(NJSZ közlemény, 2024. december 19. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu)

 A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint abszurd és jogilag teljes mértékben megalapozatlan az a vádemelés, amellyel a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség élt Budaházy Györggyel, Barcsa-Turner Gáborral és Walter Pál Péterrel szemben a 2019. július 1-jén Budapest Pride fesztivál keretében tartott, "Szivárvány szakkör, hozd magaddal a haverodat is" című rendezvényen való részvételi szándékuk miatt.

Rendkívül aggályosnak és az alkotmányos jogrend súlyos sérelmének tartjuk azt, hogy több, mint 5 év után csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntetti alakzata miatt emeltek vádat három olyan hazafival szemben, akik alkotmányos vélemény-nyilvánítási szabadságukkal élve részt kívántak venni egy nyilvánosan meghirdetett genderpropaganda rendezvényen, de azon való részvételüket a szervező, a Háttér Társaság önkényesen megakadályozta. A vádlottak védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el. Az ügyben elsőfokú bíróságként a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el.

Az érintett három vádlott nemrég kiadott közleményében joggal kifogásolta azt, hogy az eljárás során hozott eljárást megszüntető rendőrségi határozatot és a panaszt elutasító ügyészségi határozatot a gender propaganda egyik meghatározó szervezete, a Háttér Társaság panasza alapján a Fővárosi Főügyészség 2021-ben hivatalból vizsgálta felül és utasította a Háttér Társaság szempontjai alapján új eljárásra az ügyészséget és a rendőrséget. Ennek nyomán került sor a három érintett meggyanúsítására és történt meg később a vádemelés.

Az ügyről már korábban beszámoltunk és a mandiner.hu is hírt adott.

Az eljárás visszásságait fokozza az is, hogy a védelem által indítványozott egyetlen tanú meghallgatására sem került sor, míg a feljelentést tevő Háttér Társaság által indítványozott tanúk meghallgatása maradéktalanul megtörtént.

Különösen aggályos az is, hogy 2023. márciusában a védelem által előterjesztett eljárás megszüntetési és bizonyítási indítvány elbírálására több, mint egy év múlva került csak sor, azt érdemi  indokolás nélkül elutasítva a panaszra kiterjedően is, majd ezt követően került sor a vádemelésre a meghosszabbított végső nyomozási határidő előtt napokkal.

Az eseményről felvétel is készült, ezért abból is megállapítható, hogy a vádlottak magatartása nem volt tényállásszerű, hiszen a gyanúsítottak nem intéztek – sem verbális, sem erőszakos módon - öncélú, kirekesztő, megfélemlítő támadást a rendezvényt szervezők ellen, hanem békés és alkotmányos, ráadásul alaptörvényi normák által védett értékek melletti kiállást tartalmazó vélemény közlése vezette őket és részvételüket a szervezők a beengedés megtagadásával önkényesen, diszkriminatív módon hiúsították meg. Kihívó közösség-ellenességről tehát ez okból sem lehet semmiképpen beszélni.

Részvételük megtagadása miatti vita pedig nem a szervezők nemi identitása, szexuális irányultsága miatt került lefolytatásra, hanem azért, mert önkényesen megtagadták a normalitáspárti aktivisták nyilvános rendezvényre való belépését. Előzetesen egyébként nem volt korlátozva a rendezvényen való részvétel és nem volt egyetértéshez kötve sem a részvétel. A megvádoltak cselekményei végig az alkotmányos vélemény-nyilvánítási szabadság keretei között mozogtak.

Másrészt a riadalomkeltésre való alkalmasság az érintett csoportban sem merülhet fel, hiszen objektív mércével mérve erről nem lehetett szó, hiszen társadalmi többség értékítéletét képviselő álláspontot jelenítettek meg megfélemlítő jelleg nélkül és a rendezvényen való részvétellel kapcsolatos vita folyt köztük és a szervezők között.

A vádemelés már csak azért is érthetetlen, mert a tanúként kihallgatott lakók sem észleltek jogsértést vagy kihívóan közösségellenes, riadalom keltésére alkalmas magatartást, ezt több tanú is kifejtette tanúvallomásában.

Sajnálatos módon nem egyedi jelenség, hogy a Háttér Társaság feljelentése alapján normalitáspárti aktivistákkal szemben eljárás indul. Többször utaltunk már rá közleményeinkben, hogy elfogadhatatlan és mindenképpen helytelen az a gyakorlat, hogy a magyar nyomozó hatóságok valamilyen rejtélyes okból annak ellenére adnak teret és szereznek érvényt a Háttér Társaság feljelentéseinek, hogy azoknak semmilyen jogszabályi alapja nincs.

A Háttér Társaság korábban, szintén 2019-ben a Barcsa-Turner Gábor által társadalmi teszt céljából közzétett 1956-os szabadságharcra emlékező rendezvényre invitáló plakáton szereplő fordulatát is közösség tagja elleni erőszak bűntettének minősítve feljelentést tett. Abban az ügyben közösség elleni uszítás címén elsőfokon elítélték Barcsa-Turner Gábort többszöri eljárás megszüntetést követően, másodfokon felmentették, majd a Győri Ítélőtábla harmadfokon jogerősen elítélte. Ezen ítélettel szemben alkotmányjogi panaszindítvánnyal él a Hatvannégy Vármegye ifjúsági Mozgalom társelnöke. Erről kiadott közleményünk.

Az ügyben az is meghatározó jelentőségű körülmény, hogy az iskolai LMBTQ propaganda folytatását a 2021-es gyermekvédelmi törvénymódosító csomag megszüntette, illetve 2022-ben országos népszavazás megtartására került sor, amelyen a résztvevők 95%-a utasította el a Háttér Társaság azon törekvését, miszerint az iskolában LMBTQ propaganda folytatható, illetve nemi átalakító műtétek népszerűsíthetőek legyenek. Tehát ezen kérdésekben elsöprő mértékű normalitáspárti társadalmi konszenzus áll fenn.

Abszurd és képtelen a jelenlévők úgymond egységes, „szélsőjobboldali” ruházatára való valótlan utalás, amelyet a tények is egyértelműen cáfolnak.

Kihívóan közösségellenes magatartásról azért sem beszélhetünk, mert egy olyan veszélyes jelenségre hívták fel a vádlottak a figyelmet, amely vonatkozásában a jogalkotó később korlátozó intézkedéseket és gyermekvédő intézkedéseket vezetett be.

Emlékezetes továbbá az is, hogy Budaházy György meggyanúsítására aggályos körülmények között akkor került sor, amikor az ellene Hunnia ügyben zajlott eljárás során 2022-ben személyes szabadság korlátozás alatt állt a megismételt eljárásban hozott drákói elsőfokú ítélet miatt.

A felrótt cselekmények a sajtónak való nyilatkozás, ajtón való kopogás, virágláda elhúzás, indulatos értetlenkedés a be nem engedés miatt és csengetés formában jelennek meg, ugyanakkor ezekről is mind elmondható, hogy objektíve alkalmatlanok voltak riadalom keltésére, illetve a kihívóan közösségellenes cél is a fent említett okok miatt már hiányzik.

Az ügy tétje nem elhanyagolható, hiszen a közösség tagjai elleni erőszak bűntettének csoportos alakzat, amelyhez három fő kell a törvény előírása szerint és ezt a minimális három fős létszámot a vádemelés során meg is teremtették, 2 - 8 évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény.

Álláspontunk szerint az ügyészségnek a társadalom védő rendeltetésének megfelelően ellen kellene állni azon törekvéseknek, amelyekkel gyermek- és családvédő kiállást tanúsító személyeket éppen azok kívánják hatósági, törvényi eszközökkel meghurcolni, akik társadalmat felforgató cselekményükkel a magyar társadalom békéjét, nyugalmát és biztonságát fenyegetik.

Különösen abszurd a vádemelésnek azon része, amely felrója a vádlottaknak, hogy a "Tiltsák ki az LMBT propagandát az iskolákból!" feliratú molinót feszítettek ki, amely kapcsán szintén egyértelműen rögzíthető, hogy vélemény kifejtésről van szó, ráadásul védendő társadalmi csoport, a gyermekek érdekében.

A helyszínen a sajtót tájékoztatták is a vádlottak, továbbá a rendőrség képviselői sem találtak semmilyen jogszabálysértésre utaló körülményt, ezért a helyszínen eljárást nem indítottak egyetlen résztvevővel sem.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezúton felhívja és kéri a felettes ügyészi szerveket arra, hogy vizsgálják felül ebben az ügyben kifejtett ügyészi tevékenységet és törvényességi intézkedés keretében rendelkezzenek a vád ejtéséről és ezáltal a meghurcoltak eljárás alóli mentesítéséről.

Egyet lehet érteni a vádlottakkal abban, hogy rendkívül káros ez a vádemelés, hiszen azt üzeni a társadalomnak, hogy azokat üldözik a bűnüldöző hatóságok, akik a normalitás védelme érdekében, az Alaptörvényt is védve lépnek fel a társadalmi devianciát népszerűsítő és gyermekeket veszélyeztető tevékenységet folytató genderpropagandista szervezetekkel szemben.

MEGHÍVÓ KÖNYVBEMUTATÓRA

"A Budaházy-ügy örök tanulságai – A sikeres civilpolitika alapjai"

TÁMOGATÓKNAK, SAJTÓMUNKATÁRSAKNAK ÉS ÉRDEKLŐDŐKNEK

2024. december 21. (szombat), du. 15 és 17 óra között

a Hazatérés Templomában

1054 Budapest, Szabadság tér 2.

 A bemutatón résztvesznek a Budaházy Bizottság az Igazságtételért tagjai, kérésre karácsonyi ajánlással látják el a támogatóinknak ajándékba szánt egy-egy kötetet, ill. a kedvezményes áron megvásárolható további példányokat.

 A könyv egyik ékessége a színes DICSŐSÉGTÁBLA, amelyen mindazoknak a neves közéleti személyiségeknek az arcképe szerepel, akik kiállásukkal támogatták Budaházy György és 16 társa kiszabadulását, köztársasági elnöki kegyelemben részesítését.

 A karácsonyi ajánlók között ott lesz a könyv írója, Varga Domokos György, valamint a három utószó szerzője: Budaházy Edda, dr. Gaudi-Nagy Tamás és Budaházy György.

 Az ajándékpéldányok a dec. 19-i megjelenést követően a Hazatérés Templomában, ill. a Budaházy családhoz kötődő Szkíta Kézműves Áruházban (1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 18.) vehetők át. Ugyanitt vásárolhatók további példányok, amíg a (szűkös) készlet tart.

 A könyv megjelenéséről és a könyvbemutatóról Ágoston Balázs a Magyar Demokrata online felületén adott tájékoztatást:

https://demokrata.hu/kultura/konyv-a-budahazy-ugyrol-927329/

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nemzeti jogvédő estet szervezett 2024. november 8-án a Polgári Mulatóval együtt, amelynek során nemzeti jogvédők és nemzeti mozgalmárok beszélték és vitatták meg a mostanában fontossággal bíró nemzeti jogvédő ügyeket Varga Domokos György műsorvezetésével. 

1. rész

2. rész

Szó esett az igazságtétel jelentőségéről, a normalitás- és szuverenitás-védelem létfontosságáról, a 18 évvel ezelőtti a 2006 őszi állami terrorról és a szükséges igazságtételről, a Hunnia ügyben született kegyelmi döntésekről (Budaházyék kiszabadításáról), a bírói és ügyészi aktivizmussal, a jurisztokrácia vadhajtásaival szembeni ellenállás indokoltságáról, a Tóta W. ügyben a HVG ellen elért nemzeti jogvédő sikerről, a Háttér Társaság feljelentése alapján 5 évvel ezelőtt indult büntetőeljárásban normalitáspárti hazafiak elleni abszurd vádemelésről, az 56-os plakát ügyben született visszás jogerős ítéletről.

Az est résztvevői:

• dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke
• dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
• Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete – elnök
• Budaházy György hagyományőrző hazafi, Nemzeti Filmkészítők Egyesületének elnökségi tagja
• Varga Domokos György író, a Szilaj Csikó főszerkesztője

Kérjük támogatását annak érdekében, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat minél szélesebb körben és hatékonyabban folytathassa nemzeti jogvédő munkáját határon innen és túl a magyarságért! Mi nem engedünk a magyarok jogaiból! 

Minket nem támogatnak (szerencsére!) Soros-féle milliárdokból, mivel mi a magyar nemzeti érdekeket védjük a jog eszközével. Éppen ezért működésünkhöz nélkülözhetetlen a szolidáris hazafias segítség! 

Részletek: njsz.hu/tamogatas/

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Büszkén és örömmel adunk hírt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) kiváló és tehetséges tagja, dr. Kartai Gergő bátor és hatásos nemzetpolitikai felszólalásáról az ENSZ Genfben tartott 17. Kisebbségügyi Fórumán ! Köszönjük a kiállását ! Egyetértünk vele: minden fórumon hangoztatni szükséges, hogy az elcsatolt sorban élő nemzettársainkat megilleti az önrendelkezés joga és ennek jegyében kell a nemzetpolitikát is alakítani.

Dr. Kartai Gergőnek a 2016-os felvidéki jogi monitorozó utunkról készített jelentése itt található, abban is sok figyelemre méltó megállapítás szerepel.

További sok sikert kívánunk neki ! Továbbra is küzdünk a magyarok  jogaiért  !

 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője

Forrás: magyarjelen.hu

A felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi kisebbség is képviseltette magát Genfben, az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán. Kartai Gergő, felvidéki jogász, az Eszterházy Akadémia képviseletében felszólalva kijelentette, a kisebbségvédelmi alapon alapuló kollektív jogok hiányában az őshonos nemzeti közösségek védelmére ma nincs garancia. “Hirdessük bátran: autonómiát minden őshonos kisebbségnek.” – jelentette ki Kartai.

A Kárpát-medencében több mint 12 millió magyar él, akik közül mintegy két és fél millióan a trianoni békeszerződés következtében szorultak kívül a hazájukon – kezdte kétperces felszólalását Kartai Gergő. Hozzátette, ő személy szerint félmillió magyar képvisel, akik jogilag Szlovákia területén, Felvidéken élnek.

Emlékeztetett, hogy hozzájuk őshonos felvidéki magyarokhoz hasonlóan a világ számos részén élő őshonos nemzeti közösségek kulturális és nyelvi jogaikért, valamint a területi és gazdasági autonómiáért küzdenek.

Mint mondta, az őshonos nemzeti kisebbségek kollektív jogainak hiánya, szerencsétlen esetekben társadalmi egyenlőtlenségekhez és a szabadság értékeinek megsértéséhez vezet. Szerencsétlenebb esetekben ezt “casus belli”-nek, azaz “háborús oknak” nevezik.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete azért jött létre, hogy békét teremtsen a világban.

Mégis hogyan lehet béke, amikor a konfliktusok vagy akár a lehetséges háborúk magvai az etnikai kisebbségek jogainak és jogos követeléseinek figyelmen kívül hagyásában rejlenek? Hogyan érhetnénk el hosszan tartó és fenntartható békét, ha alapvető szükségleteinket figyelmen kívül hagyják? -tette fel a kérdést Kartai Gergő.

A felvidéki jogáz hangsúlyozta, a nemzetközi közösségnek meg kell értenie: a kisebbségek szenvedése mindig fenyegetést jelent a globális béke ügyére nézve.

Kartai Gergő kijelentette, minden őshonos nemzeti kisebbségnek eredendően önrendelkezési joga van!

Hirdessük bátran: autonómiát minden őshonos kisebbségnek. Autonómiát a Kárpát-medence őshonos nemzeti közösségeinek, autonómiát Felvidéknek! –zárta felszólalását az Eszterházy Akadémia jogásza.

Az ENSZ 17.kisebbségi fórumán felszólalt továbbá Szilágyi Zsolt nagyváradi politikus (Erdélyi Magyar Szövetség) aki arról beszélt, hogy az önkormányzás az őshonos nemzeti kisebbségeknek is alanyi jogon jár.

Az Egyesült nemzetek Szervezete kisebbségi fórumán egyedül Magyarország képviseltette magát kormányzati szinten. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, Hazánk külpolitikájának szíve közepe egyértelműen a külhoni magyar közösségek jogainak biztosítása.

Kárpátalján sérül az anyanyelvhasználat alapvető joga

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy identitásunk megőrzésének egyik fő kulcsa a hozzáférés a rendkívül egyedi anyanyelvünkhöz, azonban sajnos ez Kárpátalján ma nem biztosított teljes körűen.

Sajnos a kárpátaljai magyar közösség tagjainak el kell szenvedniük, hogy súlyosan korlátozzák és sértik a jogaikat az anyanyelvi oktatáshoz, az anyanyelvű médiához, az anyanyelvű kultúrához, az anyanyelvű közigazgatáshoz - fogalmazott Szijjártó Péter.

Hozzátette, hogy olyan próbálkozások is vannak, miszerint az anyanyelv használatát kitiltanák az iskolákból.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) közleménye, Budapest, 2024. november 10.)

Az Alkotmánybíróság 2024. november 5-én kelt, nemrég közzétett  IV/2299/2021. számú határozatával Tóta W. Árpád hvg.hu portálon 2018-ban megjelent magyargyalázó cikke ügyében 3,5 év után elutasította a HVG Kiadó Zrt. alkotmányjogi panaszát és ezzel a hazai jogrendben véglegessé vált a nemzeti jogvédő győzelem a magyarellenes publicista és liberális sajtószerv elleni jogvitában. A liberális sajtókiadó sértődött cikkben kommentálta az egyébként helyes és törvényes döntést. Nem kizárható persze, hogy a határozat ellen a ma már nyíltan a globalista háttérhatalom érdekeinek megfelelően működő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak, hogy a patrióta értékeinket gyalázkodva támadó romboló módszereik legalizálását elérjék, tehát résen kell lennünk. Mindenesetre ez az ügy egy hatalmas győzelem a magyargyalázók ellen !

Emlékezetes, hogy 2021. márciusban a Kúria felülvizsgálati ítéletével megállapította, hogy a hvg.hu portál kiadójának felelősségét a Tóta W. Árpád által a HVG online oldalán elkövetett durva magyargyalázásért, 434 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a kiadót és – hatályon kívül helyezve a Fővárosi Ítélőtábla ellentétes, keresetet elutasító ítéletét – helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt, magyarságában megsértett és emiatt un. kollektív személyiségi pert indító két felperes dr. Dégi Zoltán és Rácz Szabó László keresetének helyt adott. A helybenhagyott elsőfokú ítélet a két felperes javára személyenként 200-200 ezer forint sérelemdíj, valamint 152 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a HVG kiadóját és kötelezte a liberális porált, hogy távolítsa el a cikkből a magyarságot gyalázó kifejezéseket és kérjen közleményben elnézést a jogsértésért. A liberális sajtószerv kénytelen volt a sérelemdíjakat és a perköltséget megfizetni, továbbá az ominózus cikkből a magyargyalázónak minősített fordulatokat törölni és elnézést kérni a jogsértésért.

A Kúria a felperesek keresetének helyt adó elsőfokú bíróság azon megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a „büdös” és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú „migráns” jelzők, illetve a „magyar banditák” kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól. A cikk egyébként a hazai nyomozó hatóságokat és a kormányt kritizálta, hazánk EU általi megregulázása iránti vágyat fejezett ki és ennek körében az említett gyalázkodó jelzőkkel sértegette a magyarságot.

Dégi Zoltán I.r. és Rácz Szabó László II.r. felperesek 2018-ban fordultak a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz (NJSZ) azzal, hogy a cikk szerintük megsértette a magyar nemzet méltóságát és ezért élni kívánnak a kollektív személyiségi perlés új jogintézménye adta lehetőséggel.

Az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. Ezt a jogot biztosítja tételesen a Polgári Törvénykönyv 2:54. § (5) bekezdése, amely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.

Az Alkotmánybíróság mostani döntésének indokolásában többek között kiemelte, hogy „a közügyben való megnyilvánulás sem ad felhatalmazást az emberi méltósághoz való jog korlátozhatatlan aspektusával, illetve a közösséghez tartozó személyek emberi státuszával, emberi mivoltában való megalázására. Az ilyen közlés az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésébe, mint a véleménynyilvánítás korlátjába ütközik, másként fogalmazva: aki ilyen kifejezést használ, annak véleménye nem élvezi az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének – és ebből fakadóan a IX. cikk (2) bekezdésének – védelmét.”

Emellett azt is kifejtette, hogy „ a„büdös” jelző nem önmagában, hanem az adott összefüggésben dehumanizáló, az emberi méltósággal nyilvánvalóan összebékíthetetlen jelleggel bír.”

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat “Tégy a magyargyűlölet ellen!” akciójának keretében arra kérünk minden felelősen gondolkodó, tettre kész magyar embert, hogy kísérjék figyelemmel a hazai és külföldi sajtó, illetve közélet magyarsággal, kereszténységgel kapcsolatos megnyilvánulásait. A mostani alkotmánybírósági határozat és a megvédett kúriai ítélet irányadók lesznek a jövőben a hasonló ügyek elbírálása esetében, így akik magukat megbántva érzik magyarságukban, keresztény hitükben komoly sérelemdíjat kaphatnak és egyúttal a magyarsággal és a kereszténységgel szembeni gyalázkodást visszaszoríthatjuk. Ezért, ha magyar nemzet méltóságát és/vagy kereszténységet súlyosan sértő, gyalázkodó írást, megszólalást észlelnek javasoljuk jelentsék be haladéktalanul a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak (njsz@nemzetijogvedo.hu) a forrás megjelölésével. Ha úgy ítéljük, hogy az Alaptörvény és a Ptk. alapján un. kollektív személyiségi per eséllyel indítható, akkor a jogsértéstől számított 30 napon belül nagyszámú hazafi felperes bevonásával benyújtjuk a keresetet a jogsértés megállapítása, a jogsértő kitétel eltávolítása, a további jogsértésektől való eltiltás, elégtételi közlemény kiadatása és jelentős összegű sérelemdíj iránt.

Ezzel az üggyel hatalmas csapást tudtunk mérni egy többszörös visszaeső magyargyalázóra és az írásainak nyilvánosságot adó liberális portálra. Az AB határozat és kúriai ítélet reményeink szerint a joggyakorlatra iránymutató és egyúttal a sajtó és közélet számára visszatartó, korlátozó erővel is bírhat. A HVG kiadójának és minden balliberális sajtóterméknek, közszereplőnek és a hazai bíróságoknak tudomásul kell vennie, hogy a közösségi személyiségi védelem kiterjed a magyar nemzethez tartozók és keresztény hitűek méltóságának védelmére is, ezt a kettős mércés balliberális tényezőknek is el kell fogadnia. Abban biztosak vagyunk, hogy lesz itt még bőven hisztérikus liberális visítás a vélemény-nyilvánítási szabadság „szörnyű” és „rendszerszintű” megsértése miatt, de a kutya ugat, a karaván halad.

Ne bántsd a magyart ! Védjük meg együtt keresztény és nemzeti értékeinket ! Merítsünk erőt a harcos egyház egykori legendás alakjainak és az áldozatra kész kereszteslovagok kiállásából ! Ennek szellemében folytatjuk honvédő, nemzeti jogvédő küzdelmünket. Számítunk ebben nemzeti elkötelezettségű honfitársaink cselekvő hazafiságára, szolidaritására, együttműködésére és támogatására.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

M E G H Í VÓ

NEMZETI JOGVÉDŐ ESTRE

a 2006 őszi állami terror 18. évfordulója alkalmából

Időpont: 2024. november 8. PÉNTEK, 18:30 (kapunyitás: 18 órától)

Helyszín: a megújult Polgári Mulató

Budapest, V. kerület, Kossuth Lajos u. 17.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nemzeti jogvédő estet szervez a Polgári Mulatóval együtt, amelynek során neves résztvevőkkel beszélik és vitatják meg a mostanában fontossággal bíró nemzeti jogvédő ügyeket.

A kerekasztal beszélgetés témái:

1. 2006 őszi állami terror 18. évfordulója- igazságtételi számvetés és a Hunnia ügy kegyelmi lezárásának 1. évfordulója
2. Hazafias mozgalmi és nemzeti jogvédő küzdelmek a normalitás védelmében (’56-os plakát ügy csengetős ügy, Turul ügy stb.)
3. Szuverenitás védelem az EU-ban

A kerekasztal beszélgetés résztvevői:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke

Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete – elnök

Budaházy György hagyományőrző hazafi, Nemzeti Filmkészítők Egyesületének elnökségi tagja

Az est házigazdája: Varga Domokos György író, a Szilaj Csikó főszerkesztője 

A díjmentesen látogatható est során lehetőség nyílik a közönség részéről kérdések feltételére és hozzászólásra is

Fb esemény: https://fb.me/e/41PJd2oj1

Az esemény Polgári Mulató által készített plakátja: 

Várunk mindenkit szeretettel ! 

Mi, nemzeti jogvédők is ott voltunk a Turulnál október 23-án a több mint 20 nemzeti szervezet által meghirdetett rendezvényen. Jelen állás szerint úgy tűnik sikerült megmenteni a nemzeti jelképünket ábrázoló hegyvidéki Turul-szobrot, amelynek a nemzeti szervezetek határozott közös fellépése nyomán Lázár János miniszter műemléki védelem alá helyezését kezdeményezte, de támogatjuk a törvényi védelem ötletét is, amelyet Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke javasolt és biztosabb garanciákat jelent.  A nemzeti összefogás tehát sikerrel járt, erre legyünk büszkék, minél több ilyent. Mindenesetre figyelemmel kísérjük az ügyet és ha kell ismét lépünk.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2024. október 23., www.njsz.hu)

18 éve a 2006. szeptemberi gyurcsányi embervadászatok után ekkortájt tombolt a baloldali állami terror 2006. október 23-i minden korábbinál véresebb hulláma.

Sokan még jól emlékszünk a csalással választást nyert, hazug és nemzetellenes MSZP–SZDSZ-kormány elleni 2006 őszi népfelkelés izzó hangulatára és nemzetegyesítő erejére. Cselekvő ezrek jöttek össze a tereken csillogó szemekkel, jövőbe vetett hittel és reménnyel, változást követelve. Aztán jött a véres és szisztematikus megtorlás, megfélemlítés: embervadászatok, szemkilövések, könnygázsortüzek, lovasroham, csonttörések, sanyargató bilincselések, kínzások, verések, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai és a megtiportak démonizálása.

Főhajtás és tisztelet minden áldozatnak, köszönet a bátraknak és megvetés a máig büntetlen felelősöknek !

1956 és 2006 egy tőről fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság és nemzeti önrendelkezés iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 68, sem pedig 18 éve. A szabadságharcok végül mindig győznek. 1956-os szabadságharc és 2006 őszi népfelkelés vérbe fojtói pedig megbüntetendő állami terroristák.

A 2006 szeptemberi baloldali állami terror idei évfordulója kapcsán kiadott közleményünkhöz hasonlóan a 2006 őszi áldozatok túlnyomó részét képviselő és az állami terrorért felelősök felelősségre vonását mai napig követelő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ebből az alkalomból is fontosnak látja, hogy a 2006 október 23-i állami terror eseményeinek lényegét ismét összefoglalja és ismét emlékeztessen ezekre a soha el nem évülő bűntettekre, amelyért felelnie kell az elkövetőknek. Emellett a felelősök, a velük szövetkezők és a rémtetteket tagadók soha nem kerülhetnek a hatalom közelébe. 

De először idézzük fel mi is történt 2006 őszén !

A 2006 tavaszi országgyűlési választási csalás és a magyar nép átverését beismerő hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a hazug és nemzetrontó balliberális kormány távozását. Forrongott az ország, ma már nyilvánvaló, hogy népfelkelés zajlott, amely elsöpréssel fenyegette az akkori rezsimet.

Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések, pl. Civil Bizottság Jelentése, Balsai jelentés, Országgyűlés jelentése, Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése) igazolják azt, hogy Gyurcsányék a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikusan törvénytelen karhatalmi erőszakot, állami terrort alkalmaztak és rátámadtak 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.

Az MTV székház ostromának másnapján 2006. szeptember 19-én elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadott a hatalom. Aznap délelőtt Gyurcsány ugyanis az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást.

A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és szeptember 19-én este, 20-án hajnalban kiteljesedtek a budapesti embervadászatok, amelyek szeptemberi hulláma egészen szeptember 21-ig tartottak. A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat. Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.

A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi  terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori  legnagyobb ellenzéki párt, a FIDESZ 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. De sajnos ez történt. Budapest utcáin október 23-án tombolt az állami terror: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok. Ezt ismét megtorlási célzatú, sokszor évekig koncepciós eljárások követték.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat.

A Büntető Törvénykönyv szerint a lakosság egyes csoportjai elleni testi sértés és más erőszakcselekmények elkövetése akkor is és most is el nem évülő terrorcselekménynek minősül. Ráadásul akkor, döbbenetes módon állami szervek irányításával és a rendőrség végrehajtásával tömegesen követték el e bűncselekményt magyar polgárok ellen, akik a gyurcsányi hazugságbeszéd miatt tiltakoztak, a baloldali kormány távozását követelték vagy az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójáról emlékeztek, vagy akik „rossz helyen, rossz időben” voltak és így váltak áldozattá.

A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt. De a terror halálos áldozatának tekintjük a tavalyelőtt decemberben elhunyt Nagy Lászlót is, aki a 2006. október 23-i bestiális szemkilövés miatt egyik szeme világát vesztette el és élete súlyos válságba került, amiből nem volt kiút. A rendőrterror áldozatának tekintjük az idén márciusban elhunyt Apáthy Gabikát is, akit 2006. október 23-án lőttek nyakon az Astoria közelében és aki ezen sérülés terheit hordozta haláláig.

Sok a párhuzam a két népfelkelés között: 56′-ban a Rádióban akarták a nép szabadság iránti követeléseit beolvastatni, 2006-ban az MTV-ben, ezt mindkét helyen megtagadták és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, mindkét összecsapás a tüntetők győzelmével végződött, mindkét alkalommal nemzeti önrendelkezésért szálltak harcba a külföldi gyarmatosítók hazai baloldali kiszolgálói ellen. ’56-ban azonban magasabbra lobbant az ellenállás lángja és a bátrak fegyverre keltek, s pár napig győztek, 2006-ban a gyurcsányi terrorgépezettel szemben nem bontakozott ki a politikai ellenállás talaján országos fegyveres ellenállás, csupán néhány utcai harc (pl. Blaha Lujza téri csata, Deák téri harckocsis roham, Ferenciek téri barikád) erejéig mutatta meg a nép az ellenállás erejét.

Nemzeti jogvédőként kitartó küzdelmet folytatunk 2006 ősze óta az igazságtételért. Közel 100 ügyvéd közreműködésével felvettük az akkor sokaknak reménytelennek tűnő harcot a jog és a szolidaritás eszközével: rendkívül eredményesen, legalábbis ami a koncepciós eljárások alá vontak mentesítését és a jogsértettek jóvátételét illeti. Ám az akkori politikai és karhatalmi vezetők érdemi felelősségre vonását még nem tudtuk elérni, az még hátravan.

Ehhez képest ma ezek a figurák és csatlósaik tagadják 2006 őszének bűneit és tényeit. Két okból hazudják el a tényeket Gyurcsányék: egyrészt a bűnös körömszakadtáig való tagadása jól ismert bűnelkövetői taktika. Másrészt nyilvánvaló, hogy ezt a gyalázatos, Kádár-kori diktatúra módszereinél messze durvább és véresebb állami erőszaksorozatot helyénvalónak tartják, és – remélhetően soha többé be nem következő – hatalomra jutásuk esetén ilyen gyalázatos eszközökkel élnének ismét az ellenük tiltakozók ellen. A 2006 őszi karhatalmi terrort tagadók morálisan és politikailag vállalhatatlan zónába léptek: aki nem az áldozatok, hanem a nép ellen kegyetlenkedők oldalára áll, az még ennél sokkal nagyobb aljasságokra is képes.

2006 vérrel ivódott be a magyar történelembe, és igazságtétel után kiált. A 2006 őszi rendőrterror tényeinek és bűneinek tagadói tehát nemcsak embertelenek, hazugok és gátlástalanok, sőt bűnpártolók, hanem a jövő potenciális bűnelkövetői is.

A nemzet szabadságáért küzdők elleni terror egy tőről fakad, az embertelen módszerek és a kegyetlen megtorlás is hasonlóságot mutatnak, csak éppen a 2006-os és azt követő önkény ellenállóival szemben nem alkalmazhattak már halálbüntetést.

Az 1956 utáni megtorlás bűnösei megúszták, eddig a 2006 őszi rendőrterror és leszámolások felelősei is, de azon vagyunk, hogy már ne sokáig.

A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.

Ezért is fontos, hogy a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Civil Összefogás Fórum az állami terror 15. évfordulója alkalmából közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című filmsorozat, amelynek néhány része 2021-ben a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon is látható volt, de most már a világhálón is elérhető. Ez a hiánypótló, döbbenetes, bizonyíték erejű, szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos, dr. Gaudi-Nagy Tamás jogi szakértő volt.).

A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámáról a sorozat első öt része szól, a sorozat további öt része pedig 2006. október 23-án elkövetett állami terrorcselekményekről, amely filmek megtekintését ezen évforduló kapcsán mindenkinek ajánljuk.

A 7. rész bemutatja többek között Nagy László szemkilövésének megrázó történetét.

Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és a tavaly kegyelemmel lezárt meghurcolásokhoz.

Fontos, hogy  a Budaházy  György és 16 társa ellen 13 évig zajlott önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőügyet (Hunnia ügy)  állítólagos terrorcselekmények miatt sikerült tavaly teljesen kegyelmi úton lezárni. Hála és köszönet ismét ezúton is a döntéshozóknak.

A 2006 őszi igazságtétel mérlege ezzel jelentősen javult.

Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében büntetlenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, még politikailag aktív, bár már nem ő az ellenzék vezére. Ettől függetlenül még mindig elfogadhatatlan, hogy nem kellett felelnie és társainak a 2006 őszi terrorért.

Végül ajánlunk megtekintésre három 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

3.„Áldozatok 2006” (készítette: Skrabski Fruzsina filmrendező és munkatársai a terror 15. évfordulójára, többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és egyes jogsértett partnerei közreműködésével)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.

A véres állami terrorakció-sorozat után az akkori  politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt  rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség. A 6 halottal és 1200 sebesülttel járó 1990-es bukaresti bányászjárás miatt 2017-ben emeltek vádat. A 14 halottat és 26 sérültet eredményező észak-írországi 1972-es brit katonai vérengzés miatt 2019-ben emeltek vádat. Nem várhatunk eddig !

Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

A halottak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők  ne adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba.

Ugyanakkor résen kell lennünk: a nemzetellenes globalisták  ismét támadnak. Külföldi tanácsadók, ügynökök és pénzek segítségével kívánják kiszolgáltatni országunkat a globális háttérerőknek, hogy újra gyarmattá tegyék hazánkat. Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg az állami terrorért felelős balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei, illetve kijelölt helytartók.

A mai nemzetárulók hazánk önrendelkezésének felszámolásán és a nemzetépítés-nemzetegyesítés ellen ügyködnek nemzetközi megbízóik óhajának megfelelően. Ma is fel kell venni a harcot nemzetünkért a nemzeti önrendelkezésünk megvédése érdekében!

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Az eltörlés Hegyvidéken hatalomra jutott romboló erői most nemzeti jelképünket a Turult vették célba. De elfogadhatatlan az 1956-os lyukas zászló kisajátítási kísérlete is az EU globlista fősodratának kegyeltjei részéről. És elfogadhatatlan a 2006 őszi állami terror fő felelőseinek büntetlensége is.

Közel húsz nemzeti szervezet (szervezetek listája a plakáton) köztük a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2024. október 23-án 15 órától közös kiállással teszi egyértelművé, hogy nemzeti jelképeinket és önrendelkezésünket mindenkitől megvédjük !

Legyünk ott ennek jegyében a Turulnál minél többen nemzeti ünnepünkön, az 1956-os szabadságharc 68. évfordulóján és a 2006 őszi gyurcsányi állami terror 18. évfordulóján. És hajtsunk fejet az ellenálló hősök és áldozatok emléke előtt is !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kész nemzeti jogvédő jogsegélyt adni mindazoknak, akik a Turul megvédése kapcsán szenvednek el jogsérelmet.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Forrás: www.hvim.hu

Egyik kiemelten fontos nemzeti jogvédő büntető ügyünkben hajmeresztő harmadfokú ítélet született nemrég: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társelnökét, Barcsa-Turner Gábort – számos megszüntető nyomozati határozat és másodfokú felmentő ítélet után – harmadfokon bűnösnek találták közösség elleni uszítás bűntettében és egy év próbára bocsátották. A jogerős ítélet szerint LMBTQP-zászló el nem égetése is „közösség elleni uszítás” a Győri Ítélőtábla szerint. 

A döntés írásbeli indokolása még nem érkezett meg, ha kézbesítik az indokolást közzétesszük. Nem adjuk fel: alkotmányjogi panasszal élünk majd a harmadfokú ítélet ellen !

A mostani ítélet homlokegyenest ellentétes az idén március 21-én a Székesfehérvári Törvényszéken született felmentő ítélettel.

A felmentő ítélet kimondta: a Btk. 332. § c) pontja szerinti  közösség elleni izgatás bűntette megvalósulása vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni, és csak bizonyos mérték fölött, azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén igazolható alkotmányosan a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog korlátozása. A perbeli plakát a másodfokú bíróság szerint nem volt ilyen. A felmentő ítélet indokolása a vonatkozó nemzetközi egyezményi, alaptörvényi és büntetőtörvényi hátteret részletesen vezette le és alapvetően visszaigazolta a védelem által hivatkozott érvelést megállapítva, hogy sem a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesete, sem pedig közösségi elleni uszítás bűntettét nem valósította meg a 2019-ben közzétett, rendhagyó 1956-os megemlékezésre vonatkozó plakát.

Feltétlenül javasoljuk elolvasásra  a HVIM harmadfokú ítéletről kiadott közleményét, amelyben az üggyel kapcsolatos véleményük kifejtése mellett kiemelten köszönik meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat segítségét. Mi meg köszönjük a mozgalomnak és vezetőjének az állhatatos kiállást és küzdelmet a normalitás mellett !

Soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Honfitársi üdvözlettel :

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2024. szeptember 19., www.njsz.hu)

18 éve ezen a napon kezdődtek a gyurcsányi embervadászatok, ekkortájt tombolt az állami terror 2006 szeptemberi hulláma. Nagykorú lett az a gyermek, aki anno ezen a napon született. Ebből az alkalomból a 2006 őszi áldozatok túlnyomó részét képviselő és az állami terrorért felelősök felelősségre vonását mai napig követelő Nemzeti Jogvédő Szolgálat fontosnak látja, hogy a 2006 őszi állami terror eseményeinek lényegét ismét összefoglalja és ismét emlékeztessen ezekre a soha el nem évülő bűntettekre, amelyért felelnie kell az elkövetőknek. Emellett a felelősök, a velük szövetkezők és a rémtetteket tagadók soha nem kerülhetnek a hatalom közelébe !

A 2006 szeptember 19-21-ei embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban.

A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott, megalázott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit.

Rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket és önkényesen őrizetbe vették őket.

Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat.

Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.

A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi  terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori  legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt. De a terror halálos áldozatának tekintjük a 2022. decemberében elhunyt Nagy Lászlót is, aki a 2006. október 23-i bestiális szemkilövés miatt egyik szeme világát vesztette el és élete súlyos válságba került, amiből nem volt kiút. A rendőrterror áldozatának tekintjük a tavaly márciusban elhunyt Apáthy Gabikát is, akit 2006. október 23-án lőttek nyakon az Astoria közelében és aki ezen sérülés terheit hordozta haláláig.

Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg a balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.

A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.

A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF az állami terror 15. évfordulója alkalmából ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című filmsorozat, amelynek néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon is látható volt. Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), dr. Gaudi-Nagy Tamás a jogi szakértő volt.

A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámáról a sorozat első öt része szól, amelyek megtekintését ezen évforduló kapcsán mindenkinek ajánljuk. A 2. rész például bemutatja Dukán Dániel akkori egyetemista véres meghurcoltatásának történetét, ebben mint cseppben a tenger ott van minden elemében a terror :

https://www.youtube.com/watch?v=GPBubxzbWow

Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.

Fontos, hogy  a Budaházy  György és 16 társa ellen 13 évig zajlott önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőügyet (Hunnia ügy)  állítólagos terrorcselekmények miatt sikerült tavaly teljesen kegyelmi úton lezárni. Hála és köszönet ismét ezúton is a döntéshozóknak.

A 2006 őszi igazságtétel mérlege ezzel jelentősen javult.

Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében büntetlenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, még politikailag aktív, bár már nem ő az ellenzék vezére. Ettől függetlenül még mindig elfogadhatatlan, hogy nem kellett felelnie és társainak a 2006 őszi terrorért.

Végül ajánlunk megtekintésre három 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

3.„Áldozatok 2006” (készítette: Skrabski Fruzsina filmrendező és munkatársai a terror 15. évfordulójára, többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és egyes jogsértett partnerei közreműködésével)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.

A véres terrorakció-sorozat után az akkori  politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt  rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség.

Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. Ezért küzdött az idén elhunyt kiváló néhai főbíró, dr. Völgyesi Miklós, a Civil Jogász Bizottság egykori társelnöke is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

A halottak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők  ne adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

És köszönet mindenkinek, akik ezekben a nehéz napokban az árvíz elleni küzdelemben részt vesznek !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

(njsz.hu, dr. Gaudi-Nagy Tamás tudósítása)

2024. szeptember 12-én Budapesten Józsa Judit Galériájában nagy érdeklődéssel kísért könyvbemutató keretében mutatta be a szerző, dr. Zétényi Zsolt alkotmányjogász, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke saját ötven évre visszanyúló munkálkodásának summázatát jelentő „Szentkoronás könyv” c. összefoglaló művét, amely a Magyar Napló kiadásában jelent meg tavaly Karácsonyán. A bemutató végén sokan tehettek szert a kötet szerző által dedikált példányára.

A szerző szándékai és ismeretei szerint  magában foglal minden jelenleg mértékadó tudást a Szent Koronáról amit ismerni érdemes, ráadásul kézikönyvként is használható részletes tartalomjegyzéke és névmutatója alapján.

A szerző felidézte, hogy 1990 után mennyire fájóan hiányzott a közéletből az az örökérvényű igazodási pont, amelyet a Szent Korona eszme fémjelezte történeti alkotmányosság jelent. Szerinte az Alaptörvény – amely nem kis részben az ő tevékenysége révén kapta ezt az elnevezést - jelentős fordulatot hozott azzal, hogy rögzítette: „Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.” továbbá „Valljuk, hogy a történeti alkotmányunkban gyökerező önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége.” Az R.) cikk pedig kimondja, hogy az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. Kiemelten szólt arról, hogy miképpen védi meg Magyarország szuverenitását a szentkoronás alkotmányos hagyomány, mint az Alkotmánybíróság hatékony érvelési eszköze az alkotmányos azonosság védelmében az EU Bírósága által hazánkkal szemben hozott ítéletek kapcsán. Rámutatott, hogy a nemzeti önállóság  és az önálló államiság védelme állt mindig a történeti alkotmányosságunk középpontjában, ezért a jelenkori alkotmányos rendszer vérkeringésébe való becsatolása az alkotmányos önazonosság és nemzeti önállóság megvédésének hiteles és sajátosan magyar eszköze.

Szerinte mindenkinek szól a könyv, minden írástudónak, elemi felkészültségűtől a tudósokig. A kötet mindenkinek hasznára válik, aki a magyarság sorskérdéseire a Szent Korona tan és a történeti alkotmányunk segítségével keresi válaszokat.

A szerző első szentkoronás könyve 1997-ben jelent meg a Püskinél „A szentkorona eszme mai értelme” címmel, s a mostani, a legutolsó, Karácsonyra megjelentett kötet összefoglaló és betetőző jellegű. A szerzőnek a Józsa Judit Galériában tartott nagy érdeklődéssel kísért Szent Korona a mai Magyarországon című 3. részes előadás-sorozatának tartalmai és üzenetei is visszaköszönnek az akkori hallgatók számára.

Megtudhattuk, hogy ez a könyv 1997-ben megjelent, régen elfogyott könyvének bővített, átdolgozott változata, így egyszerre régi és új. Magyarország Szent Koronájáról szól, azokról a történésekről, tényekről és gondolatokról, amelyeket tudni, ismerni érdemes a magyar szellem ezen maradandó értékéről és titkáról.

A nemzeti jogvédelem úttörője kifejtette, hogy célja és feladata akkor, 1997-ben is, és most is – harminc nemzetpróbáló és végeredményében mégis nemzeterősítő év elteltével és tanulságaival – az, hogy egyetlen egy könyvben tegye hozzáférhetővé a Szent Koronával s az általa meghatározott történeti alkotmánnyal kapcsolatos régi értékes szövegeket, régi szerzők gondolatait, s amennyire szükséges, a sajátjait is úgy, hogy a tovább élő magyar régiség hitelesen megmutatkozzék a jelen közjogával együtt szemlélve. Célja, hogy könyvtárnyi elérhetetlen mű lényeges elemeiből kapjunk könnyebben kereshető szemelvényeket, mint mai alkotmányjogi szemléletünk régi alkotórészeit, amelyek az időközben felgyülemlett történelmi-közjogi tapasztalattal együtt adhatják a szentkorona-eszme folyamatosan csiszolódó, a régiség ködéből kibontakozó, korunkbeli értelmének tartalmát.

A Szent Korona egyszerre jelenti a magyar történelmet, továbbá a helyes és jó hatalomról vallott magyar felfogást és számos titkot. Markáns része a közösségi tudatnak s annak a tömeglélektani szociológiai jelenségnek, amelyet mi ennek nevezünk. Ám nemcsak a közösségi tudatnak, amely napjainkban erősödőben van, mégis eléggé megtépázott és fogyatékos, hanem a közösségi tudattalannak is komolyan számba veendő eleme, annak a kollektív tudattalannak, amelyben ott rejtőznek a közösség ősképei, archetípusai, amint a 20. század nagy lélekbúvára, Jung is megállapította. Megtestesítője a közösségi múltnak, eleme a jelen közösségi állapotának és része a jövő tervének, mi több, eszköze is annak. Sorskifejező, sorsmegtestesítő, közösségőrző, megerősítő, jövőt építő szellemi érték. …  

Dr. Zétényi Zsolt azt is elmondta, hogy már harminc éve kialakult benne az a meggyőződés, hogy a régi és újabb szerzők szövegeinek pontos, legalább szemelvényes ismertetése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az olvasó megérezze a szentkoronás gondolkodás mibenlétét. Vitathatatlan, hogy a történelmi alkotmány részét alkotják a kapcsolódó törvénygyűjtemények és magyarázatok is, Werbőczy István 1514. évi szokásjogi gyűjteményétől, a Tripartitumtól Tomcsányi Móric 1943-ban megjelent alkotmányjogi tankönyvéig, s még tovább napjainkig. Éppen ezért könyve sok egyéb mellett szövegrészletek gyűjtőhelye is.

A kötetben számos kérdést igyekszik a szerző megválaszolni hiteles forrásokkal alátámasztva:

• Mit tudunk a Szent Korona eredetéről? Hogyan, milyen műhelyben keletkezett, egységes szerkezetként készült vagy később egyesítették, s mikor, s melyek a tárgyi valóságából levonható következtetések, jelentéstartalmak?
• Mit tudunk a királykoronázásokról és a Szent Korona vándorlásairól?
• Hogyan látjuk ma a szentkorona-tant?
• Hatályos és élő, mostani életviszonyainkban élő és éltető tanítással van-e dolgunk? • Van-e közjogi jelentősége és jellege?
• Milyen jellegzetes állomásai vannak a szentkorona-tan kialakulásának? • Milyen állandó és változó elemei vannak?
• Milyen jelentésmódosulásokon ment át?
• Melyek a szükségképpen meglévő fogalmi elemek, s melyek hordoznak hangsúlyváltozásokat?
• Melyek a fogalomból következő vagy vele szorosan összefüggő elvek?
• Mi a szentkorona-tan és a történelmi magyar alkotmány kapcsolata?
• A szentkorona-tan és a legitimitás között milyen kapcsolat van?”

 A szerző azzal zárta a bemutatót, amivel a könyvét: Hungariam esse Salvandam! Magyarországot meg kell menteni! Isten óvja az örök Magyarországot! Legyen a magyar újra szentkoronás nemzet!

Dr. Bakay Kornél régész a kötet előszavában ekként szól a műről:

„Aki kézbe veszi ezt a vaskos könyvet, válaszút elé kerül. Vagy figyelmesen végig olvassa az öt oldalas tartalomjegyzéket és azonnal rabul ejti a felcsillantott gazdag és izgalmas tartalom, vagy csak átpörgeti a félezer oldalas kötetet, és leteszi, nem kéri.

Leteszi, mert tudja ugyan, hogy van Magyarországnak koronája, de nem tudja, hogy az miért szent, mert nem tudja mi a Szent Korona-eszme, és mit jelent a magyarok történeti alkotmánya.

Sajnos kevesen vannak, akik mindezt tudják, mert a magyarságot igenis meg kell tanulni, mégpedig azoktól a nagyszerű magyar elméktől, akik évszázadok óta ennek megismertetésén és megértetésén fáradoztak. A köztünk élő egyik kiváló elme, a Szerző, Zétényi Zsolt, hosszú életének több mint a felében ezt a kérdéskört vizsgálta. S hogy milyen eredménnyel, azt éppen ez a kötet mutatja és bizonyítja.“

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Nemzeti Jogvédő Szolgálat is tiszta szívvel ajánlja minden érdeklődőnek a kötetet, amely a kiadónál itt rendelhető meg !

2024. július 25-én a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Nemzeti Jogvédő Szolgálat megemlékezést tartott az idén májusban elhunyt kiváló nemzeti jogvédő, dr. Balsai Szabolcs ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat egykori elnökségi tagja sírjánál a Farkasréti temetőben. Közleményünkben korábban már megemlékeztünk Róla, de miután utolsó útjára kísérésére a család kérésére szűk körben került sor, így mi most vettünk Szabolcstól végső búcsút, emlékét szívünkben örökre megőrizve. Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnöke és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,  Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tartottak emlékező beszédeket és helyezték el a megemlékező nemzeti jogvédő kollégákkal együtt a szervezetek koszorúit Szabolcs sírjánál.

Az alábbiakban közreadjuk dr. Zétényi Zsolt emlékező beszédét:

"Barátaim!

In memoriam Balsai Szabolcs dr.

Farkasréti Temető

2024. július 25. 20 h.

Megrendüléssel és fájdalommal állunk kollégánk, harcostársunk és barátunk síremléke előtt a Farkasréti temetőben. Emlékezünk  a 47 évesen elhunyt dr. Balsai Szabolcs ügyvéd társunkra, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjára. Gondolatban is felidézzük mindnyájunk által megtapasztalt emberi értékeit és megismert kiváló jogászi  munkásságát,együttérzéssel gondolunk a család, különösen az árván maradt gyermeke fájdalmára.

Számos alkalommal fejeztük ki a gyász üzenetét, az immáron két hónapja történt döbbenetes halál miatt. Nekrológban is tudattuk gyászunkat a szélesebb közvéleménnyel. A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriuma, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöksége, minden tagja és támogatója érintett a szomorúságban…

Felidézem találkozásainkat, hiszen egy másik ember képe találkozások sorozatát is jelenti. Egy alkalommal a Teréz templomban távolról láttuk egymást,egyikünk sem volt egyedül, ő nem szokott oda járni, így a felfedezés igazán őszinte örömével köszöntött távolról. Másik találkozásunk az ügyvéd  helyettesítéssel volt kapcsolatos. Kérésemre meglátogatott és a mindenkinek kötelező helyettes nevezésben szívesen vállalta a helyettes-társ szerepét. Egy személyiségvédelmi perben, aminek szélesebb hullámai is voltak a közvéleményben, okos tanácsot adott a történetkutatói intézet főigazgatójaként működő ügyfelem képviseletéhez… Minden alkalommal kifejezte őszinte segíteni akarását, együttérzését, örömét lelte a segítésben. Segítőkész jóságnak nevezem ezt az emberi magatartást… Édesapja a miniszter, majd alkotmánybíró   Balsai István halála után jelezte: szeretné ha beszélgetnénk azokról a tapasztalatokról, élményekről, amelyeket édesapjával kapcsolatban szereztem, hiszen vele egy időben voltam országgyűlési képviselő, s  az ő minisztersége idején többször beszélgettem vele, egyebek mellett az igazságtételről is. Szabolcsot mintha bántotta volna hogy nem ismerte eléggé, nem beszélgetett eleget édesapjával…Ilyen hiányérzete a jó embereknek van! Sajnos elmaradt a kért találkozás…

Utolsó beszélgetésünk során súlyos fájdalmakról számolt be, a trigeminus neuralgia, arcidegzsába gyötrelmeiről, amelyeket enyhébb változatban atípusos formában huszonéves koromban magam is megtapasztaltam. Szavaiból igen súlyos, gyötrelmes, fájdalmas állapotra következtettem. Ajánlottam gyógymódokat… Ez volt az utolsó telefon beszélgetésünk egy két hónappal halála előtt…

Szabolcs jóra érdemes jó keresztény ember, kiváló jogász és hazafi volt, szerette  barátait és nemzetét. Rendszeresen fogadta  leánya látogatását, s ezen alkalmak megelőztek minden mást. Gondoskodó ember volt, olyan, akihez szívesen fordult az ember segítségéért, mert érezte, hogy nem teher  a számára a segítségnyújtás, hanem őröm… Tudom. hogy a 2006-os állami terror, az azt követő megtorlások, és a balliberális kormányzat 2010-ig tartó, ellenállók alapvető jogait sértő önkénye kapcsán számos jogsértett védelmét, jogi képviseletét látta el kiválóan és főként eredményesen. Számos itt nem említett sikeres ügye volt…

Barátaim! Ennyit tudtam mondani Szabolcsról, meggyőződésem hogy ő már jó helyen van. Nekünk van szükségünk vigaszra!

Keresztény emberként és jogászként, ítt a halottak birodalmában követelő erővel tolul fel a kérdés: Végleg  eltűnik  az ember a halállal, igaz e hitünk tanítása a feltámadásról, vagy ez csak olyan megnyugtató papos beszéd? Meggyőződésem, mert keresztény, s  emberi  bizonyosság, hogy a lélek halhatatlan, hogy van feltámadás, van külön ítélet,  s a végső dolgokat csak mi látjuk most tükör által  homályosan –amint az apostol írja– de ő már színről színre lát. S talán felteheti evilágon soha fel nem tett kérdéseit nem régen távozott édesapjának….

Nem fogadkozunk, hogy emlékét örökké megőrizzük, csak addig, amíg életünk fonala ér. Az örökkévalóság nem a mi birtokunk, ám Szabolcs már abban a birodalomban vár reánk, s  majd akkor találkozunk vele az Örök Hazában, amikor elvégeztük a Gondviselés által reánk rótt feladatainkat embertársaink és hazánk javára.

Legyen irgalmas az Úr Balsai Szabolcshoz és üdvözítő kegyelmével segítse Őt! Legyen irgalmas mihozzánk, s adjon erőt, kedvet és bátorságot a további szolgálathoz, hogy – amint ezt Szabolcs tette – hasznosat és jót cselekedjünk Isten és hazánk dicsőségére!!"

Forrás: pestisracok.hu

Az Európai Bíróság döntése kísérlet a magyar nemzet  ellenállásának megtörésére - Gaudi-Nagy Tamás a PS- Az Öreg című műsorában

Stefka István újságíróval meghívására egy közel 1 órás interjú keretében a Pesti Srácok- Az Öreg c. műsorban beszélgettem nemzetünk sorskérdéseiről, különösen az Európai Bíróság gyalázatos minapi döntéséről, az EP választások eredményeiről, az EU sorsának várható alakulásáról, a békediktátumok felülvizsgálatáról, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 20 éve tartó küzdelmeiről és a kárpátaljai magyarság végveszélyben levő sorsáról.

Interjú megtekinthető ITT.

A PS oldalán az interjút az alábbiakkal tették közzé: 

Felháborítónak tartja dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Európai Bíróság (EUB) ítéletét, valamint azt a brutális bírságot, amivel hazánkat sújtották. A jogvédő szerint az uniós bírság legfőbb célja a szupranacionális modell alá történő bedarálás, hogy megtörjék azoknak a nemzeteknek az ellenállását, akik nem akarnak az általuk szorgalmazott multikulturális, globalista világba tartozni.

Az EUB döntése a „jogállam dicsőségére” született. Ebben az esetben nem volt szükség arra, hogy a bíróság ragaszkodjon a kereseti kérelemhez való kötöttséghez. Emiatt az Európai Bizottság által javasolt bírság összege nem korlátozta a bíróságot. Végül a bíróság a Bizottság által javasolt összeget hetvenszeresére növelte.

Ez nem véletlen, az EUB az integrációs folyamat legaljasabb talpköve – szögezte le Gaudi-Nagy Tamás, a jogvédő kiemelte, hogy Magyarországnak ezzel szemben mindenképpen ellent kell állni. Mert:

• Az Alaptörvényünk rögzíti, hogy idegen népek erőszakkal nem telepíthetők országunkba.
• Alkotmányunk rögzíti az önvédelemhez való jogunkat.

Szóba került az európai parlamenti választás is és az EU sorsának várható alakulása az eredmények fényében. Gaudi-Nagy Tamás úgy látja, hogy Magyar Péter felbukkanása nem volt véletlen, egy előkészített terv része volt. A mértéktelen uniós bírsággal kapcsolatos állásfoglalása fogja lerántani a leplet Magyar szándékairól. Ki fog derülni, hogy az általa ledarált balliberális ellenzéket egy hasonló, Sorosék által pénzelt, idegen érdekeket képviselő másik ellenzék váltja-e fel a Tisza Párt képében.

20 éves a Nemzeti Jogvédő Szolgálat – a napi politikai birkózás mellett természetesen ez is szóba került, nem megkerülve azon hazafias érzelmű ügyvédek munkáját, akik a 2006-os állami terror áldozatainak védelmére keltek. De Gaudi nemcsak a 2002-2010 közötti, hatalmas jogi csatákat elemezte, arról a jogvédő munkáról is beszélt, amit a kárpátaljai magyarság jogfosztottsága ellen folytattak.

Sokan kérdezték mostanában véleményemet a június 9-ei európai parlamenti választással kapcsolatban, így ezt most összefoglalom, ahogy öt éve is tettem.

Az Európai Unió ma már nyíltan az őshonos európai nemzetek felszámolását, migránsokkal végrehajtott lakosságcserét, globalista térhódítást és a hagyományos európai értékek eltörlését valósítja meg, ráadásul Ukrajna minden eszközzel történő támogatásával háborúba sodornák Európát és benne hazánkat. A kisebbségi sorba taszított őshonos európai nemzetek tagjaitól, de különösen az elcsatolt magyarságtól az EU megtagadja a közösségi jogokat és nem hajlandó védelmükben semmilyen szabályozásra, intézkedésre, miközben az illegális migránsok térnyerését minden eszközzel támogatja.

Ezért is fontos, hogy az európai küzdőtérre olyan képviselőket küldjünk a Kárpát-medencéből, akiktől alappal várhatjuk el a magyar igazság, a magyar önrendelkezés ügyének következetes és kitartó szolgálatát és a hagyományos európai értékek elkötelezett védelmét. Akik szembe szállnak a háborús törekvésekkel szemben, ellenzik Ukrajna nyakló nélküli támogatását és kiállnak az elcsatolt magyar közösségek, különösen a végveszélyben élő kárpátaljai magyarok mellett. Akik azon dolgoznak, hogy hazánkat megvédjék a jogállami álcába csomagolt politikai támadásoktól, a gyarmatosítási törekvésektől, kiharcolják a nekünk jutó forrásokat és ha az EU-t már nem lehet a mostani nemzetellenes útjáról letéríteni előkészítsék helyette a kölcsönös előnyök mentén működő, egyenjogúság elvén alapuló, nemzeti önazonosságot és a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó, bevándorlóktól védett, közép-kelet európai együttműködést.

Ezt az elvárást csak nemzeti elkötelezettségű erőkkel szemben támaszthatjuk. Ebbe a halmazba jelenleg a kormányzó Fidesz-KDNP és a nemzeti ellenzéki Mi Hazánk Mozgalom tartozik. A kormányzás tartalmi elemeit illetően a dolgok természetének megfelelően van köztük ugyan vita és véleményeltérés, de az európai szintű alapkérdésekben és a nemzeti sorskérdésekben, így magyar szuverenitás védelme terén már sok a közös nevező. A Jobbik árulásával már kiírta magát ebből a körből, amióta a nemzetellenes szivárványkoalíció tagjává vált. A szintén árulás útjára lépett Magyar Péter trójai falovában feltűnően sok a globalista ügynök, személye aggályos, háttere pedig több mint, kétes. Az is világos, hogy nemet kell mondani az Európai Egyesült Államok nemzetünkre halálos veszedelmet jelentő tervét képviselő szemkilövetőkre, álzöldekre, levitézlett szocialistákra, liberálisokra és olimpiagyilkosokra.

A kormánypártok győzelme biztosra vehető, legfeljebb az arány a kérdéses. A létfontosságú európai vitákban elengedhetetlen, hogy megfelelő súllyal tudják az országvezetést és támogatóit kint megjeleníteni, ennek feltételei adottak. Fontos, hogy nyitottak legyenek a jószándékú kritikákra, a szükséges körben a korrekciókra és a tényleges nemzeti együttműködésre.

Kulcsfontosságú ugyanakkor, hogy ott legyen a Fidesztől jobbra eső politikai térben a Mi Hazánk Mozgalom, mint olyan magyar nemzeti erő, amely az Európai Parlamentben a megalkuvásmentes hazafiság jegyében küzd a magyar érdekekért, az önrendelkezésért, a diktátumok felülvizsgálatáért, az európai nemzetek felszámolását célzó és bevándoroltatást célzó háttérhatalmi tervek megvalósítása ellen összefogva az európai hazafias erőkkel és ennek keretében a szükséges módon a kormánypárti képviselőkkel. Ott kint magyar érdek van, amelyért felelősen kell kiállni. Ez minden pártérdeket felül kell írjon. 

A mostani európai parlamenti választásnak hazánkban a tétje az, hogy a 21 képviselői helyből minél több, összmagyarságért elkötelezetten küzdő, európai béke mellett kiálló, feltétel nélkül bevándorlásellenes, antiliberális, antiglobalista, hitelesen patrióta képviselőt küldjünk az Európai Parlamentben, amely az európai nemzetekért és értékekért vívott harc elsőszámú színtere.

Fontos tehát, hogy magyar nemzeti radikális képviselet is legyen az EP-ben, mivel a Fidesztől jobbra eső politikai mozgástérben a magyar érdekek nem maradhatnak képviselet nélkül: ennek hiánya az egész nemzet számára is hátrányos lenne, mint ahogy volt is az elmúlt 5 évben. 5 éve nem sikerült, de most reális esélye van annak, hogy sikerül a kijutás a Mi Hazánk Mozgalom számára.

Ez egyúttal persze komoly felelősség és kihívás is, amelynek meg kell felelni és keményen kell dolgozni. 

Az Európai Parlamentben a bevándorlás és globalizáció elleni európai patrióta összefogás egyik mozgatója lehetne a Mi Hazánk, képes lehet arra, hogy e munkát elvégezze és megalkuvásmentesen képviselje a patrióta ellenállást a globalista erőkkel szemben. Toroczkai László által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében kifejtett hasonló szellemű munka és a kiépített európai szövetségi kapcsolatok révén erre komoly esély van.

Van kint feladat bőven, hogy csak egy párat említsek: a háborús, bevándoroltatási és más globalista tervek kőkemény ellenzése, a nemzetek felszámolásának, a multikulturalizmus és a multik térnyerésének blokkolása, kisebbségi sorban élő őshonos európai nemzeti közösségek jogainak garantálása, a jogfosztott elcsatolt magyar közösségek melletti kiállás, jogvédelme, a területén élő magyarokat elnyomó tagjelölt államok tagságának blokkolása, értelmes és a közép-európai térség érdekeit szolgáló forráselosztás szorgalmazása, mezőgazdasági támogatások megtartása családi gazdaságok számára előnyös formában a bevándorlókra fordítás helyett, fenntartható gazdasági modell támogatása, kis- és középvállalkozások melletti kiállás, polgárbarát fogyasztóvédelmi és foglalkoztatási szabályok támogatása, európai kulturális önazonosság védelme stb.

Fontos azt is látni, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat nem kötik a nagy európai pártcsaládokban működő homályos, átláthatatlan alkuk és elvárások. Elvárható ezért, hogy csak a magyar emberek elvárásainak és érdekeinek védelmében végezzen nemzetszolgálatot az Európai Parlamentben bátran, keményen, tabuktól mentesen, a megalkuvásmentes hazafiság jegyében. A nemzet tiszta lelkiismerete lehetne a sokszor zavaros és háttérerők által vezérelt európai politikában.

Fontos az is, hogy a Mi Hazánk által elnyert minden mandátum egyúttal a balliberális blokk esélyeit is csökkenti a kijutásra, ezért kettős jótékony hatása is van. Ha viszont a bejutási küszöb alatt maradna, akkor a rá adott szavazatok semmibe hullanának és a globalista, háborús terveket támogató baloldali-liberális pártok valamelyike juthatna ki vagy juttathatna további képviselőt az EP-be ezáltal.

Éppen ezért a nemzeti radikálisok, az antiglobalisták, de akár a megosztott szavazat elve alapján kormánypárti családok egyes tagjai is nyugodt szívvel szavazhatnak a Mi Hazánk Mozgalomra.

Nagyon fontos, hogy folytatást nyerjen dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő áldozatos, emberfeletti és eredményes hazafias munkássága, amit a magyar önrendelkezésért kifejtett 2009-2019 közötti 10 évben az Európai Parlamentben. Rendkívül magasra tette a lécet, elérni szinte lehetetlen. De miután a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezését programjába emelte, így a staféta átvételére és a bizonyítás lehetőségének kiérdemlésére a Mi Hazánk Mozgalom alkalmasnak mutatkozik, de ehhez megfelelő felhatalmazást kell kapjon most vasárnap. Ráadásul dr. Borvendég Zsuzsanna történész-jogász személyében sikerült egy olyan ismert és elismert jelöltet találni, aki szintén pártok felett áll, összmagyar érdekek mellett elkötelezett és képes lehet elődje munkájának folytatására. De a listán őt második kijutó helyen követő délvidéki születésű nemzetpolitikus, mérnök-informatikus Kispalkó Szilveszter is ebbe a körbe tartozik.

A fentiek miatt az egész nemzet nyerhet vele, ha a most vasárnapi európai parlamenti választáson a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti listája megkapja a kellő támogatást.

Honfitársi üdvözlettel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő
Budapest, 2024. június 7.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének közleménye- Budapest, 2024. június 4.)

104 éve a mai napon írták alá a gyalázatos és igazságtalan trianoni diktátumot, amellyel szétdarabolták a Szent Korona Országát elcsatolva 3,5 millió magyart és a területek kétharmadát.

„Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, minta a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb napja.” – mondta erről Francesco Nitti, akkori olasz miniszterelnök.

A nemzetgyilkossági kísérlet azonban célját nem érte el. A magyarság él és őrzi életterét, nyelvét, hagyományait, megannyi sorscsapás és hányattatás ellenére, egységes nemzetben gondolkodik és cselekszik, így tervezi jövőjét is a megmaradás és gyarapodás jegyében. Ma is helytálló gróf Apponyi Albert, az akkori magyar tárgyalódelegáció vezetőjének mondata: „A magyarságot papiroson el lehet tüntetni a követelt területekről, meg lehet kísérelni más eszközökkel is a kiirtását és megfélemlítését, de ez a magyarság ma még megvan, él és amíg él, elévülhetetlen jogot formál a nemzeti létéhez, amelyről soha és semmiféle körülmények közt sem fog lemondani.”

Főhajtás és tisztelet minden ősünk és hősünk előtt, akik a múltban és a jelenben áldozatosan cselekedtek és tesznek azért, hogy a 104 évvel ezelőtti nemzetgyilkossági kísérletet túléljünk, megmaradjunk és az 1920-as, majd 1947-es párizsi diktátumokat meghaladjuk.

A nemzetközi jogilag is érvénytelen diktátumokat soha nem fogadhatjuk el és soha nem nyugodhatunk bele.

A revízió éveit leszámítva 104 éve elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai folyamatosan jelentős korlátozást szenvednek. Önrendelkezési joguk gyakorlását akkor megtagadták, azóta is akadályozzák, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás programjai rendszereken átívelően különböző mértékben, de kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy a nemzet egységesülését szolgáló politika mindenkor érvényesüljön a kormányzat és a hazafias szervezetek ezen cél érdekében összehangolandó működésében.

Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, ezek amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Cáfolhatatlan tények igazolják, amelyekkel mi nemzeti jogvédők is szembesültünk sokszor misszióink során, hogy nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken, a kárpátaljai magyarság pedig kifejezetten végveszélyben van.

A magyar igazságnak győznie kell, amely a magyarság mellett egyúttal a Kárpát-medencei népek felemelkedését is eredményezi fogja.

A mára teljesen megbukott békerendszert már csak az tartja össze, hogy nem akarjuk igazából összetörni, megkérdőjelezni. A Kárpát-medence magyar vezetésű 1100 évének sikere áll szemben a trianoni diktátum óta eltelt 104 év elcsatolt területeinket és az ott élő honfitársainkat sújtó erőszakos, de eredménytelen beolvasztási kísérleteivel. Ezért kell a jog által is támogatott magyar igazság mentén újra rendezni a Kárpát-medencei együttélést, hogy a globalizációs nemzetfelszámolási törekvésekkel az itt élő népek egymást tisztelve, egyenjogúan, összefogva, de a magyar önrendelkezést tiszteletben tartva, érvényesítve szállhassanak szembe.

A civilizált, keresztény, értékalapú Európa megmaradásának, amúgy is ingatag békéjének és stabilitásának záloga a magyar - külső vagy belső - önrendelkezési igények mielőbbi teljesítése. Mindenhol ott és olyan formában, ahogy az lehetséges és kívánatos. A nagyhatalmak egy jelentős része már tudja ezt.

Az Európai Unió ma már nyíltan az őshonos európai nemzetek felszámolását, migránsokkal végrehajtott lakosságcserét és a hagyományos európai értékek eltörlését valósítja meg. A kisebbségi sorba taszított őshonos európai nemzetek tagjaitól, de különösen az elcsatolt magyarságtól az EU megtagadja a közösségi jogokat és nem hajlandó védelmükben semmilyen szabályozásra, intézkedésre, miközben az illegális migránsok térnyerését minden eszközzel támogatja.

Ezért is fontos, hogy az európai küzdőtérre olyan képviselőket küldjünk a Kárpát-medencéből, akiktől alappal várhatjuk el a magyar igazság, a magyar önrendelkezés ügyének következetes és kitartó szolgálatát és a hagyományos európai értékek elkötelezett védelmét.

Fel kell arra is készülni, hogy ha az EU-t már nem lehet a mostani nemzetellenes útjáról letéríteni, akkor helyette életre kell hívni a kölcsönös előnyök mentén működő, egyenjogúság elvén alapuló, nemzeti önazonosságot és a nemzeti szuverenitást tiszteletben tartó, bevándorlóktól védett, közép-kelet európai együttműködést. De ez nem járhat az elcsatolt magyarok jogfosztottságának eltűrésével, sőt közösségi jogaik, tehát az önrendelkezési joguk érvényesülését meg kell követelni az együttműködés keretében az érintett szomszédos államoktól.

Mondjunk együtt nemet az igazságtalanságra, cselekedjünk együtt a nemzetegyesítésért és valósítsuk meg együtt Szent Pió atya próféciáját:

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenve­dés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberi­ségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őr­angyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes len­ne erősebben kérniük hathatós oltalmát orszá­gukra!"

Mindezek jegyében gyújtsuk meg minél több helyen szerte a Kárpát-medencében és a világban a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezésére ma este 20:24-kor az Összetartozás Tüzét, Budapesten a Hősök terén !

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Mély megrendüléssel és nagy fájdalommal fogadtuk a szomorú hírt, hogy elhunyt jogvédő harcostársunk, elnökségi tagunk és barátunk, dr. Balsai Szabolcs ügyvéd.

Hirtelen jött a hír, amely mindannyiunkat megrázott, hiszen Szabolcs nagyon fiatalon ment el, előtte még megannyi szép jogi feladat állt, nehéz, sokaknak átláthatatlan, de neki nem megoldhatatlan ügy. Halála súlyos veszteség a hozzátartozói, szerettei, ügyfelei, nemzeti jogvédő közösségünk, nemzetünk számára is. Leírhatatlan, hogy mekkora űrt hagyott maga után, hiszen egyik motorja és jelentős szellemi oszlopa volt a szervezeteinknek. A 2006-os állami terror, az azt követő megtorlások, és a balliberális kormányzat 2010-ig tartó, ellenállók alapvető jogait sértő önkénye kapcsán számos jogsértett védelmét, jogi képviseletét látta el kiválóan és főként eredményesen. Ki kell emelni, hogy nemcsak eredményesen védte meg a jogsértetteket, ért el felmentést, eljárás megszüntetést, hanem a sikeres ügyeket követően a jogsértetteknek kártérítést, kárpótlást és jóvátételt is kiharcolt a fogva tartás vagy más jogsérelem után. Ennek keretében vívott ki nem vagyoni kártérítést a 2006. október 23-án karhatalmi erők által jogellenesen bántalmazott és elfogott, törött lábú, mankós fiatalembernek, akinek társával együtt történt brutális leteperéséről és elfogásáról készült felvételek bejárták a hazai és világsajtót. 2007-ben meghatározó tagja volt annak a nemzeti jogvédő ügyvéd csapatnak, akikkel együtt 32 meghurcolt tüntető számára egyezségkötéssel jelentős összegű nem vagyoni kártérítést harcolt ki a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól a 2003. december 1-én, a budai Gesztenyés kertben a Lelkiismeret ’88 Csoport által tartott tüntetés jogellenes feloszlatása és jogellenes fogva tartások miatt indult perben.

Dr. Balsai Szabolcs szintén nemzeti jogvédő kollégájával, dr. Gyurta Tiborral jelentős nemzetközi jogi sikert is elért, ugyanis míg az ún. „Gatya ügyben” az eljárás alá vont két férfi által 2007. február 27-én az Országház körüli kordonra, „kiteregetjük a Magyar Nemzet szennyesét” címszóval végzett performansz ügyében is sikeres volt. A hazai bírósági fórumok nem, ám a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bíróság mégis helyesen a jogi érvelést elfogadva véleménynyilvánításnak, s nem gyülekezési joggal való visszaélésnek minősítette a cselekményt, kártérítést ítélve meg az érintett hazafiaknak és precedens döntéssel irányt szabva a joggyakorlatnak.   

Elismerés övezte azon ügyvédi munkáját is, amellyel több nemzeti jogvédő kollégájával együtt éveken át részt vett az un. Hunnia terrorperben meghurcolt, majd kegyelemben részesített hazafiak védelmében.

Dr. Balsai Szabolcs éleslátású és szorgalmas ügyvéd volt, emellett nemzeti érzelmű és igazi keresztény ember, aki ezen értékek mentén haladva látta el a jogvédő munkáját, kiváló szakmaisággal, tűéles és cáfolhatatlan logikai érveléssel, mellette azonban kellő alázattal és szerénységgel, aki sosem magát helyezte előtérbe, hanem a sikeres ügy után is inkább a háttérben örült csendesen annak, ha magas színvonalú ügyvédi munkájával az általa képviselt jogsértettnek segíthetett. 

Emberi nagyságát az is mutatja, hogy kollégái, jogász barátai bármikor fordulhattak hozzá akár egy tárgyalási helyettesítés, akár egy ügyben való „ötletelés”, vagy bármely más segítség kapcsán. De akkor is bátran, tisztességgel lépett fel, és tett tanúvallomást, amikor a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot érte gyalázkodó támadás egy balliberális közszereplő részéről.

Hiánya ezért napról-napra egyre nagyobb, személyében ugyanis nemcsak egy kollégánkat, kiváló ügyvédet, hanem egy önzetlen, jószívű barátot is elvesztettünk.

Sajnos most már az égi tárgyalótermekben érvel, de biztosak vagyunk abban, hogy ott is kiválóan és elhivatottan látja el feladatát.!

Adj, Urunk, örök nyugodalmat neki!

És az örök világosság fényeskedjék Neked Szabolcs !

Halhatatlan lelked velünk marad!

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriuma, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöksége, minden tagja és támogatója őszintén gyászolja dr. Balsai Szabolcsot, osztozva a család és a barátok fájdalmában.

Budapest, 2024. május 22.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöksége:

Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna, dr. Galla János, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, dr. Gyurta Tibor Roland, dr. Menyhárt Gabriella, dr. Szathmáry Géza

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriuma:

dr. Zétényi Zsolt elnök, dr. Galla János, dr. Gaudi-Nagy Tamás

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (www.njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával! Adószám: 19334684-1-05

Idén már 20 éves a 2004. április 2-án hazafias ügyvédekből alakult Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Az első években a Nemzeti Jogvédő Alapítvány keretében, 1998-tól később már önálló civil szervezetként küzdünk a magyar nemzethez tartozók jogaiért, akik a nemzetünkért való kiállásukért jogtiprást, meghurcolást szenvednek el határon innen és túl.

Hatalmas jogi csatákat vívtunk a 2002-2010 közötti nemzetellenes kormányok hatalmi önkénye (a leghírhedtebb a 2006 őszi állami terror) üldözöttjeinek és az ellenállók védelme, az áldozatok jogi képviselete érdekében, jogi küzdelmünket ma is folytatjuk az igazságtételért. A nemzeti jogvédelem 2004 és 2011 közötti, színes és mozgalmas történetét a Jogvédők a nemzet szolgálatában című dokumentumkötet részletesen bemutatja.

2010 után folytattuk küzdelmünket a korábbi balliberális kormányok meghurcoltjainak jóvátételéért, koncepciós eljárások alóli mentesítésért és az állami terror felelőseinek felelősségre vonásért, majd jogvédő erőinket egyre inkább a globalista nemzetközi erők és hazai csatlósaik ellen, a velük szembeszálló normalitáspárti és értékvédő hazafiak védelmében vetettük be. Az élet igazolta, hogy szükség van a patrióta szellemiségű-lelkiségű gyakorlati jogvédelemre.

Kezdettől fogva kiemelt feladatunk az elcsatolt sorban és jogfosztottságban élő magyarok jogvédelme, önrendelkezési harcainak jogi támogatása, számos jogi monitorozás, jelentés és dokumentumfilm és jogi ügy segítségével álltunk ki értük.

Tavaly magyar és angol nyelven is közzétettük a kárpátaljai magyarság jogfosztásáról szóló jelentésünket, amely egy monitorozó út, hosszas kutató munka, valamint azóta történt események alapján adott képet arról, hogy milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik őket és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik.  Kimondtuk: Kárpátalján egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez. Elemeztük a háború kárpátaljai magyarságot érintő hatásait, úgy, mint a kényszersorozás, belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, kényszerű kivándorlás, amely visszafordíthatatlanul változtathatja meg az etnikai viszonyokat. A PestiSrácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített, Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet már több mint félmillióan látták néhány hét alatt, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget. A dokumentumfilmet, valamint a jelentést a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküldtük.

A nemzeti jogvédelem sokkal többet el tudott eddig is érni jogi eljárásokkal, jelentésekkel, szakmai rendezvényekkel, lobbizással és a nyilvánosság előtti megszólalásokkal, mint ami elvileg következne a méretünkből és szervezeti hátterünkből. Szakmailag képesek vagyunk felvenni a jogi küzdelmet a javarészt külföldön kiképzett álcivil liberális jogvédőkkel és ezt eredményeink bizonyítják.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédeinek 14 évnyi szívós és kitartó nemzeti jogvédő munkája is ott volt a Hunnia ügyben született kegyelmi döntések mögött, amely az alapját jelentette annak, hogy az évek során egyre szélesedő nemzeti összefogás is kialakult Budaházyék elleni gyurcsányi koncepciós terrorper politikai eszközökkel történő, igazságtételi jellegű lezárása érdekében.

 Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

Manapság a legtöbb kihívást a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok külföldi és hazai jogi pergőtüze elleni nemzeti jogvédő küzdelem adja. Ennek keretében képviselünk a gendermozgalom erőszakos térfoglalása ellen küzdő normalitáspárti aktivistákat (pl. a Háttér Társaság által 2019-ben tartott, iskolai genderpropagandát szorgalmazó nyilvános rendezvényre be nem engedett, békésen véleményt nyilvánító Budaházy Györgyöt és két társát védjük a Háttár Társaság feljelentése alapján csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatti, rendőrség által kétszer is már megszüntetett büntetőeljárásban)  és a szexuális deviánsok támadásának jogsértettjeit, indítunk kollektív személyiségi pereket a magyar nemzet méltóságát sértő balliberális közéleti és sajtógyalázkodások elkövetői ellen a „TÉGY A MAGYARGYÛLÖLET!” akció keretében és védjük azon hazafiakat, akik a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok ellen lépnek fel.

Legutóbb sikerült elérni másodfokon Barcsa-Turner Gábor, HVIM elnök felmentését, akit azzal vádoltak alaptalanul, hogy közösség tagja elleni erőszak bűntettét követte el azzal, hogy egy 1956-os szabadságharcra zárt körben megemlékező rendezvényre a világhálón közzétett meghívón - vörös és EU zászló mellett - LMBTQP zászló elégetése is szerepelt többek között programként, amely végül nem is történt meg.

Jogvédő munkánk egyes további részletei ebben a PS interjúban olvasható, de honlapunkon (njsz.hu) ügycsoportonként megtalálható minden jogi küzdelmünk krónikája.

Míg az álcivil liberális jogvédő szervezetek évi több százmillió forintos, jórészt külföldről kapott támogatásból működnek számos állandó munkatárssal és nagy stábokkal, addig nekünk nemzeti jogvédőknek nincsenek állandó jelentős forrásaink, éves költségvetésünk túlnyomó része a személyi jövedelemadó 1 %-ából jön össze, ezért is életbevágó, hogy aki megteheti, céljainkkal egyetért és tevékenységünket fontosnak tartja rendelkezzen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javára az SZJA 1 %-a körében, adószámunk: 19334684-1-05, részletek a honlapunkon (njsz.hu), de egyedi támogatásokat is örömmel fogadunk. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat bankszámlaszáma: (HU45) 11600006-00000000-29912821

Mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek, de külföldi államok sem, mivel mi magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk, ezért számítunk minden jóérzésű magyar támogatására, amit előre is hálásan köszönünk. Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Hálás köszönettel és honfitársi köszöntéssel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Kép forrása: Magyar Hírlap/Papajcsik Péter

2024. április 12-én kaptuk a tragikus hírt, hogy szeretett kollégánk, a volt Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke és a 2006 őszi állami terror kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság társelnöke dr. Völgyesi Miklós életének 89. évében elhunyt.

Emlékét kegyelettel megőrizzük, tiszta szívű, bátor és igaz jogászember volt, és marad mindannyiunk számára, akik ismertük, szerettük. Halála súlyos veszteség a hozzátartozói, szerettei, de az egész nemzetünk számára is.

Személyében a 2006 őszi igazságtétel rendíthetetlen harcosát veszítettük el, aki sokunkkal együtt nem volt hajlandó belenyugodni abba, hogy a magyar nép ellen rendszerszinten szervezett tömeges rendőri erőszak véres kezű bűnösei és azt követő megtorlások felelősei büntetlenül megússzák.

Erről így nyilatkozott: „Én továbbra is kitartok korábbi állításom mellett: a 2006.év őszi. de különösen az október 23-i, brutális, jogsértő, súlyos sérüléseket is okozó, ezért törvénytelen rendőri fellépésekért a főkapitányok és a parancsnoki feladatokat ellátó főtisztek, valamint az alájuk rendelt parancsnokok és beosztott közrendőrök elleni felelősségre vonás elmaradása az akkor és ott megfélemlített, megvert, megalázott polgárok számára elfogadhatatlan...” De a hatalmi piramis csúcsán az események irányát meghatározó Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségre vonását is indokoltnak és elkerülhetetlennek látta, mint fogalmazott:  „nem következett be az a fajta katarzis, amelyet csak az igazságszolgáltatás adhatott volna meg, és ami rádöbbentette volna a társadalom legszélesebb rétegeit arra, hogy egy olyan gazemberrel áll szemben, aki köztörvényes bűncselekményeket követett el, és mindig megúszta.” De súlyos kritikával illette azokat a bírókat és ügyészeket, akik a tömeges megtorló büntetőeljárásokban hivatásuk szabályait súlyosan áthágva dicstelen szerepet játszottak.

Az 1990 előtti időszakban is tisztességgel és becsülettel kifejtett sokévtizedes bírói munkája során szerzett tudását és tapasztalatát latba vetve eltökélten küzdött haláláig azért, hogy a 2006 szeptemberi és októberi állami terrorcselekmény-sorozat elkövetői megbűnhődjenek. A Civil Jogász Bizottság jelentésének 7. fejezetében részletesen és megalapozottan leplezte le a Gyurcsány-kormány karhatalmi erőinek drasztikus törvénysértéseit. A Civil Jogász Bizottság társelnökeként jelentős részt vállalt a 2006 bűneinek szőnyeg alá söprését megakadályozó felvilágosító, tudatosító munkában és nyilvános vitákban mindig az eltökélt szakmaiság talaján állva.

Azon keserű személyes tapasztalata is sarkallhatta az igazságtétel kérlelhetetlen szorgalmazásában, hogy az 1956-os szabadságharc vérbe fojtói, a gyilkos sortüzek vezénylőinek ügyében még bíróként is szembesülnie kellett a felelősségre vonás nehézségeivel.

A hosszú évekre jogi útvesztőkbe került, három halálos áldozattal járt, 1956. október 26-i tatai sortűz miatt büntetőügyben a sokadik eljárásban a dr. Völgyesi Miklós által vezetett büntetőtanács 2001 őszén igazolva látta, hogy a sortűz soha el nem évülő, emberiség elleni bűntettet követtek a felelősök és súlyosbította a kiszabott büntetéseket, mivel megvalósultak a genfi egyezmény feltételei. De ezen hazai bírósági döntés miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága hazánkat elmarasztaló ítéletet hozott, amelyről dr. Völgyesi Miklós azt nyilatkozta: „a strasbourgi ítélet sérti az ’56-os magyar felkelés és szabadságharc emlékét, s megkérdőjelezi a megölt, kivégzett emberek hősiességét.” De a sortűz felelőse végül nem úszta meg: a dr. Völgyesi Miklós tanácsa által kiszabott büntetést ismét megkapta.

A Civil Jogász Bizottság társelnökeként végzett misszióját követően a 2010-es kormányváltást követően Orbán Viktor miniszerelnök által a 2006 őszi hatalmi erőszak kivizsgálásával megbízott néhai dr. Balsai István 2011-es jelentésének (Balsai jelentés) elkészítésében meghatározó szerepet játszott. Ez a jelentés az ő szakmai álláspontját megjelenítve nemcsak 15 különböző bűncselekmény elkövetését állapította meg a tüntetők és megemlékezők elleni erőszakos karhatalmi támadások kapcsán, de ezek között kiemelten utalt arra, hogy a bizonyítékok értékelése alapján „a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a Btk. 261 .§-a (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.”

2011-ben saját maga is feljelentést tett Gyurcsány Ferenc és az akkor rendőri vezetők ellen terrorcselekmény bűntette miatt, amely feljelentést az ügyészség befogadta, de tájékoztatása szerint mai napig nem bírált el. „Aki följelentett egy miniszterelnököt” című, vele készült interjúkötetében erről így nyilatkozott: „az akkori miniszterelnök az irányítása alatt álló egyetlen fegyveres erő, a rendőrség felhasználásával határozta el a tüntető lakosság megfélemlítését, ami a magyar törvények szerint terrorcselekménynek minősül.”

Szakértőként jelentős szerepet játszott a kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás alapján született törvénytelen elítélések semmisségét kimondó, a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megalkotásában.

Vallotta, hogy a 2006. szeptember 19-21. és október 23-24. közötti időszak a rendszerszintű rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai kimerítették az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a Gyurcsányék hatalmát védő rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

Mindig hadra fogható volt az igazságtételi küzdelemben, ha ki kellett állni a meggyalázottak mellett és az elkövetők felelősségre vonásáért, jelentős szerepet játszott a 2006 őszi állami terror 15. évfordulója évében, 2021-ben tartott emlékeztető rendezvényekben is.

De kiállt a magyar szuverenitásért is, részt vett az ezt segítő civil összefogásban (CÖF) és hangot adott markáns véleményének olyan közérdeklődésre számot tartó olyan jogi ügyekben is, ahol a bírók részéről a jog visszaélésszerű alkalmazását észlelte, mint a SZEVIÉP ügy és a Hunnia ügy.

Temetése 2024. május 10-én 13.45 órától lesz a Budapesten a Farkasréti Temetőben (1124 Bp. Németvölgyi út 99.).

Fontos, hogy utolsó földi útján minél többen búcsúzzunk el tőle, akik ismerték, tisztelték, szerették, kollégái és bajtársai voltak, hálával és köszönettel emlékeznek munkásságára velünk együtt, de azok is leróhatják kegyeletüket, akik a magyar szabadságért és igazságért vívott igazságtételi küzdelem hősét látják benne és akik jelenlétükkel szeretnék kifejezni az igazságtétel iránti elkötelezettségüket.

Emléke egyúttal kötelez arra minden jóérzésű magyart, hogy ne felejtsük és ne felejtessük el soha a nemzetellenes önkényt és folytassuk tovább küzdelmünket a 2006-os állami terror felelőseinek terrorcselekmény miatt való felelősségre vonásáért.

Kedves Miklós ! Isten adjon Neked örök nyugalmat ! Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Budapest, 2024. május 7.

A Civil Jogász Bizottság volt tagjai: dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Kabódi Csaba, dr. Morvai Krisztina, dr. Szöőr Anna, dr. Gaudi-Nagy Tamás

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (elnök: dr. Zétényi Zsolt), a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (ügyvezető: dr. Gaudi-Nagy Tamás) és Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete (elnök: Gőbl György) vezetőségei, tagjai és támogatói

(forrás: Pesti Srácok és Magyar Jelen tudósításai alapján) 

A Székesfehérvári Törvényszéken 2024. március 7-én tartott másodfokú nyilvános ülést követően 2024. március 21-én kihirdetett ítéletével megváltoztatta a Barcsa-Turner Gábor HVIM elnök bűnösséget közösség elleni uszítás bűntette miatt megállapító ítéletet és bűncselekmény hiányában felmentette a vármegyés vezetőt az ellene emelt vád alól. A vádlott és védője,  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tudomásul vették az ítéletet, de a Fejér Vármegyei Főügyészség képviselője bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be, így a felmentő ítélet nem jogerős, az eljárás harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Az ügy előzményei itt olvashatók nemzeti jogvédő szemmel. 

Az ügy abszurditását és genderlobbisták szerinti fontosságát is mutatja, hogy a Háttér Társaság a feljelentését követően minden eszközzel törekedett a vármegyés vezető elítéltetésére: a rendőrség többször megszüntette az eljárást, sőt, egyszer maga az ügyészség is az elmúlt 4,5 évben, mégis eljuthatott az ügy elsőfokú ítélethirdetésig, Barcsa-Turner Gábor bűnössé nyilvánításáig, de most  másodfokon mégis felmentés lett az ítélet.

Nagyon korrekt, tisztességes és iránymutató jelentőségű ítélet született, manapság ez ritka, mint a fehér holló az ilyen érzékeny, alapvető jogokkal érintett ügyekben. Az ilyen bírók, mint dr. Tőke Zoltán bíró úr és tanácsa példát mutatnak szakmai tisztességből és normalitásból. Igazi  ünnep volt egy ilyen ítéletet megélni, mivel ennek az ügynek az is  tétje, hogy a társadalmat felforgató genderlobbi  törekvéseivel szemben a normalitás, az alkotmányos rend, a gyermekek, a családok és a hagyományos értékek védelmében történő véleményalkotást és közösségi ellenállást ne tudják a genderlobbisták korlátozni, akik maguknak a legszélesebb jogokat követelik, de a társadalomvédő normalitáspártiakat megfosztanák a vélemény-nyilvánítás jogától is.

Mindenképpen javasoljuk megtekinteni a Pesti Srácok részletes videós összefoglalóját és tudósítását (tudósító: Füssy Angéla) a március 21-i másodfokú ítélethirdetésről, amelyben az ítéleti indokolása is látható, illetve  a vádlott és védője értékelik a történteket. 

A Magyar Jelen videós tudósítása itt látható, amelyben az ítéleti indokolása is megtekinthető,  a vádlott és védője értékelik a történteket.

Az ítélet indokolása a vonatkozó nemzetközi egyezményi, alaptörvényi és büntetőtörvényi hátteret részletesen vezette le és alapvetően visszaigazolta a védelem által hivatkozott érvelést megállapítva, hogy sem a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesete, sem pedig közösségi elleni uszítás bűntettét nem valósította meg a 2019-ben közzétett, rendhagyó 1956-os megemlékezésre vonatkozó plakát. 

A Btk. 332. § c) pontja szerinti  közösség elleni izgatás bűntette megvalósulása vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni, és csak bizonyos mérték fölött, azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén igazolható alkotmányosan a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog korlátozása. A vélemény-nyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható. Az uszításnak el kell érnie azt a szintet, amelytől szükséges és arányos mértékben korlátozható a vélemény-nyilvánítás szabadsága. A vád tárgyává tett plakát esetében ez nyilvánvalóan nincs így. Helyes értelmezésben a közösség elleni uszítás megvalósulásához szükséges gyűlöletre uszítás nem pusztán az ellenérzések kedvezőtlen vagy sértő nézetek meghökkentő, esetleg hangulatkeltő közzététele (mint ami a vád tárgyává tett plakáton történt), hanem olyan feszültséget gerjesztő magatartás, amely alkalmas arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben tüzelje fel, amely gyűlölet kiváltására alkalmas, és ez a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet. Erről a vádbeli plakát kapcsán nem volt szó, annak tartalmára és közzétételi módjára is figyelemmel.

Kiemelt nemzeti jogvédő feladat az ilyen társadalmilag hasznos, nemzeti érdek- és értékvédő normalitáspárti tevékenység miatt eljárás alá vont honfitársainkat , - mint jelen esetben Barcsa-Turner Gábor - büntetővédelemmel és más jogvédelmi eszközzel támogatni, mivel ezzel az egész nemzeti közösségünk érdekeit is védjük. 

Mivel mi nemzeti jogvédők, a magyar nemzeti érdekeket védjük a jog eszközével és mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek (nem úgy mint az ilyen forrásokkal kitömött Háttér Társaság és az álcivil liberális jogvédő szervezetek), de külföldi államok sem, ezért mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk.

Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (www.njsz.hu) személyi jövedelemadója 1%-ával (adószám: 19334684-1-05) vagy pénzügyi támogatással, hogy minél hatékonyabban segíthessünk. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat bankszámlaszáma: (HU45) 11600006-00000000-29912821

Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Honfitársi üdvözlettel :

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője