Megkezdődött az Új Magyar Gárda büntetőpere

Megkezdődött kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az Új Magyar Gárda főkapitányának büntetőpere; az ügyben Kiss Róbertet folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatással, valamint két társával együtt egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják.

Az V. és XIII. kerületi ügyészség tárgyaláson ismertetett vádirata szerint Kiss Róbert a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére buzdított. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda további működésének érdekében Kiss Róbert 2009. július 4-ére a Belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett.

A rendezvényen a feloszlatott mozgalom korábbi tagjai és szimpatizánsai, mintegy háromszáz tüntető vett részt. Közülük többen a gárda formaruhájának részét képező fekete nadrágot és fehér inget viselték, majd amikor Kiss Róbert azt kérdezte, hogy szégyellik-e az egyenruhát, a fekete mellényt is felvették. A rendőrség feloszlatta a tüntetést. Kiss Róbert egy héttel később a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen több ezren jelentek meg, akik ugyancsak a gárda formaruhájának részét képező nadrágot és inget viselték, valamint a mellényt is magukkal vitték.
Később Kiss Róbert felhívására felvették azt is. Kiss Róbert a július 11-én történteket a Magyar Gárda közfelkiáltással történt újjáalakulásaként jellemezte. Beszédeiben a feloszlatott szervezettel azonos Új Magyar Gárdába történő belépésre buzdított. A vád szerint Kiss Róbert mint az újjáalakult gárda főkapitánya általános jellegű napi parancsokat, valamint egyes konkrét rendezvényekre vonatkozó utasításokat adott, melyeket elsősorban a megyei kapitányok útján juttatott el a tagságnak. Kiss Róbert 2009. augusztus 22-re avatási ünnepséget jelentett be, és erről tárgyalt a rendőrséggel is.

Az avatást augusztus 22-én Szentendre határában egy magántulajdonú telken tartották, ahol az új tagok avatása mellett alaki foglalkozásokat, illetve gyakorlatozásokat is tartottak. Ugyanezen a napon Kerepestarcsán is avatás volt. Ott Kiss Róbert érdemrendeket osztott, illetve a kitüntetések kísérő oklevelét az Új Magyar Gárda főkapitányaként írta alá. Egy hónappal később Kiskunlacházán is avatási ünnepséget tartottak. Kiss Róbert a felsorakozott gárdisták és más jelen lévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó gárdajelenlétet biztosít, és hangoztatta, hogy „amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda”.

A vádirat azt is rögzíti, hogy a formailag új szervezeti és szolgálati szabályzatban a szervezet nevét „Új Magyar Gárda Mozgalom”-ként rögzítik, hozzátéve, hogy a rövidített név a „Magyar Gárda” lesz. A vádhatóság szerint az újként feltüntetett szabályzat azonban a deklarált célokban, szervezeti felépítésben, feladatkörökben a korábbi szabályozással azonos. Egy másik vádpontban az Új Magyar Gárda két budapesti szakaszparancsnokát vádolják Kiss Róberttel együtt azzal összefüggésben, hogy 2009. november 22-én Budapesten a gárdisták alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak, és a szakaszparancsnokok az alárendeltségükbe tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították. A keddi tárgyaláson Kiss Róbert – akinek védelmét Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője látja el – nem tett vallomást, csak annyit mondott, hogy nem érzi magát bűnösnek.

A per a nap folyamán tanúmeghallgatásokkal folytatódik. Az ügyben három tárgyalási napot tűzött ki a bíróság, ennek alapján csütörtökön születhet ítélet. A Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat 2009 júliusában jogerősen feloszlatta a Fővárosi Ítélőtábla, határozatát a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta 2009 decemberében.

(MTI)