200 ezer forintra csökkentették Budaházy Gyuri büntetését a szovjet szégyenmű kapcsán

A Fővárosi Bíróságon a mai napon Budaházy György és két társa fejenként 200 ezer forintos büntetés kapott a szégyenmű "megrongálása" kapcsán. Negyedik társukat egy év szabadságvesztésre ítélték két év próbára bocsátással.

A tárgyalást az ügyész beszéde kezdte. Fenntartotta az ügyészség korábbi átiratát, és súlyosbítást kért az elsőfokon meghozott ítéletekre. Támadófelülete a tettestársként való részvétel a tettben és a "bűncselekmény" társadalomra való veszélyessége volt. Az elsőfokon hozott pénzbüntetések helyett felfüggesztetett kért a vádlottakra, mondván az jobban visszatartja az embereket a későbbi bűncselekmények elkövetésétől.

Gaudi-Nagy Tamás védőbeszéde Budaházy György és társai ellen a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatti büntetőper másodfokú tárgyalásán

A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság végül döntésében mindegyik vádlott büntetését enyhítette, Budaházy György felmillió forintos pénzbüntetése kétszázezer forintra csökkent . A bátor tett elismerése, az elítélés és a koncepciós eljárás alóli mentesítése és szabadlábra helyezése még mindig várat magára.

Interjú:

Kapcsolódó cikkek:

A szovjet emlékmű megrongálói állami kitüntetést érdemelnének - frissítve

Már több mint fél órával a tárgyalás kezdete előtt rendőrök és kommandósok hada lepte el a Nagy Ignác utcát. Már ebből lehetett tudni: Budaházy György büntetőpere kezdődik hamarosan.

A mai napon tárgyalta a bíróság Budaházy György és társai másodfokú büntetőperét a szovjet emlékmű megrongálásával kapcsolatban. Mint ismeretes négy vádlottat, köztük Budaházy Györgyöt 500 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság első fokon, a másodrendű vádlottat pedig 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve. Az ügyész a másodrendű vádlott kivételével mindenki ellen súlyosbításért fellebbezett, a védőügyvédek pedig minden esetben enyhítésért.

Elfogadták Magyarország új Alaptörvényét - A Jobbik "Áruló nem leszek" felirattal tiltakozott

Az Országgyűlés a mai napon dönt az új Alkotmányról. Az MSZP nem vesz részt az ülésen, napirend előtt Schiffer András, Vona Gábor és Lázár János szólalt fel. Rubi Gergely jobbikos képviselő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület mellényében van jelen.

áruló nem leszek

15:13 Az Országgyűlés 262 igen, 44 nem és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta Magyarország új Alaptörvényét. A jobbikos képviselők mellett nemmel szavazott Ivády Gábor és Szili Katalin független képviselő, Molnár Oszkár tartózkodott. Kövér László kijelentette: történelmi pillanatnak lehettünk szemtanúi. A jobbikos képviselők ezzel szemben "Áruló nem leszek" felirattal tüntettek a pártalkotmány ellen. Az Országgyűlés a Himnusz eléneklésével zárta az alkotmány elfogadásának aktusát.

Románia tartsa be vállalt kötelezettségeit!

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) mai ülésén a képviselõk a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja, a jelentés kapcsán hangsúlyozta: “meg kellene vizsgálnunk a Tanács összes tagállamát, elsõsorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek.  Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentett itt elõttünk, hogy a román politikusok egyöntetûen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével.” Gaudi-Nagy Tamás utalt arra a levélre is, amelyet nemrég a román külügyminiszter küldött Izsák Balázs SZNT-elnöknek, amelyben Teodor Baconschi leszögezi, hogy Romániának nincs semmilyen kötelessége arra nézve, hogy etnikai alapú autonómiát adjon az ország bármelyik régiójának.

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanácsban ismét kiállt a székely önrendelkezésért

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2010 tavaszi ülésszakán Strasbourgban április 13-án Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a magyar delegáció Jobbik frakcióhoz tartozó tagja több alkalommal ismét kiállt a székely önrendelkezési törekvések mellett. A Grúzia kötelezettségvállalásainak teljesítéséról szóló jelentés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács követelményeit és a vállalt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell tartania, különösen a nemzeti közösségekkel rendelkező egykori keleti blokkhoz tartozó államoknak, mint Románia. Arra utalt, hogy az idén januárban tartott közgyűlésen Traian Basescu román elnök elfogadhatatlan módon kijelentette, hogy a román politikai erők nem támogatják az etnikai alapú autonómiát. A közel kétmillió magyar, illetve a több, mint 600 ezres székelység közösségi jogai még korlátozottak, különösen a területi autonómia nem érvényesül. Mindez ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért az Európa Tanács lépéseket kell tegyen ezek kikényszerítésére akár szankciók árán is.

A délvidéki magyarság igényeinek teljesítését feltételül kell szabni Szerbia EU-csatlakozása előtt!

jogvd t dlvidken

Délvidéki jogvédő sajtótájékoztatónkon Morvai Krisztinával és László Bálinttal a délvidéki Magyar Remény Mozgalom - elnökével és Oláh Róberttel, a Mozgalom ügyvezető alelnökével (a kiváló Magyar Remény Mozgalomról s a délvidéki magyarok helyzetéről ld: http://www.mrm.rs/)

A jelentős lélekszámú magyar nemzetrésszel rendelkező Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni: tavaly benyújtotta tagfelvételi kérelmét, az Európai Bizottság pedig idén dönt arról, hogy az ország felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A csatlakozás előszobájának tekinthető társulási egyezményt támogatta tavaly a magyar Országgyűlés, holott a több száz oldalas dokumentum egyetlen szóval nem említi meg a nemzeti közösségek, a délvidéki magyarság ügyét. A Jobbik volt az egyetlen parlamenti párt, amely tiltakozott és nem támogatta ezt a társulási egyezményt. Mivel Magyarország a tagfelvétel során vétójoggal rendelkezik, ezért most történelmi alkalom kínálkozik a sokat szenvedett délvidéki magyarság érdekeinek és jogainak érvényesítésére.

A gondjaik, igényeik felmérése és képviselete érdekében március 30-án Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő monitorozó körutat kezdtek meg Délvidéken, amelyet később folytatnak. Kötelességüknek tartják, hogy a döntésnél figyelembe vegyék a Délvidéken élő magyarság érdekeit, céljait, elvárásait, és képviseljék őket. Két napos útjuk tapasztalatairól Szabadkán 2011. március 31-én sajtótájékoztatót tartottak.

Morvai Krisztina és Gaudi Nagy Tamás sikeres jogvédő útja Délvidéken

Két napos átütően sikeres jogvédő monitorozó útjáról tért tegnap este vissza kis szakértői csapat kíséretében Délvidékről Morvai Krisztina brüsszeli EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás az országgyülés tagja és strassburgi Európa Tanács delegáltja.

A teljes Kárpát-medencét az elszakított nemzetrészeket rendszeresen látogató képviselők legutóbbi útja annak felderítése és átvilágítása céljából lett megszervezve, hogy meggyőződjenek arról, valóban kész Szerbia az Európai Unióhoz történő csatlakozásra, mint ahogy a szerb miniszterelnök ezt a minap bemutatta és mint ahogy a jelenleg soros elnök, Magyarország illetékese ezt alátámasztotta optimizmusával.

