Új alkotmánybírósági törvény: Salamon László és Paczolay Péter pozitívan fogadták a jobbikos észrevételeket

Az alkotmányügyi bizottság szeptember 27-i keddi ülésén az Alkotmánybíróságra vonatkozó törvénytervezet és az ahhoz érkezett észrevételek megvitatására került sor. A januárban hatályba lépő Alaptörvény miatt sarkalatos törvényként kell megalkotni az Alkotmánybíróságról szóló új törvényt, amely miatt a még el nem bírált 1600 utólagos normakontrollt kérő beadvány döntő többsége gyakorlatilag kukába kerülhet.

Gaudi-Nagy Tamás szakértői segítségével dolgozta ki és nyújtotta be a Jobbik álláspontját ezen törvényjavaslatra vonatkozóan. Az MSZP és az Alkotmánybíróság is benyújtott írásbeli észrevételeket, az LMP ezzel nem élt. A bizottság elnöke, Salamon László megköszönte a színvonalas jobbikos észrevételeket és több tekintetben megfontolandónak tartotta azokat. Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke, a bizottsági ülésen elmondta, hogy a jobbikos észrevételek koncepcionális kérdéseket vetnek fel, olyan koncepcionális kérdéseket, ami álláspontja szerint a törvényhozásra tartozik. Tehát a kodifikációs technika megfogalmazása, például az, hogy az alaptörvény szövegét a jobb megértés érdekében megismételje a törvény vagy pedig ne, és tényleg arra kényszerítse a jogalkalmazót, hogy az alaptörvényt fogja a másik kezébe. Ugyanakkor, az Alkotmánybíróság elnöke megköszönte arészletes és alapos észrevételeket.

Gaudi-Nagy jelezte: nagyon bízik benne, hogy ezek tényleg nem fognak elveszni és beépülnek a javaslatba. Kiemelte, hogy az 1600 folyamatban lévő ügy sorsa rendezetlen, amely a magyar jogállamiság szempontjából egy döntő kérdés lesz, hogy mi lesz ezeknek a sorsa. Külön rákérdezett a már 4 és fél éve elbírálatlan beadváynra, amelyben a Nemzeti Jogvédő Alapítvány a gyurcsányi időszakban jogkorlátozó szándékkal és tartalommal hozott és máig hatályban tartott "jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség" szabálysértés megsemmisításét kérte a gyülekezési jogot biztosító alkotmányos rendelkezéskbe való ütközés miatt. Gaudi-Nagy emlékeztetett ezzel kapcsolatosan, hogy 2007. március 15-e környékén fogadta el egy kormányrendelettel az akkori Gyurcsány-kormány a passzív engedetlenség szabálysértési tényállását, amit jogi bunkósbotként azóta több száz tüntetővel és alapjogaikat gyakorló személlyel szemben alkalmaztak, bírságoltak meg embereket, 150 ezer forintig terjedő bírsággal sújtható szabálysértés. Ezt a nemzeti jogvédő 2007 májusában soron kívüli kérelemmel az Alkotmánybíróság előtt megtámadta  és többször megismételt, soron kívüli kérelem ellenére, a mai napig, 2011. szeptember 27-ig ez a beadvány nem került elbírálásra. És a jelenlegi jogrendünkben ott van egy ilyen szabálysértés, amely nyilvánvalóan sérti a gyülekezési jogot, sérti az egyesülési jogot, és nyilvánvalóan még a mostani alaptörvénnyel szemben is alkotmányellenesnek tekinthető.

Staudt Gábor a Jobbik frakció bizottsági tagjának kérdésére az AB elnöke elmondta, hogy várhatóan már csak néhény kiemelt ügyben születik majd határozat, többek között a magánnyugdíjpénztárakkal, az kiemelt eljárásokkal és a 2006-os semmisségi törvénnyel kapcsolatos beadványok ügyében. Mindenképpen azt üdvözölni kell, hogy nem azt a megoldást választotta, hogy tulajdonképpen úgy, ahogy van, a kukába kell dobni az összes beadványt, mert ez lett volna úgymond a legdrasztikusabb megoldás. A mostani megoldás azonban aggályos: e szerint 3 hónap alatt kell átdolgozni alkotmányjogi panasszá az utólagos normakontroll iránti indítványokat, tehát kell az egyéni érdeksérelem, emiatt a jogvédő szervezetek és a pártok beadványai mind kihullanak. Ha a kérelmező nem tudja a jogos érdekét bizonyítani az ügyben, ott gyakorlatilag ezek a beadványok elvesznek. Kitért arra is, hogy a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, vagy a Jobbik Magyarországért Mozgalom is több tucat ilyen beadvánnyal rendelkezik, amelyek kvázi közérdekűnek tekinthetők. A nemzeti jogvédő szerint az lett volna a legkorrektebb megoldás, ha biztosít egy három hónapos lehetőséget a beadványozónak, hogy az új alaptörvényhez viszonyítottan határozza meg a felvetett alkotmányossági normakontroll-problémát, és ne kelljen hozzátenni a jogos érdek szempontját, tehát magyarul: ne kelljen alkotmányjogi panasszá átminősíteni. Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróság eljárása legyen határidőhöz kötött, az ésszerű határidőn belüli elbírálás Az alkotmányügyi bizottság október 3-i ülésén dönt arról, hogy bizottsági törvényjavaslatként benyújtja-e a Ház elé a törvényjavaslatot, amely remélhetően számos jobbikos javaslatot tartalmazni majd.