2013. február 12-én, a szellemi tulajdonra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9383. szám) vitájában a kisebbségi véleményt Gaudi-Nagy Tamás ismertette.

Gaudi szerint megint folytatódik az a hagyomány ezen törvényjavaslattal kapcsolatban is, hogy adott esetben van egy uniós irányelv, amit tartalmilag jelen esetben nem tekinthetünk magyar érdekekkel ellentétben állónak, azonban nem ad választ arra az előterjesztés, hogy ez vajon megfelel-e a magyar nemzeti érdekeknek, valamint arra sem, milyen mértékben vettük át az irányelvet.

Az Országgyűlés 2013. február 11-i ülésén tartotta a T. Ház az új Polgári Törvénykönyv záróvitáját és zárószavazását, amellyel végül elfogadta a kormánytöbbség az új polgári jogi kódexet. A Jobbik tartózkodott, ennek okait foglaltam össze záróvitában tett felszólalásomban.

Az Európa Tanács Közgyűlésének 2013. január 24-i ülésén Stefan Füle, az EU cseh nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, amlely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció Európa Tanácsba delegált tagja a biztoshoz intézett kérdésében kifejtette, hogy a csatlakozással szemben támasztott elsőszámú feltétel a biztos korábi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések és a területi autonómiáról Szerbi hallani sem akar. Kérte a biztos, hogy a délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb csatlakozás előfeltételévé.

Stefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál a figyelembe veendők, ismeri a "vajdasági" helyzetet, azonban a délvidéki magyar szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. " Bízzon bennem, ha bármilyen aggodalomra okot adó körülmény észlelek, akkor közbelépek" - mondat válaszában a biztos.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 2013. január 22-én tárgyalta a koszovói emberi jogi helyzetről szóló jelentést. A vitában rámutattam arra, hogy a ma már 96 ENSz tagállam és 34 Európa Tanács-i tagállam által elismert Koszovó esete az önrendelkezési jog érvényesüléséről szól. A nemzetközi közösségnek biztosítania kell az önrendelkezés útjára lépett Koszovó számára az önállóság feltételeit. Koszovó területén élő különböző nemzetiségek számára garantálni kell az egyéni és kollektív jogokat. Szerbia kettős mércét használ: a koszovóban élőp szerbek számára maximális jogokat követel, míg a délvidéki magyarságtól megtagadja a területi autonómiát, amíg ezt nem teljesíti nem lehet az EU tagja.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének mai ülésén ismét engem támadtak. Ezúttal egy francia szocialista képviselő (Jean-Claude Frécon) emelt szót ellenem mint nemzeti radikális képviselő ellen: a bizottsági tagságaim megszüntetését kezdeményezte. A mélyenszántó indok az volt, hogy ezt meg kell tenni… Se tények, sem jogi érvek, ahogy azt megszoktuk a vélemény-terroristáktól.

Az ET Közgyűlésen január 22-én mandátumom tisztázását követően a Koszovóról szóló jelentés vitája után Thornbjorn Jagland az ET főtitkára ismertette elképzeléseit, többek között szólt a kisebbségek védelmének fontosságáról és a cigányok elleni diszkrimináció elleni harcról. Ez ihletett arra, hogy megkérdezzem tőle: ki fog-e állni azok emberi jogaiért, akik olyan területeken élnek, ahol a bűncselekmények többségét cigányok követik el és az áldozattá válástól való rettegésben telnek napjaik ? Másrészt arra voltam kiváncsi, hogy kiáll-e majd a hagyományos nemzeti közösségek jogaiért, mint példásul a területi autonómia lehetőségétől megfosztott székelyekért ?

A főtitkár a mélyebb összefüggésű választól elzárkózott, de annyit leszögezett: nem jogosít fel bűncselekmények elkövetésére, ha valaki egy kisebbséghez tartozik,a törvények mindenkire vonatkoznak. Másrészt bár nem ismeri a székelység helyzetét, de minden kisebbség mellett kiáll és be kell tartatni a kisebbségvédelmi keretegyezményt. MIndenki eldöntheti mennyire megnyugtatóak ezek a válaszok...

2012. december 18-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246.) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette:
,,Érthetetlen számunkra, hogy egy Büntető Törvénykönyv megalkotási folyamat, ami közel fél évig tartott, s amelyben hála Istennek el kell mondanom, nagyon sok olyan javaslatunk megvalósult a Jobbik részéről megfogalmazott igény a szigorításra, a Szent Korona védelmére, vagy a termőföld jogellenes átjátszásában résztvevők megbüntetése születtek rendelkezések, de amit igazán vártunk volna, s az Alaptörvény módosítása kapcsán most a termőföldről szó volt, az az, hogy ,,hatályba léptetődjenek" azok a szabályok, amely olyan közreműködők, akár ügyvédek, közjegyzők, vagy bármilyen személyek felelősségre vonását lehetővé teszik, akik az ilyen zsebszerződéseket megkötik."

2012. december 17-én, az Egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9233) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás az igazságszolgáltatás rendszerének átláthatóbbá, gyorsabbá tételét határozottan támogatandó célként jelölte meg, melyhez minden támogatást és mindenkor megadott, sőt szorgalmazott is a Jobbik parlamenti frakciója. Azonban összességében a javaslat, a zárószavazás előtt benyújtott módosítókkal nem nyugtatták meg a jogvédő honatyát és képviselőtársait, mint az indoklásában kifejtette, ezért tartózkodni fognak a szavazáskor.

2012. december 12-én, Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9400)  vitájában a termőföld védelme érdekében az alkotmányos újraszabályozás fontosságára hívta fel a figyelmet Gaudi-Nagy Tamás. Történelmi pillanat elé érkeztünk - kezdte felszólalását a jogvédő képviselő, aki szerint a mostani vita történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy a tavaly, 2011-ben az Alaptörvény vitája során benyújtott jobbikos módosító javaslatot, melyet akkor elutasítottak, most újragondolja az Országgyűlés.

A mostani módosító szándék Gaudi szerint egyértelműen arra utal, hogy a kormányzat szerint is újra kell gondolni (legalábbis a termőföldre vonatkozó részét) az Alaptörvényben foglalt alapokat. A jogvédő politikus Ángyán Józsefet és Turi-Kovács Bélát (mindkettő Fidesz) is megemlítette, mint akik szintén támogatják a termőföld sokkal szigorúbb védelme érdekében megfogalmazott jobbikos javaslatot.

2012. december 10-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (T/7655) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet azokra a tervezett változásokra, melyekre álláspontja szerint nem volna szükség, illetve mely esetekben maradna el a változás annak ellenére, hogy arra égetően szükség lenne. A jogvédő képviselő elsődlegesen az igazságügy területét érintően várt nagyobb odafigyelést. Mint mondta, az igazságügyi szervezeteknek működésük során már olyan erőfeszítéseket kell tenniük, hogy lényegében a biztonságos és hatékony igazságszolgáltatás követelménye nem teljesül.

,,Hogy elmaradt az ezzel kapcsolatos költségek (a költségvetésből erre szánt összeg) növelése, az sajnos nem vetít előre semmi jót a jövőre nézve. Ami viszont változott és nem jó, az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) költségvetésének 250 millió forinttal történő érthetetlen csökkentése. Pedig ez az a szerv, mely lehetne az élharcosa annak a mozgalomnak, amelynek a lényege az: ne engedjük azt, hogy a külföldi, vagy akár hazai  tulajdonú tisztességtelen vállalkozások a fogyasztói jogokat oly mértékben sárba tiporják, mely tömegesen veszélyezteti az emberek egészségét, s egyszerűen a nemzet fenntartását is lehetetlenné teszi." - mondta a jogvédő honatya.

A gyalázatos 2004. december 5-i népszavazás nyolcadik évfordulója előtt egy nappal Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nagyon felháborítónak és visszautasítónak nevezte a Lamperth Mónika (MSZP) által, a magyar állampolgárok nyilvántartásával kapcsolatban elmondottakat. Gaudi kifejtette, hogy bár ők maguk ( a Jobbik frakció) sem értenek egyet a regisztrációval, de nem abban az összefüggésben jelenítik azt meg, hogy milyen szörnyű a magyar állampolgárságúak regisztrációjának létrejötte, és hogy ez leplezi le a kormán aljas szándékait. Gaudi ezzel kapcsolatban kérdést intézett Lamperthez és párttársaihoz: miért álltak annak idején ellen a népszavazási kezdeményezésnek? Miért csináltak olyan hazug kampányt, amellyel az elcsatolt területeken élő magyar polgárok kedvező (hivatalosan történő) honosítása már 2004-ben a népszavazáson megtörténhetett volna?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Staudt Gábor és Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólt.

Gaudi-Nagy Tamás 2012. december 4-én az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat vitájában kifejtette: közel száz módosító javaslatot terjesztettek elő (a Jobbik frakció tagjai), de eddig sok siker nem koronázta az erőfeszítéseiket, ezért a jogvédő képviselő udvariasan jelezte a kormánypárti képviselőknek, ugyan hagyják már magukat meggyőzni.

2012. december 4- én az új Polgári törvénykönyvről (T/7971sz. törvényjavaslat) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott annak, hogy a képviselők rendelkezésére bocsátott iratok nem teljesek, mindenesetre nem tud mást tenni, mintsem a már meglévő dokumentumok segítségével - melyeket az Alkotmányügyi bizottság tárgyalt - részt vesz a rendkívül jelentős törvényjavaslat vitájában.

2012. november 28-án, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (ide kattintva megtekinthető:T/9233. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta: azt felejti el a kormány ezzel a kapkodó jogalkotással, illetve a rövid és formálissá tett vitával, hogy kiürül a Parlament rendszere, nincs vita. ,,Akár ki is lehetne tenni azt a táblát, hogy a Parlament üzemel, de a demokrácia távollétében." - fogalmazott Gaudi.

2012. november 28-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette: alig két munkanap jutott a folyamatos képviselői munka mellett a 250 oldalas előterjesztés áttekintésére, ilyen idő, mód és keret nem alkalmas arra, hogy teljes mélységgel és súllyal tudják megfogalmazni a kritikájukat. Ettől függetlenül a jobbikos honatya elmondta, szakértők bevonásával megvizsgálták a javaslatot.

2012. november 21-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájában (T/7971. szám) Gaudi -Nagy Tamás azt mondta: 22 évvel az "úgynevezett rendszerváltás után" fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a rétegeket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági politikai eseményeinek.  

2012.november 19-én, a népi kezdeményezések illő megtárgyalásáról szóló LMP-s törvényjavaslat (T/8355. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Jobbik támogatja a javaslatot. A jogvédő politikus felszólalásában rámutatott: ha van olyan civil erő, amely százezer honfitársunk aláírását egy ügy mögé tudja tenni, akkor annak a megvitatásának legyen egy szabályozott, tisztességes formája.