A jelentős lélekszámú magyar nemzetrésszel rendelkező Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni: tavaly benyújtotta tagfelvételi kérelmét, az Európai Bizottság pedig idén dönt arról, hogy az ország felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A csatlakozás előszobájának tekinthető társulási egyezményt támogatta tavaly a magyar Országgyűlés, holott a több száz oldalas dokumentum egyetlen szóval nem említi meg a nemzeti közösségek, a délvidéki magyarság ügyét. A Jobbik volt az egyetlen parlamenti párt, amely tiltakozott és nem támogatta ezt a társulási egyezményt. Mivel Magyarország a tagfelvétel során vétójoggal rendelkezik, ezért most történelmi alkalom kínálkozik a sokat szenvedett délvidéki magyarság érdekeinek és jogainak érvényesítésére.

A gondjaik, igényeik felmérése és képviselete érdekében március 30-án Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő monitorozó körutat kezdtek meg Délvidéken, amelyet később folytatnak. Kötelességüknek tartják, hogy a döntésnél figyelembe vegyék a Délvidéken élő magyarság érdekeit, céljait, elvárásait, és képviseljék őket. Két napos útjuk tapasztalatairól Szabadkán 2011. március 31-én sajtótájékoztatót tartottak.

Két napos átütően sikeres jogvédő monitorozó útjáról tért tegnap este vissza kis szakértői csapat kíséretében Délvidékről Morvai Krisztina brüsszeli EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás az országgyülés tagja és strassburgi Európa Tanács delegáltja.

A teljes Kárpát-medencét az elszakított nemzetrészeket rendszeresen látogató képviselők legutóbbi útja annak felderítése és átvilágítása céljából lett megszervezve, hogy meggyőződjenek arról, valóban kész Szerbia az Európai Unióhoz történő csatlakozásra, mint ahogy a szerb miniszterelnök ezt a minap bemutatta és mint ahogy a jelenleg soros elnök, Magyarország illetékese ezt alátámasztotta optimizmusával.

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán rendezett, immár rendhagyónak mondható konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetés helyszínén Dr. Szabó Imre dékán köszöntötte a vendégeket, majd sor került a másfél órás szakmai vitára. A vitán a kormánypártot Bohács Zsolt képviselte, Bárándy Gergely (MSZP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az ellenzék képviseletében jelentek meg a fórumon.  Az LMP sajnálatos módon nem képviseltette magát, Schiffer képviselő egyéb elfoglaltsága miatt, első alkalommal nem tudott részt venni a rendezvényen. A kezdés előtt a Magyar Politológusok Egyesülete negyedik alkalommal osztotta ki az általa összeállított kérdőíveket, hogy azokat kiértékelve tudják segíteni a pártok munkáját.

A Magyar Remény Mozgalom vezetői fogadták dr. Morvai Krisztinát és dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik európa parlamenti képviselőit.

László Bálint, az MRM elnöke elmondta, hogy a képviselők több délvidéki közéleti, egyházi és civil szereplővel is találkoznak. A vendégek kétnapos körúton vesznek részt Vajdaságban, céljuk, hogy tájékozódjanak az itt élő magyarság helyzetéről, Szerbia uniós csatlakozási folyamatairól. László hozzátette: jórészt megegyezik a két párt álláspontja, legalábbis ami az ország csatlakozási folyamatát illeti. „Továbbra is kitartunk amellett, hogy mielőtt Szerbia belépne az EU-ba, komoly feltételeknek kell eleget tennie” — fogalmazott az MRM elnöke.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a napokban délvidéken járt, ahol találkoztak a 61 évre elítélt öt temerini fiú hozzátartozóival is, akiknek segítséget ígértek.

A jobbikos képviselők a családtól elsősorban az eljárási folyamat jogszerűségéről érdeklődtek. Gaudi-Nagy Tamás a DunaTV-nek adott interjújában kijelentette: Szerbiának addig nem lehet zöld utat adni, amíg nem vet véget az ilyen jogtiprásoknak. Morvai Krisztina a tévének elmondta, hogy tapasztalataikról az Európai Tanácsnak és az Európai Unió Bővítési Biztosának is jelentést tesznek.

Kormánypárti és jobbikos politikusok szavazataival az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén nem támogatta a fideszes Lázár Jánosnak és a KDNP-s Harrach Péternek azt a módosító indítványát, amely elvetné a vármegye  kifejezést az új alkotmányra vonatkozó kormánypárti javaslatból.

A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában a 335 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme.

Borsi község önkormányzata, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártja borsi alapszervezete közös ünnepségén mintegy félezren vettek részt, határon innen és túlról, Zemplénből, Szatmárból, a Bodrogköz mindkét oldaláról és Kárpátaljáról is. Eddig még soha annyian nem voltak az ünnepségen, mint mint ez alkalommal. Az időjárás is kedvezett, mert az előrejelzésekkel ellentétben, a Nap hétágra sütött. A vendégek sorában láthattuk Szerencsés János főkonzult, Morvai Krisztina, Európa-parlamenti képviselőt, Gaudi Nagyar Tamás országgyűlési képviselőt, Zétényi Zsoltot, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét, Jakab Elemér országgyűlési képviselőt, Magyar Ferencet, a prágai Szövetségi Gyűlés volt képviselőjét, Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely és Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét, Kopasz József nagytárkányi polgármestert, Galla Jánost, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivőjét, valamint a budapesti székhelyű Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségét, Tamás Editet, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatóját és másokat. A ruszinok is szép számban képviseltették magukat. Hagyományosan a kultúrház elől indult az ünnepi felvonulás, melynek élén korabeli öltezetben lovasok haladtak. A borsiak házuk erkélyéről gyönyörködtek a látványban. A kastély elé érkezve, ágyúlövés jelezte a fejedelem "születését", majd többszörös vivát rázta meg a levegőt. Nagy Csaba tárogatóművész játékával kezdődött a műsor Rákóczi mellszobra előtt, mely egykor Zólyom főterén állt.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik harmadik vezérszónoka a Hiszekeggyel zárta mai parlamenti felszólalását. A nemzeti hitvallás illett abba a gondolatfolyamba, amelyben a politikus az állampolgárok százezreinek igénye alapján a Szent-Korona-tanon alapuló alkotmányt tartott csak elfogadhatónak a magyarság számára.

Gaudi szerint illegitim alapokra épül az alkotmány, hiszen azt a hatályos alkotmány rendelkezéseiből levezetett jogkör alapján alkotják. Mint megfogalmazta: a normaszövegben kéne kimondani, hogy az új alkotmány megteremti az 1944. március 19-én megszakadt jogfolytonosságot, egyben sarkalatos törvényben kéne szembenézni az elmúlt 67 évben történtekkel. Hiányolta a szembenézést a történelmi múlttal. Az új alkotmánynak el kéne számolnia a kommunista múlttal is, és rendelkeznie kéne a kárpótlásról - fogalmazott a jobbikos.

hunhir.info

A Jobbik Magyarországért Mozgalom online fogadóórát indított a Facebookon, melynek első vendége Gaudi-Nagy Tamás volt. A képviselőhöz sok kérdés érkezett az alkotmányozásról. A videóválaszt az alábbiakban tekinthetik meg:

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetésen a Fideszt Gulyás Gergely, az MSZP-t Bárándy Gergely, a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás, az LMP-t pedig Schiffer András képviselte. A képviselők mellett jelen volt még Mráz Ágoston Sámuel (a Nézőpont Intézet vezérigazgatója és az ELTE-ÁJK tanára) és Papp Imre (az ELTE-ÁJK tanára) is.

Alább olvasható a Jobbik Jogsegélyszolgálat közleménye.

Megdöbbentően durva jogsértéseket követett el - valószínűleg politikai utasításra - a rendőrség március 15-én. Az állam erőszakszervezete azzal kezdte a napot, hogy a Hősök terén 11 órakor a Himnusz éneklése alatt megtámadta a Magyar Nemzeti Gárda rendezvényét, és a helyszínről elhurcolt 13 embert. A különböző mondvacsinált indokokkal alátámasztott intézkedéssorozattal az ünneplőket megakadályozták abban, hogy megemlékezzenek 1848 hőseiről. A munkatársaink hiába voltak jelen, a rendőrök a nem létező ’tilos a Hiszekegyet szavalni’, illetve a szintén nem létező ’alakzatban állás’ szabálysértésére hivatkoztak. A színpadról lerángatták a Himnuszt éneklőket, akik csak az elvezetésük közben tudták az éneket befejezni. A megjelentek még erre a gyalázatos hazaárulásra sem támadtak a rendőrökre – minden ellenkező híresztelés ellenére –, akik ezek után számos embert a földre tepertek, a sérülteknek pedig csak egyetlenegy mentőt hívtak, az orvosi ellátásra várókat így tovább kínozva. A jogsegélyszolgálat tagjának többszöri kérésére sem voltak hajlandók a sérültek törvényben előírt ellátására, melyről a mentőszolgálatnál bejelentést tettünk.

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Alulírott, Dr. Morvai Krisztina ismeretlen rendőr elkövetők ellen

f e l j e l e n t é s t

teszek a Büntető Törvénykönyv 269/A paragrafusába ütköző Nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény miatt az alábbi tényállás alapján.

Nemzeti ünnepünkön, 2011. március 15. napján nagyszámú magyar ember gyűlt össze Budapesten, a Hősök terén, ünnepélyes hangulatban, kokárdával is jelezve, hogy gyülekezésük részben vagy egészben az 1848. évi forradalomra történő emlékezéssel van összefüggésben.

A helyszínen készült videofelvétel tanúsága szerint egy középkorú, rendezett külsejű, kifogástalanul viselkedő asszony a helyszínen felállított színpadon a Magyar Himnuszt énekelte, amelyet az összegyűlt tömeg illő figyelemmel, áhítattal hallgatott, illetve magyar szokás szerint az énekessel együtt énekelt.