A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórum és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia albizottságának (az albizottság Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc közös kezdeményezésére jött létre) 2013. június 12-i együttes ülésén a résztvevők határozott hangú nyilatkozatot fogadtak el a Romániában tervezett erdélyi magyar és székely közösség által lakott régiókat durván szétdarabolni kívánó közigazgatási határváltoztatásokkal kapcsolatban. (Ha már határváltoztatás, akkor azt inkább Magyarország vethetné fel és nem Románia!)

Az ülésen több napirendi pont szerepelt, többek között szó volt Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egyik magyar tagja által az őshonos európai nemzeti közösségekről szóló jelentéstervezetről, illetve az erdélyi magyar szervezetek - köztük a Székely Nemzeti Tanács  - által elindítani kívánt uniós polgári kezdeményezésekről. Mivel az ülés nemzetstratégiai jelentősége miatt zárt volt, ezért többet az elhangzottakról nincs módomban közölni.

Június 10-én délután az Országházzal szemben megint felsorakoztak a  tiltakozók (köztük a Jobbik néhány országgyűlési képviselője is:  Gaudi-Nagy Tamás, Kepli Lajos, Magyar Zoltán,Vágó Sebestyén és Zagyva  György Gyula), hogy a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért  által szervezett tüntetésen követeljék a kétharmados többség által  eredetileg hétfőn elfogadni kívánt földtörvény visszavonását és a  kiálltak egy, a magyar érdekeket igazából védő földtörvény mellett. A  végszavazásra végül hétfőn nem került sor, azt  péntekre tervezik.

Provokációval és holokauszttagadással vádolta a jobbikos Gaudi-Nagy Tamást a szocialista Steiner Pál az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén Budapesten.

A testület az MSZP által kezdeményezett, a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványt vitatta meg. A Tóbiás József (MSZP), Steiner Pál (MSZP) és Lendvai Ildikó (MSZP) kezdeményezte határozati javaslat arra kérné fel az oktatási minisztert, hogy dolgozzon ki ajánlást, hogy valamennyi közoktatásban tanuló meglátogathassa az Auschwitz-Birkenau haláltábor helyén létrehozott emlékhelyet és múzeumot Lengyelországban.

A nemzeti önrendelkezési törekvések felerősödtek, s ehhez az igényhez a felelős magyar kormánynak és felelős civil szervezeteknek minden segítséget meg kell adniuk - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi konferenciáján.

A radikális országgyűlési képviselő a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című tanácskozáson kiemelte: kilencvenhárom éve a jogfosztásra építik magyarságpolitikájukat az utódállamok, nem pedig a társnemzeti státusra. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy vélte: az autonómia és önrendelkezés egyáltalán nem egymásnak ellentmondó fogalmak, az egyik következik a másikból. Ha a magyar állam odaállna az ügy mellé, akár népszavazást is lehetne sok helyen tartani róla.

Morvai Krisztina felemlítette, hogy az ENSZ alapokmányának első cikkelye úgy szól: minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Ezt kellene szem előtt tartanunk, s véget vetni annak, hogy leszegett fejjel törődjünk bele a magyarságot ért jogsértésekbe. Az európai parlamenti képviselő szerint a szerb csatlakozás támogatásánál a magyar állam részéről nem jelenik meg kellő súllyal a jogsértésekkel szembeni fellépés, az egyéni és kollektív jogok megadásának igénye.

Az idei márciusi ítéletidő alkalmával írtakhoz hasonlóan most is kérek mindenkit is arra, hogy lehetőségeihez és erejéhez mérten vegye ki a részét az árvízi védekezésből, mert most nagy szükség van az összefogásra! Minden fontos tudnivaló megtalálható a Jobbik pártigazgatója és alelnökének alábbi felhívásaiban!

2013. június 3-án, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Navracsics Tiborhoz közigazgatási és igazságügyi miniszter. Gaudi szerint a trianoni békediktátum igazságtalan volt és megtagadta az önrendelkezési jogot a magyar közösségtől. A kormánynak megkerülhetetlen kötelessége, hogy "védhatalomként" lépjen fel, és követelje az elcsatolt területen élő magyarok számára a legmagasabb szintű önrendelkezési jogot - hangoztatta.
  
Navracsics Tibor miniszter válaszában közölte, a területi és a kulturális autonómia a határon túl élő magyar közösségek számára olyan cél, amelyet a magyar kormány teljes egészében támogatni tud. Ahol lehetőség van erre, ott támogatják a magyar közösségek területi autonómiatörekvéseit, ugyanakkor Szerbia uniós csatlakozásának magyar igények teljesítéséhez kötött vétójának gondolatától elzárkózott.

A trianoni békediktátum 93. közelgő évfordulója alkalmából Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a tragikus nemzetgyilkossági kísérletről szóló megemlékezés szükségessége mellett arról beszélgetnek, hogy miért fontos és elkerülhetetlen a határozott jogvédő küzdelem az elszakított magyar területeken élő honfitársainktól máig megtagadott önrendelkezés jogáért és alapvető emberi jogaiért.

Gaudi-Nagy Tamás közleménye a május 23-i parlamenti felszólalásával kapcsolatosan ellene irányuló támadásokra reagálva: vélemény-terrorizmus és műhisztéria

Mivel Magyarországon jelenleg vélemény-terrorizmus és műhisztéria zajlik ebben a szent tehénnek nyilvánított témában, ezért annak  továbbragozásával nem kívánok további muníciót adni a nemzetünket folyamatosan provokáló magyargyűlölőknek. Minden energiámat latba vetve, továbbra is a magyarság sorskérdéseivel kívánok foglalkozni, úgy mint a gyarmatosított állapotunk, az elszakított magyar területeken élő magyar közösségek önrendelkezési küzdelmei, a gazdasági nehézségek, a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a multinacionális cégek jogtipró magatartása, a magyar föld végveszélybe kerülése, a társadalom elszegényedése, a devizahitelnek nevezett csalás károsultjainak megmentése, a drámai közbiztonsági helyzet és az elmaradt elszámoltatás.

Feljelenti a Demokratikus Koalíció (DK) Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik-frakció tagját a parlamentben csütörtökön a holokausztról tett kijelentése miatt - közölte Molnár Csaba, a DK színeiben politizáló független képviselő pénteken az MTI-vel.

Az MSZP határozottan elítéli, undorodva visszautasítja a Jobbik újabb provokációját, és felszólítja a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson eljárást Gaudi-Nagy Tamás ellen az Országgyűlésben csütörtökön a holokausztról tett kijelentése miatt.

2013. május 23-án, A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/10960.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a nemzeti emlékezetről, a nemzeti megmaradásról és a nemzettudat egészséges irányba mozdításának szükségességére hívta fel a figyelmet.

,,Kétségkívül minden áldozat - ahogy elmondta Volner János képviselőtársam, Vona Gábor frakcióvezető úr is, és Mirkóczki Ádám is rámutatott -, hogy minden áldozat, minden kifolyt vér, amely olyanoké, akik ártatlanok, az fájó és mindenképpen a történelmi múltban egy megemlékezni való tény..." - fejtette ki felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás, melyet sajnos az MTI nem tartott fontosnak idézni.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában két MSZP-s képviselő, Steiner Pál és Lendvai Ildikó módosító javaslata ellen is érvelt (a javaslat IDE kattintva megtekinthető). A kommunista szellemi utódpárt képviselői javaslatukban a Nemzeti Alaptantervben kötelezően előírnák az általános iskolákban 5-8. osztályos tanulmányait folytató diákok számára az iskolai történelem óra oktatása keretében a Terror Háza Múzeum mellett a Holokauszt Emlékközpont meglátogatását is. Gaudi-Nagy Tamás ezzel nem értett egyet, az érveit pedig a felszólalásában kifejtette.

Ezt megelőzően azonban történt egy nagyon sajnálatos, és egyben mélyen felháborító megnyilvánulás a szocialista Steiner Pál részéről. Miközben Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy szükséges lenne bemutatni, milyen hungarocídium zajlott a Kárpát-medencében, nem csak Magyarországon, hanem a megszállt magyar területeken, így Felvidéken a kitelepítések során, Kárpátalján a málenkij robotra és haláltáborokba hurcolt magyarsággal, de Erdélyben és Délvidéken is, addig Steiner Pál az egyik képviselőtársával (aki a felvételen nem látszik) rendkívül jót röhögcsél a trianoni nemzeti tragédiánk kapcsán elkövetett szörnyűségek felemlítése alatt (6:08-tól).

A videón is jól látható módon Steiner Pál a magyarországi haláltáborok említése kapcsán egész egyszerűen röhögőgörcsben tör ki. Ez a magyar embereket rendkívüli módon sértő viselkedés - különösen egy országgyűlési képviselőtől - teljes mértékben elfogadhatatlan. A szocialista képviselő a felvétel tanúsága szerint meg sem próbált önkontrollt gyakorolni, sőt a módosító javaslatukkal szemben Gauditól elhangzó ellenérvek alatt is önfeledten kacarászott.

Alább a felszólalásról készült felvétel vágatlanul:

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kövér László házelnöktől kért intézkedést Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő csütörtökön a Parlamentben a holokausztról tett kijelentése miatt.

2013. május 23-án, A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/11032.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy ,,igenis különbséget kell tennünk a kompenzáció, mind szellemi-oktatási kompenzáció erőforrásai között, mind pedig a pénzügyi jóvátétel szempontjai között, amikor a különböző diktatúrák időszakát vizsgáljuk."

2013. május 23-i ülésnapon, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11200.) vitájában a jobbikos Szabó Gábor arra figyelmeztette a kormányoldalt, hogy szerintük számos visszaélést eredményez majd a javaslat azon hiányossága, hogy a jelöltet állító, de egy bizonyos társadalmi támogatottságot a választáson el nem érő szervezetnek nem kell visszafizetnie a kapott állami támogatást.

Az ellenzéki politikus szerint így akár több százmillió forintot is felvehetnek valós támogatottsággal nem rendelkező pártok, amelyek költekezésüket fiktív számlákkal igazolják.

2013. május 23-án, a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11176.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás jónak, de kevésnek nevezte Vejkey Imre a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok szigorítását szorgalmazó javaslatát.

Emlékeztetett, korábban többször tettek javaslatokat a jelenlegi, a jog útjáról sokszor letérő végrehajtói rendszer felszámolására és helyette egy kiszámítható, hatékony eljárási rend kialakítására. 

2013. május 22-én, az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11207.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy alapesetben kormányváltáskor szoktak egy ilyen törvény módosítani, de mivel a hatályos törvény elfogadásakor is jelezték, átfogó változásokra van szükség, így üdvözlik a kormány mostani módosításokra vonatkozó szándékát.

Gaudi a Jobbik-frakció nevében hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban foglalt változások jó irányba változtatnák meg a szabályokat, de a menekültügyi módosítások egy részével nem értenek egyet, mint ahogy keményebb és határozottabb változásokat sürgetnének a közbiztonság megteremtése érdekében.

2013. május 22-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felszólalását egy költői kérdéssel kezdte: Hogy lehet, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amellyel kapcsolatban az előterjesztő is azt mondta, miszerint az a diktátum, melyet az Európai Bizottság tett felénk nem méltányos, nem igazságos, nem szükséges?

A jogvédő képviselő hangot adott azon véleményének, miszerint Brüsszel ne adjon diktátumokat Magyarországnak. A felszólalás vágatlanul alább:

2013. május 21-én, A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10897.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (a videón (8:16-tól) Horváth János kormánypárti képviselő azon gondolataihoz csatlakozva, mely szerint Magyarországon minden olyan vagyontárgy, ami értéket képvisel és a nemzet jövőjét, fennmaradását szolgálja, az a nemzet vagyonának minősül.

Gaudi ezt a ,,Szentkoronás alapeszmét" kifejtve elmondta, hogy különös tekintettel a termőföldünkre, a vízkincsünkre, és minden olyan értéktárgyunkra, amelyet honfoglaló elődeink Kárpát-medencébe történő visszatérését követően vérrel és verejtékkel őriztek meg hosszú évszázadokon át, nemzeti vagyonnak kell tekintenünk.

A jogvédő képviselőt követően Répássy Róbert államtitkár kért szót, akit Z. Kárpát-Dániel (Jobbik) követett. A jobbikos képviselő elképesztőnek nevezte az államtitkár megszólalását, s felszólalásában védelmébe vette az államtitkár által kinevetett kormánypárti képviselőt, illetve jogvédő képviselőtársát, Gaudi-Nagy Tamást.

2013. május 22-én, az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat (H/10900.) vitájában a fideszes Ángyán József felszólalásában egyebek mellett kiállt azon jobbikos módosító javaslat mellett, amely novemberről szeptemberre hozná előre a jelentés elkészítésének határidejét. A kormánypárti politikus szerint ugyanis csak így válhat lehetővé, hogy a dokumentumban foglaltakat figyelembe vegyék a jövő évi költségvetés elkészítése közben.

A jobbikos Varga Géza érthetetlennek nevezte, hogy a kormányoldal - Ángyán Józseffel ellentétben - miért nem támogatja a jelentés határidejének közelebb hozatalát. Gaudi-Nagy Tamás (a videón 38:28-tól) felszólalásában megdöbbentőnek nevezte azt a képet, melyet a vita addigi részében kapott.

A magyar vidékért, a magyar termőföldért és a magyar jövőért aggódó képviselőként Gaudi-Nagy Tamás a Horn-kormány által képviselt agrárstratégiáról való azonnali letérést szorgalmazta.