"Merkel és Hollande: elárultátok Európát" - javaslatomra ezzel a tiltakozó-szembesítő felirattal "köszöntötte"  Strasbourgban két magyar EP képviselő, Morvai Krisztina és Balczó Zoltán a német és francia vezetőket az Európai Parlament október 7-i ülésén. A "demokrácia fellegvárában"  Martin Schulz EP elnök a tolerancia jegyében rendfenntartókkal tépette ki a képviselők kezéből az európai polgárok döntő többségének véleményét is kifejező molinót. Merkelék rezzenéstelen arccal közölték: még több menekültet kell befogadni. Itt tartunk. Európa elárulása és tönkretétele csúcsra járatott üzemmódban zajlik és zajlott az EP e heti ülésén. Az ülése eseményeit értékelő strasbourgi stúdióbeszélgetésem Krisztinával rövidesen látható lesz.

A nemzeti érdekű vélemény elfojtását többször megtapasztaltam képviselőként:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakoztam molinókkal az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, azokat is rendfentartókkal vették el tőlem.

Szintén az ET közgyűlésén két évvel korábban meg az ülésteremben asztalomra kitett csöppnyi magyar zászlót döntette le biztonságiakkal a svéd néppárti alelnök.

Felkérést kaptam a Hír Tv-től, hogy vegyek részt állandó vendégként egy új, rendhagyó közéleti vitaműsorban, amelynek címe Szabadfogás. Izgalmas kihívás, elfogadtam. 

A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül még: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Minden második héten leszek látható, váltótársam Waszlavik Gazember László. A szereplőket is bemutató 0. adást szeptember 23-án sugározták, első éles szóbirkózást pedig szeptember 30-én.

Várom a véleményeket, javaslatokat!

Jó szórakozást az 0. adáshoz, az 1. adás rövidesen jön!

Akinek nagyon hosszú lenne az egész megtekintése, külön megnézheti bemutatásomról szóló részt.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált a Pásztor ügyben ellenem és két másik terhelt ellen indított koncepciós eljárás,  fontosnak tartom, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát. Ezért ahogy ígértem ezennel megtekinthetővé teszem  a felmentésemet eredményező, 2015. szeptember 21-i tárgyalás legfontosabb eseményeit. 

Az alábbi négy. Almási Lajos által készített film sorrendben bemutatja a teljes ügyészi vádbeszédet, a dr. Manger Marcell védőm perbeszédét, az utolsó szó jogán elmondott perbeszédemet és dr. Makranczi Zita bíró ítéletét, indokolását. 

Ezzel is szeretném segíteni nemzetünk öntudatra ébredését és jogtudatának erősítését!

Almási Lajos videós tudósítása a  2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt 13 gárdista ügyében áttörést hozó, 2015. szeptember 29-én  született elsőfokú ítéletről megrázó korabeli filmrészletekkel, a bíró ítélethirdetésével, illetve dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozataival. A Fővárosi Törvényszék 6 gárdistának fejenként 800 ezer, hatnak fejenként 600 ezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét. Az ügy további részletei a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)  közleményében olvashatók!

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye -2015. szeptember 29.)

Áttörést hozó elsőfokú ítélet született szeptember 29-én a 2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt gárdisták ügyében. A Fővárosi Törvényszék hat gárdista felperesnek nyolcszázezer, hatnak hatszázezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a - dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok voltak.

Ezúton tájékoztatom a a hazafias közvéleményt egy kiemelt jelentőségű és széles körű érdeklődésre számot tartó polgári per ítélethirdetési tárgyalásáról.

2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen számos embert bántalmazott, fújt le ingerlőgázzal, állított elő és tartott fogva több óráig önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon a rendőrség 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcolt el az Erzsébet térről. Az oszlatásban

tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Holnap (szeptember 29. 9.30) 13 gárdista Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni kártérítési perében hirdet elsőfokú ítéletet a Fővárosi Törvényszék (1055 Budapest, Markó u. 27. I.em 22.)

Külön perben első fokon további 86 jogsértett kártérítési pere is zajlik ugyanezen rendőri brutalitással kapcsolatban. 

A jogsértettek jogi képviselői: dr. Borbély Andrea és dr. Gaudi-Nagy Tamás

Előzmények:

Többek ügyében már születtek jogerős és elsőfokú ítéletek:

10 fő (első fok) 

1 fő (első fok)

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Hálásan köszönöm a gratulációk özönét, amelyeket a Pásztor ügyben történt felmentésemet követően kaptam.

Nagyon jól estek és megerősítést adnak a további küzdelmekhez.

Hasonló döntést kívánok mindenkinek, akikkel szemben koncepciós eljárás van folyamatban, így a már hatodik éve ilyen eljárás, koncepciós terrorvád alatt  álló Budaházy Györgynek és társainak is. 

Ugyanakkor hiába jelentettük fel: Gyurcsány pedig még mindig szabad lábon grasszál, sőt 2006 véres őszéhez hasonlóan megint a terrort élteti. Akkor a rendőrterrorban volt benne vaskosan, most pedig a hazánk határait agresszíven támadó, terrorcselekményeket elkövető  bevándorlók oldalára állt és aránytalan rendőri erőszakot emleget.  

Kérem tekintsék meg Almási Lajos izgalmas videó-összeállítását az ítélethozatali tárgyalásról, amely bemutatja a tárgyalás legizgalmasabb pillanatait: az ügyész elképesztő "munkáját", a védelem erőfeszítéseit és a bíró kiváló teljesítményét.

A videóban röviden értékelem is a történteket.

Rövidesen felkerül honlapomra a teljes vádbeszéd, a védőbeszédek és az utolsó szó jogán elmondott beszédem, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.  

Ezzel is szeretném segíteni nemzetünk öntudatra ébredését!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 7.) 2015. szeptember  21-én hétfőn 9 órától folytatódik az ellenem és két aktivista ellen a tavalyi földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás, amely során nagy valószínűséggel perbeszédek és ítélethozatal várható. Kivéve, ha megint nem merült fel olyan "váratlan" körülmény, amely miatt a tárgyalás elnapolására kerül sor, mint korábban már háromszor...

Videós felhívásom a mellettem kiálló hazafiak nyilatkozataival (többek között Budaházy György) itt látható:

Az Echo Tv 2015. szeptember 16-i Bírósági történetek c. műsorában Liebmann Katalinnak nyilatkoztam a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) bevándorlási válsághelyzet kapcsán  kiadott állásfoglalásáról , a jogsértett magyarok számára indított jogsegélyprogramunkról,  a magyarság jogos védelmi helyzetéről, a bevándorlók jogsértéseiről és az általuk fizetendő kártérítésről, a liberális "jogvédők" ámokfutásáról és határaink védelmének fontosságáról. 

A Hír Tv 2015. szeptember 11-i Magyarország élőben c. műsorában nyilatkoztam a magyarok jogvédelmének szükségességéről, a nemzeti önvédelemről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz a bevándoroltatás kapcsán érkezett jogsegélykérelmekről, a bevándorlók által fizetendő kártérítésről és határaink védelmének fontosságáról.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője a Keleti pályaudvarnál tartott bejárást a napokban. Almási Lajos filmjében összegzi a bevándorlók által megszállt helyszínen a nemzeti jogvédők álláspontját tömeges illegális bevándorlás okozta válsághelyzetről, a teendőkről, a felelősségről és a liberális "jogvédők" kártékony tevékenységéről. A magyaroknak is vannak jogai és nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ehhez rendelt határozott cselekvésre van szükség!

Az NJSZ bevándorlási válsághelyzettel kapcsolatos közleménye itt olvasható.

Várjuk azok jelentkezését (njsz@nemzetijogvedo.hu, 30/549-4167), akiket illegális bevándorlók által vagy miatt ér jogsérelem (termény- és egyéb kár, erőszakos bűncselekmény, lakókörnyezeti veszélyeztetettség, közlekedési nehézségek, büntetőeljárás önkéntes védelmi munka vagy nemzeti önvédelemhez kapcsolódó alapvető szabadságjog-gyakorlás miatt stb.), akiknek szakszerű jogi segítséget adunk. Várjuk sorainkba olyan ügyvéd kollégák jelentkezését is, akik hajlandóak ebben a nemzeti jogvédő misszióban részt venni! 

Nemrég Budapesten 13 óra körül a szemem láttára indultak meg az illegális bevándorlók agresszív, feltüzelt állapotban külföldi tudósítók gyűrűjében a Keleti pályaudvartól a Rákóczi úton az Astoria felé. Éppen egy bírósági tárgyalás után arra kanyarodtam, hogy megnézzem mi a helyzet Közel-Keletinél. Megszálló hadseregként zúdultak Budapest utcáin megdöbbent és kiszolgáltatott magyar emberek között. Akkor ott sehol nem volt egy rendőr, aki megakadályozhatott volna tömeges erőszakcselekményeket.

A rendőrség központi ügyeletén, "megköszönték" a bejelentésemet és azonnali intézkedést ígértek. Soha nem fogom elfelejteni ezt az érzést, a dühöt és felháborodást, nehéz volt megállni, hogy ne lépjek akcióba. Szégyen, hogy ilyen megtörténhet, épp azon a napon, amikor az illegális migráció elleni törvénycsomagot elfogadták. Később a hírek szerint néhány rendőrségi jármű szegődött a menethez, amely először a hírek szerint a német nagykövetség felé a Várba, majd pedig Ausztria felé indult gyalog. Szerencsére eddig erőszakos cselekményre még nem került sor.

- Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének közleménye (2015. július 31.)

(Végül győzelemmel kerültem ki ebből a másfél éves fegyelmi eljárásból, amely kapcsán ellehetlenítésemet célzó boszorkányüldözés folyt, de kiderült jogfejlesztő hatással járt védői fellépésem. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségének korrekt, szolidáris közleménye alább olvasható. Köszönöm nemzeti jogvédő bajtársaimnak a kiállást, és mindenkinek, aki mellettem állt ebben az ügyben. A még folyamatban levő koncepciós eljárásokban is hasonló eredmény az elvárhat, ha engedik a jogot érvényesülni. - Gaudi-Nagy Tamás megjegyzése)

 A Magyar Ügyvédi Kamara jogerős határozatában megállapította, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nem követett el fegyelmi vétséget azzal, hogy 2013. november 28-án a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a Tisza Istvánné elleni – több elemében kettős mércés jelleget mutató - büntetőeljárásban tartott tárgyaláson védőként rákérdezett a bíró esetleges zsidó származására, illetve vallására a bírói elfogultság okainak feltárása körében.  A határozat rögzíti, hogy „az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele képviseletében eljárva nem lépte túl az alkotmányos kereteket, amikor annak tisztázására törekedett, hogy az eljáró bírónő pártatlansága nem szenved-e csorbát.” Megállapították azt is, hogy „bármely okból fennálló elfogultság tisztázása és adott esetben erre alapozottan az elfogultsági kifogás bejelentése egyértelműen az ügyvéd kötelezettségei körébe tartozik”, amely kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy a védő a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt nem vonható felelősségre. A fegyelmi vizsgálat kiterjedt a bírósági folyosón a tárgyalást követően a sajtó számára tett, a bíró eljárását kifogásoló nyilatkozatára is, de itt is azt állapították meg, hogy védett védői vélemény-nyilvánítás keretében fejtette ki álláspontját a nemzeti jogvédő.

A Fővárosi Törvényszék 2015. július 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletével fejenként 400 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítésre és 76 ezer forint perköltség fizetésre kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért 2009. november 22-én Budapesten a Gellért tér közelében, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1919-es budapesti bevonulása alkalmából tartott rendezvényen megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt két gárdista (Horváth Krisztián és Veress Gábor) személyes szabadságát és emberi méltóságát bilincseléssel és hat és fél órás fogva tartással. A gárdisták ellen utóbb egyesülési joggal való visszaélés miatt vádat emeltek, de a büntetőbíróság jogerősen felmentette őket.

