Gaudi-Nagy Tamás mai vezérszónoki felszólalásában kijelentette, az 1949-es sztálini alapokon nyugvó Alkotmány helyett a Szent Korona-tanra épülő történelmi jogfolytonosság visszaállítására van szükség.

A 2006-os őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések semmissé tételéről szóló törvény elfogadása a Jobbik szerint szükséges, de nem elégséges a törvénysértések helyreállítása érdekében - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás keddi sajtótájékoztatóján

Az MSZP és az LMP kivonult az alkotmánykoncepció vitájáról

Egy jó alkotmánynak ki kell fejeznie a nemzet összetartozását, tükröznie kell a nemzet múltjának örökségét, a jelen célkitűzéseit, és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket - mondta Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslat keddi általános vitájában. Jobbik szerint a valódi rendszerváltás követelményének a parlament előtt fekvő alkotmánykoncepció nem felel meg. Az LMP és a szocialisták viszont kivonultak az alkotmánykoncepció vitájáról.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 2011. évi januári ülésén Gaudi-Nagy Tamás többször is felszólalt a Jobbik képviseletében, az igazságtalan Trianoni Szerződésre hivatkozva kérdezte meg, hogy a székelyföldi autonómiát lehetségesnek tartja-e Basescu román államelnök.

Az ülésről készült jelentés ide kattintva letölthető.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2011. február 14-i ülésén Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot (H/2057. szám) tárgyalták. Alább Gaudi-Nagy Tamás ülésen elhangzott hozzászólása olvasható:

Jegyzőkönyv részlet

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):

Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint ahogy látható, részt vesz most ebben a bizottsági vitában, és úgy döntött, hogy bár az alkotmány-előkészítés szakaszában nem olyan irányba mentek a dolgok, ami egyébként a mi elveink szerint szükséges lett volna, azaz a történeti alkotmányunk ismételt kibontása és a történeti jogfolytonosság helyreállítása, és javaslatainkat döntő mértékben lesöpörték, a 27-ből három javaslatot fogadtak csak el, azonban mégis a képviselői felelősségünk és a választókkal szembeni felelősségünk az, hogy miután egyetlenegy párt vagyunk, amely következetesen szeretné kompromisszumok nélkül a történeti alkotmányunkat újra érvényre juttatni, ezért minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy elmondjuk az ezzel kapcsolatos érveinket.

A Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Sztáray Péter február 4-i keltezésű levelében arra utasította a magyar külképviseleteket, hogy bojkottálják Irán nemzeti ünnepét. A barikad.hu Gyöngyösi Mártont, az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-perzsa baráti tagozatának elnökét kérdezte az esetről.

Mit kell tudnunk ennek a levélnek a hátteréről, kire vonatkozik és pontosan mit tartalmaz?

Adjon az Isten!

Mielőtt valaki egy évadnyitó beszéd megtartására vállalkozik, érdemes megvizsgálni, hogy amit mondani akar, az értékesebb-e, mint a csend, amelyet megtör. Különösképpen azután, hogy mára az évértékelők tartása divattá vált a közéletben. Én szándékosan nem évértékelőre, hanem évadnyitó beszédre készültem, több ok miatt is. Egyrészt nem az elmúlt évet, hanem az elmúlt időszak folyamatait kívánom értékelni. Másrészt nem pusztán a múltról, hanem a jövőről, a reményeink szerinti szebb jövőről is szólni szeretnék. Végül, mivel a szocialisták elnöke is tartott már évértékelőt, talán a jelenlévők megbocsátanak, ha úgy gondolom, férges almába én inkább nem harapok. Nos, ennyit szerettem volna tisztázásképpen mondani magáról a műfajról.

NJSZ, 2010. január 28.

2006. október 23-án délelőtt a járda szélén békésen haladó R. Istvánt egy álarcot viselő rendőr hátulról fejbe vágta, majd nyakához szorított botjával a földre kényszerítette, s ott társaival együtt bántalmazta. Ezt több mint két napos fogva tartás követte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján indult büntetőeljárásban a Fővárosi Bíróság 2009 őszén két rendőrt úgy ítélt 6-6 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre, hogy továbbra is rendőrök maradhattak. (Előzmény)

Romániának vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell!

Románia, felvételekor az Európa Tanácsba, egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíteni fogja az Európa Tanács ajánlásait. A későbbiekben megerősítette, hogy "kisebbségi politikáját az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlására fogja építeni". Ám az eltelt időben nemcsak az ajánlásokra vonatkozó, de a többi vállalt kötelezettségét sem teljesítette, így a magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatása, a felekezeti iskolák visszaállítása azóta is, tehát másfél évtizede késik.

Az Európa Tanácsot az alapító országok egy történelmi gyökerű közös értékrend alapján hozták létre, az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság eszményének védelmében.

A Jobbik azt reméli, hogy letöltendő börtönbüntetés kap Biszku Béla. A párt egyébként lépése megalapozottságát látja abban, hogy feljelentése nyomán bíróság elé áll a volt kommunista politikus, 1956 utáni belügyminiszter – nyilatkozta Szilágyi György a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorában péntek reggel. Szilágyi némileg csalódott, mondván: Biszkut nem azért ítélhetik el, amit az '56 utáni megtorlások során tett, hanem azért, amit tavaly '56-ról nyilvánosan mondott a Duna Televíziónak adott interjúban. A párt mindent megtesz azért, hogy a “Biszku Béla-félék” egykori tetteikért is felelősségre vonhatók legyenek – fogalmazott.

A Jobbik a sztrájktörvény indokolatlan módosítása miatt Alkotmánybírósághoz fordul, ugyanis úgy véli: a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatóknál foglalkoztatottakat ugyanolyan jogok illetik meg, mint a többi munkavállalót.

A módosítás révén ezek az emberek csak akkor élhetnek a munkabeszüntetés alkotmányos jogával, ha előzetesen megegyeztek a (gyakorlatban nem meghatározott) elégséges szolgáltatás mértékéről. Ez az adminisztratív eszköz gyakorlatilag zsarolási pozíciót biztosít a munkaadónak, aki így bármikor ellehetetlenítheti a tiltakozás eme módját. Ezzel a közszolgáltatásban dolgozók hátrányos megkülönböztetésben részesülnek azokkal a munkavállalókkal szemben, akiknek sztrájkjogát semmi nem korlátozza.

Románia nem támogatja az etnikai alapú autonómiát közölte Traian Basescu román államfő január 27-én csütörtökön az Európa Tanács Strasbourgban tanácskozó parlamenti közgyűlése előtt elhangzott beszédében magyar képviselőknek adott válaszában.

A román elnök megnyerőnek szánt beszédben bizonygatta az ET közgyűlésen részt vevő nemzeti parlamenti képviselőknek Románia megingathatatlan elkötelezettségét demokrácia értékei mellett és a törekvést a nemzeti kisebbségek helyzetének európai rendezésére. Kapott néhány kérdést többek között Moldávia, cigányügy és a belső demokrácia témájában, majd a magyar képviselők tettek fel  kellemetlen kérdéseket. A teljes meghallgatás szövege elérhető angolul.

A rendőrség ismét túlkombinálta a nemzeti radikális oldal tüntetésére való felkészülést, és csaknem az egész budapesti állománnyal kivonult a Szentkirályi utcába a Fidesz székháza elé. Ugyanis itt szervezett demonstrációt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a politikai foglyok szabadságáért.

„Budaházy, Budaházy! Orbán takarodj! Orbán, Gyurcsány egykutya! Szabadságot a politikai foglyoknak!”- skandálta az összegyűlt tömeg. A rendezvény hangulatát a Romantikus Erőszak frontembere, Sziva Balázs alapozta meg.

Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgból küldte el levelét

A neves jogvédő munkája során mindig is kiemelt figyelmet szentelt Budaházy György ügyére, de sajnos ezúttal brüsszeli teendői miatt nem tudott személyesen részt venni a tüntetésen. Levelét a vármegyés szóvivő leány tolmácsolta az egybegyűlteknek, így hangzik:

Elöljáró gondolatok: A magyarországi demokráciáról szóló vitában az Európa Tanács (ET) közgyűlésén 2011. január 26-án felszólaltam, mint a nemzeti ellenzék képviselője (más ellenzéki nem volt jelen) és azzal szembesítettem a kezdeményezőket, hogy az elmúlt 8 év bizonyított politikai szabadságjogi jogsértései miatt nem emeltek kifogást és ez megkérdőjelezi az ET hitelességét.

A magyar demokrácia helyzetéről vitázott az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Az ügy az ET szokásaitól meglehetősen eltérő módon, különleges eljárással került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született soron kívüli döntés eredményeként. A vita véget ért, nem is szavaztak a monitoring eljárásról, és kétséges hogy az ET vizsgálatot indítana.