Milyen lesz az új Alkotmány? - konferencia Szegeden

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán rendezett, immár rendhagyónak mondható konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetés helyszínén Dr. Szabó Imre dékán köszöntötte a vendégeket, majd sor került a másfél órás szakmai vitára. A vitán a kormánypártot Bohács Zsolt képviselte, Bárándy Gergely (MSZP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az ellenzék képviseletében jelentek meg a fórumon.  Az LMP sajnálatos módon nem képviseltette magát, Schiffer képviselő egyéb elfoglaltsága miatt, első alkalommal nem tudott részt venni a rendezvényen. A kezdés előtt a Magyar Politológusok Egyesülete negyedik alkalommal osztotta ki az általa összeállított kérdőíveket, hogy azokat kiértékelve tudják segíteni a pártok munkáját.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás délvidéki jogvédő körútja

A Magyar Remény Mozgalom vezetői fogadták dr. Morvai Krisztinát és dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik európa parlamenti képviselőit.

László Bálint, az MRM elnöke elmondta, hogy a képviselők több délvidéki közéleti, egyházi és civil szereplővel is találkoznak. A vendégek kétnapos körúton vesznek részt Vajdaságban, céljuk, hogy tájékozódjanak az itt élő magyarság helyzetéről, Szerbia uniós csatlakozási folyamatairól. László hozzátette: jórészt megegyezik a két párt álláspontja, legalábbis ami az ország csatlakozási folyamatát illeti. „Továbbra is kitartunk amellett, hogy mielőtt Szerbia belépne az EU-ba, komoly feltételeknek kell eleget tennie” — fogalmazott az MRM elnöke.

Morvai és Gaudi segíteni fog a temerini fiúknak

Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a napokban délvidéken járt, ahol találkoztak a 61 évre elítélt öt temerini fiú hozzátartozóival is, akiknek segítséget ígértek.

A jobbikos képviselők a családtól elsősorban az eljárási folyamat jogszerűségéről érdeklődtek. Gaudi-Nagy Tamás a DunaTV-nek adott interjújában kijelentette: Szerbiának addig nem lehet zöld utat adni, amíg nem vet véget az ilyen jogtiprásoknak. Morvai Krisztina a tévének elmondta, hogy tapasztalataikról az Európai Tanácsnak és az Európai Unió Bővítési Biztosának is jelentést tesznek.

A vármegye marad - de a politikusbűnözés is

Kormánypárti és jobbikos politikusok szavazataival az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén nem támogatta a fideszes Lázár Jánosnak és a KDNP-s Harrach Péternek azt a módosító indítványát, amely elvetné a vármegye  kifejezést az új alkotmányra vonatkozó kormánypárti javaslatból.

II. Rákóczi Ferencre emlékeztek Borsiban

A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában a 335 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme.

Borsi község önkormányzata, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártja borsi alapszervezete közös ünnepségén mintegy félezren vettek részt, határon innen és túlról, Zemplénből, Szatmárból, a Bodrogköz mindkét oldaláról és Kárpátaljáról is. Eddig még soha annyian nem voltak az ünnepségen, mint mint ez alkalommal. Az időjárás is kedvezett, mert az előrejelzésekkel ellentétben, a Nap hétágra sütött. A vendégek sorában láthattuk Szerencsés János főkonzult, Morvai Krisztina, Európa-parlamenti képviselőt, Gaudi Nagyar Tamás országgyűlési képviselőt, Zétényi Zsoltot, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét, Jakab Elemér országgyűlési képviselőt, Magyar Ferencet, a prágai Szövetségi Gyűlés volt képviselőjét, Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely és Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét, Kopasz József nagytárkányi polgármestert, Galla Jánost, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivőjét, valamint a budapesti székhelyű Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségét, Tamás Editet, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatóját és másokat. A ruszinok is szép számban képviseltették magukat. Hagyományosan a kultúrház elől indult az ünnepi felvonulás, melynek élén korabeli öltezetben lovasok haladtak. A borsiak házuk erkélyéről gyönyörködtek a látványban. A kastély elé érkezve, ágyúlövés jelezte a fejedelem "születését", majd többszörös vivát rázta meg a levegőt. Nagy Csaba tárogatóművész játékával kezdődött a műsor Rákóczi mellszobra előtt, mely egykor Zólyom főterén állt.

Az alkotmányozásról a Duna TV-ben