Tudósítások

Az ügyészség és a bíróság közös "ajándéka" 2006 ősze miatt: 200 nap fogház fenyegeti Gaudit, ha nem fizeti meg a jogerős, törvénytelen ítélet szerinti pénzbüntetést - a Kossuth tériek és 2006 őszi jogsértettek gyűjtést indítottak

2013. október 23-án a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület igazságtételt követelő tüntetésén még országgyűlési képviselőként nyilvánosságra hoztam névvel egy ügyész 2006 őszén elkövetett gyalázatos tettét, amellyel tönkre tette egy házaspár életét és egy emberi élet elvesztéshez vezetett. Azonban nem az ügyész ellen indult büntetőeljárás, hanem ellenem, ráadásul éppen a deliktumot elkövető, "jó hírnevére" kényes ügyész feljelentése alapján a mandátumom lejártát követően. Röpke három és fél év múlva 450 ezer forint pénzbüntetésre ítéltek első fokon rágalmazás miatt, többre mint Gergényit.

A bolsevik terroristák oroszországi hatalomátvételének 100. tragikus évfordulójára időzített másodfokú nyilvános ülésen a Fővárosi Törvényszék minden megalapozott jogi érvünket lesöpörve - a szakmailag egyedül helyes felmentés helyett - "nagy kegyesen" 300 ezer forintra enyhítette a büntetést..

Megyek tovább természetesen: felülvizsgálati indítvány a Kúriára, alkotmányjogi panasz az Alkotmánybíróságra és a képviselői mentesség szabályainak megsértése miatt kérelem az Emberi Jogok Európai Bíróságára. De a jogorvoslatok nem mentesítenek a pénzbüntetést befizetése alól.

Eldöntöttem: mivel nyilvánvaló justizmordról van szó, ezért nem kívánom megfizetni saját forrásból a pénzbüntetést, inkább leülöm a befizetés elmaradása esetén kiszabandó 200 nap fogházbüntetést. A bíróság esetemben annyira gyors volt, hogy még a jogerős ítélet előtt - jogszabálysértő módon - kiküldte a pénzbüntetés befizetési felszólítást, a fizetési határidő már le is járt. Ezt követően a bíróság a papírforma szerint szabadságvesztésre változtatja át a pénzbüntetést, várhatóan napokon belül.

Ebben a helyzetben jól esik „Magyar Nemzeti Bizottság 2006.” (a Gonda László, dr. Bene Gábor, Fáber Károly) és a 2006 őszi jogsértettek (Közhatalom Jogsértettjei Egyesület, Göbl György elnök) segítsége, akik a 2006 őszi jogsértetteket és minden hazafit a pénzbüntetés összegyűjtésére közleményt adtak ki.

Fontos részletek a közleményből:

"Mindannyian tudjuk, hogy egy jogellenes és igazságtalan ítélet született, amellyel szemben a 2006 őszi meghurcoltakért és a 2006 őszi igazságtételért rengeteget küzdő dr. Gaudi-Nagy Tamás további jogorvoslatokkal fog élni..."

"Kérünk minden jóérzésű hazafit, hogy akinek fontos az, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő folytathassa munkásságát a 2006 őszi igazságtételért, Budaházy Györgyékért, a Nemzet egyesítéséért és az elcsatolt magyar testvéreinkért az az alábbi számlaszámra juttassa el támogatását, amelyből a pénzbüntetés befizetésre kerül:

Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületének bankszámla adatai Duna Takarék Bank Zrt., 

számlaszám: 58600551-11207940, 

közleményként beírni: dr. Gaudi-Nagy Tamás részére.

Nagyon fontos amit írnak a bajtársak, hogy:" a pénzbüntetés mértéke feletti támogatási összeget a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javára kívánjuk fordítani, mivel ez az az egyetlen olyan jogvédő szervezet, amely 2006 ősze óta következetesen kiáll és harcol a jog eszközével a nemzeti önrendelkezés ügyéért és az igazságtételért."

A nemzeti jogvédők köszönik a szolidaritást!

Az ügy részletei.

A másodfokú eljárás Almási Lajos által készített videós összefoglalója, amelyen - mellettem és dr. Csisztai Molnár Péter védőm mellett - dr. Morvai Krisztina, dr. Bene Gábor és Gonda László értékelik a példátlan justizmordot:

Tíz év után harcolt ki jogerősen jóvátételt 2006 őszi rendőrterror miatt Dukán Dániel

Vajon miért tartott ennyi ideig a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozata, Dukán Dániel jóvátétele? Miért kellett a semmisségi törvény ellenére, sőt az alapján megsemmisített elítélésű Dánielnek perelnie a rendőrséget, a 35 nap előzetest elrendelő bíróságot és azt végrehajtó börtönöket annak ellenére, hogy 2010-ben a 2006 őszi jogsértettek döntő többsége jóvátételt kapott, és az ilyen mértékű fogva tartás és bántalmazás érintettjei több millió forintos kártérítésben részesültek? Miért nem csak Dániel ügyéről szól ez az ítélet? Erre is választ ad Almási Lajos filmje, amelyben Dukán Dániel és ügyvédje, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik a nemrég született jogerős ítéleteket.

A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével 2017. február 9-én az első fokon megítélt egymillióról kétmillióra emelte Dukán Dániel  2006 őszi jogsértett meghurcolásai miatti, Fővárosi Törvényszék és büntetés-végrehajtási szervek elleni nem vagyoni kártérítési igényét. 

A Hír Tv  tudósítása itt látható

A börtönök elévülés miatt megúszták, az előzetest elrendelő Fővárosi Törvényszék köteles a kamatokkal együtt összesen 3 millió forint összeg megfizetésére, amiért az akkor még egyetemre járó Dánielt előzetes letartóztatásba helyezte és amely gyorsított eljárás ítélte el. De az igazi felelősök hol maradnak? Ők is megúszták: ld. Gergényiék minapi felháborító ítélete... 

Dukán Dániel 2006. őszi meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord, megváltozott életpálya. Hiába került megsemmisítésre koncepciós elítélése (első fokon 2 és fél év letöltendő, másodfokon 2 év felfüggesztett börtön + 4 év pártfogó felügyelet) az ő esete által ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszakban is elzárkóztak. Az őt bántalmazó rendőröket felmentették...

Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a BRFK elleni keresetet a 2017. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla megdöbbentő módon jogerősen elutasította, amely ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él Dániel.

A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló semmisségi törvény kimondja: „a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk.”

Tavaly egy 8 órás előállítást elszenvedő került tibeti aktivista számára ítélt meg a bíróság jogerősen egymillió forintot. A Kúria tavaly szeptemberi ítéletében pedig 8 évvel 2006 ősze után a műveleti terület fogalmát védő rendőrségi jogtanácsosoknak fejenként közel félmillió forint összegű sérelem díjat állapított meg, egy 2006 őszi jogsértett által rendőri szervek ellen indított kártérítési perben tartott nyilvános bírósági tárgyalásról készített olyan tudósítás miatt, amelyben őket 3 másodpercig bemutatták jogszabály által nem tiltott módon. 

Ennek fényében is látható, hogy a megfelelő jóvátételtől a mostani összeg még mindig elmarad, illetve a büntetés-végrehajtási szervek is helyt kell álljanak az előzetes letartóztatásban átélt szenvedésekért. Emiatt várhatóan felülvizsgálati kérelemmel él a jogsértett és végső soron az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.

Soha nem engedünk a 2006 őszi igazságtételből!

 

Köszönet Dánielnek, amiért példamutatóan hosszú évek óta kiáll az igazságtételért!

Budapest, 2017. február 16.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hju) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Gaudi jogerős felmentése és a bírák szerepe ma Magyarországon

Az elmaradt rendszerváltás óta egyre kiszolgáltatottabb az állampolgár, és egyre központosítottabb, ellenőrizetlenebb és korlátozatlanabb a hatalom Magyarországon. Mi a szerepe a bírónak, a bírói lelkiismeretnek az elnyomás csökkentésében, a hatalom ellenőrzésében, az állampolgár méltóságának és jogainak megvédésében? Mit jelent a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszere, a bírói függetlenség? Hogyan függ össze dr. Gaudi-Nagy Tamás "Pásztor, avagy köpködés" ügyében történt jogerős felmentése a devizahitelesek jogfosztottságának megszüntetésével, a munkavállalók önkényes kirúgásának orvoslásával, a kisgazdák földtől való megfosztásának "felülbírálatával", az elcsalt, korrupt pályázatok, állami megrendelések által tönkretett vállalkozók "jogi megmentésével", a 2006 őszi  szemkilövetések miatti igazságtétellel? 

Ezekről a kérdésekről, és a Gaudi elleni egyik részében már megbukott koncepciós bosszúhadjárat jogi vonatkozásairól szól ez a dokumentumfilm, amelynek szereplői dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, dr. Morvai Krisztina jogász, EP-képviselő, dr. Manger Marcell ügyvéd, nemzeti jogvédő, Gaudi védője, valamint gyalázatos szerepet játszó ügyészek és tisztességes, esküjükhöz hű bírák.

Van még alább? Az ügyészség a szemkilövők helyett Gaudit "számoltatja el" 2006 ősze miatt

10 évvel a 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg 2016 őszén: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a vádlottak padján. 

Almási Lajos videós tudósításában hárman elemzik a per második tárgyalásán történteket: dr. Gaudi-Nagy Tamás és védője, dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere, illetve a tanúként meghallgatott Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke, akit ellen szintén folyt koncepciós eljárás, de a Gyurcsány rendszerben. Ott is elszabadultak az indulatok az ügyészség jogsértő gyakorlata miatt...

A tudósítást követően alább olvashatók az ügy részletei: 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszi népfelkelés és rendőrterror 10. évfordulójáról (2016.09.17.Kossuth tér)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2016. szeptember 17-én a Kossuth téren a Magyar Nemzeti Bizottság által szervezett tüntetésen tartott beszédében megvonta a 2006 őszi népfelkelés és rendőrterror tíz éves mérlegét.

 

Végigtekintette, hogy milyen harcokat vívtak a tiltakozók, miként zajlott a megtorlás és nemzeti jogvédő küzdelem, illetve a teljes körű igazságtétel és a gyökeres rendszerváltás miért várat még magára. Ismertette a 125 év fegyházra ítélt Budaházy György és 16 társa amnesztiáját célzó, Jobbik részére parlamenti benyújtás céljából egy hete átadott közkegyelmi törvényjavaslatát, amelyet a több száz tüntető egyhangúlag megszavazott. Elmondta míg Budaházyékat törvénytelenül ítélték el, a bukott rendszer koholt bizonyítékai alapján, az igazi felelősök máig büntetlenek, pedig még nem évül el a terrorcselemény, aminek joggal tekinthető a 2006 őszi megtorlás-sorozat. 

Kifejezte tiszteletét minden meghurcolt áldozatnak, s köszönetét a bátraknak, köztük a küzdőknek, mozgalmároknak és a nemzeti jogvédő bajtársainak.

Beszélt arról is, hogy a megtorlásokban részt vevő ügyészek és bírók sértetlenek, elszámolatlanok maradtak, az új rendszer ügyészsége számos rendőrbűnt megtorolatlanul hagyott, engedett elévülni, és sikerrel tiltakozott az ellen, hogy a rendőrvezetők perében a jogsértettek érdekében jogi képviselőjeként fellépjen, sőt őt, mint a 2006 őszi meghurcoltak egyik kitartó nemzeti jogvédő harcosát helyezték vád alá egy ügyész 2006 őszi gyalázatos tettének képviselőkénti nyilvánosságra hozatala miatt. Kérte a szolidáris támogatást. A perben szeptember 20-án 8.30-tól kezdődő második tárgyaláson (Pesti Központi Kerületi Bíróság, Markó u. 25. III. 311) várható elsőfokú ítélet, míg a Pásztor miatti koncepciós büntetőügyében szeptember 23-án 8.30-tól másodfokú ítélet várható (Fővárosi Törvényszék, Markó u. 27. II.12.) 

Végül összegezte a 2006 őszi eszméken alapuló nemzeti minimumot, amelynek megalkuvásmentes képviseletét joggal várja el minden 2006 őszi „veterán” a nemzeti érdekeket szolgálni kívánó szervezettől és amelyért érdemes 2006 őszi lélekkel küzdeni.

Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult. 

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt. 

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak. 

 

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek. 

Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban (VIDEÓ)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

Almási Lajos videójában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismerteti az ügy részleteit. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat győzelemről kiadott közleménye itt olvasható.

Magyar könnyek román bíróságon- dokumentum film az erdélyi magyarok jogfosztottságáról (Videóval)

Megaláztatás, fájdalom, jogfosztottság... ezekkel a szavakkal jellemezhető az erdélyi magyar nép helyzete az élet szinte minden területén. Ebből a megrázó dokumentumfilmből azt tudjuk meg, hogyan akadályozzák a magyar anyanyelv használatát az erdélyi bíróságokon, megsértve minden ide vonatkozó európai és nemzetközi emberi jogi normát. A felvétel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016 tavaszi emberi jogi monitorozó körútján készült a sepsiszentgyörgyi bíróságon. Ott ahol 24 bíróból csak 3 (!) bíró magyar, annak ellenére, hogy a székely nagyvárosban a székelység számaránya 80 % felett van. 

A hamarosan elkészülő angol nyelvű feliratozás segítségével a film - a korábbiakhoz hasonlóan (pl. Jogfosztottságban – meddig? Erdély ma, Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésének tükrében c. film) eljuttatásra  és reményeink szerint bemutatásra kerül minden jelentős európai és nemzetközi emberi jogi fórumon, azzal a céllal, hogy a román állam által hirdetett állítólagos "idilli" emberi jogi helyzethez képest bemutassa a rideg és kiábrándító valóságot, az őshonos magyar illetve székely közösség jogainak és méltóságának kirívó súlyú, rendszerszerű megsértését. A cél, hogy megszűnjön az erdélyi magyar nép jogfosztottsága és egyéni, illetve közösségi jogaikat végre szabadon gyakorolhassák. A Nemzeti Jogvédő  Szolgálat idei márciusi emberi jogi monitorozó útjával és annak "termékeivel" lépéskényszerbe kívánja hozni a fenti cél érdekében a román és magyar kormányt, az EU-t, Európa Tanácsot, ENSZ-t, a hazai és romániai pártokat és nemkülönben szeretnénk az erdélyi magyar nép önrendelkezési tettrekészségét elősegíteni.

A rövidesen sorra kerülő erdélyi önkormányzati választásokon érdemes felidézni a választásra jogosult honfitársainknak azt, hogy kik voltak azok akik a jogfosztás ellen a szabadságért cselekedtek vagy éppenséggel az önfeladás oldalán állnak.

Jogerősen ítélt meg jelentős kártérítést az ítélőtábla tizenhárom gárdistának

Almási Lajos tudósítása a  2016. május 6-án győzelemre vitt 13 meghurcolt gárdista ügyéről. 

A filmben nyilatkoznak a felperes gárdisták közül négyen és a jogi képviselők (dr. Borbély Andrea és dr. Gaudi-Nagy Tamás), illetve látható a bíróság ítélethirdetése és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete.

 Bár a Fővárosi ítélőtábla jogerős ítéletében enyhén leszállította az elsőfokú kártérítések mértékét, de így is hatalmas elégtétel ez a 2009. július 4-i (Bajtársiasság Napjaként vonult be a történelembe) rendőri erőszakot elszenvedő derék gárdistáknak.

A rendőrséggel emiatt perben álló többi közel száz jogsértett gárdista és hazafi ügyére is jótékony

hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Az MTI így, az mno.hu pedig így számolt be az ítéletről. 

Köszönöm a gárdistáknak a kitartást, a bizalmat és köszönet Andreának, meg irodám minden munkatársának a kiváló csapatmunkát! És végül köszönjük Potyka bá, hogy velünk voltál és buzdítottál!

 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

A rendőrség fekete napja 1.: felmentett gárdistáknak fizet kártérítést a BRFK

A rendőrség fekete napja volt 2016. április 22-e. 

A Fővárosi Ítélőtábla egy napon két jogerős ítéletben is elmarasztalta a Budapesti Rendőr-főkapitányságot alapvető szabadságjogok megsértése miatt és jelentős összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg a nemzeti jogvédők által képviselt meghurcolt tibetieknek és gárdistáknak.

A BRFK a Fővárosi Ítélőtábla 2016. április 22-i jogerős ítélete alapján két meghurcolt gárdistának köteles nem vagyoni kártérítést fizetni: kamatokkal és perköltséggel együtt – fejenként hétszázezer forintot. 

A két gárdistát, Horváth Krisztiánt és Veress Gábort 2009. november 22-én a fővárosi Gellért tér közelében jogtalanul megbilincselték, előállították, majd hat és fél óráig fogva tartották. A felpereseket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviselte.

A jogsértettek a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó 1919-es budapesti bevonulására emlékező rendezvényen vettek részt, amikor a rendőrök arra hivatkozva intézkedtek velük szemben, hogy úgymond tetten érték őket, amint a 2009. július 2-i jogerős ítélettel feloszlatott Magyar Gárdát újjászervezik. 

Az ebben a perben hozott elsőfokú ítéletről szóló hír itt és tudósítás itt látható.

A tárgyalásról szóló tudósítást Almási Lajos készítette, a további részletek a filmet követően olvashatók:

Jogerősen is megúszta két rendőr a 2006 őszi felelősségre vonást

A Fővárosi Törvényszék 2016. február 26-án jogerős ítélettel mentette fel súlyos testi sértés kísérletének vádja alól azt a két rendőrt (Sz. Tamást és B. Norbertet, utóbbi már nincs állományban, de egy ideig kerületi rendőrkapitány is volt), akik a pótmagánvád szerint a 2006. őszi áldozatok egyik ikonikus alakját, Dukán Dánielt verték össze a Szentkirályi utcában 2006. szeptember 20-án hajnalban. 

Később azt állították Dánielről, hogy rendőröket dobált, ennek következtében őt gyorsított eljárásban első fokon 2,5 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, közel 40 napot töltött előzetes letartóztatásban. Másodfokon 2 évre enyhítették büntetését, és végrehajtását felfüggesztették, de pártfogói felügyelet alá került, és több évre külföldre menekült. 

A 2006. őszi elítélésekkel kapcsolatos, 2011-ben hozott semmisségi törvény jelentős részben Dániel esete miatt született, és ennek nyomán elítélését 2013-ban megsemmisítették. Az ügyészség elzárkózása miatt az egykori áldozatnak kellett vádlottból pótmagánvádlóvá előlépve a vádlottak padjára ültetni a szerinte őt bántalmazókat. A vádlottak kezdettől fogva tagadtak, és összezárták a sorokat a többi rendőrrel együtt. 

 

"Ellen kell szegülni !" Mit tehet a felvidéki magyarság az önrendelkezésért ?- Fehér István és dr. Gaudi-Nagy Tamás fóruma a Baranta-völgyben

Fehér István révkomáromi tanár és dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő 2016. február 25-én a felvidéki Baranta-völgyben nyilvános fórumot tartottak "Szabad-e magyarnak lenni a Kárpát-medencében ?"címmel.

A magyar önrendelkezés és nemzeti ellenállás két elkötelezett harcosa végigtekintette a felvidéki magyarságot érintő sorskérdéseket és felvázolta milyen eszközökkel és módszerekkel látják megvalósíthatónak a sikeres önrendelkezési küzdelmet a helyi közösségi szinttől kezdve, regionális szinten és felvidéki szinten át, a csonkaországi és nemzetközi színterekkel bezárólag. A közelgő felvidéki választásokra tekintettel szót ejtettek a felvidéki magyarság politikai képviseletéről is, az MKP hitelességéről és vele szemben támasztandó követelményekről. Nem volt kihagyható az Európát fojtogató bevándorlás témája sem. Végigtekintették a követendő európai autonómia modelleket és rámutattak: a Benes-dekrétumok, a magyarellenes állampolgársági, nyelv és iskola törvény eltörlése, továbbá a dél-felvidéki területek elleni negatív diszkrimináció megszüntetése, továbbá a területi autonómia biztosítása alapfeltétele kellene legyen a minimális kétoldalú viszonynak. Ezt a magyar állam kell kikényszerítse, miután államfeladat az elcsatolt magyarság önrendelkezési törekvéseinek támogatása. De ennek érdekében a felvidéki magyaroknak is tenniük kell a cselekvő hazafiság jegyében!

A csodálatos Baranta-völgybe mindenkinek érdemes ellátogatnia! Köszönet ezért Mede Ferencnek és csapatának!

 

Az áttörés filmje: közel 10 millió forint kártérítés a 2009. július 4-i rendőri erőszak miatt 13 gárdistának

 

Almási Lajos videós tudósítása a  2009-ben, a Bajtársiasság napján meghurcolt 13 gárdista ügyében áttörést hozó, 2015. szeptember 29-én  született elsőfokú ítéletről megrázó korabeli filmrészletekkel, a bíró ítélethirdetésével, illetve dr. Borbély Andrea ügyvéd és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozataival. A Fővárosi Törvényszék 6 gárdistának fejenként 800 ezer, hatnak fejenként 600 ezer és egy eszméletlenre vert gárdistának egymillió forint nem vagyoni kártérítést és kamatait ítélt meg. Megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.  A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A törvényszék eljáró bírája, dr. Schöck Beatrix helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét. Az ügy további részletei a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)  közleményében olvashatók!

Gaudi vallomása a Pásztor leköpés miatti koncepciós perben

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2015. január 28-án zajlott le dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ellen tavaly indított koncepciós eljárás első bírósági tárgyalása nagyszámú hazafias hallgatóság és a korábbi sajtókampányt követően szerény számú sajtószerv jelenlétében.

Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő büntetőjogi értékelése az ügyről itt látható.

A tárgyalásról készült videós összefoglaló és szöveges tudósítás itt nézhető meg, előbbit készítette Almási Lajos.

Vádlottból vádló 2.: "Ön rúgott fejbe!" - egy 2006 őszi áldozat küzdelme az igazságtételért

2006 ősze után több mint 8 évvel került sor a Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2014. október 28-án egy olyan pótmagánvádas büntetőeljárás 2. tárgyalására, amely során a 2006 szeptember 20-án egy akkori egyetemista, Dukán Dániel sérelmére elkövetett rendőri erőszak miatt közel 8 év után két rendőr súlyos testi sértés vádjával ül a vádlottak padján.

Szorul a hurok Budaházy rágalmazói körül

Budaházy György ellen 2010-ben összehangolt lejárató sajtókampány folyt, amelynek során az azóta is zajló, terrorcselekmény miatti büntetőeljárás (Magyarok Nyilai ügy) kapcsán 2009 nyarán előzetes letartóztatásba helyezett és csak 2,5 év után szabadult hazafit a számos sajtószerv által biztosított felületen a legválogatottabb és képtelenebb, gyanúsításokban és vádiratban sem szereplő rágalmakkal illette az országgyűlési választási kampány idején és ősszel Benkő György. Benkő hazugságaival végighaknizta a balliberális sajtó zászlóshajóit (RTL Klub, TV2, ATV, Népszava), de most felelnie kell a neki teret adó sajtószervekkel együtt Budaházy György jó hírnevét súlyosan sértő állításaiért a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu) által képviselt hazafi által indított négy személyiségi per egyikében. Benkő és a liberális média annak idején úgy mocskolta őt és a Hunnia mozgalom letartóztatott tagjait ország-világ előtt, hogy Budaházynak még megszólalási lehetősége sem volt, mert nem engedték. Megérdemelnék, hogy most az ellenük folyó eljárás is hasonló nyilvánosságot kapjon, persze nyilván nem fog.

Fizethet Gaudi-Nagy Tamás (Videó)

A Fidesz házi televíziója örömittasan számol be Gaudi-Nagy Tamás megbüntetéséről, de arra már sajnos nem fordítottak energiát, hogy meghallgassák az Emberi jogi bizottság ülésén készült hangfelvételt. Na de BBC normákat ne keressünk ott, ahol ilyen nincs. A gépezet beindult, a döntést meghozták, azt pedig végre kell hajtani akkor is, ha történetesen igazságtalan.

Egy biztos. A nemzeti radikális változások után is megmutatjuk, hogyan lehet tisztességgel dolgozni, nem pedig a hatalomtól megrészegülve önkényeskedni, ahogy azt a fülkeforradalmi kétharmad egyre szemtelenebbül teszi.

Az elfogadást hangoztatók a legkirekesztőbbek

Perge Ottó beszámolója a konferenciáról a kuruc.infón

Such György főigazgató nem engedte be Gaudi gárdista vendégeit a Parlamentbe

November 7-én  újabb diszkriminatív gyalázat történt a magyar hazafiakkal szemben. Such György országházi főigazgató - 2006 őszén a Magyar Rádió elnöke, amikor ávós kínzókamraként üzemelt néhány napig a közmédium udvara, ahol tucatnyi levadászott embert aláztak és vertek meg - nem engedte be a gárdistákat a Parlamentbe, mert - bár a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom öltözetével több tekintetben nem egyező - túlságosan fekete volt ruhájuk, és még bakancs is volt rajtuk. A közben nagy számban érkező olasz vendégek többsége fekete dzsekiben és nadrágban simán beléphetett.

Ízelítő a legújabb magyarellenes koncepciós perből - Sodi tudósítása

Kemenár Zoltán nem örült annak, hogy az Al Jazeera operatőre rángatni kezdte a kabátját. Az ügyészség szerint ez olyan súlyos bűncselekmény volt Zoltán részéről, hogy a hétfőre napolt tárgyalásáig, a bűnismétlés veszélyére miatt el kellett volna rendelni előzetes letartóztatását - nyilván nehogy a hétvége folyamán egy újabb tévéstáb kamerájába mutasson Budaházy Györgyöt ábrázoló matricát.

66 másodperces összefoglaló, hosszabban később.