Alkotmányozás - Vitafórum Győrött: áprilisban lesz új alkotmánya az országnak

A kormányzó pártok és az ellenzék képviselői is úgy látják, hogy áprilisban lesz új alkotmánya az országnak. A prognózisok indoklásában azonban markáns különbségek mutatkoznak, ez derült ki egy, a témában tartott fórumon szerdán Győrben.

Szakács Imre fideszes országgyűlési képviselő szerint lesz új alkotmány, mert az ország változást akar, "igazságosabb, korszerűbb, a XXI. század folyamataihoz jobban illeszkedő országot akar", s ehhez fontos lépés lenne az alkotmány megalkotása.

Vejkey Imre (KDNP) országgyűlési képviselő, egyetértve Szakács Imrével - kijelentette: itt az ideje a sztálini alapokon nyugvó alkotmány leváltásának és új, demokratikus alkotmány létrehozásának.

Bárándy Gergely (MSZP) országgyűlési képviselő úgy vélekedett: lesz új alkotmány áprilisban, ha "a Fidesz és Orbán Viktor úgy akarja". Az ellenzéki politikus rámutatott: a Fidesz-KDNP pártszövetség kétharmados többsége az alkotmány formális legitimitását biztosítja. Kérdés viszont, hogy tartalmi, társadalmi értelemben lesz-e legitimitása - fűzte hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) országgyűlési képviselő szerint az alaptörvényt a Szent Korona értékrend szerint kellene megalkotni, s erre ma már minimálisak az esélyek. A Jobbik az alkotmányozási vitában részt kíván venni, és mindent elkövet annak érdekében, hogy a kormánytöbbséget ráébressze, "kezdjük újra közösen a gondolkodást" - mondta Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátéve, hogy szeretnék, ha a termőföld védelme, a nemzeti vagyon védelme, a közbiztonsághoz való alkotmányos jog az alkotmányban kiemelt szerepet kapna.

Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője kifejtette: a Fidesz-KDNP úgy gondolja, hogy a "fülkeforradalomban" mindenre felhatalmazást kapott, s ennek része lehet az is, hogy egyedül csinál alkotmányt. Schiffer András szerint az egész alkotmányozási vita arra jó, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy "viszonylag záros időn belül 2000 milliárd forintot a jóléti rendszerből ki kívánnak vonni".

Az alkotmányozási kényszerrel kapcsolatos vitavezetői kérdésre válaszolva Vejkey Imre kijelentette: jogállamban nem létezik alkotmányozási kényszer, jogállamban "alkotmányos szükségről" lehet beszélni. Szükség pedig azért van az új alkotmányra, mert annak szimbolikus és gyakorlati jelentősége is van - szögezte le.

Vejkey Imre hangoztatta, hogy amennyiben az Európai Unió alapjogi chartájának struktúráját és egyes részeit "átvesszük magyar módon - nem automatikusan fogunk mindent beépíteni -, akkor a magyar alkotmány olyan új európai alkotmány lesz, amely elsőként fogja ezeket a jogokat deklarálni".

Gaudi-Nagy Tamás ezt a kérdést másként látja, mondván, az alapjogi charta bekerülése a magyar alkotmányba "rossz út", a jogok és a kötelességek rendszerét a saját értékrendünk szerint kell kialakítani, és "szembe kell menni azzal, amit a brüsszeli központból diktálnak".

Mi legyen a preambulumban? - tette fel a kérdést a vitavezető. Vejkey Imre szerint az új alkotmány preambulumában kifejezésre kell juttatni a nemzet összetartozását, s tükröznie kell a múltra vonatkozó értékeket. Bárándy Gergely ehhez hozzáfűzte: azt ugyan nem tudja, hogy a normaszöveg mit fog tartalmazni, de az eddigi nyilatkozatokból az derül ki, hogy a preambulum csak a múltról szól. S ha csak a történelmi múltat méltatja, akkor az egy "avittas és múltba forduló szemléletet fog tükrözni". Az MSZP hiányolja a preambulumból a köztársasági államforma méltatását és Magyarország európai közösséghez való tartozásának megjelenítését - mondta Bárándy Gergely.

Schiffer András szerint nem az a lényeg, hogy a preambulumban szerepel-e, hogy mi az ország neve. Az alkotmány vonatkozásában az LMP egyebek mellett azt tartja lényegi kérdésnek, hogy az állampolgári részvételnek lesznek-e alkotmányos garanciái, s lesz-e kemény ellensúlya a miniszterelnöki túlhatalomnak, amit az elmúlt két évtizedben meg lehetett figyelni - fogalmazott.

Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta, hogy a Jobbik szerint a Szent Korona értékrendet kell az alaptörvényben érvényre juttatni.

mti