nem az MSZP-nek kéne zászlóvivőnek lenni, hiszen ők 2006 őszén már (rossz) példát mutattak az erőszakból. Azonban a témafelvetés nagyon fontosnak nevezte a jogvédő politikus, egyben emlékeztette a képviselőket arra, hogy a Btk. vitájában egy Fidesz-MSZP nagykoalíció szavazta le azt a tárca által előterjesztett javaslatot, amely már beemelte volna a családon belüli erőszak elleni büntető törvényi tényállást.

2012. október 30-án, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (a T/7979 számú javaslat ITT megtekinthető) vitájában Gaudi -Nagy Tamás nemzeti radikális képviselő úgy fogalmazott, hogy ,,döntsünk mi magunk arról, hogy a tőke szabad áramlásának fejezetébe tartozzon-e a föld, ezáltal alávessük az uniós szabályoknak a termőföldet vagy sem" Mint utólag az Alkotmánybíróság megállapította, alaki hiba nem állt fent, tehát igenis meg lehetett volna tartani az erre vonatkozó népszavazást. A nemzeti radikális képviselő "jogi trükknek" nevezte azt a módszert, ahogy a népi kezdeményezést elhárították.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága kedden este azt kezdeményezte, hogy a jegyző, illetve az általa megbízottak minden választásra jogosultat személyesen keressenek fel a választási regisztráció ügyében.

Jobbikos javaslatra az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága tárgyalta a meghurcolt délvidéki magyar fiatalok ügyét.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a mai napon, október 29-én Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György kezdeményezésére napirendre vette a legutóbbi, délvidéki magyar fiatalok elleni jogsértések ügyét (részletek itt olvashatók). A döntés alapján teljes körű tájékoztatást kér a bizottság a Külügyminisztériumtól, azután dönt további lépésekről.

Október 23-án, nemzeti ünnepünk napján értesültem a délvidéki Temerinben hét  magyar fiatalt sújtó szerb önkényről, amellyel kapcsolatban az itt olvasható írásbeli kérdést intéztem Martonyi János külügyminiszterhez. A szerb sajtóban megjelentekkel nem kívánok foglalkozni, a magyar fiatalok álláspontja még nem jutott nyilvánosságra. A hallgattassék meg a másik fél elvét a szerb és sajnos a hazai sajtó egy részével ellentétben, a magam részéről megkerülhetetlen alapelvnek tartom.

Úgyis mint jogvédő és úgyis mint magyar országgyűlési képviselő a leghatározottabban tiltakozom, hogy az alapvető emberi jogokat és az elvárható eljárásjogi garanciákat ezúttal is sokadjára sárba taposták a szerb hatóságok az október 22-én Temerinben elfogott és azóta előzetes letartóztatásba helyezett magyar fiatalok ügyében, mellyel kapcsolatban a külügyminisztérium sajnos a mai napig nem hallatta a hangját.

Gaudi-Nagy Tamás az Echo TV Hangos többség c. műsorának vendége volt tegnap, ahol a 2006-os eseményekről és mai napig tartó folyományairól beszélt.

Murányi Levente és Gaudi-Nagy Tamás az Echo TV Kiút többszemközt című műsorában 1956-ról és 2006-ról beszélt.

Egy nyugalmazott alezredest és egy őrnagyot hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztálya előljárói intézkedés elmulasztása gyanújával a 2006. őszi rendőri fellépés miatti eljárásban - írja szerdai számában a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap Balogh Zoltán főügyészségi szóvivőre hivatkozva.

2012. október 15-én, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez az Országgyűlésben, ,,Mikor emelnek vádat a 2006-os őszi rendőrterror felelősei címmel?". Gaudi-Nagy Tamás - ahogy azt felszólalása elején említette - többször követelte már, hogy legyen végre igazságtétel 2006 őszi rendőrterror ügyében.

A véres erőszakba torkolló, vélelmezhetően az akkori politikai vezetés tudtával végrehajtott rendőri ámokfutás 6. évfordulóját írjuk, éppen hat évvel ezelőtt szeptemberben és októberben zajlottak azok a véres embervadászatok, szemkilövések és megtorlások, melyekről számos tényfeltáró jelentés készült és több száz  feljelentést tettek az áldozatok és jogvédők.  Annak ellenére, hogy nagyon jól tudjuk mi történt, illetve Balsai István akkori miniszterelnöki biztos határozottan terrorcselekménynek minősítette a történteket, és ezt célzó feljelentés is rendelkezésre áll, még egy felelős vezetőt sem helyeztek vád alá.

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése Jordi Xucla katalán képviselővel az Európa Tanácsban a katalán és magyar-székely önrendelkezési törekvésekről (2012. október 4.)