Almási Lajos videós tudósítása a perről dokumentumképekkel, amelyben megszólalnak a pernyertes jogsértettek, dr. Seres Krisztina  és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is.

Különleges, felemelő érzés volt részt vennem 2015. július 4-én a 6. évfordulós vonulásos gárda rendezvényen, amelyet a 2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren gárdisták és hazafiak elleni azon jogellenes és brutális rendőri akcióra való megemlékezés érdekében szerveztek, amely a Bajtársiasság Napja néven vonult be a történelembe. Erőt és örömet adó élmény volt kezet ráznom, beszélgetnem és együtt vonulnom a nehéz körülmények között kitartó, esküjükhöz hű és a nemzet szolgálata iránt elkötelezett gárdistákkal, hazafiakkal és jogvédőkkel. Az igazságtételt követelő, erőt és elszántságot felmutató rendezvény békésen, atrocitás nélkül zajlott le. Elérzékenyítő volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte örömmel fogadtak a gárdisták. Az eseményről, amelyen Vona Gábor levelét ismertették, Murányi Levente, Hegedűs Lóránt és Mészáros István mellett én is felszólaltam ismertetve többek között a jóvátétel érdekében folytatott jogi küzdelem fejleményeit az alfahir.hu az alábbiak szerint számolt be. Külön  öszönet a remek szervezésért Kormány Sándornak, aki egyúttal a kártérítési perekben is rendkívül hatékony segítséget nyújt: az ő, illetve kilenc gárdista társa kártérítési perében a Fővárosi Törvényszék július 14-én hirdet elsőfokú ítéletet. A Szabadság téren tartott beszédemet és a fényképeket rövidesen közzéteszem.

alfahir.hu: A Bajtársiasság Napján elszenvedett jogsérelmekre emlékezett az Új Magyar Gárda Mozgalom, az Erzsébet tértől a Hazatérés templomáig vonulva.

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. június 19-én hozott jogerős ítéletével 200 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést és 65 ezer forint perköltséget ítélt meg Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke részére, amiért a Budapesti Rendőr-főkapitányság még a Gyurcsány-kormány időszaka alatt 2008. szeptember 20-án a Szabadság téri hazafias tüntetés feloszlatása során kutyás rendőrökkel támadott rá. A bíróság - helyben hagyva a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét -  megállapította, hogy sérült a felperes testi és lelki egészsége, illetve emberi méltósága, továbbá szükségtelen és aránytalan volt ez a fellépés a jogvédővel szemben, akit a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselt, aki maga is jelen volt nemzeti jogvédőként a tüntetésen.

A Fővárosi Törvényszék 2015. június 17-én kihirdetett elsőfokú ítéletével 300 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítésre és 127 ezer forint perköltség fizetésre kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért 2009. július 4-én Budapesten az Erzsébet téren a jogellenesen feloszlatott békés tüntetésen megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt Horváth Krisztián felperes gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát, ingerlőgázzal történt lefújással megsértette emberi méltóságát, testi épséghez és egészséghez való jogát, illetve öt órás fogva tartással személyes szabadságát. 

2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren több száz gárdista és hazafi tüntetett a Magyar Gárda feloszlatása és a politikai foglyok bebörtönzése ellen, ezt a rendezvényt a rendőrség brutális eszközökkel, könnygáz, tonfa, bilincs használattal feloszlatta. A Kúria utóbb megállapította: a feloszlatás jogellenes volt. Az akkori rendőrfőkapitány Bencze József belső utasítása nyomán számoltak le akkor tiltakozókkal, ennek keretében 17 fő megsérült és 216 főt, köztük Vona Gábor Jobbik elnököt és Kiss Róbert akkori gárdafőkapitányt is előállították.

A  pernyertes jogsértettet a tüntetés vége felé állították elő, vele szemben is maró paprika-sprayt használtak, megbilincselték, majd a XI. kerületi kapitányságra előállították, és csak a hajnali órákban engedték el. Utóbb vele szemben szabálysértési eljárás indult, de csak figyelmeztetésben részesítették. Bár az ítélet hat különböző alapvető szabadságjog és személyhez fűződő jog megsértését állapította meg, azonban az ehhez rendelt nem vagyoni kártérítés mértéke nem kielégítő, figyelemmel az irányadó bírói gyakorlatra, ezért a felperes fellebbezést nyújt be és a kereset szerinti teljes egy millió forint összegű kártérítés megítélését kéri. 

Almási Lajos videója a tárgyalásról a pernyertes gárdista és jogi képviselője nyilatkozataival a Bajtársiasság napi rendőri brutalitás dokumentumképeivel :

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 7.) 2015. június 22-én hétfőn 9 órától folytatódik az ellenem és két aktivista ellen a tavalyi földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárás, amely során perbeszédek és ítélethozatal várható. Kivéve, ha megint nem merült fel olyan "váratlan" körülmény, amely miatt a tárgyalás elnapolására kerül sor, mint korábban már kétszer...

Kérem, aki szolidáris velem, és megteheti jöjjön el a tárgyalásra, és személyesen erősítse a nyilvánosság garanciális erejét, köszönöm az eddigi támogatást is!

Az Almási Lajos által készített mostani videón a legutóbbi tárgyalás után nyilatkoztam és foglaltam össze az eddigieket. 

A felvételen Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése látható, az Európai Parlament 2015 júniusi plenáris ülése után. A témák többek között: Magyarország és az EU viszonya - tényleg "háborúzik-e" az Unió Magyarországgal; az elcsatolt magyar területeken élők önrendelkezési joga - s ennek európai modelljei; az oroszországi helyzet; a magyarországi földmutyik s egyéb bevett korrupciós gyakorlatok - beleszólhat-e az EU az utóbbiakba, s "hazaárulás"-e ennek felvetése. Szóba kerül még a FIFA botrány - a politika, a sport és a büntetőjog viszonya; valamint a Snowden-ügy...

Örömmel éltem meg és büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlamentben a trianoni diktátum 95. évfordulóján megtörtént Európa szembesítése hazánk szétdarabolása miatt. Javaslatomra június 8-án Strasbourgban dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő bajtársnőm és EP képviselő határozott hangú felszólalásban emlékeztetett arra, hogy 95 éve "elvették területeink kétharmadát, három és fél millió magyart hajtottak idegen állam uralma alá". De "mi magyarok ebbe soha nem nyugszunk bele, soha nem fogadjuk el." Stratégai jelentőségű, hogy elhangozott a legszélesebb európai fórumon: "az európai biztonság megőrzése érdekében is követeljük a gyalázatos trianoni diktátum revízióját és önrendelkezési jogot az Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján élő magyaroknak!" Hol tartanánk már, ha ebben a hangvételben folyt volna az elmúlt 25 év magyar nemzetpolitikája! Kérek mindenkit, hogy terjessze minél szélesebb körben ezt a történelmi jelentőségű beszédet:

Az időkeret szűkössége miatt már nem hangozhatott el a román alelnök "lekeverése" miatt, hogy:  "a közel 100 éve alávetettségben élő magyarok élhessenek végre szabadságban, méltóságban és egyenjogúságban, dönthessenek erőforrásaikról, sorsukról és arról, hogy milyen állam keretei között, milyen berendezkedésben kívánnak élni. Az időmúlás a múlt bűneit nem orvosolja!"  Azt azonban a román alelnöknek is végig kellett hallgatnia Krisztinától, hogy "Nem nem soha! Vesszen Trianon!" Látszott, majd szétrobban a feszültségtől. Az igazságtól, amelyet Tamási Áron szerint meg lehet szokni.