„Vegyünk példát Japánról” – egy emberközpontú, de rend alapú rendszert kíván Gaudi
2013. szeptember 23-án A Magyarország és Japán között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/12226) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (aki tagja az Interparlamentáris Unió Magyar-Japán Baráti Tagozatának) elmondta, hogy örömmel vesz részt ennek a törvényjavaslatnak a vitájában, míg az ugyanezen a napon tárgyalt izraeli megállapodáséban egyáltalán nem. (Annak a vitának az összefoglalása itt érhető el.)
Bevezetőjében úgy fogalmazott, hogy helyesen teszi a magyar kormány, ha útkeresésében Japán irányában mozog. Mint fogalmazott, a japán nép nagyon komolyan veszi a magyarsághoz fűződő erős rokoni kapcsolatát, így helyes, ha a magyarok is ugyanígy tesznek. A radikális képviselő hozzátette, hogy mindig nagy megtiszteltetés volt részt venni a Magyar-Japán Baráti Tagozat rendezvényein, amelyek közül ki is emelt egy alkalmat, amikor a drámai atombalesetet követően japán gyerekek magyarországi üdültetésében vett részt Magyarország, és ezzel együtt szolidaritást is vállalt.
A törvényjavaslat kapcsán kiemelte, hogy „ha Magyarország példákat keres arra, hogy hogyan lehet egy emberközpontú, rend alapú, de szociálisan erős társadalmat építeni, akkor helyes, ha Japán felé nézünk, ahol jól elegyítik a hagyományokat a modernitással, és különös hangsúlyt fektetnek a szociális biztonságra.” A Jobbik-frakció képviselője az „elfuserált rendszerváltozás egyik legártalmasabb hordalékának nevezte” azt, hogy míg 1938-ban Magyarország életszínvonala Ausztriához képest 75%-os volt, ma ez mindössze 35%. Ezzel szembeállította a Japán mintát, ahol az ember a legfontosabb érték, és hozzátette, hogy ebből érdemes tanulnunk.
Gaudi-Nagy Tamás üdvösnek nevezett egy olyan megállapodást, amely egy keleti állammal jön létre, és nemcsak azon nyugati államok felé közeledünk, amelyek célkeresztbe állítják hazánkat. A jogvédő honatya mindezért felszólalásában úgy fogalmazott, hogy a kormányzat jó irányba tapogatózik akkor, amikor keresi a keleti modelleket, majd figyelembe ajánlotta még a szingapúri és a malajziai modellt is, amely utóbbinál megjegyezte, hogy az „egy egészséges nemzeti érdek által vezérelt állam, ahol egyensúlyban van az egyén boldogulása és az állam erős szervezeti jellege a közösségi érdekekkel.”
Végezetül hangsúlyozta, hogy Japán arra is egy tökéletes példa, hogy hogyan tudott két atombomba-támadás után felállni és a gazdaságát felépíteni, amihez egy erős morálra, tartásra volt szüksége. Megjegyezte, hogy ma már próbálják leírni az országot, hogy „nem olyan szép a GDP”, de az átlag japán inkább azt érzi, hogy egy hagyományorientált államban él, ahol a nemzeti termék, vállalkozás előtérben van, ahol megbecsülik a munkavállalókat, és aki tisztességgel dolgozik, az joggal számíthat szociális biztonságra. Erre volna szükség Magyarországon is – tette hozzá Gaudi.
„Vegyünk példát Japánról, és próbáljunk Magyarországon is egy olyan rendszert felépíteni, amely az emberközpontú rend alapján áll; a tisztességes, társadalomépítő emberek kapjanak megbecsülést, megfelelő szociális biztonságot; és akik képtelenek arra, hogy a társadalmi, együttélési szabályokat betartják, szankciókkal kell sújtani, és elrettenteni attól, hogy a közösség értékeit, érdekeit sértsék” – zárta felszólalását. Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció országgyűlési csoportja nevében támogatásáról biztosította a Magyarország és Japán közötti szociális biztonságról szóló egyezmény megkötését.
