Szenteste előtti napon döntenek: óvadék ellenében hazamehetne Budaházy

December 23-án dől el, hogy otthon töltheti-e Budaházy a szentestét. Az óvadék ellenében történő szabadon bocsátásáról dönt aznap a bíróság, vagyis szenteste előtt egy nappal. Reméljük nem csak szórakoznak!

Az óvadék ellenében történő szabadon bocsátásáról dönt a bíróság, szenteste előtt egy nappal. Reméljük nem csak szórakoznak, ugyanis három gyermek várja haza a hős hazafit.

December 23-án dönti el a mélyen agyontisztelt bíróság, hogy óvadék ellenében kiengedik-e végre Budaházy Györgyöt, aki több, mint egy éve raboskodik mindenféle koholt vádak alapján a köztársaság börtönében. Reméljük, hogy a tárgyalás kedvező kimenetellel jár és a hős hazafi családjával lehet szenteste, és nem a hatalom aljasságáról van szó, aminek levét három kisgyermek inná meg.

Amennyiben óvadék ellenében engedik szabadon, akkor a nemzeti oldalnak egy napja van összeadni – az általában milliós- óvadékot. Reméljük, hogy egy ilyen esetben egyként tudunk kiállni Gyuri mellett, és percek alatt meglesz az összeg.

szentkoronaradio.com - kuruc.info

Gaudi sikere: a jelentés elfogadva

Az emberi jogi bizottság elfogadta a 2002-2010-es jogsértésekről szóló jelentéstAz emberi jogi bizottság elfogadta a 2002-2010-es jogsértésekről szóló jelentést

Az emberi jogi bizottság üléséről kivonuló szocialistákat leszámítva a többi négy párt képviselői egyhangúlag elfogadták a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről készült részjelentést szerdán. A részjelentést készítő Gaudi-Nagy Tamás jobbikos honatya a bizottsági ülésen történelmi jelentőségűnek minősítette a dokumentum elfogadását, amely az elmúlt nyolc év "emberi jogi válsághelyzetének kor- és kórképe".  A jobbikos politikus a részjelentés megállapításait ismertetve elmondta: a szocialista, illetve szabaddemokrata kormányok már 2006 ősze előtt is szisztematikus jogkorlátozásra törekedtek hatalmuk megtartása érdekében azokkal szemben, akik tiltakoztak a "nemzet- és emberellenes" politika ellen.

Történelmi mérföldkő az igazságszolgáltatásban

Egyhangúlag fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a Gaudi-Nagy Tamás-féle jelentést a 2002-2010 közötti jogsértésekről

2010. december 8-án 10.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága azt a jelentést, amelyet A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság előzetesen november 26-án fogadott el.

Bíróság dönt a Szabadság téri oszlatás jogszerűségéről

2010. december 6-án a Fővárosi Bíróságon Dr. Fábián Judit bírónő tanácsa tárgyalta a 2008. szeptember 20-i Szabadság téri tüntetésen történteket. Felperes Zagyva Gyula képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás járt el.

Rögzítették a per hosszabbításának indoklását, Toroczkai László tanúkénti meghallgatásának szükségességét, illetve a rendőrség részéről történt bizonyítékok letörlésével, azaz bizonyítékok eltüntetésével kapcsolatos beadványt.

Ezt követően két tanú meghallgatására került sor.

Történelmi mérföldkő - Elfogadták dr. Gaudi-Nagy Tamás jelentését az emberi jogi jogsértéseket vizsgáló albizottságban

Orbán Éva tudósítása a 2010. december 8-án 10 órakor az emberi jogi bizottság elé kerülő jelentés albizottsági vitájáról (2010. noevmbevr 26.)

2010. november 26-án az országgyűlés Emberi Jogi- Kisebbségi- Civil- és Vallásügyi Bizottságának albizottsága hosszas vita után elfogadta dr. Gaudi-Nagy Tamás részjelentését, ami 2002 - 2010 közötti alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértéseket dolgozta fel, kivéve 2006 őszén történteket. Így a jelentés az Országgyűlés elé kerülhet.

