Az EP kampány hajrájában - amelynek a Jobbik vezetése jóvoltából nem elsővonalas frontharcosa vagyok ütőképes jelöltként, hanem csupán elhatárolódásban tartott szemlélője -  elképesztő mértéket ölt a Fidesz és az álbaloldal pofátlansága és gátlástalansága. És közös gyökerű nemzetellenessége, miközben ezzel - jól bevált módszer szerint - a Jobbikot és  nemzeti radikális hazafiakat, nemzeti jogvédőket  - köztük már a 2002- 2010 közötti rendőri erőszak ellen a gyáva fideszesek helyett is sikeres harcot folytató Morvai Krisztinát és engem- befeketíteni. De az értelmes és tájékozott ember átlát a szitán.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban Niels Muiznieks az Európa Tanács emberi jogi biztosa ismertette 2013. évi jelentését. Ennek kapcsán szembesítettem volt lett emberi jogi aktivistát azzal az újra tapasztalt képtelenséggel, hogy idei jelentéséből is teljesen kimaradt hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjainak ügye, így az elcsatolt sorban élő magyarok is. Ezzel szemben az éves szinten 3 millió eurós költségvetésből működő emberi jogi biztos folyamatosan a cigányok,homoszexuálisok és menekültek jogaival foglalkozik, mintha nem is lenne más védendő közösség Európában, ez pedig az Európa Tanács hitelességét teljesen aláássa.

Gaudi közel 3 napnyi hosszan beszélt, a második leghosszabban és a második legtöbbször Schiffer után

Schiffer András szólalt fel a legtöbbször, majdnem ezerszer a parlamentben az elmúlt négy évben. Az LMP frakcióvezetője, hasonlóan a jobbikos Gaudi-Nagy Tamáshoz, összesen több mint három napon át beszélt. Öt fideszes képviselő viszont egyszer sem kért szót 2010 és 2014 között az Országgyűlésben.
 

140.000 megtekintés felett jár Gaudi-Nagy Tamás parlamenti akciója, amely során a magyar Országgyűlés ülésterméből kivitte, majd kidobta az épület ablakán az Európai Unió zászlaját. Videók magyarul és angol felirattal ellátva alább:

http://www.youtube.com/watch?v=B5OiE_gpGiE (91350 megtekintés - rövid verzió)
http://www.youtube.com/watch?v=Bez1UBvNYKk (4950 megtekintés - teljes film)
http://www.youtube.com/watch?v=MfGZfcCdThg (11133 megtekintés - parlamenti felvétel)
http://www.youtube.com/watch?v=WYgEinQDN9E (3810 megtekintés - parlamenti felvétel)
http://www.youtube.com/watch?v=OfsST_1Rj0g (2178 megtekintés - angol feliratos)
http://www.youtube.com/watch?v=dbZMvQkt8Ok (604 megtekintés - angol feliratos)
http://www.youtube.com/watch?v=HCSuw22XkjQ (közel 30.000-nél járt, amikor törölték - angol feliratos)

2011. december 1-jén Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései, azon belül is A kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről alcímet viselő törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció képviselője ráirányította az Országgyűlés figyelmét a méltatlan pásztói helyzetre.

"Kérem szépen, nemrég voltam Pásztón. Tudják, hogy mi van Pásztó főterén, milyen emlékmű van? Szovjet emlékmű van Pásztó főterén a mai napig. A pásztói emberek lesütött szemmel, szégyenszemre kell hogy tudomásul vegyék azt, hogy olyan vezetés van a városban és olyan vezetés van az országban, ami az elmúlt huszonegy év alatt nem volt képes ezt az emlékművet eltávolítani. Két vértanúja van Pásztónak, akik megpróbáltak ellenállni az '56-os elnyomásnak, őket kivégezték. És nem az ő emlékművük áll ott, hanem a Vörös Hadsereg emlékműve" - fogalmazott a képviselő, és szavai akkori is fájó igazságként hatottak, ha az említett emlékmű nem a város főterén, de kétségtelenül egy frekventált, forgalmas pontján helyezkedik el, és hirdeti mai napig a megszállás fájdalmas emlékét.

