Nagykanizsa - Az elmúlt egy év politikai elemzése, alkotmányozás Fidesz módra címmel várta az érdeklődőket a Jobbik Magyarországért Mozgalom nagykanizsai Alapszervezete lakossági fórumra csütörtökön. A vendég ezúttal Gaudi-Nagy Tamás volt, a Jobbik országgyűlési képviselője, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi ügyvezetője volt.

Május 3-án a mindennapi bűnözés miatt védtelenül maradt emberek megvédését önként végző civil kezdeményezések mozgásterét szűkítő szabálysértési törvény és a polgárőrségről szóló törvény módosítás részletes vitája zajlott. Jobbikos és más ellenzéki képviselők várták Pintér Sándor belügyminisztert. Mindhiába. Számára a megjelenés nem volt olyan fontos, mint a közbiztonságot és a rendet védő szervezetek elleni BTK módosítás létrehozása. Azonban az is lehetséges, hogy az aznap esti BL elődöntő miatt nem tudott bejönni a Parlamentbe.  Az „egyenruhás bűnözés” megállítására létrehozott jogszabály azon emberek ellen irányul, akik önszerveződve a törvényeket betartva és a hatósággal szorosan együttműködve és segítvén annak a munkáját védték a magyar lakosság jelentős részét. Ésszerűtlenül és szükségtelenül két éves börtönbüntetést szavaztak meg a közbiztonsági, közrend fenntartására irányuló tevékenység szervezése miatt, három év börtönnel sújtanák azt aki mással szemben például nemzetiségi csoporthoz való tartozása miatt erőszakmentes riadalomkeltésre alkalmas közösségellenes magatartást tanúsít  Ez a törvény hátrányosan érinti mind a lakosságot, mind a rendőrséget, mind a magyar államot. Az így kialakult helyzetből, csak a cigányság bűnöző rétegei profitálhatnak. Vajon miért érdeke a kormánynak egy ilyen helyzet kialakítása? Nos, a jobbik országgyűlési képviselői ezt és még sok mást szerették volna megtudni Pintér Sándortól, aki nem tartotta fontosnak megvédeni álláspontját. Bár lehet, hogy egyszerűen csak belátta, azok védhetetlenek, és így inkább otthon maradt, nem vállalván az újbóli kudarcot.

Az egy éve megalakult parlament tevékenységéről, a Jobbik eredményeiről szólt csütörtökön a Medgyaszay Ház zsúfolásig megtelt emeleti termében Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nagykanizsai csoportja által szervezett lakossági fórumon elsőként Zakó László országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. Leszögezte: gyászos, ami a parlament falai között történik. Szerinte  - szemben a Gyurcsány-érával  - most nemzeti mázba öltöztetik a döntéseket, s ezért az emberek lassabban döbbennek rá, hogy a megszavazott törvények nem a megmaradásunk irányába hatnak.

A Jobbik vendége volt május 5-én Gaudi-Nagy Tamás.

Zakó László országgyűlési képviselő, a Jobbik Zala megyei választmányának elnöke hívta vendégül csütörtök délután a Medgyaszay Házba dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, európai jogi szakjogászt, országgyűlési képviselőt, aki a zsúfolásig megtelt teremben tartott lakossági fórumot. Szó esett az ún. húsvéti Alaptörvényről, annak előkészítéséről és parlamenti vitáiról, beadványaikról, javaslataikról és jogszabálytervezeteikről, amelyekből gyakorlatilag semmit sem fogadott el a kormányzó többség.

Vona Gábor tüdőgyulladás miatt kényszerült kimaradni a BTK-módosítás vitáiból. Ezúton kívánok részére jobbulást és üzenem hogy miközben gyógyulás útját járja, képviselői, köztük én is haladunk előre az általa kijelölt úton!

Gaudi-Nagy Tamás

Alább Vona Gábor üzenete olvasható:

Hétfőn és kedden kőkemény viták színtere volt az Országgyűlés a  Büntető Törvénykönyv, szabálysértési törvény és a polgárőrségről szóló törvény módosítások tárgyában. A kormány ahelyett, hogy a hatékony intézkedésekkel törekedne megfékezni a tisztességes emberek százezreinek életét megkeserítő bűnözési hullámot megtévesztő módon az általa egyenruhás bűnözésnek nevezett jelenséggel szemben lép fel: de valójában közhasznú és létfontosságú tevékenységet végző Szebb Jövőért Polgár Egyesület és más, a megbomlott közrend miatt magára maradt magyar emberek megsegítését célzó más szervezetekkel szemben.

A vitákban a Jobbik frakciója egyedüliként állt ki értük. Hétfőn a parlamentarizmus elveit durván sértő módon csupán 13 perc időkeretben szólalhatott meg minden frakció (itt öt perces felszólalással éltem) három új Btk. tényállás vitájában: ésszerűtlenül és szükségtelenül két éves börtönbüntetést szavaztak meg a közbiztonsági, közrend fenntartására irányuló tevékenység szervezése miatt, három év börtönnel sújtanák azt aki mással szemben például nemzetiségi csoporthoz való tartozása miatt erőszakmentes riadalomkeltése alkalmas közösségellenes magatartást tanúsít.

Hétfő este a polgárőrségről szóló és szabálysértésekről szóló törvény általános vitája zajlott, itt is felszólaltam több jobbikos képviselőtársammal együtt. Kedden este a Házban pedig a szintén a mindennapi bűnözés miatt védtelenül maradt emberek megvédését önként végző civil kezdeményezések mozgásterét szűkítő szabálysértési törvény és a polgárőrségről szóló törvény módosítás részletes vitája zajlott, amelyben Gyüre Csaba képviselőtársammal együtt felszólalások sorozatával álltunk ki a jövő héten elfogadni kívánt törvénnyel meghurcolni kívánt jószándékú szervezetek és a bűnözés áldozatai mellett. Szót kapott általam a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, amelynek nyilatkozatait idéztem fel, illetve kemény kritikával illettem a javaslatot. A kormányoldalról nem szálltak érdemi vitába...

Az alábbi felszólalások ezekben a vitákban születtek és tükrözik a helyzet drámaiságát:

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága a mai napon úgy döntött, hogy a parlament elé terjeszti az úgynevezett „közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények” módosítását, amely elfogadása esetén lehetővé teszi, hogy ezek után csak olyan polgárőrségek működhessenek, amelyekkel a rendőrség előzetesen együttműködési megállapodást kötött.

A kormány véleménye szerint a törvénymódosításra azért van szükség, mert a polgárőrségek eddig a rendőrségtől függetlenül is működhettek, amely kihívást jelent az állam erőszak monopóliumára, ráadásul az utóbbi időben „elburjánzottak” a polgárőrök. A javaslatot az MSZP is lelkesen támogatta, Lendvai Ildikó a bizottsági ülésen elmondta: nagyon egyetért a módosítással, ideje volt már, hogy a búza az ocsútól elváljon, és a „valódi” polgárőrökkel szembeni visszaéléseket meggátolják. Az előterjesztésről az LMP-s Szabó Tímea is támogatólag nyilatkozott, azzal a megkötéssel, hogy ők a gázspray használatát az arányosság és az önvédelem elve alapján a szövegben pontosítanák.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye:

A Fővárosi Bíróság nemrégiben hozott jogerős ítéletében Zagyva György Gyula, HVIM elnök és országgyűlési képviselő, mint felperes által tüntetés jogellenes feloszlatása megállapítása iránt indított perben arra a következtetésre jutott, hogy a 2008. szeptember 20-i Szabadság-téri hazafias tüntetést a rendőrség jogszerűen oszlatta fel. A felperes felülvizsgálati kérelemmel él.

Miért kockázatos és miért illeszkedik a 2001. szeptember 11-én megindult terrorizmus elleni háború eszközeinek sorába?

Szóljon hozzá!

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága kormánypárti képviselők tartózkodása miatt 2011. április 26-án nem vette tárgysorozatba a 2006 szeptember 18. és 2006. október 24. közötti  gyülekezések feloszlatásával kapcsolatos egyes bűncselekmények (hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság) és szabálysértések miatt eléltek közkegyelemben részesítését célzó törvényjavaslatot.

A bizottság tagja, Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik nevében támogatásáról biztosította a két LMP-s képviselő által előterjesztett közkegyelmi kezdeményezést. Emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban elfogadott és nagy viharokat kiváltó semmisségi törvényjavaslatot is támogatták (már ott is követelték a közkegyelmet a politikai elítélteknek), de kevésnek tartják, mivel most már látható, hogy csekély számú embert érint, az elmúlt 8 év politikai elítéltjeinek mentesítésére van szükség. A gyurcsányi hazugságbeszédet követően 2006 őszén kibontakozott nemzeti ellenállás nélkül a jelenlegi kormányerők sem szerezhettek volna ilyen többséget és ráadásul az alaptörvény elfogadása és kihirdetése alkalmat ad a méltányosság gyakorlására. A megtorlások hatása máig tart: nemrég vonult börtönbe több mint egy éves büntetésének letöltésére egy 2006 őszi ellenállás miatt elítélt fiatalember, a múlt héten pedig a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt ítélték el Budaházy Györgyöt és társait.

A Fővárosi Bíróságon a mai napon Budaházy György és két társa fejenként 200 ezer forintos büntetés kapott a szégyenmű "megrongálása" kapcsán. Negyedik társukat egy év szabadságvesztésre ítélték két év próbára bocsátással.

A tárgyalást az ügyész beszéde kezdte. Fenntartotta az ügyészség korábbi átiratát, és súlyosbítást kért az elsőfokon meghozott ítéletekre. Támadófelülete a tettestársként való részvétel a tettben és a "bűncselekmény" társadalomra való veszélyessége volt. Az elsőfokon hozott pénzbüntetések helyett felfüggesztetett kért a vádlottakra, mondván az jobban visszatartja az embereket a későbbi bűncselekmények elkövetésétől.

A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság végül döntésében mindegyik vádlott büntetését enyhítette, Budaházy György felmillió forintos pénzbüntetése kétszázezer forintra csökkent . A bátor tett elismerése, az elítélés és a koncepciós eljárás alóli mentesítése és szabadlábra helyezése még mindig várat magára.

Interjú:

Kapcsolódó cikkek:

• Budaházy György beszéde a 2011. április 20-ai tárgyaláson
• A szovjet emlékmű megrongálói állami kitüntetést érdemelnének
• 200 ezer forintra csökkentették Budaházy Gyuri büntetését a szovjet szégyenmű kapcsán

Már több mint fél órával a tárgyalás kezdete előtt rendőrök és kommandósok hada lepte el a Nagy Ignác utcát. Már ebből lehetett tudni: Budaházy György büntetőpere kezdődik hamarosan.

A mai napon tárgyalta a bíróság Budaházy György és társai másodfokú büntetőperét a szovjet emlékmű megrongálásával kapcsolatban. Mint ismeretes négy vádlottat, köztük Budaházy Györgyöt 500 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság első fokon, a másodrendű vádlottat pedig 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve. Az ügyész a másodrendű vádlott kivételével mindenki ellen súlyosbításért fellebbezett, a védőügyvédek pedig minden esetben enyhítésért.

Az Országgyűlés a mai napon dönt az új Alkotmányról. Az MSZP nem vesz részt az ülésen, napirend előtt Schiffer András, Vona Gábor és Lázár János szólalt fel. Rubi Gergely jobbikos képviselő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület mellényében van jelen.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) mai ülésén a képviselõk a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja, a jelentés kapcsán hangsúlyozta: “meg kellene vizsgálnunk a Tanács összes tagállamát, elsõsorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek.  Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentett itt elõttünk, hogy a román politikusok egyöntetûen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével.” Gaudi-Nagy Tamás utalt arra a levélre is, amelyet nemrég a román külügyminiszter küldött Izsák Balázs SZNT-elnöknek, amelyben Teodor Baconschi leszögezi, hogy Romániának nincs semmilyen kötelessége arra nézve, hogy etnikai alapú autonómiát adjon az ország bármelyik régiójának.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2010 tavaszi ülésszakán Strasbourgban április 13-án Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a magyar delegáció Jobbik frakcióhoz tartozó tagja több alkalommal ismét kiállt a székely önrendelkezési törekvések mellett. A Grúzia kötelezettségvállalásainak teljesítéséról szóló jelentés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács követelményeit és a vállalt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell tartania, különösen a nemzeti közösségekkel rendelkező egykori keleti blokkhoz tartozó államoknak, mint Románia. Arra utalt, hogy az idén januárban tartott közgyűlésen Traian Basescu román elnök elfogadhatatlan módon kijelentette, hogy a román politikai erők nem támogatják az etnikai alapú autonómiát. A közel kétmillió magyar, illetve a több, mint 600 ezres székelység közösségi jogai még korlátozottak, különösen a területi autonómia nem érvényesül. Mindez ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért az Európa Tanács lépéseket kell tegyen ezek kikényszerítésére akár szankciók árán is.