2013. szeptember 23-án Gaudi-Nagy Tamás A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12100) vitájában többször is szót emelt a magyar állampolgárok tisztánlátása érdekében, az államadósság tarthatatlansága, és a mérhetetlen károkat okozók felelősségre vonása kapcsán.

Gaudi elsőként a könyvvizsgálókkal kapcsolatban fejtette ki aggályait. Emlékeztette a képviselőtársait a Postabank ügyére, amely jól példázza, „hogy mennyire fontos, hogy tényleg tiszta kezek lássák át a valóban bonyolult állami pénzügyeket vagy éppenséggel a bankügyeket.”

2013. szeptember 23-án A Magyarország és a Koszovói Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12092) vitájában Gaudi-Nagy Tamás támogatta a javaslat elfogadását, de kihangsúlyozta, hogy Szerbia uniós csatakozási folyamata kapcsán a magyar kormány a koszovói szerbek autonómiájára hivatkozva kérje számon a délvidéki magyarok területi autonómiáját.

2013. szeptember 23-án A Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12226) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (aki tagja az Interparlamentáris Unió Magyar-Japán Baráti Tagozatának) elmondta, hogy örömmel vesz részt ennek a törvényjavaslatnak a vitájában, míg az ugyanezen a napon tárgyalt izraeli megállapodáséban egyáltalán nem. (Annak a vitának az összefoglalása itt érhető el.)

2013. szeptember 23-án A panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat (T/11657) részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás leszögezte, hogy pártja alapelve az, hogy „ha egy korrupciós üggyel többet le tudunk leplezni valamilyen megoldással, akkor azt támogatni kell, amennyiben az kárt nem okoz.”

2013. szeptember 23-án, Az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Izrael Állam közötti euromediterrán légiközlekedési megállapodás kihirdetéséről címet viselő törvényjavaslat (T/11885) vitájában dr. Völner Pál államtitkár kifejtette, hogy a javaslat célja pusztán egy korábban (2013. június 10-én) már aláírt javaslat kihirdetése. A megállapodás - legalábbis az államtitkár szerint - számos előnnyel jár, az államtitkár előadásában hátrányokról pedig még véletlenszerűen sem hallhattak a jelenlévő képviselők. A Külügyi bizottság - némileg megdöbbentő módon - nem tartotta szükségesnek megismertetni a törvényjavaslattal kapcsolatos álláspontját.

2013. szeptember 17-én, a "panaszokról és közérdekű bejelentésekről" címet viselő törvényjavaslat (T/11657) vitájában az ún. kétperces megszólalások keretében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy az Országgyűlés előtt lévő javaslat a korrupció elleni harc célját szeretné támogatni, ugyanakkor Alaptörvényt sértő mulasztásban van a kormányzat abban a tekintetben, hogy már 2010-ben meg kellett volna hozni azt a miniszteri rendeletet, amely a korrupciót leleplező bejelentőket honorálja.

A képviselő felszólalásában elmondta, hogy számos esetet ismer, mikor bátor állampolgárok nagy jelentőségű ügyekben részletes bejelentéseket tettek, melyért semmiféle elismerésben nem részesültek.

Az Országgyűlés 2013. július 5-i ülésén az Alaptörvény 4. módosításával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló, köztársasági elnöki vétó miatt ismét Ház elé törvényjavaslat záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció képviselője rámutatott, hogy helyes és támogatandó, ha elítéljük az Európai Parlamentet a kettős mérce és az önkényes eljárás miatt. Ezért a Jobbik frakció támogatni fogja a Tavares jelentés miatt az EU-tól egyenlő bánásmódot követelő határozatot, de ugyanezt a követelményt kell támasztani az Országgyűléssel szemben is.

Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a médiatörvényt érintő módosítás az elnöki vétó által kifogásolt elnökhelyettesi rendeletalkotási jogkört a vétónak megfelelően kiemeli ugyan a törvényből, de ezzel egyidejűleg csökkenti a médahatóság elnöki tisztségével szemben támasztott szakmai követelmények szintjét, amit sem a Házszabály, sem a hazai médiahelyzet nem enged meg.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének  2013. június 26-i ülésnapján Strasbourgban az állami beavatkozás az interneten keresztül a magánszférában című rendkívüli vitában  Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja félelmetes és elfogadhatatlan jelenségnek nevezte az emberek közötti kommunikációnak  a  terror és gyűlöletbeszéd elleni harc címén egyre nagyobb teret nyerő állami kontrollját.  A magánszféra állami beavatkozástól való védelme közös ügyünk kell legyen minden nézetbeli és politikai véleménykülönbség ellenére. Meg kell találni az egyensúlyt a biztonság és szabadság között a szükségesség és arányosság elvei mentén. Kiemelte, hogy az Európa Tanács egyezményei és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga erős védelmet adnak az interneten terjesztett véleményeknek. Sajnálatosnak nevezte, hogy Magyarországon nemrég olyan törvényi szabályozást vezettek be, amely lehetővé teszi, hogy bűncselekményekkel összefüggésbe hozott honlapok tartalmát véglegesen elérhetetlenné tegyék. Ez alkalmas arra, hogy a hatóságok olyan kritikus és kemény hangvételű honlapokat iktassanak ki önkényesen, amelyek kellemetlenek a kormányzat számára. A véleményt tartalmától függetlenül védelem illeti, ezért fontos, hogy kiálljunk az Internet szabadsága mellett.

A magyar vitában az Európa Tanács közgyűlésének 2O13: június 23- ülésén Gaudi-Nagy Tamás  két módosító javaslatot is előterjesztett, többek között török, holland, lengyel brit és bosnyák képviselők támogatásával; az egyik üdvözölte az Alaptörvény 4. módosításának a kommunizmus időszakában az emberiesség elleni bűntetteket elkövetők felelősségre vonását megteremtő rendelkezéseket és egyúttal felhívott annak végrehajtására.

Miért most, miért Magyarország és miért az Európa Tanács saját normáinak megsértésével akarnak monitoring eljárást indítani Magyarország ellen?– tette fel a kérdéseket Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar delegációjának tagja. a Magyarország elleni monitorozási eljárásról szóló jelentés vitájában 2013. június 25-én Strasbourgban. Felhívta a figyelmet arra, hogy feltűnő a hasonlóság az Európai Parlament és az Európa Tanács Magyarország elleni eljárásaiban.

2013. június 17-én, az Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11563) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az alábbiakkal kezdte felszólalását: Határozottan fel kell sorakoznom mindazon az érvek mellett, amely ezen törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos közjogi kifogásokat, melyek a közjogi érvénytelenségre, másrészt a tartalmi problémákra is utalnak.

2013. június 3-án, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Navracsics Tiborhoz közigazgatási és igazságügyi miniszter. Gaudi szerint a trianoni békediktátum igazságtalan volt és megtagadta az önrendelkezési jogot a magyar közösségtől. A kormánynak megkerülhetetlen kötelessége, hogy "védhatalomként" lépjen fel, és követelje az elcsatolt területen élő magyarok számára a legmagasabb szintű önrendelkezési jogot - hangoztatta.
  
Navracsics Tibor miniszter válaszában közölte, a területi és a kulturális autonómia a határon túl élő magyar közösségek számára olyan cél, amelyet a magyar kormány teljes egészében támogatni tud. Ahol lehetőség van erre, ott támogatják a magyar közösségek területi autonómiatörekvéseit, ugyanakkor Szerbia uniós csatlakozásának magyar igények teljesítéséhez kötött vétójának gondolatától elzárkózott.

2013. május 23-án, A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/10960.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a nemzeti emlékezetről, a nemzeti megmaradásról és a nemzettudat egészséges irányba mozdításának szükségességére hívta fel a figyelmet.

,,Kétségkívül minden áldozat - ahogy elmondta Volner János képviselőtársam, Vona Gábor frakcióvezető úr is, és Mirkóczki Ádám is rámutatott -, hogy minden áldozat, minden kifolyt vér, amely olyanoké, akik ártatlanok, az fájó és mindenképpen a történelmi múltban egy megemlékezni való tény..." - fejtette ki felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás, melyet sajnos az MTI nem tartott fontosnak idézni.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában két MSZP-s képviselő, Steiner Pál és Lendvai Ildikó módosító javaslata ellen is érvelt (a javaslat IDE kattintva megtekinthető). A kommunista szellemi utódpárt képviselői javaslatukban a Nemzeti Alaptantervben kötelezően előírnák az általános iskolákban 5-8. osztályos tanulmányait folytató diákok számára az iskolai történelem óra oktatása keretében a Terror Háza Múzeum mellett a Holokauszt Emlékközpont meglátogatását is. Gaudi-Nagy Tamás ezzel nem értett egyet, az érveit pedig a felszólalásában kifejtette.

Ezt megelőzően azonban történt egy nagyon sajnálatos, és egyben mélyen felháborító megnyilvánulás a szocialista Steiner Pál részéről. Miközben Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy szükséges lenne bemutatni, milyen hungarocídium zajlott a Kárpát-medencében, nem csak Magyarországon, hanem a megszállt magyar területeken, így Felvidéken a kitelepítések során, Kárpátalján a málenkij robotra és haláltáborokba hurcolt magyarsággal, de Erdélyben és Délvidéken is, addig Steiner Pál az egyik képviselőtársával (aki a felvételen nem látszik) rendkívül jót röhögcsél a trianoni nemzeti tragédiánk kapcsán elkövetett szörnyűségek felemlítése alatt (6:08-tól).

A videón is jól látható módon Steiner Pál a magyarországi haláltáborok említése kapcsán egész egyszerűen röhögőgörcsben tör ki. Ez a magyar embereket rendkívüli módon sértő viselkedés - különösen egy országgyűlési képviselőtől - teljes mértékben elfogadhatatlan. A szocialista képviselő a felvétel tanúsága szerint meg sem próbált önkontrollt gyakorolni, sőt a módosító javaslatukkal szemben Gauditól elhangzó ellenérvek alatt is önfeledten kacarászott.

Alább a felszólalásról készült felvétel vágatlanul:

2013. május 23-án, A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/11032.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy ,,igenis különbséget kell tennünk a kompenzáció, mind szellemi-oktatási kompenzáció erőforrásai között, mind pedig a pénzügyi jóvátétel szempontjai között, amikor a különböző diktatúrák időszakát vizsgáljuk."

2013. május 23-i ülésnapon, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11200.) vitájában a jobbikos Szabó Gábor arra figyelmeztette a kormányoldalt, hogy szerintük számos visszaélést eredményez majd a javaslat azon hiányossága, hogy a jelöltet állító, de egy bizonyos társadalmi támogatottságot a választáson el nem érő szervezetnek nem kell visszafizetnie a kapott állami támogatást.

Az ellenzéki politikus szerint így akár több százmillió forintot is felvehetnek valós támogatottsággal nem rendelkező pártok, amelyek költekezésüket fiktív számlákkal igazolják.

2013. május 23-án, a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11176.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás jónak, de kevésnek nevezte Vejkey Imre a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok szigorítását szorgalmazó javaslatát.

Emlékeztetett, korábban többször tettek javaslatokat a jelenlegi, a jog útjáról sokszor letérő végrehajtói rendszer felszámolására és helyette egy kiszámítható, hatékony eljárási rend kialakítására. 

2013. május 22-én, az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11207.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy alapesetben kormányváltáskor szoktak egy ilyen törvény módosítani, de mivel a hatályos törvény elfogadásakor is jelezték, átfogó változásokra van szükség, így üdvözlik a kormány mostani módosításokra vonatkozó szándékát.

Gaudi a Jobbik-frakció nevében hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban foglalt változások jó irányba változtatnák meg a szabályokat, de a menekültügyi módosítások egy részével nem értenek egyet, mint ahogy keményebb és határozottabb változásokat sürgetnének a közbiztonság megteremtése érdekében.

2013. május 22-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felszólalását egy költői kérdéssel kezdte: Hogy lehet, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amellyel kapcsolatban az előterjesztő is azt mondta, miszerint az a diktátum, melyet az Európai Bizottság tett felénk nem méltányos, nem igazságos, nem szükséges?

A jogvédő képviselő hangot adott azon véleményének, miszerint Brüsszel ne adjon diktátumokat Magyarországnak. A felszólalás vágatlanul alább: