Bővül-e a szocialista börtönválogatott?

„Amíg nem teszik helyre az igazságot, nem akarok egy ilyen országban élni. Hiába szeretnék a szülőföldemen boldogulni, 2006 óta nem tudok már úgy tekinteni a hazámra, mint azelőtt.” – Nyilatkozta lapunk korábbi számában egy huszonhét éves fiatalember, miután 2006-ban hamis rendőri vallomások alapján a másodfokú bíróság letöltendő börtönbüntetését felfüggesztett szabadságvesztésre módosította, illetve pártfogó felügyelet alá rendelte 2011 végéig.

Ha a Balsai István által benyújtott semmisségi törvényjavaslat elfogadásra kerül, akkor minden olyan ítélet és intézkedés semmis, melyeket a 2006. őszi tömegoszlatások alkalmával, kizárólag rendőri jelentések, vagy vallomások alapján hoztak meg.

Támogatja Balsai István (Fidesz), a semmisségi törvényjavaslat benyújtója, hogy előterjesztése kiegészüljön a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító indítványával, amely rögzítené: a megismételt eljárásban nem járhat el az a bíró, illetve bírói tanács, amely az ügy elbírálásában korábban részt vett.

A 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslathoz a benyújtottak közül az előterjesztő csak ezt az egy módosító indítványt támogatja – derül ki az Országgyűlés honlapján közzétett támogatott sorból.

A Fidesz szerint az MTV-székház előtti 2006-os tüntetésen éles lőszert kellett volna használni, legalábbis ez derül ki a 2006-os eseményeket követő parlamenti bizottságok közös ülésein készült jegyzőkönyvekből, amelyek eredetileg 80 éves titkosítását a közelmúltban oldotta fel az Alkotmányvédelmi Hivatal vezetője - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Zagyva György Gyula.

Zagyva a parlament emberi jogi, rendészeti és nemzetbiztonsági bizottságainak 2006. szeptember 19-i ülésének jegyzőkönyvéből idézve azt mondta, Nyitray András akkori fideszes képviselő "azt kérte számon", hogy a televízió székháza körül szolgálatot teljesítő rendőrök miért nem használták a szolgálati fegyvereiket. Hangsúlyozta: eszerint a Fidesz éles lőszert használt volna. Hozzátette: Nyitray András a jegyzőkönyv tanúsága szerint hosszasan elemezte, hogy miért lett volna szükség éles lőszer használatára, holott a Jobbik szerint ez beláthatatlan következményekkel járt volna. "Ha akkor ott lőfegyvert használnak és meghal 5-6 tüntető, akkor lehet, hogy polgárháborús helyzet áll elő" - fogalmazott Zagyva György Gyula.

19.55: Az igazságtétel elmaradhatatlan – szögezte le a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás. A politikus szerint ennek három alapvető feltétele van: felül kell vizsgálni az elítéléseket, ahol szükséges, kárpótolni kell a sértetteket, illetve el kell számoltatni a felelősöket.

20.14: Egyedül az MSZP ellenzi e szomorú és gyalázatos időszak törvénysértéseinek orvoslását - mutatott rá Gaudi-Nagy Tamás. Schiffer András pár perccel korábban tett javaslatára reagálva elmondta: a legegyszerűbb megoldás szerinte is a közkegyelem lenne, ám most a jelenleg benyújtott törvény adta lehetőségeket kell felhasználni és szélesíteni az igazságtétel érdekében.

Gyurcsány Ferenc (MSZP) a Corinthia Grand Hotel Royalban hallgatósága előtt arról beszélt, hogy 2006 őszén a Fidesz a csőcselék támogatásával államellenes puccsot kísérelt meg, melyet a rendőrség segítségével tudtak csak megakadályozni. Balsai István (Fidesz) egyszerűen hazugságnak nevezte Gyurcsány állítását, Schiffer András (LMP) a nyilatkozat még arra sem méltó, hogy válaszoljanak rá. Gaudi-Nagy Tamás szerint, 2006 őszén pártokon felülálló, össznépi tiltakozási mozgalom alakult a nemzetellenes és illegitim Gyurcsány kormánnyal szemben. A jobbikos politikus szerint, ma már nyilvánvaló, hogy a kormány a rendőrséget karhatalomként vetette be, amely miatt felelősségre vonás szükséges. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, több száz embersérülésével, önkényes bebörtönzésével és megalázásával jártak az akkori intézkedések.

Magyar Nemzet (nyomtatott)

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának mai ülésén az alkotmánykoncepcióról szóló határozati javaslathoz benyújtott negyvenkilenc jobbikos javaslatból negyvennyolcat elutasított és csupán egy javaslatot támogatott a Fidesz-KDNP-s többség.

Az alkotmány módosítását két, egymást követő országgyűlési döntéssel kívánta módosítani az eredeti alkotmánykoncepció. Ennek a szabálynak az elhagyását javasolta Bana Tibor és Dúró Dóra, amit a bizottság többsége is támogatott.

Gaudi- Nagy Tamás, az Alkotmányügyi bizottság tagja és Dúró Dóra, az Oktatási bizottság tagja, valamint a Jobbik országgyűlési képviselői közös sajtótájékoztatójukon elmondták az Alkotmányügyi bizottság leszavazta a Jobbik csaknem összes módosító javaslatát, melyet a párt az alkotmány koncepcióhoz nyújtott be.

Az egyik szemünk sír a másik nevet! Így lehet összegezni azt, amit a Jobbik a 2006 őszi elítélések semmiségét célzó, Balsai István által törvényjavaslattal kapcsolatban érez. A javaslatot támogatjuk, de módosításokkal: szükséges, de nem elégséges eszköz ahhoz, hogy felszámoljuk az elmúlt 8 év politikai jellegű elítéléseinek következményeit.

Egyetemi hallgatók szervezésében került sor egy ötpárti kerekasztal-beszélgetésre, több száz fiatal részvételével. Az erről készült tudósításunkban bemutatjuk a fő nézetbeli eltéréseket, fölelevenítjük az esemény legmeglepőbb fordulatait, és beszámolunk a botrányról is.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzata közös szervezésében került sor a PPPKE-JÁK egyik előadótermében Milyen lesz az új alkotmány? címmel egy kerekasztal beszélgetés a parlamenti pártok képviselőivel. A kormány részéről Gulyás Gergely (FIDESZ) és Salamon László (KDNP), az ellenzéki pártokból pedig Bárándy Gergely (MSZP), Schiffer András (LMP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ütköztették álláspontjaikat, és válaszoltak a közönség kérdésire. A terem körülbelül 3-400, szinte kizárólag egyetemi hallgatóval telt meg zsúfolásig. A nagy érdeklődésre számítani lehetett különböző internetes visszajelzésekből, illetve a téma aktualitása, a vitázók személye miatt, és a teljes ötpárti részvétel is kifejezetten vonzóvá tette a rendezvényt a főként jogi pályára készülő fiataloknak.

A felszólalás szövege:

Soha nem feledhető érzés volt, hogy az alkotmány-koncepcióról szóló vitában a Nemzet Házában a Jobbik vezérszónokaként a történelmi jogfolytonosság helyreállítása és történeti alkotmányunk helyreállítása érdekében állhattam ki.

Beszédemet így kezdtem:  

"Hungaria semper libera: Magyarország örökké szabad.

Milliónyi szív, lélek és szempár követi a magyar alkotmányosságról szóló vitát, Isten és a nemzet szigorú mércéjének való megfelelés a tét. 33 nemzedék által írt történelem ítélőszéke előtt állunk mindannyian és ezért nyíltan, egyértelműen, megalkuvás nélkül, és nagyjaink szelleméhez méltóan kell fogalmaznunk.

A 2010. május 14-én megalakult Országgyűlés történelmi felelőssége és kötelessége, hogy helyreállítsa végre az 1944. március 19-én megszakadt jogfolytonosságot a magyar nemzet érdekeit óvó Szentkorona tan elvein működő állammal és újraélessze a történeti alkotmányosságunk elveit, értékeit Magyarország megmentése és emelkedő pályára emelése érdekében. A történeti alkotmányunk jogrendszere a biztosítéka a nemzet örök szabadságának, önrendelkezési jogának: ezt senkinek sincs joga feladni, sem csorbítani."

A Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik vezérszónoka az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában kijelentette: a 2010 májusában alakult Országgyűlés történelmi kötelessége, hogy helyreállítsa az 1944 márciusában megszakadt jogfolytonosságot. A jobbikos képviselő hozzátette azonban: a joghelyreállítás és a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg.