Megtisztelő és felemelő érzés volt részt vennem és felszólalnom a Magyar Gárda 2007. augusztus 25-én történt zászlóbontásának 7. évfordulós a Magyar Nemzeti Gárda által szervezett ünnepi megemlékezésen a Budai várban a Szent György téren.

Jó volt megtapasztalni, érezni azt az erőt, elszántságot, a mai napig kitartó gárdistákban, akik arra esküdtek fel, hogy Hazánk nemzeti önrendelkezéséért, a Magyar Nemzet tagjaiért minden tőlük telhetőt megtesznek. Nemzeti jogvédőként és volt országgyűlési képviselőként tartott beszédemben megemlékeztem, felidéztem a gárda létrehozatalának körülményeit, a Magyar Gárda feloszlatási perével és a Bajtársiasság Napjával és az összes gárdisták elleni eljárásokkal kapcsolatos jogvédő küzdelmet, egészen az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti fordulóig és a gárdistákat megillető kártérítésekért folytatott küzdelemről.

November 7-én  újabb diszkriminatív gyalázat történt a magyar hazafiakkal szemben. Such György országházi főigazgató - 2006 őszén a Magyar Rádió elnöke, amikor ávós kínzókamraként üzemelt néhány napig a közmédium udvara, ahol tucatnyi levadászott embert aláztak és vertek meg - nem engedte be a gárdistákat a Parlamentbe, mert - bár a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom öltözetével több tekintetben nem egyező - túlságosan fekete volt ruhájuk, és még bakancs is volt rajtuk. A közben nagy számban érkező olasz vendégek többsége fekete dzsekiben és nadrágban simán beléphetett.

Nem engedték be Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő vendégeit az Országházba. Such György főigazgató azért aggódott, hogy a gárdisták egyenruhában és alakzatban megzavarják a Ház nyugalmát.

Gaudi egy előre egyeztetett parlamenti látogatás keretében mintegy 20-25 gárdistát fogadott volna, a tervezett program magába foglalta a Szent Korona elé járulást, a Munkácsy terem megtekintését és egy ebéd elfogyasztását. Mindezekre előzetesen engedélyt kaptak a Háztól.

A strasbourgi emberi jogi bíróság jogszerűnek találta, hogy a magyar hatóságok 2009-ben feloszlatták a Magyar Gárdát. A Jobbiknak nem tetszik ez az ítélet, ezért a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordulnak a döntés ellen.

A strasbourgi bíróság nagykamarájához fordul a Jobbik a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló döntés ellen. A magyar bíróság 2009-ben oszlatta fel a gárdát, ezt a döntést a strasbourgi emberi jogi bíróságon támadta meg a Jobbik. A testület kimondta, hogy a feloszlatás jogszerű volt, tehát jóváhagyta a magyar ítéletet. A Jobbik most a strasbourgi bíróság nagykamarájához fordult a döntés ellen.

A Fővárosi Törvényszék 2013. július 24-én meghozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével nagyobb részt helyt adott a - Gaudi-Nagy Tamás és Józsa Edina ügyvédek által képviselt - Kormány Sándor és kilenc gárdistatársa keresetének és megállapította, hogy a rendőrség megsértette személyes szabadságukat, gyülekezési jogukat és testi épséghez fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a Magyar Gárda bírósági feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátása érdekében szervezett békés tüntetésen őket elfogták, többüket brutálisan bántalmazták, gázsprével lefújták, megbilincselték és hosszú órákon át különböző rendőri fogdákban fogva tartották. A bíróság kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot és egy-egy felperes tekintetében a Nógrád Megyei, illetve Győr-Moson-Sopron Megyei  Rendőr-főkapitányságot, hogy kérjenek bocsánatot levélben a jogsértettektől és fizessenek nekik nem vagyoni kártérítésként fejenként átlagosan négyszázezer forintot és kamatait. Ez már az ötödik ilyen gárdisták számára kedvező elsőfokú ítélet.
 
A tárgyalásról készült tudósítás és interjú Gaudi-Nagy Tamással és Kormány Sándorral itt tekinthető meg:

Mérföldkőnek minősülő elsőfokú ítélet született tíz gárdista jóvátételi ügyében. A rendőrség fizethet és bocsánatot kell kérnie, amiért 2009 július 4-én az Erzsébet téri oszlatás során megsértették tíz gárdista személyes szabadságát, illetve gyülekezési jogát.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kormány Sándor (a Magyar Gárda volt budapesti kapitánya) kommentálja a Gárda feloszlatása ügyében született elképesztő strasbourgi ítéletet, illetve nyilatkoznak a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a Bajnai rendőrsége által gárdistákkal, hazafiakkal szemben végrehajtott brutális és jogellenes tömegoszlatás miatt gárdisták által indított kártérítési per esélyeiről a legutóbbi tárgyalást követően. Ítélethirdetésre 2013. július 26-án kerül sor.

A Jobbik szerint felháborító, a valósággal és a társadalom elsöprő többségének véleményével köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában. E kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006 őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai.

Kártérítés járna a gárdistáknak

Közkegyelmet és kártérítést kellene kapniuk az Erzsébet téri oszlatáskor előállított, majd elítélt Magyar Gárda-tagoknak – jelentette ki a Hír TV Rájátszás című műsorában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki egyben a felperesek képviselője is.

A rendőrség 2009-ben könnygázzal oszlatta a gárdistákat - A Legfelsőbb Bíróság szerint törénytelenül

Jogszerűtlenül oszlatta fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) 2009. július 4-én a fővárosban a Magyar Gárda Erzsébet téri tüntetését - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Kiss Róbert gárdafőkapitány kontra BRFK közigazgatási per felülvizsgálati tárgyalásán hétfőn.

A Magyar Gárda tagjai, szimpatizánsai annak idején - a be nem jelentett, békés demonstráción - a Fővárosi Ítélőtábla két nappal korábbi, az egyesület, illetve a mozgalom feloszlatását jogerősen elrendelő határozata ellen tiltakoztak.

Jogszerűtlenül oszlatta fel a Budapesti Rendőr-főkapitányság 2009 nyarán a Magyar Gárda Erzsébet téri tüntetését - mondta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Kiss Róbert gárdafőkapitány kontra BRFK közigazgatási per felülvizsgálati tárgyalásán hétfőn.

A Legfelsőbb Bíróságon november 21-én (hétfőn) 11.30 órai kezdettel esz az a tárgyalás, ahol a bíróság arról dönt Kiss Róbert volt gárdafőkapitány keresete alapján, hogy 2009. július 4-én az Erzsébet téren a rendőrség által végrehajtott, 216 hazafi (többségében gárdista) előállításával és brutális módon végrehajtott oszlatás jogszerű volt-e vagy sem. A Főváros Bíróság 2010 őszén jogerős ítéletében az ombudsmanhoz hasonlóan kimondta, hogy a rendőrségnek nem volt jogalapja a a Gárdát két nappal korábban betiltó ítélet ellen tiltakozó, békésen földön ülve demonstrálók oszlatására illetve előállítására (Kapcsolódó anyagok itt és itt)

Felemelő érzés volt részt vennem a Magyar Gárda 4. születésnapja alkalmából tartott seregszemlén a Turul-szobornál és a Rongyos Gárdára emlékező Farkasréti temetőben tartott rendezvényen. Fontos és elgondolkodtató beszédek hangzottak el,  Vona Gábor egységre és összetartásra buzdító szavai jókor jöttek. Nem szólaltam fel, de ami sokkal fontosabb képviselőtársaim és magunkfajta hazafiak mellett, gárdisták tucatjaival szorítottam kezet, beszélgettem és erősítettem bennük a hitet, illetve ők bennem, hogy ügyük igaz és a gárdista szellemiség elpusztíthatatlan.

Megtartották az első tárgyalási napot a Bajtársiasság napja néven elhíresült Erzsébet téri békés, ülődemonstrációról jogtalanul előállítottakkal kapcsolatban.

Mint ismeretes, 216 gárdistát és szimpatizánst (köztük Vona Gábort) hurcolt el a rendőrség helyszínről - az idők folyamán többször módosított és változó indokok alapján – mely intézkedéssel kapcsolatban a Gaudi-Nagy Tamás által képviselt Kiss Róbert keresete alapján Fővárosi Bíróság még tavaly jogerősen kimondta, hogy jogszerűtlen volt, ennél fogva a tüntetés feloszlatás során alkamazott kényszerintézkedések is jogellenesnek minősülnek, tehát a személyes szabadság megsértése miatti kárigények megalapozottak.

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Alulírott, Dr. Morvai Krisztina ismeretlen rendőr elkövetők ellen

f e l j e l e n t é s t

teszek a Büntető Törvénykönyv 269/A paragrafusába ütköző Nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény miatt az alábbi tényállás alapján.

Nemzeti ünnepünkön, 2011. március 15. napján nagyszámú magyar ember gyűlt össze Budapesten, a Hősök terén, ünnepélyes hangulatban, kokárdával is jelezve, hogy gyülekezésük részben vagy egészben az 1848. évi forradalomra történő emlékezéssel van összefüggésben.

A helyszínen készült videofelvétel tanúsága szerint egy középkorú, rendezett külsejű, kifogástalanul viselkedő asszony a helyszínen felállított színpadon a Magyar Himnuszt énekelte, amelyet az összegyűlt tömeg illő figyelemmel, áhítattal hallgatott, illetve magyar szokás szerint az énekessel együtt énekelt.

Megkezdődött kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az Új Magyar Gárda főkapitányának büntetőpere; az ügyben Kiss Róbertet folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatással, valamint két társával együtt egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják.

Az V. és XIII. kerületi ügyészség tárgyaláson ismertetett vádirata szerint Kiss Róbert a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére buzdított. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda további működésének érdekében Kiss Róbert 2009. július 4-ére a Belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett.

A Gárda bizonyította az elmúlt évek során, hogy a nemzet nélkülözhetetlen és meghatározó védőereje, amelyre a "forradalmi" kormány idején is éppúgy szükség van, mint a gyurcsányi diktatúra idején.

Emlékeztetek mindenkit arra, hogy a feloszlatást elrendelő, egyesülési jogra vonatkozó  ítélet ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, Vona Gábor alapító képviseletében idén júniusban nyújtottam be az egyesülési jog megsértése miatt a magyar állam ellen.

Adjon az Isten!

Gárdisták, Bajtársak, Magyarok!

A 2009. 07. 11-én Budapesten közfelkiáltással életre hívott Új Magyar Gárda Mozgalom hosszú hallgatás után, megújulva, ismét zászlaja alá hívja a hazafiakat. Mostanáig kellett várnunk arra, hogy végre kimondja a bíróság, az Új Magyar Gárda Mozgalom nem jogutódja a feloszlatott Magyar Gárda Egyesületnek - Mozgalomnak.

Bírósági idézet: