Az első öt legtöbbet beszélő és felszólaló politikusok között három jobbikos (Gaudi Nagy Tamás, Volner János és Novák Előd) és két LMP-s (Schiffer András és Vágó Gábor) képviselő található. A parlamenti rekorder Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), aki 152 alkalommal, 13 óra 18 percet beszélt, őt követi Schiffer András (LMP) 13 óra 6 perccel és 159 felszólalással. Ezzel a két politikus az abszolút rekordot is felállította, mert az Országgyűlés történetében hat hónap alatt senki nem beszélt ilyen hosszú ideig. (Korrában Gyurcsány Ferenc volt a csúcstartó 10 órával.)

3 milliárddal több jut az igazságszolgáltatásnak.

A költségvetési törvényhez fűzött három módosító indítványa közül az egyikben dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), kilencmilliárd forintos többletjuttatást javasolt a bíróségok részére.

Kiemelte, hogy miközben ezek a különösen fontos szervek nem kapták meg az általa igényelt támogatást, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége a mai napig költségvetési támogatást kap és ennek a megszüntetésére irányuló javaslat nem tudott támogatást kapni.

Kártérítési igényt érvényesíthetnek a Bajtársiasság napán (2009. július 4.) meghurcoltak

 

Ezúton hívjuk fel a „Bajtársiasság napján” résztvevők figyelmét, hogy a Fővárosi Bíróság 2010. október 4-én kelt jogerős ítéletével megállapította, hogy a 2009. július 4-i –Erzsébet téri békés ülődemonstrációt a rendőrség jogellenesen oszlatta fel.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ, www.njsz.hu) és a Jobbik Jogsegélyszolgálata (JJSZ www.jobbikjog.hu) ezúton hívja fel a figyelmét azoknak, akiket előállítottak, akik egyéb rendőri intézkedés (pl. lefújás, rendőri támadás) elszenvedői voltak, illetve a helyszínről kiszorítottak (őket ezáltal gyülekezési joguk gyakorlásában korlátozták): a tüntetés feloszlatásának jogellenessé nyilvánítása következtében ők mindannyian kártérítésre jogosultak. Az elmúlt évek kemény jogvédő küzdelmeinek köszönhetően kialakult bírói gyakorlat alapján az ilyen jellegű jogsértések esetén személyhez fűződő jogok megsértése miatt nem vagyoni és – ha annak feltételei fennállnak – vagyoni kártérítés jár a jogsértetteknek. Erre került sor közel 50 tüntető esetében többek között a 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetés jogellenes feloszlatása miatt, de a 2006 őszi rendőrterror közel száz áldozata jutott kártérítéshez nemzeti jogvédői közreműködéssel.

A Gárda bizonyította az elmúlt évek során, hogy a nemzet nélkülözhetetlen és meghatározó védőereje, amelyre a "forradalmi" kormány idején is éppúgy szükség van, mint a gyurcsányi diktatúra idején.

Emlékeztetek mindenkit arra, hogy a feloszlatást elrendelő, egyesülési jogra vonatkozó  ítélet ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, Vona Gábor alapító képviseletében idén júniusban nyújtottam be az egyesülési jog megsértése miatt a magyar állam ellen.

Adjon az Isten!

Gárdisták, Bajtársak, Magyarok!

A 2009. 07. 11-én Budapesten közfelkiáltással életre hívott Új Magyar Gárda Mozgalom hosszú hallgatás után, megújulva, ismét zászlaja alá hívja a hazafiakat. Mostanáig kellett várnunk arra, hogy végre kimondja a bíróság, az Új Magyar Gárda Mozgalom nem jogutódja a feloszlatott Magyar Gárda Egyesületnek - Mozgalomnak.

Bírósági idézet:

Gaudi-Nagy Tamás értékekelése az elmúlt 8 év szabadságjogi jogsértéseiről szóló részjelentésének albizottsági elfogadását követően:

Kapcsolódó cikk:

• Gaudi és a nemzeti jogvédők sikere (módosítva)

A részjelentés csaknem negyven jogsértő esetet sorol fel a 2006-os őszi események kivételével.

Elfogadta a parlament emberi jogi bizottságának albizottsága azt a részjelentést, amit Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő készített a 2002 és 2010 közötti, alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértésekről.

Iszlám országok nagykövetségeinek adott fogadást a Jobbik a Hazatérés Templomának altemplomában ma este. A baráti hangvételű összejövetelen a Jobbik politikusai a párt keleti nyitásának a politikáját ismertették a diplomatákkal.

Történelmi jelentőségű volt a bizottság mai ülése: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi áldozatos munkájának beérett a gyümölcse, elfogadták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás által készített albizottsági jelentést a 2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormány által elkövetett törvénysértésekről.

Gaudi-Nagy Tamás huszonkét oldalas részjelentést készített az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága számára. A bizottság a javaslatot vitatta meg. A képviselők összességében jónak és alaposnak nevezte a jobbikos képviselő munkáját, amely tételes éttekintést ad a 2002 májusa és 2010 áprilisa (tehát a szocialista-liberális kormányok  alatt történt) alapvető politikai szabadságjogokat érintő állami jogsértésekről.

Támogatta a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről szóló, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által készített jelentés-tervezetet a parlamenti albizottság utolsó ülésén pénteken. A dokumentumot kisebb módosítások, pontosítások után várhatóan a jövő héten terjesztik elfogadásra az emberi jogi bizottság elé.

A bizottság fideszes, jobbikos és LMP-s tagjai lényegében egyetértettek a tervezettel, de azzal kapcsolatban két ponton nézeteltérés alakult ki. Míg a bizottság fideszes tagjai szerint a jelentésnek csak a bíróság, ügyészség, ombudsman, független rendészeti panasztestület által tényszerűen rögzített jogsértéseket kellene tartalmaznia, addig Gaudi-Nagy Tamás szerint a jogvédők által megállapított visszás eseteket is részletesen dokumentálni kellene benne. A kompromisszumos megoldás végül az lett, hogy felsorolásszerűen néhány visszás eset bekerül a jelentésbe.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás november 23-án "Egyes törvényeknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1674. szám)" általános vitájában arról beszélt, miszerint a Jobbik azt az elvet tartja helyesnek, amely már a visszatérést jelenti a hosszú, régóta kialakult határidő-számítási szabályokhoz. Akár a régi büntető perrendtartás vagy a régi polgári perrendtartás, tehát még a történelmi Magyarország idején született jogszabályok egyértelműen nem munkanap alapon határozták meg a határidőket. A 2009. októberi módosítást sem tartották szerencsésnek. Kihangsúlyozta, hogy ez nagyon félrevezető, és a mindennapi jogkereső polgár számára sok esetben rendkívüli kellemetlenségeket okozó dolog. A saját praxisából is tudott olyan esetet, amikor valaki a napszámítást egyszerűen a klasszikus reflexek alapján naptári napok alapján számította, és beleesett abba a hibába, hogy a munkanapok logikáját nem vette mögé.

Lesz új alkotmány, de a XXI. század politikai elitjének nem kell az ezeréves múlt és a Szent Korona eszmeisége. Az 1944-ben megszakadt történelmi jogfolytonosság helyreállításának történelmi lehetőségét 1990 után, 2010-ben újból megtagadta a nagypolitika. A Fidesz- KDNP pártszövetség leszavazta a keresztény államiságot, leszavazta a termőföld külföldiek általi felvásárlásának tilalmát és leszavazta a magyar honvédség - idegen érdekekért folytatott - külföldi háborúkban való részvételnek tilalmát. Úgy tűnik a „Hungaria est semper libera” - Magyarország örökké szabad - elve, napjainkra csak egy utópisztikusan szép emlék marad.

Országgyűlési tudósítás - Jobbikos módosító javaslatok súlyosítás érdekében, az előzetes letartóztatás reformja még várat magára

Az Országgyűlés november 23-i ülésnapján került napirendre az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1673).

A törvényjavaslat alapvetően jogtechnikai jellegű és egyúttal helyeselhető jogpolitikai pontosításokat tartalmaz, azonban egyes területeken nem elég elrettentő erejű büntetéseket tartalmaz, illetve az előzetes letartóztatással kapcsolatos, bírák, ügyészek, ügyvédi kamarai vezetők, büntetés-végrehajtási vezetők, jogvédők által is kritizált és tarthatatlan és szabályok módosítására nem került ezúttal sor.

A rendészeti tárgyú törvények, köztük a rendőrségi törvény módosításával (T/1426) a kormány rendkívül veszélyes módosítási csomagot terjesztett elő. Lehetővé válna az ún. terrorizmussal összefüggésben álló személyek bírói engedély nélküli, igazságügyi miniszteri engedély alapján történő teljes körű megfigyelése. Ráadásul kiterjesztenék a titkos információszerzést a számítógépeken tárolt adatokra, és nemcsak továbbított adatokra is. Ezt megnyitná minden olyan személy teljes körű átvilágítását, szemmel tartását, akikre tetszőlegesen ráhúzható a terrorizmussal való összefüggés.

Mindenki célpont lehet, aki a jelenlegi világrenddel és a magyarországi rendszerrel szemben kritikát fogalmaz meg. Ezt mutatja a terrorizmus elleni háború nemzetközi gyakorlata: percek alatt minősülhet bárki terroristagyanús személynek. Guantanamo és más megdöbbentő példák azt igazolják, hogy az ilyen és ehhez hasonló címkézések döntő többségükben utóbb sok-sok éves eljárás és meghurcolás után valótlannak bizonyulnak.

A jelentés tartalmazza a magyar Országgyűlés 7 állandó és 7 helyettesítő képviselőjénak részvételével működő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés munkájának őszi ülésszakának részleteit.

A jelentés ide kattintva letölthető

A Magyar Országgyűlés állandó delegációjának tagja Gaudi-Nagy Tamás is, aki ezen az ülésszakon az ukrajnai demokratikus intézmények témában felszólalt és hangot adott annak az igényének, hogy a kárpátaljai magyarság számára biztosítsák a nemzeti önrendelkezési jogát, ennek keretében többek között a szabad nyelvhasználatot is.

Az írásbeli hozzászólás szövege itt található.

Gaudi-Nagy Tamás gondolatai a Székely Nemzeti Tanács budapesti ünnepi üléséről

Csodálatos és felemelő élmény volt részt vennem a Székely Nemzeti Tanács 2010. november 19-én az Országgyűlés Felsőházában tartott történelmi ülésén és együtt megélni székely testévereimmel a Nemzethez tartozás érzését és egyúttal megtapasztalni azt a sziklaszilárd elszántságot, amellyel a székelység konokul és rendkívül tudatosan küzd az őket megillető önrendelkezésért. (Az ülésen részt vett a Jobbik képviselői közül még Vona Gábor elnök, Balczó Zoltán, Pörzse Sándor és Szávay István  is. Megdöbbentő ugyanakkor, hogy a kormány egyetlen képviselője sem vett részt.)

A Jobbik szerint attól kell tartani, hogy kizárólag a Fidesz-KDNP akaratát tükröző, párturalmi alaptörvény születik.

Gyüre Csaba alelnök szerdán sajtótájékoztatón emlékeztetett: a kormánypártok az alkotmány-előkészítő eseti bizottságban a Jobbik javaslatainak kilencven százalékát lesöpörték, pártja ezért távozott a testületből, ahonnan az MSZP és az LMP már korábban kilépett. A Jobbik alelnöke elmondta: három héttel ezelőtt, amikor a másik két ellenzéki párt - Lázár János alkotmánymódosító javaslata ellen tiltakozva - otthagyta a bizottságot, még bíztak benne, hogy érdemi munkát végezhetnek a testületben, s így az új alaptörvényben választóik akarata is megjelenik. 

Kedden azonban, amikor a Jobbik javaslatairól szavazott az alkotmány-előkészítő eseti bizottság, a Fidesz-KDNP huszonnégy javaslatukat leszavazta, és mindössze hármat támogatott - közölte. Megjegyezte: indítványaik túlnyomó többsége így nem kerül az összegző bizottság elé, amely összefésüli a beérkezett javaslatokat, s így a Jobbik programjának sarkalatos elemei estek el. Gyüre Csaba kifogásolta, hogy a kormánytöbbség a többi között elvetette a termőföldek védelmének alkotmánybeli megjelenítését, az országgyűlési képviselők visszahívhatóságát és a mentelmi jog megszüntetését, valamint annak kimondását is, hogy Magyarország keresztény állam.

HVG - MTI

Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ellenőrző albizottsága kihelyezett ülésén, a X. kerületi Kozma utcai Budapesti Fegyház és Börtönben az országgyűlési képviselők mellett jogászok is a jelenlegi előzetes fogvatartás szabályozás megváltoztatása mellett érveltek.

Az ülésen felszólaló Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára is arról beszélt, hogy indokolt lenne a jelenlegi szabályozás módosítása. Példaként említette: gyakrabban kellene az előzetes letartóztatás fenntartásának indokoltságát megvizsgálni. Mint fogalmazott, az eljárások gyorsítása közérdek, a terheltek érdeke, továbbá költségvetési érdek is egyben. (Egy fogvatartottra az állami költségvetés naponta mintegy 8 ezer forintot költ.)