A Jobbik szomorúan vette tudomásul, hogy az alaptörvény hétfőn megszavazott módosításába nem került bele nevesítve az MSZP, mint az MSZMP szellemi jogutódja, valamint hogy a kormánypártok nem támogatták a Jobbik javaslatát arról: az MSZP és a DEMISZ felelősséget visel az MSZMP és a KISZ vagyonának 1989-es törvénytelen megszerzéséért. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

A Jobbik azt kezdeményezi, hogy kerüljön be az alaptörvénybe: az MSZP és a DEMISZ felelősséget visel az MSZMP és a KISZ vagyonának 1989-es törvénytelen megszerzéséért. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt szerdai sajtótájékoztatóján.

Elmondta: az alaptörvény negyedik módosításához - amelynek a parlamenti tárgyalása jelenleg is folyamatban van - nyújtottak be ebben a témában módosító javaslatokat. Ezekben annak a kimondását kezdeményezik, hogy az MSZP törvénytelenül szerezte meg az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) akkori értéken 8,3 milliárd forintos vagyonát, a DEMISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) pedig a KISZ (Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség) 3 milliárdos vagyonát.

Az Országgyűlés a mai napon dönt az új Alkotmányról. Az MSZP nem vesz részt az ülésen, napirend előtt Schiffer András, Vona Gábor és Lázár János szólalt fel. Rubi Gergely jobbikos képviselő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület mellényében van jelen.

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán rendezett, immár rendhagyónak mondható konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetés helyszínén Dr. Szabó Imre dékán köszöntötte a vendégeket, majd sor került a másfél órás szakmai vitára. A vitán a kormánypártot Bohács Zsolt képviselte, Bárándy Gergely (MSZP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az ellenzék képviseletében jelentek meg a fórumon.  Az LMP sajnálatos módon nem képviseltette magát, Schiffer képviselő egyéb elfoglaltsága miatt, első alkalommal nem tudott részt venni a rendezvényen. A kezdés előtt a Magyar Politológusok Egyesülete negyedik alkalommal osztotta ki az általa összeállított kérdőíveket, hogy azokat kiértékelve tudják segíteni a pártok munkáját.

Kormánypárti és jobbikos politikusok szavazataival az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén nem támogatta a fideszes Lázár Jánosnak és a KDNP-s Harrach Péternek azt a módosító indítványát, amely elvetné a vármegye  kifejezést az új alkotmányra vonatkozó kormánypárti javaslatból.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom online fogadóórát indított a Facebookon, melynek első vendége Gaudi-Nagy Tamás volt. A képviselőhöz sok kérdés érkezett az alkotmányozásról. A videóválaszt az alábbiakban tekinthetik meg:

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetésen a Fideszt Gulyás Gergely, az MSZP-t Bárándy Gergely, a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás, az LMP-t pedig Schiffer András képviselte. A képviselők mellett jelen volt még Mráz Ágoston Sámuel (a Nézőpont Intézet vezérigazgatója és az ELTE-ÁJK tanára) és Papp Imre (az ELTE-ÁJK tanára) is.

Gaudi Nagy Tamás a Jobbik Magyarországért mozgalom álláspontját ismertette a nyilvánosságra került alkotmánytervezettel kapcsolatban.

A politikus elmondta: a Jobbik a Szent Korona értékrendjét alapul véve határozottan és következetesen képviselte a történeti jogfolytonosság visszaállítását.

 A képviselő komoly eredményként értékelte azt, hogy az újonnan létrehozandó magyar állam legfőbb jogszabályát nem nevezik alkotmánynak. A Jobbik álláspontját elfogadva a kormánypártok alaptörvény néven terjesztették azt elő. Ez szerinte azt jelenti, hogy elfogadták azt a javaslatukat is, hogy egy most meghozandó egységes okiratú alkotmánnyal nem lehet felülírni a történeti alkotmány értékeit.

A kormányzó pártok és az ellenzék képviselői is úgy látják, hogy áprilisban lesz új alkotmánya az országnak. A prognózisok indoklásában azonban markáns különbségek mutatkoznak, ez derült ki egy, a témában tartott fórumon szerdán Győrben.