Öt és fél évvel az események után másodszor is felmentette az első fokon eljáró bíróság azt a nemzeti jogvédőt, akire 2012. július 7-én a Kossuth téren egyenruhások rontottak, földre rántottak, súlyosan bántalmaztak, majd bilincsbe vertek, előállítottak, a kezében tartott mozgógép rögzítésére is alkalmas fényképezőgépét pedig elvették, az azon lévő bizonyítékokat letörölték.

Kürti Zoltánnal aznap este a Gyorskocsi utcában a rendörök közölték, hogy szabadon távozhat, ő viszont maradt és feljelentést tett a rendőrök ellen. Ezt az eljárást hamar megszüntették, majd 14 (!) hónappal később hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg Zoltánt. 2016-ban már egyszer felmentették első fokon, de a másodfokú bíróság indokolási és tényállás feltárási hiányosságok miatt új eljárást rendelt el. A mostani felmentő ítélet már ezt követően született 2018. január 18-án. A védelmet ezúttal is dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látta el.

A Polt Péter vezette ügyészség által irányított nyomozások között is minden bizonnyal ritkán fordul elő, hogy egy büntetőeljárás kapcsán akták csúsznak össze a hatóságnál, videofelvételek "törlődnek" önmaguktól, amelynek következtében perdöntő - a terhelt ártatlanságát igazoló - bizonyítékok semmisülnek meg. Ebben az esetben ez történt, ahogy az is kijelenthető, hogy az ügyészség a vonatkozó garanciális jogszabályok durva megszegésével, koncepciós jelleggel és megtorló célzattal járt el. A vád alapjául szolgáló hamis jelentést jegyző négy rendőr közül három fő az eseményeket követően röviddel távozott a rendőrség soraiból, közülük ketten már két hónappal az előállítás után "nem emlékeztek" arra, amit a hamis tartalmú jelentésben kézjegyükkel elláttak.

Az ügy bár semmilyen szakaszában nem volt vádképes, ám a dr. Nerpel Zsolt ügyész által képviselt ügyészség annak ellenére is kitart a végsőkig, hogy a vád a bíróság által lefolytatott nyomozás során megsemmisült, annak minden pontja szét lett zúzva.

A nemzeti jogvédők várják a jogerős felmentő ítélet mielőbbi megszületését, hogy az elszenvedett jogsértések elkövetőivel szemben megtehessék a szükséges lépéseket az igazságosság megbillent egyensúlyának helyreállítása érdekében.

Gaudi-Nagy Tamással kiegészülve vesézték ki a közéletet. Ági, Gyula, Balasi, Kemenár volt a stáb többi tagja.

Témák:

-Toroczkai győzelme

-Ki a leghülyébb műsorvezető? A Magyar Narancs reklámozta a műsorunkat! Köszönjük!

-Gaudi-Nagy mit szólt és miért a bizottsági ülésen?

-A poroszlói rablás, amit lopásnak állít be a rendőrség. Még Gyula ellen nyomoznak. Feladja magát.

-A délvidéki meccsre menet akarták kitiltani a vármegyést.

A műsor ide kattintva meghallgatható

A Jobbik azt szeretné, ha az Országgyűlés törvényben gondoskodna a rendszerváltás előtti időszakhoz kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról, az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtották – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Gaudi-Nagy Tamás.

A volt pártállami vagyonhoz „igazán közeli viszonyban” áll az MSZMP jogutódjaként működő Thürmer Gyula-féle párt, továbbá az MSZP, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Baloldali Ifjúsági Társulás – sorolta fel a képviselő, akinek szavai szerint mai áron számolva 120 milliárd forintnyi vagyon a tét.

Hallgassa meg!

A Jobbik határozati javaslatban kéri a kormányt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény módosításával biztosítson védelmet az egyházi rendezvényeknek – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a nemzeti párt két országgyűlési képviselője, Hegedűs Lorántné és Gaudi-Nagy Tamás.

Határozati javaslatot készül benyújtani a Jobbik annak érdekében, hogy törvényi védelmet kapjanak az egyházi hitéleti alkalmak. Ennek értelmében például egy istentisztelet alatt 150 méteres körzetben nem engedélyezhető semmilyen – a gyülekezési törvény hatálya alá eső- rendezvény.

Sodi a sajtótájékoztatóról készített hosszabb összefoglalója alább:

A Jobbik a héten benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amely a magyar termőföld tulajdonjogára vonatkozó moratórium meghosszabbítására irányul – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Vona úgy gondolja, földünk magyar kézben tartására nem biztosított a társadalmi igény, hiszen a hatalom olyan kommunikációt folytatott ez ügyben, amely illúziókban tartja a társadalom jelentős részét. Azt sugallják, hogy megvédték a magyar földet, pedig ez nem így van.

A politikus hangsúlyozta: a magyar föld védelme nemzetstratégiai és nemzetgazdasági érdek, mivel hazánk agráripari adottságokkal rendelkezik. A nemzeti radikális képviselő közölte: ez a munkahelyek teremtése és megtartása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Hozzátette: aki a magyar földet kiárusítja, illetve hagyja elveszni, a magyar nemzetgazdaságnak árt, munkahelyek százezreit teszi tönkre és az ökotudatos életminőséget veti el.

A magyar politika végleg meghaladta a nemzeti jelképek relativizálhatóságának, másképp szólva szapulhatóságának szintjét – üzenték a parlamenti pártok képviselői az ELTE-n tartott csütörtöki Szent Korona-konferencián. A magas szintű tudományos előadásokkal és a szoft kampányidőszak miatt tolerálható szinten elhajolt politikusi beszédekkel vegyes rendezvényen sikerrel tettek kísérletet a nemzeti minimum meghatározására.

„Érdemes felkötni a gatyánk, képviselő urak!” – az MSZP-s Hiller István ezekkel szavakkal indította a Doktoranduszok Országos Szövetsége által az ELTE BTK-n szervezett Szent Korona-konferencia kerekasztal-beszélgetés részét. A néhány évfolyammal korábban ugyanezen falak között még népszerű oktatóként ismert politikus arra utalt, hogy a fórumot megelőző két tudós-előadás (Pálffy Gézáé és ifj. Bertényi Iváné) elég magasra tették a mércét ami a történelmi ereklyékről való kulturált beszédmódot illeti.

Gaudi-Nagy Tamás írásbeli kérdést intézett Pintér Sándor belügyminiszterhez, melyben a Margit hídon található Szent Korona-ábrázolások megrongálói elleni nyomozás állásáról, illetve arról érdeklődött a radikális honatya, hogy a jövőben milyen lépéseket kíván tenni a Belügyminisztérium a hasonló esetek megelőzése érdekében.

A Jobbik szomorúan vette tudomásul, hogy az alaptörvény hétfőn megszavazott módosításába nem került bele nevesítve az MSZP, mint az MSZMP szellemi jogutódja, valamint hogy a kormánypártok nem támogatták a Jobbik javaslatát arról: az MSZP és a DEMISZ felelősséget visel az MSZMP és a KISZ vagyonának 1989-es törvénytelen megszerzéséért. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Az új Büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak. Így jobbikos kezdeményezésre, a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevennék a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé beemeli a Szent Koronát is. Eszerint aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Papcsák Ferenc (Fidesz) vezetésével lefolytatott vizsgálat ugyanis csak felelősséget állapít meg, azt is csak általánosságban és éppen úgy a lakosságot is felelőssé teszi azért, amiért az elmúlt tíz évben devizában adósodott el.

Z Kárpát Dániel, a Jobbik szakpolitikusa a jelentés kapcsán elmondta, örömmel, tapasztalta, hogy a bizottság javaslatai között szerepel végre egy általános pénzügyi- és banki rendszert átfogó tantárgyi javaslat, mely már az alap, illetve a középfokú oktatásban is szerepelne, továbbá előremutató elemnek tekintette a magáncsőd intézményét is, melyet a Jobbik már több ízben szorgalmazott, hasonlóan a gazdasági társaságok és az önkormányzatok esetében pedig bevett védelmi eszköz.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága 2011. február 14-i ülésén Magyarország Alkotmányának szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot (H/2057. szám) tárgyalták. Alább Gaudi-Nagy Tamás ülésen elhangzott hozzászólása olvasható:

Jegyzőkönyv részlet

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):

Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Államtitkár Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint ahogy látható, részt vesz most ebben a bizottsági vitában, és úgy döntött, hogy bár az alkotmány-előkészítés szakaszában nem olyan irányba mentek a dolgok, ami egyébként a mi elveink szerint szükséges lett volna, azaz a történeti alkotmányunk ismételt kibontása és a történeti jogfolytonosság helyreállítása, és javaslatainkat döntő mértékben lesöpörték, a 27-ből három javaslatot fogadtak csak el, azonban mégis a képviselői felelősségünk és a választókkal szembeni felelősségünk az, hogy miután egyetlenegy párt vagyunk, amely következetesen szeretné kompromisszumok nélkül a történeti alkotmányunkat újra érvényre juttatni, ezért minden lehetőséget kihasználunk arra, hogy elmondjuk az ezzel kapcsolatos érveinket.

November 15-én a fideszes többségű parlament az egyes büntetőjogi és szabálysértési jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat (T/1213. szám) tárgyalásán 51 igen és 283 nem ellenében nem támogatta a napirendre vételét dr. Gaudi-Nagy Tamás deregulációs javaslatának. Ezen javaslat a Gyurcsány, Bajnai korszak különösen kiemelkedő szabadságjogokat korlátozó, gárdaellenes, mozgalomellenes szabályait helyezték volna hatályon kívül.

Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság legutóbbi ülésén a Jobbik javaslatainak nagy részét ismét nagykoalícióban szavazta le a Fidesz és az MSZP.

Staudt Gábor indítványa az ajánlószelvényekkel való büntetendő visszaélések körét szélesítette volna, így a más párt részére gyűjtött ajánló átadása és átvétele is legyen bűncselekmény. A Fidesznek rejtélyes okokból nem volt szimpatikus az elképzelés, amelyet pedig kivételesen az MSZP is támogatott – így a javaslat nem kerülhetett tárgysorozatba.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője szeptember 13-án törvényjavaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy az Országgyűlés által létrehozott bizottságok által meghallgatni kívánt személyek távolmaradásukkal ne gátolhassák büntetlenül a vizsgálatokat. Az képviselő kérte az Országgyűlés elnökét, hogy e javaslatát a Ház kivételes eljárásban, sürgősséggel tárgyalja. Ezzel az eljárással, melyet egyébiránt a kormánytöbbség a nyári rendkívüli ülésszak alkalmával többször is alkalmazott, a törvényjavaslat már október elején hatályba léphetne.

Az Országgyűlés Házbizottsága szeptember 30-án vette tárgysorozatba Gaudi-Nagy Tamás indítványát. A Házbizottság azonban úgy döntött, hogy nem ad helyt a Házszabálytól való eltérésnek. Ezzel azonban a 2002-2010 közötti jogsértések (különösen a 2006. őszi rendőrterror) érintettjei továbbra is szankció, azaz letöltendő börtönbüntetés nélkül akadályo zhatják annak a túlkapásokat vizsgáló albizottságnak a tényfeltáró munkáját, melyben Gaudi-Nagy Tamás alelnökként, Morvai Krisztina pedig külsős bizottsági tagként dolgozik.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom a kormánytöbbség eme újabb indokolatlan lépését kénytelen úgy értékelni, hogy ezzel menlevelet adtak Gyurcsány Ferencnek és a rendőri vérengzések többi irányítójának. A "szavazófülkékben lezajlott forradalom" így ismét csak üres szólammá silányult.

Jobbik Magyarországért Mozgalom