A jelentésben dokumentáltan, részletesen rögzítésre kerültek a Medgyessy, Gyurcsány, Bajnai kormány alatt történt politikai jogsértések. Az albizottság pénteki ülése ezért mindenképp határkőnek tekinthető.  A nemzeti jogvédők áldozatos, következetes és bátor munkájának végre hivatalosan is elismert eredménye van.

Gaudi-Nagy 3 milliárd pluszt harcolt ki az igazságszolgáltatásnak

A költségvetési törvényhez fűzött három módosító indítványa közül az egyikben dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), kilencmilliárd forintos többletjuttatást javasolt a bíróságok részére.


Kiemelte, hogy miközben ezek a különösen fontos szervek nem kapták meg az általa igényelt támogatást, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a mai napig költségvetési támogatást kap és ennek a megszüntetésére irányuló javaslat nem tudott támogatást kapni.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának az intézménye az elmúlt években bizonyította azt, hogy érdemes működtetni ezt a szervezetrendszert. Kiemelte, hogy főleg Szabó Máté vezetésének ideje alatt a gyülekezési jog, gyermekvédelem és a 2006-os kártérítési ügyekhez adott közvetítő szellemiségű támogatásával bizonyította, hogy ez az intézmény igenis szükséges a magyar emberek részére. Ezért háromszázmillió forint többlettámogatást javasolt a szervezetrendszer részére. Szavai szerint az ombudsman intézménye feltétlenül szükséges a hatalmi ágak visszaéléseinek a kivizsgálására.

Jegyzőkönyv Gaudi-Nagy Tamás elmúlt 8 év szabadságjogi jogsértéseiről készített emberi jogi jelentésének 2010, november 26-i albizottsági vitájáról

A teljes jegyzőkönyv ide kattintva letölthető, mely tartalmazza a jelentéstervezet albizottsági vitájában elhangzott összes hozzászólást, így Gaudi-Nagy Tamásé mellett Gulyás Gergely, Morvai Krisztina, Révész Máriusz, Szabó Tímea és Wittner Mária véleményét is.

A jelentéstervezet elfogadásáról 2010. december 8-án 10 órakor kezdődő ülésén dönt az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.

Gaudi-Nagy Tamás elhangzott előterjesztői felszólalása alább külön is olvasható:

Gaudi lett a parlamenti rekorder

Az első öt legtöbbet beszélő és felszólaló politikusok között három jobbikos (Gaudi Nagy Tamás, Volner János és Novák Előd) és két LMP-s (Schiffer András és Vágó Gábor) képviselő található. A parlamenti rekorder Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki 152 alkalommal, 13 óra 18 percet beszélt, őt követi Schiffer András (LMP) 13 óra 6 perccel és 159 felszólalással. Ezzel a két politikus az abszolút rekordot is felállította, mert az Országgyűlés történetében hat hónap alatt senki nem beszélt ilyen hosszú ideig. (Korrában Gyurcsány Ferenc volt a csúcstartó 10 órával.)

Gaudi-Nagy sikerrel követelt többletforrásokat a bíróságok számára a költségvetési törvény vitájában (frissítve)

3 milliárddal több jut az igazságszolgáltatásnak.

A költségvetési törvényhez fűzött három módosító indítványa közül az egyikben dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), kilencmilliárd forintos többletjuttatást javasolt a bíróségok részére.

Kiemelte, hogy miközben ezek a különösen fontos szervek nem kapták meg az általa igényelt támogatást, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a mai napig költségvetési támogatást kap és ennek a megszüntetésére irányuló javaslat nem tudott támogatást kapni.

Jogvédő közlemény

Kártérítési igényt érvényesíthetnek a Bajtársiasság napán (2009. július 4.) meghurcoltak

 

Ezúton hívjuk fel a „Bajtársiasság napján” résztvevők figyelmét, hogy a Fővárosi Bíróság 2010. október 4-én kelt jogerős ítéletével megállapította, hogy a 2009. július 4-i –Erzsébet téri békés ülődemonstrációt a rendőrség jogellenesen oszlatta fel.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ, www.njsz.hu) és a Jobbik Jogsegélyszolgálata (JJSZ www.jobbikjog.hu) ezúton hívja fel a figyelmét azoknak, akiket előállítottak, akik egyéb rendőri intézkedés (pl. lefújás, rendőri támadás) elszenvedői voltak, illetve a helyszínről kiszorítottak (őket ezáltal gyülekezési joguk gyakorlásában korlátozták): a tüntetés feloszlatásának jogellenessé nyilvánítása következtében ők mindannyian kártérítésre jogosultak. Az elmúlt évek kemény jogvédő küzdelmeinek köszönhetően kialakult bírói gyakorlat alapján az ilyen jellegű jogsértések esetén személyhez fűződő jogok megsértése miatt nem vagyoni és – ha annak feltételei fennállnak – vagyoni kártérítés jár a jogsértetteknek. Erre került sor közel 50 tüntető esetében többek között a 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetés jogellenes feloszlatása miatt, de a 2006 őszi rendőrterror közel száz áldozata jutott kártérítéshez nemzeti jogvédői közreműködéssel.

Örömteli hír a Gárdáról

A Gárda bizonyította az elmúlt évek során, hogy a nemzet nélkülözhetetlen és meghatározó védőereje, amelyre a "forradalmi" kormány idején is éppúgy szükség van, mint a gyurcsányi diktatúra idején.

Emlékeztetek mindenkit arra, hogy a feloszlatást elrendelő, egyesülési jogra vonatkozó  ítélet ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, Vona Gábor alapító képviseletében idén júniusban nyújtottam be az egyesülési jog megsértése miatt a magyar állam ellen.

Végre! Újból életre hívják az Új Magyar Gárdát!

Adjon az Isten!


Gárdisták, Bajtársak, Magyarok!

A 2009. 07. 11-én Budapesten közfelkiáltással életre hívott Új Magyar Gárda Mozgalom hosszú hallgatás után, megújulva, ismét zászlaja alá hívja a hazafiakat. Mostanáig kellett várnunk arra, hogy végre kimondja a bíróság, az Új Magyar Gárda Mozgalom nem jogutódja a feloszlatott Magyar Gárda Egyesületnek - Mozgalomnak.

Bírósági idézet:

Gaudi és a nemzeti jogvédők sikere (2010.11.26.)

Gaudi-Nagy Tamás értékekelése az elmúlt 8 év szabadságjogi jogsértéseiről szóló részjelentésének albizottsági elfogadását követően:

Kapcsolódó cikk:

FH: Jogsértések 2002-2010: az albizottság elfogadta a jelentést

A részjelentés csaknem negyven jogsértő esetet sorol fel a 2006-os őszi események kivételével.

Elfogadta a parlament emberi jogi bizottságának albizottsága azt a részjelentést, amit Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő készített a 2002 és 2010 közötti, alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértésekről.

Jobbikosok találkozója iszlám országok diplomatáival

Iszlám országok nagykövetségeinek adott fogadást a Jobbik a Hazatérés Templomának altemplomában ma este. A baráti hangvételű összejövetelen a Jobbik politikusai a párt keleti nyitásának a politikáját ismertették a diplomatákkal.


Gaudi és a nemzeti jogvédők sikere

Történelmi jelentőségű volt a bizottság mai ülése: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi áldozatos munkájának beérett a gyümölcse, elfogadták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás által készített albizottsági jelentést a 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormány által elkövetett törvénysértésekről.

Gaudi-Nagy Tamás huszonkét oldalas részjelentést készített az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága számára. A bizottság a javaslatot vitatta meg. A képviselők összességében jónak és alaposnak nevezte a jobbikos képviselő munkáját, amely tételes éttekintést ad a 2002 májusa és 2010 áprilisa (tehát a szocialista-liberális kormányok  alatt történt) alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértésekről.