Gaudi-Nagy Tamás: "Terrorcselekmény történt 2006-ban" - 15. évfordulós interjú (Magyar Nemzet, 2021.10.21.)

 

A Magyar Nemzet c. napilapnak, Gabay Dorka kérdéseire adott interjút dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulója alkalmából az események értékeléséről, a mérleg megvonásáról, egy négypontos emléktörvény szükségességéről és mindennek a jövő évi választások szempontjából lényeges tanulságairól. Ez az interjú a teljes, magyarnemzet.hu oldalon, 2021. október 21-én  közzétett változata.

Forrás: magyarnemzet.hu

Csorba Attila a jobb állapotú szemére sérült meg 2006 októberében. Miután az agy- és szemsérüléséből fakadó gyötrelmeket nem tudta elviselni, 2013-ban öngyilkos lett. Ő a 2006-os rendőri állami erőszak egyik halálos áldozata – mondta lapunknak adott interjújában Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje a 15 évvel ezelőtti brutális tömegoszlatást felidézve elmondta, Gyurcsány Ferenc felelőssége egyértelmű, miután a volt kormányfő – a saját bevallása szerint – ott volt a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án.

 

– Hol volt 2006. szeptember 17-én, amikor kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde?

– Az ügyvédi irodámban értesültem Gyurcsány felháborító beszédéről, amelyben beismerte a trükkök százait és azt, hogy lényegében választási csalást követtek el, mivel a tavaszi választás előtt hazug módon eltitkolták az ország csődközeli helyzetét. Amikor pedig a spontán tiltakozások megkezdődtek, biztos voltam benne: csak idő kérdése, hogy mikor csap le az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított rendőrség a fővárosban.

A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ugyanis ekkorra már túl voltunk számos békés kormányellenes tüntetés erőszakos és jogellenes feloszlatása, a résztvevők menetrend szerinti önkényes fogva tartása, majd koncepciós eljárás alá vonása miatti jogvédő csatákon.

 A 2006 őszi – bolsevik mentalitású – rendőrállami módszereket tehát már évekkel előtte előszeretettel vetette be az akkori hatalom a másként gondolkodó ellenzékiekkel szemben, és ezt egyre durvább módszerekkel folytatta a balliberális kormányzat 2006 után is.

– Mikor szerzett tudomást az első rendőri brutalitásokról?

– Az MTV székháza elleni ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek védelmet a bajba kerülteknek. Másnap este pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány aznap délelőtt az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A Blaha Lujza téren közvetlenül mellettem lőttek fejbe könnygázgránáttal egy fiatalt, akit eszméletlen állapotban vittünk a mentőhöz. A rendőrök egyre kegyetlenebbé váltak, és hajnalban elkezdődtek az embervadászatok.

Válogatás nélkül agyba-főbe vertek mindenkit, az elfogottakat először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba.

Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit. Az embervadászat másnap, tehát szeptember 20-ról 21-re virradó éjjel is folytatódott. Előfordult, hogy rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, a fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át.

– A rendőri brutalitás október 23-án csak fokozódott, Budapesten elszabadult a pokol.

– Valóban október 23-án jutott csúcsra a terrorgépezet pusztító működése. Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy a tüntető csoportok, illetve a magányos járókelőkkel szembeni szeptemberi kegyetlen támadássorozat után a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. Soha nem látott mértékű rendőri erőt vetettek be, rendkívül veszélyes, roncsoló hatású, ráadásul nem is rendszeresített vadászfegyvereket használtak, fejmagasságban ezerszámra lődöztek gumilövedékeket és könnygázgránátokat törvényes alap nélkül. Az itt kialakult küzdelemben többen voltak, akik súlyos sérülést szenvedtek vipera- és tonfaütésektől, könnygáztól, illetve kirívóan erőszakos rendőri fejberúgástól, bántalmazástól. A pokol legmélyebb bugyrai egyébként az Erzsébet térnél nyíltak ki, ahol vízágyús rendőrségi gépjárművek összehangolt támadása mellett egy perccel a Fidesz-megemlékezés befejezése után kardlapos lovasrohamot vezényeltek a babakocsis, kisgyermekes családokra, idős emberekre és alapvetően békés polgárokra.

Fejmagasságban kilőtt könnygázgránátokkal, illetve több ezer, szintén fej- és nyakmagasságban kilőtt gumilövedékkel vadállati módon támadtak az emberekre, minden törvényes előírást megszegve.

 Több vendéglátóhelyre is betörtek, és végigvertek mindenkit, egy kikergetett vak ember hátába közvetlen közelről kétszer is belelőttek kétcentis gumigolyós lőszerrel. Csapaterős karhatalmi harcászatot folytattak az Astoriánál tartott megemlékezés résztvevőivel szemben, illetve azon békés kormányellenes tüntetőkkel szemben, akiket 23-án hajnalban – utóbb a bíróság által megállapítottan – jogellenesen szorítottak ki azért, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya „szabadon”, a nép nélkül „ünnepelhesse” a szellemi elődei által vérbe fojtott szabadságharcot számos külföldi államfő és kormányfő részvételével.

– Gyurcsány parancsára cselekedtek a rendőrök?

– Bene László volt országos rendőrfőkapitány elmondta a 2006-os vizsgálóbizottságunk előtt, hogy Gyurcsány kifejezetten arra kérte, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ő biztonságban és nyugodtan „ünnepelhessen”.

A tervet bőven túlteljesítették.

A Kossuth téri tüntetők erőszakos kiszorítása után a délelőtti órákban a Nádor utca felől állami megemlékezésre érkező tüntetők ellen a készenléti rendőrök tömegoszlatást hajtottak végre, amelyet utóbb szintén jogellenesnek nyilvánított a bíróság.

– Milyen bűncselekményi kategóriába sorolható az akkori rendőri brutalitás?

– Ez a cselekménysorozat, együtt értelmezve a szeptemberi szisztematikus rendőri erőszakkal,

mindenképpen kimeríti a terrorcselekmény fogalmát, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy a lakosság megfélemlítése érdekében súlyos erőszakcselekményeket hajtsanak végre.

Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek, amelyek tagjai törvényellenesen, azonosítószámok és jelvények nélkül, maszkban tevékenykedtek, számos esetben kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve. Előfordult vipera használata is, illetve tudatos sérülés okozása, mint Fábián Gábornál, akinek az ujját törték el a Dob utcánál, míg ugyanitt nem messze tőle Nagy László szemét lőtték ki célzott fejlövéssel, aki el is vesztette egyik szeme világát. De a közelben sérült meg Csorba Attila is a jobb állapotú szemére, aki az agy- és szemsérüléséből fakadó gyötrelmeket nem tudta elviselni, és 2013-ban öngyilkos lett.

Ő a 2006-os rendőri állami erőszak egyik halálos áldozata.

– A Nemzeti Jogvédő Szolgálat igyekezett felkarolni az áldozatok ügyét, számos pert indítottak a különböző rendvédelmi szervekkel szemben. Mit lehet ezekről tudni? Hány rendőrt ítéltek el? Hány esetben fizettek kártérítést?

– A jogsértettek jogvédelmét kezdettől fogva elláttuk nagy számban, közel száz jogsértettel foglalkoztunk, akiknek először a büntető-, illetve szabálysértési védelmét kellett megoldani, sokszor lehetetlen körülmények között, valótlan rendőri jelentésekkel, vallomásokkal szembesülve, és azzal, hogy a rendőrségi kamerafelvételek, illetve a térfigyelő kamerák felvételei rendszeresen hiányoztak akkor, amikor azok a valótlan rendőri állításokkal szemben igazolták volna a megvádolt személy ártatlanságát. Mégis jelentős sikereket értünk el, hiszen védenceink döntő többségének felmentését vagy az ellenük folyó eljárás megszüntetését elértük.

Voltak olyanok, akiknél ez nem sikerült, ott a 2011-ben elfogadott semmisségi törvény jelentett megoldást.

Igazi áttörést a kormányváltás hozott, hiszen 2010 májusában országgyűlési határozat rendelte el a jogsértettek jóvátételét, amelyre több hullámban, de végül sor került, ideértve a közel 150 Kossuth téri tüntetőt, akiknek a gyülekezési jogát sértették meg a törvénytelen feloszlatással. Az utolsó csoportjuk idén kapta meg a jóvátételt, a legtöbben azonban már 2010–2011-ben jóvátételhez jutottak.

– Összesen hány ember sérült meg 2006 őszén?

– Közel ezer civil testi-lelki sérülését okozták ezek a 2006. szeptemberi–októberi karhatalmi akciók, és legalább kétszáz civil súlyos sérülésével jártak – köztük 14 szemsérült – negyedannyi, 47 súlyos sérült rendőrrel szemben.

Tehát Dobrev Klára hiába hazudja azt, hogy több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető.

A súlyos sérültek a maradványállapottól függően akár többmilliós összegben is részesültek, nyilván ez nem adja vissza a szemük világát, de az életbeli elnehezülést bizonyos értelemben kompenzálja. Legalább háromszáz ember több mint 320 millió forint összegű jóvátételben részesült.

– A felelősségre vonás mérlege hogyan alakult?

– A rendőrök elleni eljárások terén rendkívül aggasztó a helyzet, hiszen több száz feljelentés volt, ennek nyomán csupán 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel végződött, 17 elítélés volt, ebből két esetben letöltendő börtönbüntetést szabtak ki bántalmazó rendőrökkel szemben.

Az ügyészség képtelen volt kellő hatékonysággal feltárni ezeket a szisztematikus rendőri bűncselekményeket.

A rosszul értelmezett mundérvédelem mellett ebben az is szerepet játszhatott, hogy valóban nehezen voltak azonosíthatók az elkövetők, ugyanakkor az is tény, hogy a rendőri alegységek vezetői jelvény nélkül is fel kell ismerjék az alárendeltségükbe tartozó bevetési területen tevékenykedő rendőröket, ám ezt nem tették meg, amivel bűnpártolást követtek el.

– A legtöbb eljárást megszüntető határozat Ihász Sándorhoz köthető, aki ma a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértője, akkor a Fővárosi Főügyészség vezetője volt.

– A legsúlyosabb hibát az ügyészség a rendőri vezetők perénél követte el, amely a 2006-os vizsgálóbizottságunk feljelentései alapján indult, de teljesen téves nyomvonalra siklott, hiszen Gergényi Pétert például az azonosítójelvények hiánya nélküli, szisztematikus erőszakot alkalmazó rendőrök tevékenysége helyett csupán a tévészékház szeptember 18-i nem megfelelő védelme miatt vádolták meg. Így egy nevetséges mértékű, szerény négyszázezer forintos pénzbüntetést kapott. 14 rendőr vezetőből 12 -t felmentettek, döntő mértékben elévülés miatt. Az ügyészség kézzel-lábbal kapálózott az ellen, hogy mi, nemzeti jogvédők sértetti képviselőként segíthessük a vád munkáját. Hiába bocsátottunk több tucatnyi bizonyítékot a bíróság rendelkezésére, azokat nem vették figyelembe, de kétségkívül a bíróság csak a vád keretei között ítélkezhet.

A terrorcselekmény vádja sajnálatos módon annak ellenére nem merült fel, hogy a miniszterelnök megbízottja, a néhai Balsai István által vezetett vizsgálóbizottság is arra a következtetésre jutott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontjához hasonlóan, hogy a terrorcselekmény lehetősége egyértelműen adott.

Ez alapján kellett volna az egész nyomozást lefolytatni. Így kerülhette el nemcsak a rendőri, hanem az akkori politikai vezetés is a felelősségre vonást. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért erre még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

– Gyurcsány Ferenc felelőssége megkerülhető?

– Ma már cáfolhatatlan kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében miként támadt 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers karhatalmi erőszakkal.

Gyurcsány Ferenc pedig ott volt – a saját bevallása szerint – a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án, tehát pontos tudomása, ismerete kellett legyen arról, hogy mi történik az utcákon.

Ennek ellenére sem ő, sem pedig az akkori rendőri vezetők nem intézkedtek az erőszak leállításáról, sőt most már egyértelműen az világlik ki, hogy sokkal inkább az akkori politikai és rendőri vezetés akaratának megfelelő módon zajlottak ezek a kegyetlen események, amelyek egészen 24-én, a hajnali órákig tartottak, és a szeptemberihez hasonló embervadászatokba torkolltak. Az akkori rendőri rádióforgalmazási adatok is világosan utalnak erre. Itt többek között a puskás rendőr lövészek a civilek megdögléséről és a tüntetők kicsinálásáról értekeztek egymás között rádión, a hajnali embervadászatok során pedig túszejtésről, minél nagyobb létszámú elfogásokról kommunikáltak egymással.

– A 15. évfordulóra pár napja egy emléktörvény-koncepciót ismertetett a Kossuth téren. Ennek mi a lényege ?

– Sokak kérik, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon az eltelt időszakról. Ennek négy eleme lenne. Az egyik egy főhajtás az áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit el kellett szenvedniük. Sőt ez az évforduló alkalmat nyithatna arra is, hogy azon áldozatoknak, akik azóta vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét, állami elismerést adjanak.

A második elem lehet az, hogy az Országgyűlés megvonja a pénzügyi jóvátétel mérlegét, ami  2010 után valóban teljes mértékben megtörtént. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt.

Harmadik pontként fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges megbüntetni, és ezért az Országgyűlés kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségének képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül.

 

Végül, de nem utolsósorban közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi koholt bizonyítékok alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani ugyanis azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen valóban ilyen régóta tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja.

 

 

Szombaton lesz 15 éve, hogy Gyurcsány csapaterős terrort alkalmazva rontott a nemzetre

Forrás: internetfigyelo.com

15 éve Gyurcsány csapaterős terrort alkalmazva rontott a nemzetre - Gaudi-Nagy Tamás és egy nyakon lőtt áldozat a Hír Tv-ben

2006. október 23-án akár nyugodtan is emlékezhettünk volna az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára.

Azonban az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc miután a 2006-os választásokat  hazugságkampányt folytatva elcsalta, ismételten hatalomba került, majd ezt a hatalmat az őszödi beismerő beszéd “kiszivárgása” után erőszakkal és véres kézzel tartotta meg, karhatalmi erőszakkal nekiesve a hatalombitorló hazug miniszterelnök és kormányának leváltását követelő tömegre, illetve megemlékezőkre 2006 őszén.

Alkoholgőzös rendőrterroristák ezrei rontottak rá a legnagyobb akkori ellenzéki párt, Fidesz emlékező naggyűlésén részt vett, békés tömegre,  majd a véres terrorakció után a politikai és rendőri vezetők folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják mindazokat a jogszerűtlenségeket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az általuk vezérelt úgynevezett rendvédelmi szervek, vagyis rendőrterroristák követtek el az egyébként békésen tiltakozó, megemlékezni akaró polgárokkal szemben.

A Hír Tv vendége volt ezekre az gyalázatos eseményekre emlékezve dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és a gyurcsányi terror egyik nyakon lőtt, kis híján meghalt áldozata, Apáthy Istvánné. A nemzeti jogvédő és jogsértett egy 15. évfordulós emléktörvény elfogadását szorgalmazták, amely többek között kimondaná az áldozatok előtti főhajtást, pénzügyi jóvátételük megtörténtét, az el nem évülő állami terrorcselekmény felelősei megbüntetésének szükségességet és közkegyelmi úton zárná le a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben koholt bizonyítékok alapján indított koncepciós pereket, mint például a Budaházy György és 16 társa ellen 12 éve tartó büntetőeljárást.

"Vérbe fojtott szabadság" c. kiállítás és fórum Keszthelyen EP LIBE Bizottság nélkül - videós tudósítás

2021. szeptember 29-én Keszthelyre is megérkezett  a "Vérbe fojtott szabadság" című vándorkiállítás, erről készített tudósítást a TV Keszthely.

A keszthelyi eseményre meghívást kapott az Európai Parlament LIBE Bizottsága a balliberális erőszak szörnyű bizonyítékaival való szembesülés érdekében, de ők nem éltek a lehetőséggel. 

Az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulója alkalmából készült, CÖF által szervezett tárlat azt mutatja be, hogy 2006 őszén milyen kegyetlen rendőri erőszakkal támadtak  a választási csalást beismerő akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc ellen tüntetőkre és az 1956-os szabadságharcra emlékezőkre. Az ötletgazda Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-i, majd október 23-i karhatalmi erőszak miatt közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket,  több mint 200 civil sérült meg súlyosan,  és 14-en vesztették el látásukat.

A keszthelyi helyszínen dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Vígh Sándor operatőr, a 2006 őszi állami terror egyik áldozata idézték fel egy nagy érdeklődéssel kísért fórum keretében a történteket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy hazánkban soha nem szabad ilyen állami terrornak megtörténnie és ezért is fontos, hogy akkori balliberális politikai garnitúra ne térhessen vissza a hatalomba. A résztvevők egyöntetően támogatásról biztosították Gaudi-Nagy 15. évfordulós emléktörvény-javaslatát, amelynek része a terror miatti  felelősségre vonás szorgalmazása és a 2010 előtt indult politikai színezetű koncepciós eljárások (pl. Budaházy-Hunnia terrorper) közkegyelmi megszüntetése is.

 

Gaudi-Nagy Tamás a Hegyvidék Tv "Duett" c. műsorában a 2006 őszi gyurcsányi terrorról, a "Vérbe fojtott szabadság" c. vándorkiállitásról és a Budaházy közkegyelemről

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Hegyvidék Tv-n Krassó László  "Duett" c. műsorában beszélt a 2006 őszi gyurcsányi rendőrterror véres időszakáról, az eltelt 15 év mérlegéről, a "Vérbe fojtott szabadság" c. vándorkiállitásról és 15. évfordulóra elfogadni javasolt emléktörvény-javaslatáról, amely többek között  közkegyelemmel zárná le a Budaházy-Hunnia koncepciós büntetőpert.

Nemzeti jogvédő programajánló az Európai Parlament LIBE Bizottságának egy olyan kiállításra, amely bemutatja, hogy 2006-ban hogyan váltotta fel a jogállamot a terror iszonyata a balliberális kormányzat idején és amelyhez némán asszisztált az EU

 

Nemzeti jogvédő programajánló a hazánkban ideiglenesen „állomásozó” Európai Parlament LIBE Bizottságának egy olyan kiállításra, amely bemutatja, hogy 2006-ban hogyan váltotta fel a jogállamot a terror iszonyata a balliberális kormányzat idején és amelyhez némán asszisztált az EU

Ma érkezett hazánkba az Európai Parlament LIBE Bizottságának (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság) küldöttsége, hogy megvizsgálja azt, hogy szerintük milyen veszélyek fenyegetik a jogállamot.

Fontos rámutatni, hogy ez a bizottság 2010 előtti balliberális kormányzat tömeges és brutális emberi jogsértéseivel szemben soha, semmilyen formában nem tiltakozott s emiatt az Európai Parlamentben és az Európai Unióban semmilyen eljárás nem indult.

Azt is szükséges rögzíteni, hogy az Európai Parlament Magyarországgal szembeni támadásai egyértelműen 2010 tavasza óta kezdődtek meg, éppen akkortól, amikor az emberi jogi válsághelyzetet okozó, saját népére erőszakkal támadó, továbbá  az Európai Uniót  és a magyar választópolgárokat is a gazdaság valós helyzetével kapcsolatban megtévesztő, az országot csődbe vivő balliberális kormány megbukott.

A jelenleg hazánk ellen folytatott, 7. cikkely szerinti eljárás egy minden jogi alapot nélkülöző önkényes koncepciós kirakatper, amelynek célja, hogy a nemzeti önrendelkezés útját járó hazánkat rákényszerítsék a migránsok befogadására, az LMBTQ propaganda és elvek alkalmazására és engedelmes, gyarmati szolgává tegyék nemzetünket.

Az Európai Parlament LIBE Bizottsága és az Európai Unió egyéb szervei hazánkkal szemben folytatott számos hasonlóan önkényes eljárása során soha nem igényelték azt, hogy olyan civil szervezetektől is tájékoztatást kapjanak demokrácia és emberi jogok hazai helyzetéről, amelyek nem a Soros birodalom engedelmes liberális kiszolgálói. Az elcsatolt magyarok milliót érintő jogfosztások sem érdekelték őket.

A hazafias ügyvédeket tömörítő Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2004 óta működik - tehát éppen az EU csatlakozás éve óta -  soha, semmilyen megkeresést nem kapott adatszolgáltatásra európai intézményektől a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Ez most is így van, a LIBE Bizottság balliberális irányba húzó többségű küldöttsége most sem kívánt minden irányból tájékozódni, csupán az egyoldalú és elfogult saját partneri forrásaikra támaszkodnak, akik már korábban is évről-évre szállították a hazánkra nézve terhelő és megalapozatlan információkat.

Mindennek ellenére örök optimistaként ezúton hívom fel az EP LIBE Bizottságának delegációját arra, hogy van lehetőségük most egy történelmi mulasztás bepótlására.

2021. szeptember 18-án indult útjára a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a Civil Összefogás Alapítvány szervezésében a "Vérbe fojtott szabadság" c. országos vándorkiállítás, amely bemutatja 2006 őszének állami terrorját cáfolhatatlan tényekkel, bizonyítékokkal, filmekkel alátámasztva. A vándorkiállítást már sokan megtekintettek, a delegáció tagjai előtt is nyitva áll és így módjuk van megtekinteni azt, hogy politikai pártfogoltjaik, amikor kormányon voltak, hogyan működtették a "jogállamot", milyen törvénytelen és kegyetlen módszerekkel támadtak a balliberális kormány ellen tiltakozókra, szabadságjogaikat gyakorlókra megemlékezőkre és járókelőkre.

Szembesülhetnének itt azzal, hogy milyen szisztematikus módon és az elrettentés célzatával hajtották végre az állami terrort az akkori szocialista-liberális politikai vezetés akaratának, érdekeinek megfelelően.

Közel 1000 civil szenvedett testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil szenvedett súlyos sérülést, köztük tíznél többen maradandó szemkárosodást. Volt olyan kilőtt szemű, agykárosodást elszenvedett áldozat, aki nem bírva tovább a szenvedést és öngyilkos lett.

Ezúton hívom tehát a delegáció tagjait, hogy tekintsék meg a „Vérbe fojtott szabadság” című vándorkiállítást, amely ma például Keszthelyen tekinthető meg és – a tegnapi veszprémi alkalomhoz hasonlóan - 17.00 órától egy jogsértettel közösen adok tájékoztatást az érdeklődőknek arról, hogy miként működött a gyurcsányi terror, hogy taposták meg a jogállam elveit és az emberi jogokat és miként szálltunk szembe ezzel jogvédőként.

A kiállítás holnap Nagykanizsán, pénteken és szombaton Zalaegerszegen lesz látható és ezt követően is járja tovább az országot.

A kiállításon tett látogatás tehát jó alkalom lenne arra, hogy megkövessék a magyar embereket azért az Európai Parlament nevében, amiért a magát a demokrácia védelmezőjének beállító európai testület tétlenül nézte ennek a terrornak a tombolását, majd azt is eltűrte, hogy 2010-es bukásáig a balliberális kormányzat miként oszlatja fel erőszakkal későbbiekben is a békés, kormányellenes tüntetéseket és milyen jogállami szabályokat sértő koncepciós eljárásokkal lépett fel ellenzéki személyiségekkel szemben.

Ha pedig nem jönnek el megtekinteni a kiállítást hazai tartózkodásuk ideje alatt a delegáció balliberális tagjai, egy újabb bizonyítékát kaphatjuk meg annak, hogy a kettős mérce jegyében működnek és nem az emberi jogok és demokratikus értékek érvényesülése érdeklő őket, hanem az, hogy ismét hatalomra segítsék azt a politikai tábort, akik el nem évülő felelősséggel tartoznak a 2006-os terrorért és feltétel nélkül kiszolgáltatták hazánkat a globalista gyarmatosításnak.

Budapest, 2021. szeptember 29.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu,Telegram: t.me/nemzetijogvedok) ügyvezetője

 

Megemlékezés a Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozásáról - Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde

A Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozására és a gyurcsányista terrorra emlékező nemzeti megemlékezésre 2021. szeptember 17-én került sor a Kossuth téren. (videós összefoglaló itt látható.)

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében lezajlott rendezvényen a nemzeti önrendelkezés és ellenállás  közismert civil személyiségei is felszólaltak.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető a gyűlés végén tartotta meg az itt teljes egészében közreadott beszédét a választási csalást elkövető, Gyurcsány vezette balliberális kormányzat elleni népfelkelésről, a válaszul bevetett rendőrterrorról, megtorlásokról, és meghurcolt hazafiak érdekében folytatott nemzeti jogvédő  küzdelmekről.

És arról is, hogy miért kell megakadályozni, hogy az akkor a nemzetre támadó, országunkat csődbe vivő, kiárusító, eladósító, elcsatolt magyarokat eláruló és globalista külföldi köröket kiszolgáló, 2010-ben megbukott garnitúra részben új szereplőkkel, szövetségesekkel visszatérhessen a hatalomba.

Beszéde végén dr. Gaudi-Nagy Tamás ismertette   a 15. évforduló alkalmából az Országgyűlés általi elfogadásra javasolt törvény-tervezetét, amelyhez a miniszterelnök, a kormánypártok és a hazafias képviselők, de minden magyar  támogatását kérte.

A 2006-os emléktörvény az alábbi 4 pontból állna a javaslata szerint:

  törvényi szinten is megköveti az Országgyűlés a 2006 őszi áldozatokat, jogsértetteket, a kiemelt helytállást tanúsítóknak állami kitüntetést kezdeményez,

– rámutat Országgyűlés a tömeges rendőri erőszakért felelős személyek terrorcselekmény miatti elévülhetetlen, különösen politikai vezetők felelősségére és felelősségre vonásuk fontosságára utal,

– az Országgyűlés elismeri a jogsértettek 2010 utáni jóvátételi folyamatát elismeri és méltatja (a karhatalmi erőszak és megtorló eljárások miatt elszenvedett jogsértések miatt pénzügyi jóvátételt kapott 300 jogsértett, összesen több mint 300 millió forint összegben)

– az Országgyűlés közkegyelmi rendelkezéssel megszüntet minden olyan büntetőeljárást, amelyet  2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban a hazánk területén alapvető politikai szabadságjogok gyakorlásával, valamint politikai ellenállással összefüggésben polgárok által elkövetett cselekmények miatt indult (pl. a gyurcsányi indíttatású, több mint 12 éve zajló, Budaházy György és 16 hazafi elleni terrorvádas büntetőper)

 

NJSZ a Pesti TV "Az Ügy" c. műsorában: A Nemzeti Jogvédő Szolgálat harca a kettős mércével (Videó!)

Forrás: pestitv.hu

 Az Ügy mostani riportja öt történetet mutat be: mindegyik főszereplő vagy elszenvedője, vagy aktív közreműködője volt valamilyen nézet- vagy véleményütközésnek, amely büntetőeljárással végződött. Ez az öt eset jól mutatja, hogy a jog mérlege mintha nem egyformán mérné a jobb- és baloldali embereket… Az ügyekben közös, hogy a törvényességért és az egyenlő bánásmódért a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, illetve annak ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd harcol a hatóságok és bíróságok előtt.

A napjainkra totálisan elmérgesedett közbeszéd, a közösségi médiában való egymásnak feszülés azt eredményezi, hogy a politikai nézetkülönbségbe ütköző emberek egyre erőteljesebben adnak hangot véleményüknek. Egyre gyakrabban hallunk testi kontaktusba, dulakodásba torkolló vitákról – amelyeket történjenek bármely politikai oldal részéről vagy hatására természetesen elfogadhatatlannak tartunk. Ami viszont abszolút nincs rendben, ha kettős mércével mérik a szólásszabadságot és szabad véleménynyilvánítást. Ha az egyik oldalnak mindent lehet, minden a szólásszabadság része, a másik meg mindenért a bíróságon találja magát…

Bede Zsolt megmondóembert, a Vadhajtások főszerkesztőjét senkinek sem kell bemutatni. A baloldaliak, illetve a magukból totálisan kifordult jobbikosok elleni véleményének minden adandó alkalommal igyekszik hangot adni, ami olykor tettek kísérnek. Nem célunk és feladatunk, hogy megítéljük Bede Zsolt egy-egy akcióját. Ami azonban nem lehet kérdés, hogy rá is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint ellenfeleire, vitapartnereire, valamiért mégis mindig őrá mutogatnak, őt vonják büntetőeljárás alá, ültetik a vádlottak padjára.

A 2019. október 23-i rendezvényen történt, a Zeneakadémiánál, hogy zártkörű rendezvényen, Orbán Viktor beszéde alatt DK-s provokátorok jelentek meg, akik táblákra írt üzenetekkel szidalmaztak és zavarták meg a megemlékezést. Ha hasonló Gyurcsány Ferenc beszéde alatt – nem megemlékezésen, akár csak egy utcafórumon – történik, biztonságiak vezetik el az illetékeseket, majd a rendőrség jól meg is bírságolja őket, ahogy az például Pápán vagy Szombathelyen történt. Pápán a Gyurcsánynak táblákon üzenőket például 50 ezer forintra bírságolták.

A miniszterelnököt szidalmazó, október 23-i megemlékezést megzavarókat Bede Zsolt vonta kérdőre ebben a fene nagy diktatúrában, nem pedig biztonságiak vagy rendőrök terelték el őket a helyszínről. Bede valóban durván kiosztotta őket és a tábláikat is elvette, de állítása szerint – és ezt videofelvétel is igazolni látszik – nem ütött meg senkit. Az egyik DK-s mégis zúzódásokról lenget látleletet, Bedét pedig bíróság elé állították. Az ügy pikantériája, hogy a DK-s hölgyet Czeglédy irodája képviseli. Czeglédy még azután is megjelent egyszer vele a bíróságon – még ha csak a folyosón is –, miután már kamarai tagságát felfüggesztették.

VARGA GERGŐ DK-S KÉPVISELŐ EGY IDŐS BÁCSIT PROVOKÁLT

A második történet főszereplője egy 83 éves mérnök, aki a DK egyik önkormányzati képviselőjével, egy jól ismert provokátorral akadt össze. Engedélye nélkül akarta fotózni a telefonjával az idős urat, aki neki nem tetsző véleményének adott hangot. Mindezt erőszakosan, a tiltakozást figyelmen kívül hagyva. Elmondása szerint csak viccből, amikor a bácsi az üres vászonszatyrát felé lendítette, azonnal rendőrt hívtak.

A TÚRÁZÓKAT TÁBLÁKKAL ÜTŐ ANTIFÁK KÖZMUNKÁVAL MEGÚSZHATJÁK

Egy fiatal felvidéki lány, Annamária barátaival csak egy izgalmas éjszakai túrán szeretett volna részt venni két éve. A kitörés-napi túrát azonban a baloldal és a ballib sajtó fasiszta rendezvénynek bélyegezte. A túrázókra antifasiszták támadtak. Két fiút durvábban megverhettek, de Annamária is táblákkal kapott a fejére. A dühöngő antifák egész olcsón megúszták: nem bántalmazással elkövetett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak minősített esete), hanem csak csoportosan elkövetett garázdaság miatt vádoltak meg hármat közülük. Szerény mértékű közérdekű munka büntetést kaptak.

AKI ÜDÍTŐVEL LOCSOLT LE EGY SZOCI PULTOT, BÍRÓSÁG ELŐTT ÁLL – AZ MSZP-POLITIKUST, AKI A HÁTÁRA UGROTT, ELŐ SEM VETTÉK

Egy fővárosi középkorú férfi az MSZP egyik aláíró standját locsolta le üdítővel, ami nyilván nem helyes, ugyanakkor, ami az ügyből kerekedett, az megint csak felveti a kettős mérce alkalmazásának lehetőségét. Közeli hozzátartozója mesélte el a történetét – azt kérte, arcát ne mutassuk.

MÁR A MEG NEM VALÓSULT, CSAK PLAKÁTON FELTÜNTETETT LMBTQ-ZÁSZLÓÉGETÉS SZÁNDÉKA IS LEHET KÖZÖSSÉG TAGJA ELLENI ERŐSZAK

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak, illetve társvezetőjének, Barcsa-Turner Gábornak egy plakát a bűne, amelyen programelemként tüntették fel vörös, uniós és LMBTQ-zászlók égetését. A zászlóégetés valójában meg sem történt! Barcsa-Turner Gábor, a 2019. október 23-i rendezvény szervezője ellen most mégis vádemelést kezdeményez a rendőrség közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. Mellesleg az ügyben a Soros-támogatott Háttér Társaság jegyezte a feljelentést. Ez már csak azért is pikáns, mert a korábban a Háttér Társaság (együtt a TASZ-szal, Magyar Helsinki Bizottsággal és az Amnesty International liberális jogvédő szervezetekkel együtt) készített ajánlást arról, mit kellene gyűlöletbeszédnek tekinteni a törvény előtt – munkaanyagukat be is építették gyakorlatukba, alkalmazzák is a nyomozó hatóságok és a bíróságok. Hogy miként, annak is éppen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom járt utána – de erről majd máskor, bővebben, egy külön riportban mesélünk.

 

BALOLDAL LEBONTANÁ A JOGÁLLAMOT - INTERJÚ A DEMOKRATA C. HETILAPBAN DR. GAUDI-NAGY TAMÁSSAL (2021.09.23.)

Forrás: demokrata.hu

Szerző: Ágoston Balázs

Az erőszakkal való fenyegetés tetten érhető lényegében mindegyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt börtönt, kézivezérelt koncepciós eljárásokat kilátásba helyező, az alkotmányos rend felborítását hirdető üzeneteiben. Ezek akár büntetőjogi értékelést is nyerhetnek – mondta a Demokratának dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, európai jogi szakjogász.

– Az ellenzék Gyurcsány Ferenctől Jakab Péterig egyre nyíltabban fenyegetőzik azzal, hogy ha jövőre választást nyer, felfüggeszti a jogállamot, semmibe veszi az Alaptörvényt, elvonja az Alkotmánybíróság jogkörét. Megtehetik?

– Bolsevik hatalmi reflexet idéző alkotmányjogi nonszensz minden olyan felvetés, amely úgy változtatná meg az alkotmányos jogrendet, hogy félreteszi az ehhez szükséges minősített többségi szabályokat és a vonatkozó hatályos eljárási kereteket. Mindent elárul a jogállamisághoz való viszonyukról, hogy miközben a hazai balliberális ellenzék, és hatásukra az Európai Unió intézményei, állandóan a szerintük leépített jogállamiságot kérik számon a magyar kormányon, a saját vágyott kormányzásukat a jogállami szabályok sárba tiprásával, lényegében diktatórikus alapon kívánják megvalósítani. A 2006-os őszi rendőrterrort pedig elfogadhatónak, jogállaminak tekintik. Jellemző, hogy ezen bolsevik szemléletű koncepciót olyan nevesnek kikiáltott jogászok fogalmazták meg először, akik ezer szállal kötődnek a Soros-birodalomhoz és a balliberális ellenzékhez. Veszélyessé az teszi ezeket a jogilag komolytalan felvetéseket, hogy a Gyurcsány vezette ellenzék már lényegében programként hirdeti őket.

– Ha jövőre nyernek, miként szállhatunk szembe a baloldali diktatúraépítéssel?

– Az Alaptörvény antibolsevik U cikke pont az ilyen sötét törekvéseket bélyegzi meg: „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért, továbbá a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért.” Fun­da­mentális alkotmányos alaptétel ugyanis, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Az esetleg így született országgyűlési jogalkotási „termékek”, nevezzék őket törvénynek, határozatnak vagy bárminek, közjogilag érvénytelenek. A közjogi érvénytelenséget az Alkotmánybíróság az arra jogosultak, például az országgyűlési képviselők negyedének kérésére megállapítja, és az ilyen jogi normát megsemmisíti. Az Alaptörvény módosítása kapcsán is fennáll ez a jogköre az alkotmányvédő testületnek. A jelenlegi alkotmányos rendszerbe tehát be van építve egy olyan védelmi mechanizmus, amely az esetleges ilyen balliberális ámokfutást képes lehet megállítani. Persze ennek a népszuverenitási szempontból a leghatékonyabb és kívánatos megakadályozása az, hogy ennek a se Istent, se hazát, se családot nem kímélő, korábban már bizonyíthatóan kártékonyan kormányzó és globalista érdekeket szolgáló szörnykoalíciónak esélyt sem adnak a választók a hatalomgyakorlásra.

– Az államigazgatásban vagy épp a rendvédelemben dolgozó embereknek milyen jogaik és kötelességeik vannak? Egyáltalán, jogi tekintetben legitim lehet-e egy miniszterelnök és kormánya, ha nem esküszik fel az Alaptörvényre?

– Ha egy kormányzat a közjogi érvénytelenség talaján, az Alaptörvényt és jogalkotási törvényt sértő módon kezd jogszabályokat alkotni, azok is érvénytelenek lesznek. A kormánytisztviselői karra és az államigazgatási szervekben szolgáló szakemberekre vonatkozó egyik legfontosabb követelmény a törvényesség és a szakszerűség elve. Ebből következik, hogy kötelesek megtagadni a bűncselekményt megvalósító utasítást, illetve megtagadhatják az olyan parancs végrehajtását, ami jogszabályba vagy a kormányzati igazgatási szerv által kiadott normatív utasításba ütközik. Hasonló szabályok vonatkoznak a rendvédelmi szervek tagjaira is. Felmerül az Alaptörvény szerinti ellenállási jog gyakorlása társadalmi szinten is abban az esetben, ha az országgyűlési többség a már említett közjogi érvénytelenséget eredményező módon taszítja félre az egyébként az egész jogrendszer alapját jelentő Alaptörvényt és a több mint húsz sarkalatos törvényt. Az Alaptörvényt jogszerűen az összes országgyűlési képviselő legalább kétharmada módosíthatja, a sarkalatos törvényeket pedig a szavazáskor jelen levő képviselők kétharmada. Ennél kevesebb képviselői szavazat ezen jogforrásokat érvényesen módosítani nem tudja. A jogszabályok egyértelműek abban is, hogy ha a kormány tagjai nem tesznek esküt, amelynek része az Alaptörvény betartására és betartatására vonatkozó vállalás is, nem gyakorolhatják jogkörüket. Az eskütételt megtagadó kormány legalitását és legitimitását is elveszti.

– Puccsra készül-e a baloldal?

– A jogállamiság és a demokratikus parlamentáris rendszer fogalmi eleme az, hogy bárki megfogalmazhassa elmarasztaló véleményét a kormány tevékenységéről, és arra törekedjen, hogy a hatalmat gyakorló pártok törvényes eszközökkel, erőszakmentesen és tiszta választások eredményeként elveszítsék a kormányzás jogát. Ez a lehetősége messzemenően megadatott a szivárványkoalíciós ellenzéknek, és túl is teljesítik, mivel gátlástalanul élnek a legválogatottabb fenyegető, gyalázkodó, szociális demagógiától és valótlanságoktól hemzsegő kommunikáció széles eszköztárával. Mégis naponta harsogják a hazai és európai sajtóban, jelentik fel hazánkat, illetve íratják le lobbihálózatuk révén jogállaminak csúfolt politikai jelentésekbe azt, hogy nálunk megszűnt a jogállam és a parlamentarizmus. És persze a szocialista–liberális kormányzás időszaka alatt indítottak végül felmentéssel végződött, sokéves, meghurcoló büntetőeljárást Budaházy György ellen, aki a 2006. őszi rendőrterrort követően 13 határozott és kemény hangvételű üzenetben követelte a nemzetáruló kormány távozását, és vázolta a Szent Korona-eszme jegyében felépítendő új államrend elemeit. Puccshoz, egész pontosan a büntető törvénykönyv szerint az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntettének előkészületéhez azért ennél több kell. Ehhez felhívásoknak kellene elhangozniuk, amelyek olyan közvetlenséggel irányulnak az alkotmányos rend erőszakos vagy erőszakkal fenyegetve történő megváltoztatására, hogy az közvetlenül és reálisan veszélyeztesse az államberendezkedést. Az erőszakkal fenyegetve fordulat egyre inkább tetten érhető lényegében mindegyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt börtönnel fenyegető, kézivezérelt koncepciós eljárásokat kilátásba helyező üzeneteiben. Ezek már erősen feszegetik a véleménynyilvánítási szabadság kereteit, és alapos vizsgálatot követően akár büntetőjogi értékelést is nyerhetnek.

– A Gyurcsány vezette ellenzék szembeszállna-e a brüsszeli támadásokkal, vagy inkább kapitulálnának például a genderügy vagy a betelepítési kvóták ügyében?

– Az elmúlt évek tapasztalati tényeire és a Brüsszelhez való szervilis viszonyulásukra való tekintettel nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kijelenthessük: azonnal a behódoló önfeladás útjára lépne a remélhetően soha hatalomra nem jutó szivárványkoalíció. Habozás nélkül teljesítenék globalista kitartóik, netán tartótisztjeik utasításait minden olyan, a nemzeti megmaradás szempontjából stratégiai területen, ahol eddig a nemzeti kormány kőkemény ellenállást fejtett ki és ütközéseket vállalt. És persze ekkor megnyílnának a mostanában emiatt egyre inkább elzáródó EU-források, és persze innentől minden jogállami problémát rendezettnek minősítenének, akkor is, ha, ne adja Isten, 2006 őszéhez hasonlóan a balliberális kormányzat ismét az állami terror eszközéhez nyúlna a tiltakozókkal szemben. Az európai önfeladás, öntudat-, hit-, hagyomány- és kultúravesztés Svédország, Németország vagy Franciaország példáján látható útja várna ránk, ahol a hazájukat szeretőket gyűlölő globalista elit az eddigi tendenciákat folytatva, aprólékos hentesmunkával hazánkat mint nemzetállamot felszámolná, a lakosságcserét célzó tömeges bevándoroltatást levezényelné, a nemzeti öntudatot romboló multikulturalizmust, a szexuális devianciák romboló eszméit, a nemzeti vállalkozásokat marginális szerepre szorító multinacionális tőkés társaságokat és nemkülönben a mindezt elvtelen módon végrehajtó technokrata klientúra tagjait korlátlan uralomra juttatná.

– Milyen cselekvési lehetősége van Magyarországnak a hazánkat belső és külső sugalmazásra politikai és jogi fronton egyaránt támadó, külföldről pénzelt, NGO-nak nevezett politikai szervezetek ellen?

– Ezekkel szemben az erre hivatott szervek szerintem messze nem használják ki a nemzetbiztonsági védelem érdekében rendelkezésükre álló jogi lehetőségeket, pedig lenne jogalap a fellépésre. A Soros-birodalom jól szervezett, széleskörűen kiépített és hatalmas pénzügyi, média- és lobbierőforrásokkal bíró, civilnek maszkírozott, de lényegében egyértelműen politikai szervezetek formájában működő hazai lerakatai összehangolt tevékenységükkel kétséget kizáróan a nemzeti szuverenitás, a hagyományos nemzeti értékek, a nemzeti önazonosság, a keresztény és hagyományos nemi identitás felszámolására törekednek hazai és külföldi politikai szövetségeseikkel. Megítélésem szerint a tevékenységük egyes elemei kimeríthetik a hazaárulás büntető törvénykönyvi tényállását, de mindezt alapos felderítés és vizsgálat kell megelőzze. Ugyanis az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, hazaárulás bűntette miatt öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek fényében különösen visszás és a kettős mérce tipikus esete, hogy az ügyészség elutasította a szexuális deviáns propagandisták egyik kártékony és alkotmányos jogrendünkre fittyet hányó zászlóshajója, a Háttér Társaság elleni feloszlatási törvényességi kérelmet, amit az általam vezetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom terkjesztett elő, tényekkel, bizonyítékokkal alátámasztva. Ebben az élet-halál helyzetben ez elfogadhatatlan, különösen annak fényében, hogy közben szemlátomást végigvisznek amúgy jogilag bukásra ítélt eljárásokat a 2010 előtti időszak hazafias ellenállóival és a Soros-hálózat kútmérgezése ellen cselekvő hazafias civilekkel szemben, akár minden alap nélkül.

– Mire számíthatunk, ha 2022-ben nyer a baloldal?

– Ezt a lehetőséget végig sem szeretném gondolni, de vélhetően drasztikus gyorsasággal építenék le, vernék szét a jelenlegi kormányzati időszak progresszív elemeit: a család- és otthontámogatást, a patrióta gazdaságpolitikát, a segély helyett munka elvére épülő foglalkoztatáspolitikát, a csökkenő közterheket, az emelkedő jövedelmeket és a gyarapodó nemzeti vagyont, a keleti partnerséget, az elszakított magyarság felkarolását, a hadiipar és a honvédelem fejlesztését, a keresztény egyházak és iskolák támogatását, a közép-európai együttműködést és így tovább. Másrészt az „elszámoltatás” jegyében az általuk elfoglalt intézmények útján közel sem jogállami módszerekkel vadásznának le nemzeti politikusokat, kormánytisztviselőket, vállalkozókat és a nemzeti identitás szempontjából fontos szervezetek patrióta vezetőit, tagjait. Célkeresztbe kerülne számos nemzetstratégiai intézmény, elzárnák a magyarság számára létfontosságú pénzforrásokat, újraindulna a stratégiai ágazatok külföldi kézre játszása és a segélyezés, külkapcsolatainkban ismét a szervilis behódolás nyerne teret. És közben közpénzen arról győzködnék a társadalmat, hogy mindezt hazánk érdekében teszik, és ami persze szerintük nem lenne „propaganda”. Hatalmas a tét: ezen sötét jövőt ígérő forgatókönyvet a nemzetben gondolkodó választók milliói megakadályozhatják jövőre, ha elegen, felelősen és jól döntenek.

Vérbe fojtott szabadság - tudósítás a 2006 őszi állami terrorról szóló vándorkiállítás megnyitójáról

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére és szakmai közreműködésével indította útjára a Civil Összefogás Fórum a „Vérbe fojtott szabadság” című vándorkiállítását a 2006 őszi állami terrorról, amelynek megnyitóját szeptember 18-án tartották Budapesten, az Erzsébet téren.

Az esemény Bella Árpád által készített videós összefoglalójában megnézhető a Gyurcsány-terror néhány korabeli felvétele, a vándorkiállítás belső tere, a nyitóbeszédek egyes fontos részletei és megszólal a kiállítást elsők között meglátogató Nagy László, akinek bal szemét lőtték ki közelről célzott lövéssel 2006. október 23-án az Astoria közelében nem rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket használó azonosítószám nélküli, maszkos rendőrök. A kiállításon több más 2006 őszi jogsértett is megjelent. A rendezvényen   Heizler Norbert a CÖF országos koordinátora,  ifj. Dr. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője és dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  tartottak beszédet.

A vándorkiállítás célja, hogy emlékeztessen arra, hogy 2006-ban Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-s miniszterelnök (ma a DK elnöke), a hazugságkampánnyal és trükkök százaival elcsalt választás után, az általa zárt körben elmondott  őszödi beismerő beszéd kiszivárgása után  kitört országos  tiltakozáshullámmal, nemzeti ellenállással szemben, milyen véres terrort alkalmazva lépett fel, rátámadva saját nemzetére.  Több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, több mint félezer tüntetőnek, megemlékezőnek és járókelőnek – ebből legalább kétszáz esetben súlyos – sérülést okozva (pl. látásvesztést okozó szemsérülés, csonttörések) és százakat önkényesen bebörtönözve.

A kamion rakterében berendezett tárlatban korabeli képek, rendőrségi eszközök, dokumentumok és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületének tagjai által összeállított, a jogsértettek hányattatásait, szenvedését bemutató tényfeltáró dokumentumfilmek nézhetők meg.

További információk a megnyitóról, kiállításról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat honlapján az alábbi linken olvashatóak:

http://njsz.hu/megnyitottuk-vandorkia...

http://njsz.hu/a-baloldal-politikai-s...

http://njsz.hu/gaudi-nagy-es-ifj-lomn...

http://njsz.hu/gaudi-nagy-tamas-a-pes...

Videós tudósítás a Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozására és a gyurcsányista terrorra emlékező 2021. 09.17-i gyűlésről

Bella Árpád videós összefoglaló tudósítása a Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozásáról és a gyurcsányista terrorról történt megemlékezésről.

15 évvel ezelőtt szeptember 17-én került nyilvánosságra az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc  2006 májusában zárt körben, Balatonőszödön elmondott, választási csalásokat beismerő beszéde. A beszéd nyilvánosságra kerülése után még aznap  felháborodott magyarok tömegei jöttek össze a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök és a kormány azonnali távozását. Tüntetés-sorozatuk az erőszakos október 23-i hajnali jogellenes feloszlatásig heteken át tartott, majd más helyszínen folytatódott. Az ország számos pontján évekig tartó tiltakozás-sorozat vette kezdetét. Minderre a hatalom nem lemondással, hanem rendőrterrorral és megtorló koncepciós eljárásokkal válaszolt 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 között.

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a 15 évvel ezelőtti eseményekről emlékeztek meg szeptember 17-én  a Kossuth téren, amelyen a nemzeti önrendelkezés és ellenállás  közismert civil személyiségei is felszólaltak.

A  gyűlés végén dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető ismertette a miniszterelnök, a kormánypártok és a hazafias képviselők támogatását kérve  a 15. évforduló alkalmából az Országgyűlés elfogadására javasolt törvény-tervezetetét, amely az alábbi 4 pontból állna a javaslata szerint:

-  törvényi szinten is megköveti az Országgyűlés a 2006 őszi áldozatokat, jogsértetteket, a kiemelt helytállást tanúsítóknak állami kitüntetést kezdeményez,

- rámutat Országgyűlés a tömeges rendőri erőszakért felelős személyek terrorcselekmény miatti elévülhetetlen, különösen politikai vezetők felelősségére és felelősségre vonásuk fontosságára utal,

- az Országgyűlés elismeri a jogsértettek 2010 utáni jóvátételi folyamatát elismeri és méltatja (a karhatalmi erőszak és megtorló eljárások miatt elszenvedett jogsértések miatt pénzügyi jóvátételt kapott 300 jogsértett, összesen több mint 300 millió forint összegben)

- az Országgyűlés közkegyelmi rendelkezéssel megszüntet minden olyan büntetőeljárást, amelyet  2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban a hazánk területén alapvető politikai szabadságjogok gyakorlásával, valamint politikai ellenállással összefüggésben polgárok által elkövetett cselekmények miatt indult (pl. a gyurcsányi indíttatású, több mint 12 éve zajló, Budaházy György és 16 hazafi elleni terrorvádas büntetőper) 

 A felszólalók beszédrészletei, illetve beszédeik összefoglalói az alábbi időrendben tekinthetők meg:

3:23 Dr. Zétényi Zsolt beszéde

8:01 ifj. Hegedűs Lóránt beszéde

11:58 Tóth Imre beszédéről

12:21 Gőbl György beszéde

13:36 Dr. Bene Gábor beszéde

15:45 Szilágyi Ákos beszéde

16:56 Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde

www.njsz.hu

"A baloldal politikai számításból is bagatellizálja a 2006 bűneit"- interjú Gaudi-Nagy Tamással a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában a 2006 őszi rendőrterrorról szóló film vándorkiállítás megnyitása alkalmából

Forrás: origo.hu

Az ellenzéki politikusok egy része politikai számításból bagatellizálja a 2006-ban történeteket, mert úgy gondolják, hogy a Gyurcsány Ferenc DK-elnök vezette ellenzék tagjaként "jobb ezt nem firtatni"

- jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és köre esetében pedig szerinte a "bűnelkövetők rutinszerű tagadásának" megközelítését lehet alkalmazni.

Az NJSZ kezdeményezte a hétvégén útjára indított vándorkiállítást, amely Vérbe fojtott köztársaság címmel az őszödi beszéd elhangzása után kirobbant tüntetések eseményeit mutatja be.

Gaudi-Nagy Tamás a 15 évvel ezelőtt történtekre emlékezve azt mondta, hogy a nyers karhatalmi erőszak "a Kádár-rendszer erőszakhullámánál is sokkal magasabb mértékű volt". Az eseményeknek több mint 500 civil sérültje volt, közülük 200 súlyos - tette hozzá.

Kifejtette azt is, hogy a büntető törvénykönyv szerint a lakosság egyes csoportjai elleni testi sértés és más erőszakcselekmények elkövetése akkor is és most is terrorcselekménynek minősül. Ráadásul akkor, döbbenetes módon "állami szervek irányításával valósult ez meg magyar polgárok ellen, akik a gyurcsányi hazugságbeszéd miatt tiltakoztak, és a kormány távozását követelték".

Az NJSZ ügyvezetője kifejtette: feltárásra vár még az a szál, hogy az akkori miniszterelnök és a rendőri vezetők között pontosan mi hangzott el. Az már kiderült, hogy köztük is voltak egyeztetések, például a tévészékház ostromának másnapján.

"A mechanizmus többi részét pedig már elég jól tudjuk, hogy pontosan mely rendőri alakulatok, mely vezetők irányítása mellett, a város mely részén, milyen eszközökkel, milyen módszerekkel támadtak a polgárokra, azt most már elég jól feltárták" különböző jelentésekben - mondta.

Gaudi-Nagy Tamás beszélt arról is, hogy az NJSZ-en kívül a jogvédő szervezetek közül senki nem követelt jóvátételt az áldozatoknak, ami mindazonáltal már meg is történt a 2010-es kormányváltásnak köszönhetően. Több mint 300 ember több mint 300 millió forintos jóvátételben részesítéséről van szó - hangoztatta.

Mint mondta, azt is sikerült elérni, hogy 2007 nyarán kivonták a forgalomból az események után rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket.

Megnyitottuk a 2006 őszi rendőrterrorról szóló vándorkiállításunkat "Vérbe fojtott szabadság" címmel -videós tudósítás a megnyitó rendezvényről

Forrás: civilosszefogas.hu

A Civil Összefogás Fórum a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal közösen "Vérbe fojtott szabadság" címmel 2021. szeptember 18-án az indította útjára a 2006 őszi gyurcsányi terrorról szóló vándorkiállítását az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulója alkalmából, hogy együtt emlékezzünk a közelmúlt e sötét és véres időszakára.

2006 szeptember 17-én a rendszerváltás óta nem látott méretű tüntetéssorozat vette kezdetét, miután kiszivárgott Gyurcsány Ferenc az MSZP zárt, balatonőszödi frakcióülésén elmondott beszéde: az Őszödi beszéd. A még aznap kirobbant tüntetés-sorozatra a rendőrség diktatúrákat idéző módon reagált: a megfélemlítő akcióknak több mint 200 súlyos civil sérültje volt.

Elsőként a Budapest V. kerületi Erzsébet téren szeptember 18. szombat és vasárnap 19-én tekinthették meg a látogatók a korabeli dokumentumok, felvételek alapján összeállított tárlatot, mely a 2006-os tüntetések kezdetének 15. évfordulója alkalmából állít emléket a tiltakozók és megemlékezők elleni kegyetlen állami terrornak és megtorlásoknak.

A kiállítást Heizler Norbert a CÖF országos koordinátora nyitotta meg beszédével, melyben kiemelte: az Őszödi beszédben Gyurcsány Ferenc bevallotta, hogy elárulta a hazáját. A CÖF országos koordinátora arra is emlékeztetett, hogy a 1956-os szabadságharcunk után ismét vér folyt Pest utcáin, hiszen a rendőrök állami parancsra támadták meg a békés tüntetőket. „Suhogott a vipera, megindult a lovasroham, gumilövedékek ezrei csapódtak az ártatlan tömegbe. 2006. október 23-án Gyurcsány Ferenc vérbe fojtotta a szabadságot. Vérvörös köztársaságot akasztott a magyarok nyakába.” – emlékezett Heizler Norbert, aki beszédét azzal zárta, hogy nem feledjük a múltat, hanem tanulni és tanítani szeretnénk belőle.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője maga is aktív szerepet vállalt az állami terror áldozatainak kártalanításáért folytatott harcban. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére és szakmai közreműködésével megvalósuló kiállítás a cáfolhatatlan tények és bizonyítékok erejével tárja a látogatók elé a 2006 őszi állami terror borzalmait. Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszédében kiemelte, hogy „ma már cáfolhatatlan kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében miként támadt 2006 őszén a magyar népre nyers karhatalmi erőszakkal. Több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait megsértve, több mint félezer tüntetőnek, megemlékezőnek és járókelőnek – ebből legalább kétszáz esetben súlyos – sérülést okozva (pl. látásvesztést okozó szemsérülés, csonttörések) és százakat önkényesen bebörtönözve.” A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kitért arra is, hogy miért hozták létre a kiállítást:

„A bukott balliberális politikai erők, akik érdekében és irányításával zajlott a terror, arra készülnek, hogy jövőre hatalomra kerüljenek új szövetségeseikkel. Azt ígérik, hogy visszatérnek a 2010 előtti „jogállamisághoz”, azaz ott folytatják, ahol korábban abbahagyták. Ezért is fontos, hogy minél több honfitársunkkal, főleg a fiatalokkal megismertessük ennek a kataklizmának a történetét.” – zárta gondolatait Dr. Gaudi-Nagy Tamás.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás köszönetnyilvánítása a kiállításon látható dokumentumfilmeket készítő nemzeti filmeseknek.  (Almási Lajos, Budaházy György, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos )

A megszólalók sorát ifj. Dr. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője zárta, aki kiemelte, hogy a magyar nemzet egy emberként elementáris felháborodással reagált a kiszivárgott beszédre. Mindez több volt puszta morális válságnál, az akkori kormányzás alkotmányos válságba került. Ifj. Dr. Lomnici Zoltán beszéde végén emlékeztetett arra, hogy az Őszödi beszédnek napjainkban is van utóélete közpolitikai és közjogi értelemben is.

A budapesti helyszín után a vándorkiállítás országjáró körútra indul, melynek további állomásairól folyamatosan tájékoztatjuk a közönséget a Civil Összefogás Fórum honlapján és Facebook-oldalán.

A vándorkiállítás hivatalos megnyitójának résztvevői (balról jobbra):

 

Nagy László (2006. október 23-án kilőtt szemű jogsértett), Heizler Norbert (a CÖF országos koordinátora), dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője) és ifj. Dr. Lomnici Zoltán (a CÖF-CÖKA szóvivője)

Nagy László jogsértett nyilatkozik a kiállítási térben könnyeivel küszködve egy korabeli maszkos, azonosító jelvény nélküli  rohamrendőrt megjelenítő bábú előtt

Nagy László szemkilőtt jogsértett és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a gumilövedékek fala előtt a kiállítási térben

 

Jogsértettek és nemzeti jogvédő bajtársi közösségben  a kiállításon (balról jobbra a képen: Nagy László, Klopcsik László, dr. Gaudi-Nagy Tamás és Macsotay Gergely)

 

Gaudi-Nagy Tamás: 2006-ban állami terrorcselekmény történt

Forrás: hirado.hu

Gaudi-Nagy Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország c. műsorában: "2006-ban állami terrorcselekmény történt" (2021. 09.17.)

„Lesznek tüntetések. Lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják. Hazamennek” – fogalmazott az őszödi beszédben Gyurcsány Ferenc. Sokan nem unták meg, és nem mentek haza – ennek a történetnek nagyon jó ismerője Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, aki az elhíresült beszéd nyilvánoságra kerülésének tizenötödik évfordulóján volt a Kossuth Rádió vendége.

Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott: „Ez egy óriási kataklizma volt, többszáz ember került ebbe a gőzhengerbe, amit ez a rendszer, a gyurcsányi rendszer a vele szemben tiltakozókra és a megemlékezőkre rázúdított válogatás nélkül, rendőri erőszakkal.”

Az akkori rendőri jelentésekről lehet tudni, hogy valótlanok voltak, és ha rendszerszinten vizsgáljuk az eseményeket, akkor ezek nem egyedi kilengések voltak. Gyurcsány szeptember 19-én összehívta a rendőri vezetőket, de arról hogy mit mondott nekik azon kívül, hogy rendet akar, nem lehet tudni. Ezután indultak el az embervadászatok is.

„Ez terrorcselekmény, ezt nyugodtan ki lehet mondani ma már” – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

„A lakosság megfélemlítése érdekében tömeges erőszakcselekményeket alkalmaznak, és példátlan módon itt az állam alkalmazta ezt, ami egészen elképesztő” – fejtette ki a jogvédő.

A rendőrséget ugyan meglepte az a hatalmas indulat, ami a Szabadság téren elszabadult, miután a televízió elnöke nem vette át a tüntetők petícióját, de a bosszú nem maradt el, hiszen gátlástalan módon október 23-án a város különböző pontjairól rángattak össze fiatalokat és vertek össze. Nem lehetett volna ilyen eszközöket alkalmazni, nem lehetett volna szemeket kilövetni, ilyen brutálisan fellépni.

Szerencsére voltak tisztességes bírók, akik nem voltak hajlandóak részt venni a jogi megtorlásokban, amelyeket a rendőrség több esetben elkövetett.

Jakab Péter azon mondatára reagálva, hogy 2006-ban „ribillió” zajlott és a rendőrségnek rendet kellett tenni Gaudi-Nagy azt mondta: gyomorforgató az, hogy Jakab és társai a sajátjaikat árulják el. Rávilágított arra is, hogy a „ribillió” szó Gyurcsány Ferenc kifejezése volt a jobboldali tüntetésekre.

 

Gaudi: Jakab a nemzetellenes bűneiért el nem számoltatott Gyurcsánnyal paktált le

Forrás: magyarnemzet.hu

 

Jakab Péter a Jobbik árulási folyamatát betetőzve szövetségre lépett azokkal a politikai erőkkel, amelyek ellenében a párt egykor létrejött, és amelyek ellen a Jobbik nemzethű korszakában annyian küzdöttek – mondta a Magyar Nemzetnek Gaudi-Nagy Tamás jogvédő, aki emlékeztetett: 2017-ben Jakab heves kirohanást intézett a 2006-os rendőrterror felelőseinek felelősségre vonását követelve.

Jakab Péter nyilatkozata mind tartalmában, mind nyelvezetében egyértelműen annak bizonyítéka, hogy teljes mértékben elárulta a 2006. őszi nemzeti ellenállás Gyurcsány-kormány ellenében képviselt törekvéseit – reagált lapunknak Gaudi-Nagy Tamás Jakab Péter azon kijelentésére, miszerint egy kormányváltás esetén a felső vezetésben teljes sorcserét kell végrehajtani, beleértve a rendőri vezetőket is. – Itt nem lesz még egyszer 2006, nem lesz ribillió, nem lesz rendbontás, biztonságos, békés átmenet lesz, rend és stabilitás – mondta a Jobbik elnöke.

Gaudi szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a nemzeti radikálisként indult Jobbik egyik fő célja a nemzetrontó, balliberális erők hatalomból történő eltávolítása és kívül tartása volt. – Ez szerepel a mai napig a Jobbik alapító nyilatkozatában.

Ezzel szemben azonban Jakab a Jobbik árulási folyamatát betetőzve szövetségre lépett azokkal a politikai erőkkel, amelyek ellenében egykor létrejött, és amelyek ellen a Jobbik nemzethű korszakában annyian küzdöttek – fogalmazott a jogvédő.

Mint mondta, külön érdekesség, hogy 2017-ben, miután a Gergényi és társai elleni büntetőpert bosszantó módon lényegében érdemi büntetés nélkül úszták meg a rendőri vezetők az ügyészség balul sikerült vádemelése és a bíróság helytelen döntése miatt, még a Jobbik szóvivőjeként Jakab heves kirohanást intézett a 2006-os rendőrterror felelőseinek felelősségre vonását követelve, elmaradását kifogásolva.

Akkor még éles szavakkal ítélte el a rendőrterrort és az elszámoltatás elégtelenségét, kiemelve többek között, hogy Gyurcsány Ferenc lehazudta a csillagot az égről. Ezek szerint annyira kiakasztotta az elmaradt elszámoltatás, hogy a nemzetellenes bűneiért el nem számoltatott Gyurcsánnyal paktált le  – emlékeztetett. Hangsúlyozta, ráadásul a ribillió szót kifejezetten Gyurcsány használta előreszeretettel a kártékony kormányzása ellen tiltakozó jobboldaliakra. – Az pedig egy nevetséges naivitás, hogy a remélhetően soha be nem következő szivárványkoalíciós győzelem esetén a Jobbiknak bármilyen beleszólása lehet a kormányzásba, különösen a rendvédelmi vezetők kinevezésébe – vélekedett a párt egykori országgyűlési képviselője.

A nyilatkozat azért is hazug és csúsztató, mert a 2010 utáni rendőri vezetés teljes mértékben szakított azzal a súlyosan jogsértő rendőrállami gyakorlattal, amely 200–-2010 közötti időkben a balliberális kormányzatokat jellemezte. Ez abban nyilvánult meg, hogy akkoriban a kormányellenes tüntetések döntő többségét erőszakkal feloszlatták, brutális erőszakot, megtorlásokat alkalmaztak, és koncepciós eljárások alá vontak számos tiltakozót.

Ennek legtragikusabb „terméke” a 2006 őszi rendőrterror volt, amikor a gyurcsányi hazugságok és választási csalás miatt tiltakozókra, megemlékezőkre több száz magyar ember testi, lelki sérülését okozó csapaterős rendőri műveletekkel támadtak, kardlapos lovasrohammal, fejmagasságban kilőtt könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel a terror iszonyatát rászabadítva hazánkra.

Gaudi szerint ezzel szemben 2010 után a számtalan, sokszor be sem jelentett kormányellenes tüntetést a rendőrség kifejezetten toleráns módon kezelte, még akkor is, amikor a balliberális tüntetők erőszakkal léptek fel a rendőrökkel szemben, mint például Fekete-Győr András.

– A 2006. őszi rendőrterrorral levert tiltakozásokat kiváltó gyurcsányi balatonőszödi beszéd, amely többek között választási csalást és trükkök százait ismerte el, éppen 15 évvel ezelőtt került nyilvánosságra.

Az ezután kirobbant tiltakozások résztvevőivel, majd az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára a megemlékezőkkel szembeni tömeges rendőri erőszak véres időszakára fontos emlékezni, és ezáltal emlékeztetni – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, jelezve:

ezért kerül sor pénteken, 17-én 17.30-tól a budapesti Kossuth téren az akkori Kossuth-téri tiltakozók, a 2006-os rendőrterror áldozatainak és a nemzeti jogvédők közös emlékező rendezvényére, amelyen számos ismert személyiség, így köztük Zétényi Zsolt, ifj. Hegedűs Lóránt, Budaházy György és ő maga s felszólal.

– Az emlékezésen a nemzeti ellenállás ikonikus időszakát megzenésítő Hungarica zenekar is fellép akusztikus koncerttel. Hosszas előkészítés után országjáró vándorkiállítást indít el a 2006. őszi rendőrterrorról a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére több szervezet közreműködésével. Egy interaktív és megdöbbentő elemeket felvonultató mozgókiállítással idézzük fel a 2006-os véres rendőrterror időszakát. A kiállítás szeptember 18-án 17.00 órától lesz látogatható, első alkalommal a budapesti Erzsébet téren – mondta a jogvédő.

 

 

Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv Napi aktuális c. műsorában az őszödi beszédről és a rendőrterrorról : "Be kell mutatni a fiataloknak, hogy a szisztematikus, kegyetlen rendőrterror tudatos volt 2006-ban" (2021.09.15.)

Az interjúban szó esik a 2002-2010 közötti balliberális kormányzat másként gondolkodókkal, tüntetőkkel szembeni rendőrállami módszereiről, az őszödi beismerő beszéd választási csalást bizonyító jellegéről, 15 évvel ezelőtti nyilvánosságra kerülését követő elementáris országos tiltakozássorozatról, majd a tüntetőkkel szembeni véres rendőrterrorról, amelyet Gyurcsány és mostani szövetségesei máig tagadnak és bagatellizálnak Gyurcsány és mostani szövetségesei ezáltal az állami terrort ismét elfogadhatónak és alkalmazandónak tartják.

Jakab Péter minapi 2006-os nyilatkozata is elemzést nyer, szembeállítva a Jobbikot a balliberális ellenzéki szövetségbe árulással forrasztó pártelnök korábbi, Gyurcsány elszámoltatását követelő megszólalásával.

A műsor végén a szeptember 17-i Kossuth téri emlékeztető rendezvény és a szeptember 18-án a budapesti Erzsébet téren elrajtoló, 2006 őszi rendőrterrorról szóló országos vándorkiállítás is szóba került.

 

2006-2021: nemzeti megemlékezés a budapesti Kossuth téren a böszme őszödi beismerésének nyilvánosságra kerülése, a 2006 őszi népfelkelés és a rendőrterror 15. évfordulóján (2021. szeptember 17. péntek 17.30)

 

Plakát:

A 15.  évforduló kapcsán ajánlunk megtekintésre két  megrázó tényfeltáró dokumentumfilmet,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.  "Res iudicata – 2006 ősze: ítélt  dolog" (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina)

2. "Civil jelentés - 2006 őszi jogsértések" a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott elolvasásra, de legalábbis beleolvasásra  a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet, amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.

 A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: az egykori  politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg és nem kerülhetnek soha vissza a hatalomba !

Várunk minden hazafit szeretettel !

Budapest, 2021. szeptember 12.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében:dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Nemzeti Jogvédő Alapítvány nevében: dr. Zétényi Zsolt kuratóriumi elnök

www.njsz.hu, Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

Nemzeti jogvédő emlékezés a dicsőséges Rongyos Gárdára (2021. augusztus 27.)

Koszorúzással egybekötött megemlékezéssel adózott a Szent Korona Országaiért vívott nemes küzdelemben a Hazáért életüket áldozó Rongyos Gárda Hőseinek, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány, valamint a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság  2021. augusztus 27-én a Farkasréti temetőben a nemzetért fiatalon életét áldozó Vámossy Tibor sírjánál.

A megemlékezésen megjelenteket dr. Galla János, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat titkára köszöntötte, majd a Himnusz elhangzását követően dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta el megemlékező beszédét.

Ezt követően dr. Galla János, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja emlékezett meg a 100 évvel ezelőtt hazájukért életüket feláldozó hősökről és felolvasta dr. Eva Maria Barki levelét, melyet ebből az alkalomból küldött a nemzeti jogvédőknek.

Az eseményen résztvevő szervezetek képviselői a rendezvény végén elhelyezték a megemlékezés koszorúit Vámossy Tibor sírjánál a budapesti Farkasréti Temetőben.

 

Lengyel testvérekkel együtt védjük Európát, a normalitást ! - dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde a 2021. július 24-i normalitáspárti EPUE tüntetésen

2021. július 24-én, a szexuális deviánsok politikai célzatú "felvonulása" idejére  a European Patriots Unite, a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom, Budaházy György, a Mi Hazánk Ifjai, a HVIM  és az Alfa Szövetség szervezett normalitáspárti ellentüntetéseket Budapest több helyszínén. Ezen hazafias rendezvények jogi biztosítását a Nemzeti Jogvédő Szolgálat látta el. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő SZolgálat ügyvezetője az lgbtqip+ felforgatóktól és politikai csatlósaiktól mentesített Andrássy úton és a Fővám téren is tartott beszédet. A mostani felvétel az Andrássy út-Bajcsy Zsilinszky út sarkán tartott tüntetésen elhangzott beszédét mutatja be, amelyet azzal zárt, hogy ebben a küzdelemben "minden hazafiara szükség van !"

Videós tudósítás a szexuális deviánsok Pride felvonulása elleni normalitáspárti tüntetésekről.

Ezen a normalitáspárti tüntetésekről szóló közlések miatt "lőtte ki" a Facebook a nemzeti jogvédő 20 ezer követővel rendelkező közösségi oldalát. Így működik a balliberális vélemény-diktatúra. Természetesen lesznek megfelelő jogi ellenlépések.

 

„Én a magyar lelkiismerethez szólok” – Zétényi Zsolt 80 éves

Dr. Zétényi Zsolt egyike azoknak, akik évtizedek óta nemcsak a magyar lelkiismeret ajtaján kopognak, hanem szóban és írásban testet öltött példájukkal a magyar lelkiismeret hűséges megszólaltatói. Arra kérjük a Történelem Urát, tartsa meg még sokáig köztünk erőben, egészségben a 2021.  augusztus 9-én 80 életévét betöltő dr. Zétényi Zsoltot ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnökét. Nemzeti jogvédő közösségünk nevében is kívánjuk, hogy adjon Isten jó egészséget és erőt ahhoz, hogy küldetésedet, jogászi-nemzetstratégiai küldetését tovább tudja még sokáig folytatni mindannyiunk, az egész nemzetünk üdvére és okulására. Ajánljuk figyelembe a most is minden tekintetben hatályos és érvényes köszöntő sorainkat, amelyet 75. születésnapja alkalmával tettünk közzé.

Forrás: felvidek.ma

„Alapélményem 1956 nemzeti felkelése és édesanyám mély vallásossága, s mindenekelőtt az, hogy magyarnak születtem, s lélekben, magatartásban az is maradtam, ami a Gondviselés nagy adománya” – nyilatkozta tíz évvel ezelőtt a most 80 éves dr. Zétényi Zsolt, aki 1941. augusztus 9-én született Veszprémben.

Zétényi Zsolt nevét a kilencvenes évek elején ismerte meg igazán a közvélemény. Az 1991 tavaszán beterjesztett ún. „igazságtételi törvény” az ő kezdeményezése volt, s bár 1992 tavaszán az ellenzéki képviselők és a baloldali sajtó verbális pergőtüze ellenére megszavazott törvényt az Alkotmánybíróság kétes értékű indoklással megsemmisítette, a kudarcot vallott kezdeményezéssel Zétényi beírta nevét a magyar történelembe.

A jogász végzettségű Zétényi a nyolcvanas évek második felétől tagja, titkára, majd főtitkára volt a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaságnak (későbbi, rövidített nevén: Bajcsy-Zsilinszky Társaság), s 1989-ben ő is részt vett a hatalommal folytatott kerekasztal-tárgyalásokon. Az első szabad választásokon az MDF színeiben került az Országgyűlésbe, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság tagjaként, alelnökeként szívén viselte a határon túli magyarság sorsát. Határozati javaslatot nyújtott be például a Beneš-dekrétumokkal kapcsolatban, interpellált a háború után a Felvidékről kitelepített magyarok ügyében. Érdemes felidézni 1993. július hatodikán elhangzott parlamenti felszólalását, amelyben az elsők között szorgalmazott perújrafelvételt a törvénytelenül elítélt gróf Esterházy János és a jogfosztott felvidéki magyarság ügyében. Ezt a beszédet rövidítve közöljük:

„Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásomat két tényre alapítom, tekintettel arra, hogy nagyon ritkán szoktam ezzel a lehetőséggel élni, és feltétlenül időszerű kérdésben. Az egyik az a hír, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése keddi plenáris ülésén – mármint az elmúlt hét keddjén – ellenszavazat nélkül, a magyar küldöttség tagjainak tartózkodása mellett megszavazta Szlovákia teljes jogú tagságát a szervezetbe. A kérdés végső elbírálása most a tanács miniszteri bizottsága elé kerül. Igen fontosnak minősítették az érdekeltek azt a körülményt, hogy mind a szlovák kormány, mind a pozsonyi törvényhozás kilátásba helyezte, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos politikáját és törvényhozását az Európa Tanácsnak az európai emberi jogi konvencióhoz csatolt ajánlása alapján végzi és alakítja. A másik hír úgy szól: néhány hónappal ezelőtt Moszkva rehabilitálta gróf Esterházy Jánost, azt a gróf Esterházy Jánost, aki a két világháború közötti időszak vezető csehszlovákiai magyar politikusa volt. Mint jól tudjuk, Esterházy János az önálló fasiszta szlovák állam idején, 1942-ben az akkori parlament egyetlen olyan képviselője volt, aki nem szavazta meg a zsidótörvényt, amely a szlovákiai zsidók ezreinek – megközelítőleg 65000 embernek – a pusztulását okozta. Esterházy János ezenkívül a szlovák és a magyar nép együttműködésének híve volt, számos kulturális és gazdasági intézményt hozott létre a magyar kisebbség javára, és amikor az első bécsi döntés után Dél-Szlovákiát visszacsatolták Magyarországhoz, továbbra is Szlovákia területén folytatta működését. Tehát az egyetlen ember, aki a népirtás ellen, az emberi jogokért szót emelt, mégis háborús bűnösként, halálra ítélten kénytelen volt tengetni életét 1957-ig, amikor börtönben halt meg. Hamvait azóta nem sikerült megtalálni, és a szlovák állam ez ideig mereven elzárkózott attól, hogy elégtételt adjon a mártírhalált halt politikusnak, és a személye által a csehszlovákiai magyarságnak is, mely annyit szenvedett ugyanazért, amiért Esterházy János. /…./ Perújrafelvételre van szükség nemcsak a halálra ítélt humanista, háborús bűnösnek bélyegzett gróf Esterházy János ügyében, hanem a csehszlovákiai magyarság ügyében, a jelenlegi szlovákiai magyarság ügyében is perújrafelvételre van szükség. Jól tudjuk, hogy a Beneš-féle dekrétumok és mindenekelőtt az úgynevezett kassai kormányprogram minden állampolgári jogától megfosztotta az akkori csehszlovákiai magyarságot, több százezer embert szülőföldjéről való távozásra kényszerítve, több százezer embert arra kényszerítve, hogy szlováknak vallja magát, és több tízezer embert arra kényszerítve, hogy Csehországba kényszermunkára vigyék, mintegy tízezret pedig a Szovjetunióba málenkij robotra. A csehszlovákiai magyarság tehát – felületes véleményekkel ellentétben – nemcsak a községnevek magyar nyelvű használatára, nemcsak a magyar nyelvű anyakönyvezésre nem jogosult még, nemcsak iskoláit fenyegeti veszély, hanem az elemi jogfosztását kimondó dekrétumokat és kormányprogramot sem tagadta meg az Európai Tanácsba felvett szlovák állam. /…/ Azt mondom, emlékezzünk és cselekedjünk okosan, de határozottan és felelősségteljesen. Tisztelt Országgyűlés! A szlovákiai magyarság ügyében, mint sok más magyar ügyben is, perújrafelvételre van szükség. Várjuk, kérjük és követeljük ezt a perújrafelvételt, figyelemmel kísérve az elkövetkezendő, nem túl biztató kilátású eseményeket. Mégis bizakodjunk!.”

Zétényi soha nem a csonka-hazában gondolkodott, az összmagyarság ügyét tartotta szem előtt. Ezért bírálta a harminc éve aláírt ukrán-magyar alapszerződést és a későbbi, immár Horn Gyula miniszterelnöksége idején megszületett magyar-szlovák és magyar-román alapszerződést is.

Zétényi politikai pályája 1994-ben véget ért. Az MDF nem indította a választásokon, különös módon tehertétel lett a párt számára egyik legtisztességesebb, legfelkészültebb politikusa. Ismét ügyvédként dolgozott, azonban a közéletnek sem fordított hátat: különböző nemzeti szervezetek tagjaként, vezetőjeként hallatta a hangját, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökeként végzett munkája pedig külön dolgozat tárgya lehetne. S közben épült az írásos életmű is, könyvek, tanulmányok sorát tette le az asztalra – ezek közül is kiemelkednek a Szentkorona-eszmével, -tannal és a történeti alkotmánnyal foglalkozó szövegek („A történeti alkotmány” című, közel másfélezer oldalas kötet összeállítása, a terjedelmes bevezető dolgozat Zétényi irodalmi munkásságának talán a csúcsa).

Idén ősszel emlékezünk majd az ún. „igazságtételi törvény” megszavazásának 30. évfordulójára, ezért az alábbiakban vázlatosan fölidézzük az akkori történéseket.

1991 májusában nyújtotta be az Országgyűlésnek dr. Zétényi Zsolt azt a képviselői önálló indítványt, amelyet „igazságtételi törvény”-ként, vagy „Zétényi-Takács törvényként” ismert meg a közvélemény. A törvényjavaslatot nem egyedül dr. Zétényi Zsolt jegyezte, azt aláíratta dr. Takács Péter képviselőtársával is, hogy – Zétényi szavaival élve – „könnyítsem az előterjesztőt terhelő jelenléti kötelezettséget”; a javaslat azonban egyedül és kizárólag Zétényi műve, bár a szöveg módosított formában jutott el a végszavazásig.

„Az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és politikai okból nem üldözött súlyos bűncselekmények üldözhetőségéről” szóló törvényjavaslat rövid volt:

„1. § (1) 1990. május 2-án ismét elkezdődik az 1944. december 21-e és 1990. május 2-a között elkövetett és az elkövetéskor hatályos törvényekben meghatározott azon bűncselekmények büntethetőségének az elévülése, amelyeket az 1978. évi IV. tv. 114. § (2) bekezdése hazaárulásként, 166. § (1) és (2) bekezdése szándékos emberölésként, 170. § (5) bekezdése halált okozó testi sértésként határoz meg, ha az állam politikai okokból nem érvényesítette büntetőjogi igényét.

(2) Korlátlanul enyhíthető az (1) bekezdés alkalmazásával kiszabott büntetés.”

A javaslat tehát az 1944-es ideiglenes nemzetgyűlés első ülésnapja és a szabadon választott Országgyűlés első ülésnapja közötti időszakra vonatkozóan mondta ki az elévülés „nyugvását” az (1) bekezdésben pontosan meghatározott bűncselekményekre. Az Országgyűlés 1991. szeptember másodikai ülésén elhangzott beszédében Zétényi Zsolt részletesen megindokolta tervezetét. Részlet a beszédből:

„A tervezet lényege az, hogy megnyitja a büntethetőség lehetőségét a szándékos emberölés, a gyilkosság és a hazaárulás, illetve hűtlenség tényállását megvalósító kriminális cselekmények tekintetében. /…./ Amikor azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy tűzze napirendjére és tárgyalja sürgősséggel ezt a javaslatot, majd pedig döntsön legjobb lelkiismerete szerint, én a magyar lelkiismerethez szólok, abban a biztos tudatban, hogy ez jelen van ebben a Parlamentben, a Parlament tagjaiban, tekintet nélkül arra, hogy hol ülnek ebben a teremben. Nem a magyar nemzet nevében, mert erre nincsen jogom, de a legyilkolt ezrekért és a nemzet méltóságáért, a sokszor elárult magyar haza jobb sorsáért, az újabb gazságok megelőzése céljától vezetve, nemkülönben azért, hogy mindenki számára világos legyen, nem követhet el főbenjáró bűnöket sokat szenvedett népünk ellen a jövőben sem és a jelenben sem, nem számíthat arra, hogy bármilyen okból főbenjáró bűnök miatt büntetlenséget élvezhet.”

A törvényjavaslat célja világos volt: a kommunista diktatúra időszakának legsúlyosabb, állam által szándékosan, tehát politikai okokból nem üldözött bűncselekményei tekintetében újra „megnyitotta” az elévülést, lehetővé téve a megfelelő büntetőeljárások megindítását, ugyanakkor a többi, a diktatúra alatt elkövetett, de politikai okból nem szankcionált bűncselekmény vonatkozásában, kimondatlanul, „közkegyelmet” tartott kívánatosnak. A törvény célja tehát nem a bosszú, a boszorkányüldözés volt, bár a baloldali ellenzék és sajtó ezzel vádolta Zétényit.

A Zétényi-féle javaslat kritikusai azzal érveltek, hogy a korábban elévült bűncselekmények üldözhetővé tétele alkotmányellenes, a jogbiztonság felrúgása. 1991. október 8-án elmondott hosszabb beszédében dr. Zétényi Zsolt erre az érvre szabatos okfejtéssel válaszolt, s föltette a kérdést,

 „nem jelent-e jogbizonytalanságot főbenjáró bűntettek, gyilkosság és hazaárulás büntetés nélkül hagyása?”

Zétényi cáfolhatatlanul bizonyította, hogy az elévülés újbóli „megnyitása” nem ütközik a jogállamiság elveibe, hiszen a törvényben jelzett időszakban az állam politikai okokból bizonyos esetekben szándékosan nem érvényesítette büntetőigényét (gondoljunk például az Államvédelmi Hatóság nevű terrorszervezetnél alkalmazott kínzásokra), elévülésre hivatkozni tehát nem lehet.

1991. november 4-én, az 1956-os forradalom eltiprásának 35. évfordulóján a magyar Országgyűlés megszavazta a törvényt. A végszavazás előtt fölszólalt Zétényi Zsolt is; véleményünk szerint ez a beszéde a képviselői pálya egyik csúcspontja. A törvényjavaslatot támadó képviselőknek ezt mondta:

„Kénytelen vagyok feltenni újra a költői kérdést: gondolkoztak-e azon, hogy mi lenne akkor, ha a 301-es és a 298-as és más parcellák és névtelen temetők és névtelen sírok néma lakói feltámadnának, ha a legéppuskázottak, ha azok az anyák, akik gyermekükkel itt ezen a téren vonultak fel 1956. október 25-én békésen, a demokráciát követelve, és itt maradtak vérbe fagyva, lemészárolva, mit mondanának? Ez az a demokrácia, amiért harcoltak? Vagy elfogadnák-e, hogy képtelenek vagyunk a bűnösök megnevezésére és a bűnök megméretésére? Hugo Grotius-szal, a modern nemzetközi jog megalapozójával válaszolhatunk: crimen grave non potest non esse punibile, azaz: nem lehet, hogy súlyos bűntett ne legyen büntethető.”

A törvényt Göncz Árpád köztársasági elnök nem írta alá, az Alkotmánybírósághoz fordult. A Sólyom László vezette testület 1992. március 5-én kelt határozatával alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette a törvényt. Öt nappal később, az Országgyűlés 184. ülésnapján Zétényi napirend előtti felszólalásában alapos érvekkel bírálta az alkotmánybírósági döntést, s föltette a kérdést: „Mi az oka annak, hogy az emberi élethez fűződő alapjogot nem lehet összevetni a bűnös embernek a büntetlenséghez való jogával? Hogyan lehetséges, hogy a bűnből jogok fakadnak, hogy a bűnös embernek alanyi joga keletkezik a büntetlenségre?” Majd egyik jogtudósunkat idézte: „Nagy felelősséget vállal az magára, aki a maga alapelveit alkotmányos erővel szeretné felruházni.”

A törvény megszavazása után húsz évvel megszületett Magyarország Alaptörvénye, amelynek preambulumában rögzítették azt az alapelvet, amelyet Zétényi már 1991-ben képviselt:

„Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.” Kései elégtétel volt ez Zétényi Zsoltnak.

Rövid politikusi pályájának kényszerű lezárása után is az igazságtétel határozta meg Zétényi Zsolt pályafutását. Itt és most nincs hely annak részletes bemutatására, ügyvédként, jogvédőként mit tett az áldozatok, a meghurcoltak és elítéltek rehabilitálása, az ártatlanul megvádoltak érdekében, mindössze egyetlen kiemelkedő ügyre utalunk.

2011-et írunk. A zsidóság ellen a második világháború idején elkövetett bűnök még élő tetteseinek felkutatásával foglalkozó Simon Wiesenthal Center akkor már évek óta a háborús bűnösök listájának élén közölte dr. Képíró Sándor volt csendőrtiszt nevét. A szervezet feljelentése nyomán a magyar ügyészség vádat emelt Képíró ellen; az érdemi bizonyítékokkal alá nem támasztott vád szerint a volt csendőrtiszt a törvényesen elrendelt 1942-es újvidéki razzia idején részt vett ártatlan polgári személyek meggyilkolásában. A vádlott jogi képviseletét Zétényi Zsolt látta el. A Fővárosi Bíróság 2011 júliusában kihirdetett ítéletében a volt csendőr századost a háborús bűntett vádja alól felmentette, ami kellemetlenül érintette az évek óta Képírót gyalázó nácivadász szervezetet és baloldali sajtót. Az egykori pártlap vezető publicistája például a „szélsőjobboldali történelemértelmezés egyik zászlóvivőjeként” említette Zétényit (Népszabadság, 2011. július 20. 11. p.) – teljesen alaptalanul, hiszen az újvidéki vérengzést a per során maga Zétényi is súlyos bűncselekményként értékelte, amelyben azonban védence nem volt érintve. (Ennek az ügynek a történetét Zétényi később megírta: A Képíró-ügy. Bp., 2013, 384 p.)

Nemrég jelent meg Zétényi Zsolt legújabb könyve, a trianoni békediktátum százéves évfordulójára időzítve. Az 1990-es években Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával kötött alapszerződések jogfeladó klauzuláira rámutatva nem a történelmi Magyarország erőszakos visszaállítását sürgeti, hanem azt vallja, amit Deák Ferenc híres képviselőházi beszédében, 1861. augusztus 8-án, így fogalmazott meg:

„/…/ amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják, de amiről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindég nehéz s mindég kétséges.”

Erről a fontos kötetről egy későbbi időpontban talán még szólni fogunk, most csak a záró mondatokat idézzük:

„A történelmi téren és időn átsugárzó Szent Korona éltető, a Gondviselés közvetítő ereje legyen és maradjon az egész Kárpát-medencén, a történelmi hazán és népein, adja meg a magyar népnek az esélyt, hogy a közép-európai népek és a többi nép javára teljesítse ezeréves hivatását, a közvetítés, a szervezés, az értékhordozás erényeit, legyen Európa kovásza.

Jó hír, cáfolhatatlan tény az, hogy a magyar nemzet és a magyar állam 100 év elteltével is létezik reményteljesen…

A magyar a világon leginkább saját magára, krisztusi lelkületű nemzet- és országépítésére, láthatatlan védangyalaira számíthat, s mindenekfölött a Történelem Urára! Isten óvja az örök Magyarországot!”

(Zétényi: Trianon és az antalli örökség. Bp., 2020, 134. o.)

Addigi pályáját mérlegre téve tíz évvel ezelőtt így fogalmazott Zétényi Zsolt: „Önvizsgálatot tartva azt látom, hogy sokkal többet kellene, kellett volna cselekedni – mégpedig eredményesen – a hiteles, istenes élet, a közösség, a nemzet, a haza erősödése, kiteljesedése, virágzása és szeretetteljes családi kapcsolatok jegyében. /…/ Sajnálom, hogy nem eleget tehettem ténylegesen, eredményesen.” Jelen sorok írója csupán egyetlen, szubjektív megjegyzést fűz ezekhez a szavakhoz. Idéztük már Zétényi

Zsolt harminc évvel ezelőtt elhangzott, írásunk címébe emelt mondatát: „Én a magyar lelkiismerethez szólok.” Talán nem túlzás, ha leírjuk: Zétényi Zsolt egyike azoknak, akik évtizedek óta nemcsak a magyar lelkiismeret ajtaján kopognak, hanem szóban és írásban testet öltött példájukkal a magyar lelkiismeret hűséges megszólaltatói. Arra kérjük a Történelem Urát, tartsa meg még sokáig köztünk erőben, egészségben a ma 80 éves Zétényi Zsoltot.

Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozott a Pest Tv-n Bede Zsolt újságírói munkájának erőszakos jobbikos akadályozása és a Jobbik gyalázatos nemzetárulása kapcsán

Forrás: a vadhajtasok cikke

Skype-on adott jogi értékelést  a Pesti TV-nek a Pesti Riport c. műsorban 2021. augusztus 6-án a Bede Zsolt elleni jobbikos erőszak ügyéről dr.  Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő.  Bede Zsoltot a vadhajtasok.hu tudósítójával szemben

Mint ismert,  Jakab Péter Jobbik elnök egyik budapesti nyilvános lakossági fórumán jobbikosok erőszakosan léptek fel.

Gaudi-Nagy Tamás szerint "döbbenetes az az eseménysor, ami lezajlik és messze túllép azon kereteken, amit egyébként egy választókkal való politikusi találkozás során a biztonság érdekében meg lehet tenni."

Hozzátette, hogy a felvételeken látszik, hogy a jobbikosok nagyon jól ismerik a Vadhajtások újságíróját, aki kellemetlen kérdéseket tett fel a párt pedofil botrányával kapcsolatban Jakab Péternek, de a Jobbik elnökének érdemi válaszadása helyett a párt emberei  kitépték Bede Zsolt kezéből a sajtótudósítást készítő telefonját, majd hátracsavarták kezeit, őt személyes szabadságától megfosztva, így gátolták sajtómunkája elvégzésében.

Több bűncselekmény minősített esete is felmerülhet egyébként: kényszerítés,  személyes szabadság aljas célból elkövetett megsértése és nyilvános rendezvényen, csoportosan elkövetett garázdaság bűntette, utóbbi két bűncselekmény akár halmazatban is állhat. - tette hozzá a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Gaudi-Nagy Tamás szerint miközben a balliberális nemzetvesztőkkel elvtelen szövetségre lépett Jobbik a sajtószabadságért folytat - látszólag - szabadságharcot, eközben a sajtószabadság jegyében eljáró újságírót erőszakkal akadályoznak meg munkája elvégzésében.