A Fővárosi Törvényszék 2017. január 24-én tíz gárdistának részítélettel jelentős összegű kártérítést ítélt meg a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetés feloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt.

A nem jogerős döntés alapján nyolc gárdista felperesnek hétszázezer, kettőnek ötszázezer forint nem vagyoni kártérítés és kamatai jár a perköltségek mellett. 

A Turul TV videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Szabó Dezső LXXVII. r. felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható a bíróság ítélethirdetése és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete.

A rendőrséggel emiatt perben álló többi közel száz jogsértett gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 38 felperes esetében  már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő február 28-i tárgyaláson esetükben is várható részítélet. További 38 felperes bizonyítási eljárása pedig folytatódik.

A mostani ítélet megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát.

A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie. A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva öt és nyolc óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

A törvényszék eljáró bírája, Jakabosné dr. Németh Mónika bíró  helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok, illetve rendkívül brutálisak voltak.

Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést  kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg. 

Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a közel száz további jogsértettel.  

A mostani ítéletről az N1 Tv is beszámolt. 

Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, folytatjuk a végső győzelemig!

Budapest, 2017. január 29.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 22-én (39. adás). A következő részvételemmel zajlott adást június 29-én sugározzák.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban. 

A mostani adásban a ruházatomat a Szkíta Kézműves Bolt biztosította. Köszönet nekik! Viseljük büszkén hagyományos nemzeti öltözeteinket! 

A mostani műsor témái többek között: 

- mit üzen Portik vallomása Rogán kétes ügyeiről? miért nem vállalta Rogán a szembesítést? miért lőtt öngólt a Juhász elleni személyiségi perrel a kabinetminiszter?

- folytatódik az oligarchák bandaháborúja: milyen hangfelvételek foglaltak le Spéder Zoltán lakásán? mindenkit lehallgatnak? elfogadható ez?

- a felcsúti kisvasút alul teljesít, kellenek az ilyen presztizs kisvasutak? előrevisz-e és hazaárulás-e hazánk külföldön történő feljelentgetése? 

- addig jó az EU amíg pénzt ad? mi a rendszerhiba az EU-ban?

- mit üzen az MSZP filmje a "kisemberekről"? számít még az MSZP?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Magyar Kornélia politológus , Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal április 6-án (28. adás), a következő részvételemmel zajlott adást május 4-én sugározzák.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban.

A mostani műsor témái többek között: 

- a panamai offshore botrány és a magyar szálak

- az MTVA vezérigazgatójának titokzatos lehallgatása

- a magyarok boldogtalansága és a kivándorlási hajlandósága, mi az ok és mi lesz így?

- mire költik az unós pénzeket? 

- jól tette a fekete nővér, Sándor Mária, hogy feladta?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A 28. adás felvétele (42 perc)

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász-filozófus,  Konok Péter történész,  Magyar Kornélia politikai elemző  és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban Niels Muiznieks az Európa Tanács emberi jogi biztosa ismertette 2013. évi jelentését. Ennek kapcsán szembesítettem volt lett emberi jogi aktivistát azzal az újra tapasztalt képtelenséggel, hogy idei jelentéséből is teljesen kimaradt hagyományos nemzeti közösségek jogfosztott tagjainak ügye, így az elcsatolt sorban élő magyarok is. Ezzel szemben az éves szinten 3 millió eurós költségvetésből működő emberi jogi biztos folyamatosan a cigányok,homoszexuálisok és menekültek jogaival foglalkozik, mintha nem is lenne más védendő közösség Európában, ez pedig az Európa Tanács hitelességét teljesen aláássa.

140.000 megtekintés felett jár Gaudi-Nagy Tamás parlamenti akciója, amely során a magyar Országgyűlés ülésterméből kivitte, majd kidobta az épület ablakán az Európai Unió zászlaját. Videók magyarul és angol felirattal ellátva alább:

http://www.youtube.com/watch?v=B5OiE_gpGiE (91350 megtekintés - rövid verzió)
http://www.youtube.com/watch?v=Bez1UBvNYKk (4950 megtekintés - teljes film)
http://www.youtube.com/watch?v=MfGZfcCdThg (11133 megtekintés - parlamenti felvétel)
http://www.youtube.com/watch?v=WYgEinQDN9E (3810 megtekintés - parlamenti felvétel)
http://www.youtube.com/watch?v=OfsST_1Rj0g (2178 megtekintés - angol feliratos)
http://www.youtube.com/watch?v=dbZMvQkt8Ok (604 megtekintés - angol feliratos)
http://www.youtube.com/watch?v=HCSuw22XkjQ (közel 30.000-nél járt, amikor törölték - angol feliratos)

On 13 February, 2014 radical-patriot members of the Hungarian Parliament Tamás Gaudi-Nagy and Balázs Lenhardt removed the EU flags from the hemicycle of the building of the Hungarian National Assembly and threw them out of the window. The heart-warming patriotic performance took place during the debate on the collective investment draft law, which also included the acquisition of agricultural land by foreigners, a legislation that the two politicians objected calling it treasonous.

2014. február  13-én Gaudi-Nagy Tamás és Lenhardt Balázs nemzeti radikális országgyűlési képviselők eltávolították az Országház ülésterméből, a magyar lobogók mellől a gyarmatosítást jelképező EU zászlókat, és teljes sajtónyilvánosság előtt kidobták azokat az ablakon. A film az ezernyi hazai és külhoni gratulációt kiváltó akció teljes menetét bemutatja, így a képviselők kidobás előtti és utáni sajtónyilatkozatait is, amelyek közben éppen Győri Enikő, a kormány EU ügyekkel foglalkozó államtitkára haladt el a folyosón. A filmből kiderül, hogy miként reagált a nemzeti jogvédő hozzá intézett kérdésére.

2013. február 13-án dr. Gaudi-Nagy Tamás Számvetés az elmúlt 4 évről nemzeti jogvédő szemmel, avagy mit tudtam letenni képviselőként a Nemzet asztalára címmel tartotta meg a ciklusban tett utolsó felszólalását, melynek végén ismét megszabadította az üléstermet az uniós zászlótól.

„Nagyon sajnálom, hogy  ciklus végén jutott el oda a kormány, hogy felismerje, következménye kell legyen a politikusbűnözésnek” – kezdte február 13-ai felszólalásait Gaudi-Nagy Tamás.

Gaudi hozzátette, hogyha a fideszesek követték volna a Jobbik frakció iránymutatását a politikusbűnözés felszámolására, akkor a baloldali padsorok kiürültek volna, de persze valószínűleg a kormánypárti padsorokban is lett volna ürülés.

2014. február 6-án, az Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról (T/13452) címet viselő törvényjavaslat előterjesztőjeként Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy nem másról mint múltbeli vagyon lenyúlásának tisztába tételéről van szó, jelen esetben konkrétan a pártállami vagyon visszaszerzéséről.

Az MSZMP és a KISZ vagyon értéke 1990-ben kb. 20 milliárd forintra tehető, ami mai áron nagyságrendileg nagyobb, túlzás nélkül kijelenthető, hogy 100 milliárdos tételről van szó.

Gaudi felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést, és ezáltal a nyilvánosságot arról, hogy 2014. január 21-én, elsőfokú ítéletben kimondta a bíróság: a Csillebérci Úttörőtábor, mint az egyik legértékesebb KISZ vagyonelem tulajdonjoga visszaszáll a magyar államra.

2014. február 6-án, a nemzeti jogvédő Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette interpellációjában. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncoltak magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg - mondta a holokauszt túlélőire utalva - más csoportok rendszeres és biztos támogatásban részesülnek.

Gaudi-Nagy Tamás korábban már írásbeli kérdés formájában is fordult a Kormányhoz (ITT megtekinthető a kérdés, a válasz pedig ITT).

2014. február 4-én a Szlovénia légterének védelméről szóló megállapodás (T/13575) általános vitája rendkívül parázs volt. Gaudi-Nagy Tamás és Hende Csaba között komoly nézeteltérések alakultak ki hazánk honvédelmi szerepével kapcsolatban.

A Magyarország és Szlovénia közötti repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködés felújítása kapcsán Lenhardt Balázs független képviselő kezdte a vitát, aki föltette a költői kérdést: "Ennyire jól áll hazánk, hogy ennyi energiánk, kapacitásunk és haderőnk van a szomszédos államok megvédésére?" Majd hozzátette, a szűkös honvédelmi költségvetésből jó lenne, ha inkább a belső haderő kiképzésére tudnánk többet és megbízhatóan költeni.

2014. február 4-én kora délután, a Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) című törvényjavaslat vitájában többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, mintegy 1 órás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

2014. február 3-án, A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a Kormány képviselőjét kérdezte, hogy miért volt fontos most a Ház elé hozni ezt a javaslatot, ugyanis az indokolás ezt - szokás szerint - nem tartalmazza.

Arról van szó, hogy az elmúlt 24 év eredeti tőkefelhalmozás útján szerzett, durván fogalmazva elrabolt, elorzott, felhalmozott vagyont most kifinomult technikákkal fialtatják azok, akik a bizonyos újraelosztásnak a nyertesei voltak - foglalta össze a javaslat - álláspontja szerinti - eredeti célját a nemzeti radikális képviselő.

Ilyen típusú törvényjavaslat nem tarthat számot az én támogatásomra semmilyen körülmények között - zárta felszólalását Gaudi, mely alább megtekinthető:

2014. február 3-án, A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/13628) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy a neki címzett elektronikus üzenetek elolvasása és a szakértők által elmondottak őt meggyőzték.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában sérelmezte, hogy nagyon kevés idő állt rendelkezésre a törvényjavaslat és annak mindennemű következményének megismeréséhez, továbbá meg kellett volna kérdezni a lakosságot, ez sajnos nem történt meg.

2014. február 3-án, A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról című törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a földrablások rendkívül sajnálatos és azonnali megoldást követelő helyzete kapcsán emelt szót az Országgyűlésben. Az utolsó tartalékaikat áron alul, sokszor megtévesztve eladó magyar emberek esnek áldozatul az öltönyös, ügyvédi háttérrel rendelkező strómanoknak, akik járják az országot, és teszik az ajánlatokat az értékes magyar termőföldre.

2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet több meghatározó jelentőségű ajánlási pontra.

A rendfenntartással kapcsolatos javaslatok kapcsán elmondta, hogy ki kell iktatni az önkényességet, és véget kell vetni annak, hogy egy játszótérré alakuljon az Országgyűlés. Mint elmondta, nem a molinókat feltartókat kell sarokba állítani, mert ha a pulpitusfoglaláshoz hasonló keménységgel léptek volna fel a képviselők már ’90 óta, akkor nem itt tartana az ország.

Mint ismeretes, az Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat (H/13253) részletes vitája során tárgyalt módosítások tartalmazzák azokat a pontokat, amelyek alapján fogja a törvényalkotási és ellenőrzési munkáját végezni az Országgyűlés 2014 és 2018 között. Ennek fényében dr. Gaudi-Nagy Tamás röviden összefoglalta az érdeklődő magyar állampolgároknak a parlamenti működés eddigi hátulütőit, valamint kitért néhány fontosabb új szabály részletére.

2013. december 17-én, a 2013-as esztendő utolsó ülésnapján az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kis kitérőt téve ismertette, hogy az aktív vitában résztvevő parlamenti képviselők között 77%-os többséget alkot a Jobbik frakció. A radikális képviselő felidézte Toroczkai László HVIM elnök elsöprő ásotthalmi sikerét is, majd a megrökönyödött baloldali képviselők padsorai felé fordulva hozzátette: „tessék szokni a gondolatot!” „Tulajdonképpen nem csinál mást a Fidesz, mint a de facto kiüresített parlamentarizmust szeretné átvinni de jure kiüresített parlamentarizmusba” – zárta kétperces felszólalását a jogvédő honatya, talán néhány pillanatra felrázva az ébrenlét és alvás határán küzdő három kormánypárti képviselőt.