Kevesebb mint egy esztendővel később, 2012. október 10-én, az Egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő törvényjavaslat módosításának a vitájában Novák Előd, a Jobbik alelnöke a pásztói szovjet emlékmű - mint az egyik leghíresebb - eltávolítása mellett érvelt.

Alapi László és Geczkó István kivégzett pásztói vértanúk

Milyen tételekből áll össze a költségvetésben több mint 6 milliárd forintra előirányzott legújabb holokauszt-emlékhely, miért nem bocsátották előzetesen társadalmi vitára az emlékhely megépítésének a tervét, az Európai Oktatási Központ projektjeként mire, és milyen tematika szerint oktatnák a tanulókat, továbbá miért tesz különbséget a kormány a történelem különböző szörnyűségei által értelmetlenül áldozatul esett életek között? címmel intézett Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdést Balog Zoltán emberi erőforrások, és Varga Mihály Nemzetgazdasági miniszterhez (a levél IDE kattintva megtekinthető).

A Jobbik-frakció nemzeti jogvédője szerint a jogállamiság próbáját nem állja ki, hogy az adófizetők pénzéről a megkérdezésük és beleegyezésük nélkül, a nyilvánosság szisztematikus kizárásával döntött a Kormány. A mai napig teljes titok övezi, hogy a 6 milliárd forintra előirányzott legújabb Holokauszt emlékhely megépítését miért nem bocsátották előzetes társadalmi vitára, milyen tematika szerint és mire oktatnák ott a tanulókat.

Ráadásul a 6,2 milliárd (azaz hatmilliárd-kétszázmillió) forint csupán az épület és a terület kialakításának a költsége, ehhez még hozzájön az intézmény, a "kiállítás" és a központ kialakításának, működtetésének a költsége...

Ezúton köszönöm meg a magam és Lenhardt Balázs bajtársam nevében a képzeletet felülmúlóan nagyszámú és lelkes köszönetnyilvánítást és szolidaritását kifejező üzenetet, amelyeket az EU zászló múlt csütörtöki Lenhardt Balázs képviselőtársammal közös defenesztrációja (ablakon kidobása), illetve az azt követően a WC-ben történő elhelyezése miatt kaptam.

Az akció  rövid filmje angol feliratos változatban itt látható.
Az akcióról készült film hosszú változata ( a végén Orbán Viktor miniszterelnök köszönetnyilvánításával)  itt látható.

Bajnaista "hősök" szánalmas védekezése: szörnyű, hogy a "házelnök az uniós zászló "meggyalázását ugyanolyan büntetéssel sújtja, mint a lufieregetést".

A Párbeszéd Magyarországért (PM) politikusai aránytalannak érzik, hogy Kövér László több mint 130 ezer forintra akarja büntetni négy politikusukat, akik lufit eregettek a múlt csütörtöki parlamenti ülésen, miközben az uniós zászlót aznap a Ház ablakán kidobó Gaudi-Nagy Tamás esetében a házelnök alig magasabb, 166 ezer forintos tiszteletdíj-csökkentést javasol.

A kiszabható legnagyobb összegű bírságot javasol kiróni Kövér László házelnök Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselőre, aki a múlt csütörtöki, utolsó parlamenti ülésen eltávolította az ülésteremből az európai uniós zászlót és kidobta azt a Parlament épületéből.

2014. február  13-én Gaudi-Nagy Tamás és Lenhardt Balázs nemzeti radikális országgyűlési képviselők eltávolították az Országház ülésterméből, a magyar lobogók mellől a gyarmatosítást jelképező EU zászlókat, és teljes sajtónyilvánosság előtt kidobták azokat az ablakon. A film az ezernyi hazai és külhoni gratulációt kiváltó akció teljes menetét bemutatja, így a képviselők kidobás előtti és utáni sajtónyilatkozatait is, amelyek közben éppen Győri Enikő, a kormány EU ügyekkel foglalkozó államtitkára haladt el a folyosón. A filmből kiderül, hogy miként reagált a nemzeti jogvédő hozzá intézett kérdésére.

2014.február 15-én zajlott Felvidéken, Gútán, a IV. Közép-európai Emberi Jogi Fórum dr. Morvai Krisztina, független EP képviselő (Brüsszel-Budapest), az NJSz, (Budapest),az Emberi Jogok Közép-európai Bizottsága (Brüsszel), és a gútai Művelődési Központ közös szervezésében.

A nemzeti jogvédők a fórumot összekapcsolták az 1945-öt követő - a felvidéki magyarság ellen - Csehszlovákiában erőszakosan végrehajtott, tragikus deportálásokra, kitelepítésekre történő megemlékezéssel. A fórumot megelőzően Bényben, Zselízen, Nagysallón, Udvardon és Gútán megkoszorúzták az áldozatokért állított emlékműveket, mécsest gyújtottak és a nemzeti zászló tiszteletadása mellett énekelték el a magyar himnuszt.

A fórumra történő érkezésig a Budapestről érkezők részben történelmi tényeket elevenítettek fel, valamint a deportálást is elszenvedő résztvevők saját tragikus életszakaszukról meséltek.

Az osztrák hazafias közéleti hírportál,  az unzensuriert.at - amely közel áll az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) külön cikket szentel a múlt heti EU zászló elleni akciónknak.

A cikk kiemeli, hogy : "Die – wie das obige Video zeigt – an allen wesentlichen Punkten angebrachten Kameras lassen vermuten, dass die Aktion geplant war." Azaz: "Ahogy a videofelvételen látszódik a  lényeges pontokon elhelyezett kamerák arra utalnak, hogy előre eltervezett akcióról van szó."
Ahogy mondani szokták: Bingó! Igazuk van és még számos tervem van!
Remélem már mások is terveznek és azt követően cselekszenek!

Bálint Miklós Bendegúz az EU-zászló ablakon történő kirepítése kapcsán foglalta rímekbe gondolatait, melyet Gaudi-Nagy Tamás köszönettel vett, és szívesen tett közzé honlapján.

Tél lét  

Tél van. A lét megdermedt,
majd megfagyott a  Házban.
Földanyaszív megrepedt,
és felsikoltott lázban.   

A rút nemzetárulás
esetpéldáját adta,
a farsangi álruhás,
apró vadja és nagyja.   

2013. február 13-án dr. Gaudi-Nagy Tamás Számvetés az elmúlt 4 évről nemzeti jogvédő szemmel, avagy mit tudtam letenni képviselőként a Nemzet asztalára címmel tartotta meg a ciklusban tett utolsó felszólalását, melynek végén ismét megszabadította az üléstermet az uniós zászlótól.

„Nagyon sajnálom, hogy  ciklus végén jutott el oda a kormány, hogy felismerje, következménye kell legyen a politikusbűnözésnek” – kezdte február 13-ai felszólalásait Gaudi-Nagy Tamás.

Gaudi hozzátette, hogyha a fideszesek követték volna a Jobbik frakció iránymutatását a politikusbűnözés felszámolására, akkor a baloldali padsorok kiürültek volna, de persze valószínűleg a kormánypárti padsorokban is lett volna ürülés.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás csütörtöki napirend utáni felszólalását követően ismét eltávolította a parlamenti ülésteremben található európai uniós zászlót. A képviselő, aki délelőtt kidobta a lobogót a Parlament ablakán, ezúttal a WC-be vitte azt.

A jobbikos politikus utolsó parlamenti felszólalásának végén tűrhetetlennek nevezte, hogy az EU-zászlót - amely szerinte a gyarmatosítás szimbóluma - visszahozták az ülésterembe. Ezért ismét eltávolította, majd kiment vele a folyosóra és levitte a félemeletre, ahol a sokszorosító melletti férfi WC-ben helyezte el.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette február 6-i interpellációjában. Rétvári Bence államtitkár (Fidesz) válaszában elmondta, bízik abban, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége is engedi, rendezni fogják.

A Jobbikos politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncolt magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg más csoportok, akiket szintén sérelem ért a második világháború alatt, rendszeres és biztos támogatásban részesülnek, évente kétmilliárd forintot kapnak. Gaudi felszólalásának címe az alábbi kérdés volt: "Mikor kerül megalkotásra az 1945-1948 közötti időszakban a Felvidékről kitelepített testvéreink jóvátételére irányuló törvény?"