A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal november 25-én (9. adás).  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között helyzet Európában a párizsi terrorcselekmény után, az Európai Parlament "mindent megoldó" határozati javaslata az iszlám radikalizmus és terrorizmus "megelőzéséről", az illegális bevándorlók és terrorizmus kapcsolata, ENSZ BT határozat az Iszlám Állam ellen, RTL Klub kitiltása a Parlamentből, kieshet-e az Országgyűlésből az MSZP. Mivel udvarias ember vagyok, ezért a mostani műsorban 17 percig vártam türelmesen, hogy megszólalhassak, de utána azért rendesen belehúztam...

A 9. adás felvétele itt tekinthető meg.

(megjelent a Kárpátia c. havilap 2015. novemberi számában)

– Mi a véleménye a napokban lezajlott Szabadság téri akcióról?

– Sajnos nem lehettem személyesen jelen, mivel épp úton voltam Strasbourg felé, ám természetesen megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg „dicsőségét” hirdeti, és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseinkben a szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban is. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük – ezt ők sem tennék. A magyar–orosz viszonyt tehát kifejezetten erősítheti e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság tér történelmi arculatának helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

– Tiltja-e államközi egyezmény a Szabadság téren található Vörös csillagos emlékműnek az áthelyezését vagy eltávolítását? Elég sokszor hivatkoznak arra, hogy a hadisírokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények terhelik a kérdést. Tisztázzuk azt is, hogy az emlékmű alatt vannak-e egyáltalán orosz katonai maradványok!

– Rögzítsük, hogy nincsenek már földi maradványok az emlékmű alatt! És ami még fontosabb ennél: se nemzetközi egyezmény, sem kétoldalú megállapodás nem tiltja az áthelyezést, s akkor itt emlékezzünk meg arról, hogy dr. Zétényi Zsolt, a Nemzetközi Jogvédő Alapítvány elnöke 2006-ban írt egy részletes politikai és jogi szakvéleményt az emlékmű helyzetéről, amelyben nagyon alaposan és részletesen levezette, hogy gyakorlatilag nincs hazai jogi akadály az emlékmű áthelyezése előtt.

– Azt hogy lehetne megoldani, hogy úgymond a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Gondolok itt jelenlegi jó kapcsolatunkra az orosz féllel, hogy ez ne sérüljön.

– Azt tudni kell, hogy 2006-ban, de már előtte is, elindult egy mozgalom az emlékmű eltávolítása érdekében, ebben meghatározó szerepet játszott a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Elnökünk vezetésével létrejött a Szabadság tér Bizottság: a mintegy harminc civil szervezet képviselője és több ’56-os elítélt magánszemély (Balázs-Piri László, Wittner Mária) részvételével megalakult testület felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az ’56-os szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. Volt tehát már akkor is konkrét cél, amely az áthelyezést célozta. Ebben kértük, hogy a kormány kezdeményezze az Oroszországi Föderáció kormányánál az emlékműnek fontos állami érdekből való áthelyezését. Ez egyúttal nemzeti érdek, és egyben a tér történelmi arculata visszaadásának előfeltétele is. A szovjet emlékmű nem elmozdíthatatlan. Ilyen rendelkezés nincsen a hatályos hadisíregyezményben, vita tárgya nem lehet az áthelyezés szükségessége, hanem csupán az új helyszín megfelelősége. Az áthelyezés megegyezés esetén akár azonnal, egyébként a szándék bejelentésétől számított két év elteltével egyoldalúan is végrehajtható a 109/1996. (VII. 16.) Kormányrendelettel becikkelyezett magyar–orosz hadisíregyezmény 3. cikkének 3. pontja szerint. Az egyezmény által megkövetelt kiemelt államérdek két okból is fennáll: egyrészt a Kossuth tér és környéke eredeti arculatának helyreállításával megkezdődött a hivatalnoknegyed rekonstrukciója, aminek keretén belül teljesen logikus, hogy a kiemelt jelentőségű Szabadság tér arculatát is helyre kell állítani. Továbbá közeledik 2016. október 23., az 1956-os szabadságharcunk 60. évfordulója. Erre az időpontra a szovjet emlékmű elbontásával, áthelyezésével kapcsolatos procedúrát le lehetne és kellene bonyolítani. Ezeket a szempontokat az orosz félnek is méltányolnia kell, és úgy hisszük, méltányolni is fogja. Segíthet ebben most az Európában kitüntetettnek számító jó magyar–orosz viszony, és mert nekik sem érdekük a két ország kapcsolatát megterhelő emlékműügy fenntartása. Sajnos a ma már bukott honvédelmi miniszter meg sem kísérelte a szörnyemlékmű eltávolítását, amint kiderült a néhány hónappal ezelőtt Tarlós István budapesti főpolgármesternek adott válaszából, amely kérdésfelvetés egyébként a nemzeti szervezetek petíciója alapján indult. Tehát a probléma ott kezdődik, hogy Magyarország meg sem próbálja kezdeményezni az eltávolítást.

A Fővárosi Törvényszék minapi elsőfokú ítéletei szerint szabadott 2010 tavaszán a választási kampány idején balliberális médiában Budaházy György ellen mocskolódó, vádaskodó kampányt folytatni, miközben ő terrorgyanúval börtönben ült és nyilatkozni sem engedték. A perről már korábban beszámoltam. Ezzel a lejárató kampánnyal az ártatlanság vélelmét és az általam ezekbe a perekben képviselt hazafi jó hírnevét súlyosan megsértették, ennek ellenére - jelentős perköltség fizetésre kötelezés mellett - rendkívül alacsony színvonalú ítéletekkel elutasította a bíróság Budaházy Gyurinak az RTL Klubbal és az ATV-vel, illetve a rágalmakat terjesztő Benkő Györggyel szembeni személyiségi perekben előterjesztett kereseteit. A hazafiakkal szembeni kettős mércés ítélkezés újabb példája ellen természetesen fellebbezést terjesztünk elő és a végsőkig elmegyünk, akár Strasbourgig. A megbukott, képtelen terrorvád miatti büntetőeljárás azóta is folyik Budaházy és 15 társa ellen. A valódi terroristák, a 2006-os vérengzők pedig felmentve és szabadlábon, Parlamentben, pozíciókban vagy "tisztes" nyugdíjban...

A műsor felvétele 7. adás címen a Hír Tv honlapjáról érhető el itt.

A Hír TV állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal november 11-én. A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként vagyok a műsorban, esetenként gyakrabban, váltótársam Usztics Mátyás színész, rendező.

Most hétfőn este derült ki: terrortámadás miatt zuhant le az orosz utasszállító a Sínai-félszigeten. Az orosz polgári légi közlekedés történelmének legtöbb áldozatot követelő tragédiájában 224 ember vesztette életét. Az áldozatok túlnyomó többsége orosz volt. 

Erről tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt Alekszandr Bortnyikov a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója és a Nemzeti Terrorelhárítási Bizottság (NAK) vezetője. Az orosz elnök felszólította az illetékes speciális szolgálatokat, hogy kutassák fel a támadás felelőseit és 33 millió angol fontot ajánlott fel nyomravezetői díjként. A történteket az "egyik legvéresebb bűnnek" nevezte, valamint hozzátette, hogy a terroristák megfizetnek majd bűneikért. Ezen túl kilátásba helyezte a terroristák szíriai állásainak még intenzívebb bombázását.

A november 13-i, 129 ártatlan ember halálával járó párizsi vérengzést követően közzétett írásomban azt írtam, hogy: "Az Európa elleni hódító háború új, a korábbinál véresebb szakaszába ért a tragikus november 13-i párizsi mészárlással. Az Istenhez megtért áldozatok miatti fájdalomban mint magyar és európai én is osztozom."

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 5 percben Liebmann Katalinnal 2015. november 12-én a 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében született felháborító elsőfokú ítéletről, amellyel az akkori budapesti rendőrfőkapitány, Gergényi és még egy főrendőr csupán megrovást kapott, 12 további vádlott elleni eljárást viszont elévülés miatt megszüntették. Az interjúban kifejtem miért és miként felelős mindezért a rendőrség, az ügyészség és a bíróság, amely ebből rossz vádiratból is a legrosszabbat hozta ki. Sürgettem a terrorcselekmény miatti felelősségre vonást nemcsak a rendőri vezetők, de a politikai irányítók tekintetében is. Figyelmeztettem: az elszámoltatás nem úszhatják meg. A hat halottal járó 1990-es bukaresti bányászjárás és a 14 életet kiontó 1972-es északír véres vasárnap felelősei ellen is sok év után csak idén indult büntetőeljárás.

Az Európa elleni hódító háború új, a korábbinál véresebb szakaszába ért a tragikus november 13-i párizsi mészárlással. Az Istenhez megtért áldozatok miatti fájdalomban mint magyar és európai én is osztozom. A vérengző iszlám terroristák között volt a népét és Európát eláruló Merkel kancellár egyik szelfipajtása is, aki Szíriából idén ősszel menekültnek álcázva így "köszönte meg"  a nagylelkű befogadást. Fedett terroristák migráns-özönnel együtt történő érkezésére magam is figyelmeztettem, amikor szeptember elején a Keletinél kitörő több ezer illegális bevándorlóval való döbbenetes találkozásról írtam. 

Véget értek a "boldog békeidők", fel kell készülni arra, hogy ez mostantól bármikor és bárhol megismétlődhet. 

Ártatlan európai emberek  élete veszett el és került veszélybe az Európát eláruló EU és állami vezetők bűnös politikája miatt, akik bűnsegédként szolgálták és szolgálják az USA Irakot, Afganisztánt, Szíriát és az észak-afrikai térséget káoszba és az iszlamisták karjaiba juttató hadműveleteit. Hazánk és néhány állam kivételével az áruló európai vezetők nyakló nélkül fogadták-fogadják be a gazdasági bevándorlókat és ezzel, illetve a védelmi képességek leépítésével, de közben a deviancia minden válfajának erősítésével veszélybe sodorták az őshonos európai nemzeti közösségeket. 

A Kúria 2015. október 26-án hozott felülvizsgálati ítéletével úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. 

A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt megkárosított tenyésztők egy maroknyi elszánt csoportja 13 éve küzd igazáért, vezetőjük Völgyi Imre. A mostani csatát sajnos elvesztették, mert a Kúra azt állapította meg - tévesen -, hogy a károsultak elévülési időn túl nyújtották be keresetüket a svájci cég ellen annak megállapítása érdekében, hogy helytállással tartozik magyar leányvállalatának tetemes tartozásáért.Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

Kiss Endre Farkas videós tudósítása a tárgyalásról, az eset részletei a filmet követően olvashatók ezen cikkben.

Almási Lajos videós tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. november 4-én, az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján tartott sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató szöveges összefoglalója itt érhető el, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi Jelentésével együtt.

A nemzeti jogvédő bemutatták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat most közzétett, 2006 őszi rendőrterrorral foglalkozó Jelentését, amely összefoglalja a 2006 őszi rendőrterror igazságtételével kapcsolatos nemzeti jogvédő munka 9 évét, különös tekintettel a meghurcolt civilek védelmére, a jóvátételre, a felelősségre vonásra és a botrányos Gergényi-ítéletre. Emellett ismertették az illegális bevándorlással kapcsolatos jogvédő tevékenységüket és a december 5-ére tervezett bevándorlás-menekültügy tárgyú jogi-szakmai konferencia részleteit. Szó esett a Szabadság téren éktelenkedő szovjet emlékmű elmozdításának jogi lehetőségeiről és az elcsatolt erdélyi magyarok érdekében végzett nemzeti jogvédő küzdelmeikről. 

Hatoldalas interjút készített velem és jelentetett meg a Barikád c. hetilap 2015. október 15-i számában (szerző: Sándor Csilla), amelyben nyilatkoztam többek között a bevándorlásról, gárdista perekről, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatról, az igazságszolgáltatást terhelő problémákról, a székely önrendelkezési törekvésekről, az elszámoltatásról és az ellenem indult eljárásokról.

-  Varga Moncsi (Hunhír.info ) cikke nyomán 

A nemzeti jogvédők november 4-én ismertették nemzeti jogvédő munkájukat. Célpontban a 2006-os rendőrterror és az illegális  bevándorlás, illetve a magyarellenes jogsértések az elcsatolt Erdélyben . Precedens értékű is lehet, ha valaki feljelentést tenne amiatt, hogy a budapesti migránsinvázió félelemkeltő volt, s emiatt jogsérelem érte. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) még nem kereste meg senki ennek kapcsán - tudta meg a Hunhír.info Gaudi-Nagy Tamástól, az NJSZ ügyvezetőjétől.

Az 1956-os forradalom leverésének gyásznapján a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 50 oldalas jelentésben (48 jogsértett esetét is bemutatva) összefoglalta a 2006-os rendőrterrorral kapcsolatos nemzeti jogvédő munkáját, különös tekintettel a botrányos Gergényi-ítéletre. Tájékoztattak a bevándorlási válsághelyzettel adódott tevékenységükről is és a december 5-ére tervezett az illegális migráció jogi vetületeiről szóló konferenciáról . Novozánszky Ilona NJSZ elnök, Zétényi Zsolt ,a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke,  Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető és Grespik László NJSZ elnökségi tag november 4-i budapesti tájékoztatójukon elemezték továbbá az elcsatolt erdélyi magyarok érdeksérelmeivel kapcsolatos ügyeket. Ügyvédi bőbeszédűségüket meghazudtolóan tömören és célratörően fogalmazták meg a lényeget. A rendezvényen megjelent többek között Budaházy György, Gonda László és Reiner Péter is. Zétényí Zsolt a rendezvény elején emlékeztetett arra, hogy éppen ezen a napon 24 éve fogadta el az Országgyűlés a kommunista önkényuralom bűneinek el nem évüléséről általa kezdeményezett törvényt, amit aztán a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság kisiklatott. Az el nem évülést az Alaptörvény 2012 óta kimondja, de azóta a Biszku ügyön kívül nem tudni más vádemelésről és eljárásról.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő beszélgetése az EP 2015. október 26-29-i plenáris ülésének színfalai mögött, a strasbourgi tv-stúdióban. A témák többek közt: a 2006 őszi rendőrterrorral összefüggő büntetőper (Gergényi-ügy) elsőfokú ítéletének értékelése; az Európai Bizottság 2016. évi "kormányprogramjával" kapcsolatos botrány; az alighanem megvesztegetett képviselők döntése a génmódosított élelmiszerek "beengedésével" kapcsolatban; eljött a tettek ideje a székely önrendelkezés kivívása érdekében; Juncker Lux-leaks botrányának folytatása; miért nem követte és nem követi polgárosodás a "rendszerváltást" Magyarországon...; a magyar feltalálók áldatlan helyzete az EU-csatlakozás óta; továbbá: az európai nagykoalíciós pártok (a FIDESZ-t is tagjai között tudó Néppárt, az MSZP és DK által is erősített Európai Szocialisták és a Liberálisok) tovább folytatják Európa elárulását a bevándorlás ügyében...

A Lánchíd Rádióban 2015. október 31-én nyilatkoztam a 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében október 29-én született elsőfokú ítéletről, amellyel Gergényi és még egy rendőr megrovást kapott, 12 további vádlott elleni eljárást elévülés miatt megszüntették. Mindez sajnos nem lepett meg, de egyértelművé teszi, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a kormány, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében. A jogsértettek és nemzeti jogvédők azonban nem adják fel: az egykori  politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg. Az interjúban ezeket kérdéseket elemzem Papp Endre kérdéseire válaszolva.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatót tart  2015. november 4-én 11 órától az Aranytíz Kultúrközpontban a 2006 őszi igazságtételi jogi küzdelemről és a mostani ítéletről a bevándorlás és erdélyi magyarok elleni jogsértések témái mellett. 

^verés

^lövés

^vádlottak

^{Gaudi Gergényi}

^{Gyurcsány és gergényi}

^tüntetés

2015. október 24-én Kispesten a Székelyország Tündérkertje Látványparkban (Bacsó András által megteremtett székely csoda, mindenkinek látni kell!), Székelyföldre és a világra kiterjedő, önrendelkezést követelő - Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett - őrtűz gyújtó akció részeként, „Világítsanak Székelyföld határai és gyúljanak tüzek minden magyar lélekben” elnevezésű rendezvényen mozgósító célú beszédet mondtam a székely önrendelkezésről. Köszönet Bacsó Andrásnak, a Székelyország Tündérkertje Egyesület elnökének és Gáll Istvánnak a szervezésért. 

Néhány fontos gondolat a beszédből: A székely önrendelkezési küzdelem nemcsak a székelyek ügye, minden magyaré is. A nemzeti önrendelkezési küzdelem része a székelyek önrendelkezésért vívott harca is.  25 év telt a marosvásárhelyi székely önvédelmi csata óta és továbbra sincs székely autonómia. A lármafa- harcba hívó jelzőfény, itt az ideje a tetteknek a székely önrendelkezésért. Csak a magyarellenesség mértékben volt változás, már lejárt annak kora, hogy a székelység önrendelkezéshez fűződő jogáról győzködjük Bukarestet és Európát, hanem azt ki kell vívni: áldozatvállalással és tömegmozgalmak nyomóerejével. 

Megpróbálták már azt, hogy magyarellenes törvényeket tömegesen nem hajtanak végre ?

Megpróbálták már, hogy sokezer székely zárja körbe a bukaresti törvényhozást ? - tettem fel a kérdéseket.

A katalánok már száz éve az önrendelkezés megvalósítására készülnek, a társadalom elsöprő többsége mellette áll és sikerrel fognak járni rövid időn belül. A példaértékű területi autonómiát kiharcoló és az azóta virágzó Dél-Tirolban nappal tárgyaltak az autonómiáról, éjszaka az aktivisták tettekkel adtak a követeléseknek nyomatékot és végül győztek- az osztrák állam védhatalmi segítséggel. Ha a székelység ledönti a trianoni falat, akkor utána nem lesz megállás.

Megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András és a 2006-os Novák Előd által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Köszönet nekik a bátor kiállásért! A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei és jómagam készen állunk arra, hogy emiatt és a későbbi akciók során esetlegesen eljárás vont hazafiaknak védelmet adjunk, ahogy korábban tettük Budaházy György, Pál Márton  setében. 

Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg "dicsőségét" hirdeti és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseink szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük, ezt ők sem tennék. Kifejezetten erősítheti a magyar-orosz viszonyt e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság történelmi arculata helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

1956 és 2006 egy tőröl fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 59, sem pedig 9 éve. A szabadságharcok végül mindig győznek. A Magyar Rádiónál a mostani évforduló alkalmával fiaimmal részt vettem a hang és képdokumentumokkal illusztrált történelmi sétán tovább erősödött  a két esemény közötti párhuzam. 56'-ban a Rádióban akarták a nép szabadság iránti követeléseit beolvastatni, 2006-ban az MTV-ben, ezt mindkét helyen megtagadták és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, mindkét összecsapás a tüntetők győzelmével végződött. '56-ban azonban magasabbra lobbant az ellenállás lángja és a bátrak fegyverre keltek, s pár napig győztek, 2006-ban a gyurcsányi terrorgépezettel szemben nem bontakozott ki a politikai ellenállás talaján országos fegyveres ellenállás, csupán néhány utcai harc (pl.Blaha Lujza téri csata, Deák téri harckocsis roham, Ferenciek téri barikád) erejéig mutatta meg a nép az ellenállás erejét.

Fontos, hogy ezen a napon megemlékezzünk a bátrakról, a hősökről: maréknyi elszánt magyar fiatal a világ akkori leghatalmasabb hadseregét tudta legyőzni. Követendő példakánt kell rájuk tekintenünk. A győzelem után jött a politika árulása: Kádár-Apró-Dögei, és Biszkuék a Vörös Hadsereg szuronyai élén visszahozták a diktatúrát, az alávetettséget és az önrendelkezéstől való megfosztottságot. 

Fontos, hogy az árulókat is számon tartsuk és megbüntessük, mert sajnos a történelem azt igazolja, hogy mindig akadnak olyanok, akik saját nemzetüket idegen érdekeknek szolgáltatják ki. Az árulók még mindig szabadlábon, Biszku pere újra indult, a többieké meg sehol...

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2015. október 15-én hozott nem jogerős elsőfokú ítéletében a Köves Slomó rabbi által indított magánvádas büntetőeljárásban  nyolc vádlott esetében megállapította, hogy elkövették a becsületsértés vétségét és egy év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott velük szemben. A vádlottak és védelem felmentés érdekében fellebbezést jelentett be, így az ügy a Fővárosi Törvényszéken, másodfokon folytatódik. Ennek ellenére Köves Slomó szervezetének honlapja lezárt és megnyert ügyről, győzelmi jelentésként számol be. Almási Lajos érdekfeszítő videós tudósítása az ítélethozatali tárgyalásról. Az események írásbeli összefoglalója ezután olvasható.

Az ügy alapja egy olyan kép, amelyen Köves Slomó látható a "Zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre" felirattal. Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija azért tett feljelentést, mert a rendőrség és az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével kiderítette, hogy ezt a képet tucatnyi hazafi a saját Facebook oldalán megosztotta. Szerinte ez nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kezdettől fogva azt az álláspontot képviselte, hogy a kép közzététele nem bűncselekmény, mivel az egy kemény, radikális, de nem becsületcsorbító vélemény-nyilvánításnak minősül, amelyet a zsidó egyházi vezető közszereplőként tűrni köteles. Az utolsó tárgyaláson Köves Slomó tanúkihallgatása során tagadta, hogy közszereplő lenne. Dr. Gaudi-Nagy Tamás a védőbeszédben kiemelte, hogy ez a megfélemlítő célzatú eljárás a magyarság elleni szellemi terror eszköze, amelynek nem szabadna bírósági teret adni. 

forrás kuruc.info

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon (Budapest, Markó u. 25. III. em 378.) ma, október 15-én 11 órától folytatódik Köves Slomó rabbi hazafiakkal szemben indított becsületsértési magánvádas pere, amelyen perbeszédek, ítélethozatal és a sértett, Köves Slomó személyes nyilatkozattétele is várható. Az ügy tárgyát egy olyan kép képezi, amely Köves Slomót ábrázolja, és amelyen az szerepel, hogy "zsidó terrorista, aki Magyarországon él, és veszélyt jelent az egész nemzetre". Köves Slomó azért tett feljelentést, mert kiderítette az általa kezdeményezett Tett és Védelem Alapítvány segítségével, hogy ezt a képet több hazafi a saját Facebook-oldalán megosztotta. Szerinte a kép megosztása nagy nyilvánosság előtt elkövetett becsületsértés vétségét valósítja meg. Ezzel szemben a vádlottak egy részének védelmét ellátó dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője álláspontja szerint nincs szó bűncselekményről  a képen a vélemény-nyilvánítás szabadságával élve egy radikális, azonban nem becsületcsorbító véleményt fogalmazott meg annak készítője. A védelem az Emberi Jogok Európai Bírósága, az Alkotmánybíróság és hazai bírói joggyakorlat döntéseire alapozva azt képviseli, hogy nem bűncselekmény egy ilyen kép nyilvánosságra hozatala, és Köves Slomót közszereplőként magasabb tűrési kötelezettség terheli. A terror fogalma alatt szellemi terrort is érteni lehet, amely értékítélet megalkotása nem büntethető, ráadásul ebben az esetben nem is megalapozatlan. A vélemény-nyilvánítási szabadság a túlzó, provokatív, sőt akár vulgáris véleményeket is kiemelt védelemben részesíti. Holnap kiderül, a vélemény szabad-e akkor is, ha az Köves Slomónak nem tetszik.  

Ahogy korábban írtam elfogadtam a Hír TV  felkérését és állandó vendég lettem egy új, rendhagyó közéleti vitaműsorban, amelynek címe Szabadfogás.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Szereplők rajtam kívül még: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Usztics Mátyás színész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Az első éles szóbirkózást szeptember 30-én sugározták, a szereplésemmel készült másodikat pedig október 14-én 20 órától adja a Hír Tv. Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat! Jó szórakozást az 1. adáshoz, ha tehetik nézzék a holnapi 2. adást is és ajánlják a műsort barátaiknak, szeretteiknek, ismerőseiknek is!

A mostani műsor témái többek között Lagzi Lajcsi – ügy, bevándorlás, pártok támogatottsága, Quaestor ügy,  Rogán - Lázár és az új agitprop minisztérium,  Volkswagen botrány 

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Az Európai Parlament október 5-8. közötti strasbourgi plenáris ülésének tanulságait elemzi Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő. Merkel német kancellár és Hollande francia elnök látogatása és az annak kapcsán rendezett vita világossá tette: egyre nagyobb a szakadék az európai emberek tapasztalatai és véleménye, illetve az európai vezető politikusok szavai és tettei között a bevándorlás kérdésében (is). Erre utalt a vitában Morvai Krisztina és Balczó Zoltán az általuk felemelt molinóval, amelynek felirata: "Merkel, Hollande: Önök elárulták Európát".

A beszélgetésben e téma mellett szóba került a felvidéki magyarok drámai helyzetével foglalkozó strasbourgi meghallgatás, a vörösiszap katasztrófa 5. évfordulója alkalmából tartott vita és nem utolsósorban az is, hogy az európai döntéshozóknak már Hunyadi és a déli harangszó is "politikailag inkorrekt".