2013. április 16-án, az egyes törvényeknek az Alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról (T/10593) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) azt mondta: mivel a Jobbik-frakció már az alaptörvény negyedik módosítását sem támogatta, és a jelenlegi előterjesztéssel is csak részben ért egyet, ezért tartózkodni fog a szavazásnál. Szerinte a kormányoldal külföldi nyomásra változtat az alaptörvényen.

2013. április 9-én, az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról szóló törvényjavaslat (T/10592.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette a kisebbségi véleményt. Mint a radikális képviselő elmondta, a Jobbik képviselői az Alkotmányügyi bizottságban a javaslat tárgyalásakor tartózkodással fejezték ki azon álláspontjukat, hogy a szabályozás irányát alapvetően elfogadhatónak tartják, azonban álláspontjuk szerint a szabályozás technikája tekintetében szakmailag az alkalmazhatóság vonatkozásában sokkal erősebb, sokkal határozottabb megfogalmazásra lenne szükség.

Gaudi maga is kifejtette, hogy nem vitatható az a cél, miszerint a véres diktatúráknak a szimbólumrendszereit valóban a köznyugalmat megzavaró használatával ne lehessen sérteni az áldozatok, egyáltalán a nemzeti közösség méltóságát, azonban a köznyugalom megzavarására alkalmas kitétel - mint elkövetői magatartás, elkövetési mód - szabályozása helyett inkább egy eredmény bűncselekmény irányába kéne elmozdulnia a szabályozásnak.

2013. március 26-án, a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10507.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a felszámoló társaságok által elkövetett súlyos visszaélésekről beszélt. A jogvédő politikus elmondta, hogy gyakorló ügyvédként borzasztó esetekkel találkozott. Gaudi szerint a felszámolási rendszerben meglévő hiányosságokat minél előbb pótolni kell az államnak.

2013. március 26-án, a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak a Kormány általi felülvizsgálatáról szóló 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat alapján lefolytatott vizsgálat eredményeiről szóló jelentés (J/9805.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: a kormánynak minden ágazatra kiterjedő vagyonleltárt kellett volna készítenie, és büntetőjogi következményeket kellett volna érvényesítenie a törvénytelen szerződésekkel szemben.

A jelentés szerint 12 ezer privatizációs szerződésben környezetvédelmi , természetvédelmi kikötés csak elenyésző számban található. Tudatos megtévesztés és átverés történt, a nemzeti vagyon kétharmadát elkótyavetyélték. A Kormány jelentése bár megállapít számos visszásságot, de mégsem javasol semmiféle jogkövetkezmény érvényesítését. Ez a nemzet számára elfogadhatatlan.
 
Mint azt a jogvédő képviselő mondta, a Jobbik soha nem hagyja következmények nélkül a történteket, és elszámoltatja az abban érintetteket.

2013. március 26-án, a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszer értékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10519.) vitájában a kormánypárti és jobbikos képviselők a 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok felelősségét hangsúlyozták, az MSZP-sek viszont a jelenlegi kormány árfolyam- és adópolitikáját hibáztatták. Gaudi a szocialisták ostorozása mellett a kormányt intézkedésre szólította fel.

A gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10220.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a kishitűség ellen emelte fel a szavát. Mint a radikális képviselő kifejtette, nem igaz az, hogy nincs más alternatíva az Unióval szemben. Önfeladást gerjesztő felfogásnak nevezte Gaudi a kormány hozzáállását, melynek véleménye szerint nincs helye a Nemzet Templomában.

A jogvédő képviselő felszólalásában kitért az uniós csatlakozáskor tett ígéretekre, az eltapsolt pénzekre és a klientúráknak játszott támogatásokra. Szégyen és gyalázat - mondta a jogvédő képviselő arra, hogy egyáltalán az Országgyűlés elé kerülhetett ez a törvényjavaslat. A kormányzó pártok és a szocialista párt nem először és minden bizonnyal nem is utoljára helyezkedett közös álláspontra. Ennek a radikális képviselő felszólalásában hangot is adott.

2013. március 19-én, a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/10383.) általános vitájában nyilvánvalóvá kívánta tenni, hogy a legfontosabb szempont ebben a vitában az emberek életminőségének javítása kell legyen. Ez pedig nem lehet eszköz, melyet a képviselők a választások előtt előhúznak. Az olyan lépések támogatása, amelyek az emberek életminőségének javítását szolgálja, a mindenkori kormánynak és a mindenkori ellenzéknek is alapvető kötelessége. Erről beszélt Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában.

2013. március 11-én, a Finnugor Rokon Népek Napjáról szóló határozati javaslat (H/10160.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás világossá tette a fideszes és KDNP-s képviselőknek, hogy sem egy baráti, sem egy rokoni kapcsolatot nem lehet hazug, téves alapra helyezni. Rettenetes károkat okozó, a magyar nemzettudatot sorvasztó, megkonstruált műelméletnek és hipotézis nevezte a finnugor rokonság elméletét, mellyel a radikális képviselő szerint megpróbáltak megfosztani minket keleti gyökereinktől.

2013. március 11-én, az egyes igazságügyi jogviszonyokban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat (T/9598.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette: a Jobbik számára soha nem fogadható el az, hogy külföldről mondják meg azt, mi legyen (Magyarországon), éppen ezért ennek a törvénynek a végszavazása során egy tartózkodással tudják kifejezni azt, hogy felfordulást okozott az igazságügyi rendszerben ez az átgondolatlan intézkedés sorozat, amit csak részben sikerült jóvátenni.

2013. március 4-én, az Európa Tanács Emberkereskedelem Elleni Fellépéséről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/10093) vitájában Gaudi-Nagy Tamás sorsdöntő jelentőségűnek nevezte, hogy az állam lecsapjon végre azokra a bűnözői csoportokra, akik prostitúciós célból csempésznek nőket. 

Gaudi felszólalását követően az Országgyűlés 323 igennel, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással fogadta el a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének 42. európai regionális konferenciáján az Interpol kiváltságairól és mentességeiről szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot. A jogvédő képviselő felszólalása alább vágatlanul megtekinthető.

2013. február 26-án, a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló (J/9399) és a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló határozati javaslat (H/10097.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az autonómia biztosítása mellett érvelt felszólalásaiban, szerinte ez a magyar közösségek megmaradásának záloga és a kormánynak ehhez kell igazítania nemzetpolitikáját. Arra szólította fel a kormányt, hogy sokkal határozottabban, "nyíltsisakkal" álljon ki az autonómiatörekvések mellett.

2013. február 25-én, Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában támogatását fejezte ki azon módosító indítványokkal kapcsolatban, melyek a lánctartozások megakadályozását szolgálják.

Az Országgyűlés 2013. február 25-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett a belügyminiszterhez annak érdekében, hogy a 2002-2010 közötti politikai emberi jogi jogsértések meghurcoltjai kapjanak végre teljes körűen jóvátételt és a rendőrség ne védje a Gyurcsány-Bajnai időszak jogsértéseit. Kiemelten szólt a 2009. július 4-i gárdista tüntetés jogellenes feloszlatásáról és követelte a jogellenesen előállított 216 hazafi jóvátételét. Ezt rendőri akciót a 2002-2010 között állam részéről elkövetett szabadságjogi jogsértéseket vizsgáló albizottság részjelentése is egyértelműen jogsértőnek minősítette és kártérítés megfizetését tartotta szükségesnek.

Rendkívül veszélyes és elfogadhatatlan az Alaptörvény 4. módosítás keretében a Fidesz-KDNP által tervezett durva korlátozása a vélemény-nyilvánítási szabadságnak.Ezzel egyrészt minden nemzeti, etnikai és vallási közösségi tag számára egyéni perlési lehetőséget akarnak biztosítani a közösség méltóságát sértő vélemények ellen, másrészt ez lehetőséget ad a vélemény-nyilvánítási szabadság további - holocaust tagadás büntetésén túli - büntetőjogi szankciókkal történő korlátozására.

2013. február 19-én, az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9875) vitájában Gaudi-Nagy Tamás gyakorlati tapasztalatait osztotta meg a képviselőkkel.

A felszólalásról készült videó vágatlanul alább:

A Magyarország Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/9777.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a témában benyújtott három jobbikos módosító javaslatra hívta fel a kormány figyelmét.

2013. február 19-én, Magyarország Alaptörvényének negyedik módosítása című törvényjavaslat (T/9929. számú) vitájában Gaudi-Nagy Tamás részben elfogadhatónak nevezte az alaptörvény negyedik módosítását, egyes részeire azonban nem tudja áldását adni.

A jogvédő képviselő azt mondta, a kormánytöbbség felelőssége, hogy olyan alaptörvénye lett az országnak, ami a legitimáció szempontjából több felől is támadható.

2013. február 19-én, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő azt szorgalmazta, hogy büntessék meg végre a 2002-2010 közötti "nemzetpusztító időszak" politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit. A képviselő a 2009 júliusi gárdista tüntetést és a 2006-os őszi eseményeket hozta példaként arra, hogy a Fidesz nem tartja be az elszámoltatásra tett választási ígéretét.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9559. számú) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a DK-s (?) Kolber István képviselő szavaihoz annyit fűzött hozzá: nem szerencsés politikai bátorságról beszélni egy olyan párt korábbi képviselőjeként, melyben és mely során sokat tehetett volna az önkormányzatok felemelkedésére, ezzel ellentétben szétverték a törvényességi felügyeleti rendszert és eladósították az önkormányzati szektort.