ET-tevékenység

az Európa Tanácsban végzett munka

Brüsszel színe – és fonákja. Vendégségben Morvai Krisztinánál

Varga Domokos Gygyörgy írása

Ha nekem akár csak pár hónappal ezelőtt is azt mondja valaki, hogy 2014 áprilisában Brüsszelben töltök el három szép napot, akkor simán kikacagtam volna. Először is: honnan lenne rá pénzem? Másodszor is: minek mennék én oda, az Európai Unió fővárosába, ottani parlamentjébe, öntelt bürokraták és simulékony képviselők csillogó üveg- és acélpalotájába? Nem elég közvetve részesülnöm a nagy észosztásból, még menjek is oda érte?! Jó, persze, nemcsak simulékony képviselők léteznek, hanem ár ellen úszók is, de azok tevékenységét – hála a világhálónak – itthonról is figyelemmel tudom kísérni, innen is szorítani tudok nekik, a Szilaj Csikó olvasóit gazdagítani velük; ezért sem volt esélye semmiféle brüsszeli kiruccanásnak.

Az élet azonban – miként máskor már említettem volt, tisztelt Olvasó – mindig gazdagabb, mint a képzeletünk. Érdekes filmbe botlottam nemrég a neten: Chimamanda Adichie regényíró szól az egyetlen történet veszélyéről, vagyis arról, hogy ha csupán egyetlen történetet ismerünk egy másik emberről vagy országról, azzal komoly félreértéseket kockáztatunk. Nos, ma már tudom: majdnem így jártam én Brüsszellel...
A teljes írás IDE kattintva érhető el.

Kedvező orosz fogadtatás követte Gaudi Oroszország melletti kiállását az ET-ben

Kedvező orosz fogadtatás követte Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Oroszország melletti kiállását az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűlésén. Az orosz sajtó nagy teret szentelt állásfoglalásainak, amelyekből egy csokrot most közreadunk. Mindez megalapozhatja a magyar pozíciókat, amikor közeleg Kárpátalja visszaszerzése és status quo falát ledöntő oroszok által kitaposott úton megindulhatunk a revízió érdekében, amelyhez elengedhetetlen Oroszország támogatása. Lássuk a részleteket:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megfosztotta Oroszország delegációját év végéig a szavazati jogától a Krím-félsziget elleni "katonai agresszió" - valójában önrendelkezési jogot kifejező népszavazást követő visszafogadás - miatt
Az egyik legolvasottabb orosz hírportál címoldalon ismertette Gaudi beszédét.

Gaudi kiállt az oroszok mellett a Krím miatt Strasbourgban

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője egyetlen magyarként nem szavazta meg az Európa Tanácsban az oroszok szavazati jogának felfüggesztését, írja az MTI.

K MTI20140409059
Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgban Fotó: Jacques Denier / MTI

A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson. A 18 orosz képviselő bojkottálta a szavazás előtti vitát, amelyet "nevetségesnek" nevezett és elítélt. Az orosz képviselők a szavazásban nem vehettek részt.

Mit csinált Gaudi Strasbourgban az elmúlt 4 évben ? - Morvai és Gaudi beszélgetése

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina számvető,  értékelő beszélgetése 2014. április 10-én Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar tagjaként Gaudi által az elmúlt 4 évben folytatott  küzdelmeiről, elért eredményeiről, kiépített szövetségi hálókról, felidézve a legemlékezetesebb akciókat, felszólalásokat, vitákat, érdekes háttérinformációkkal, különös tekintettel a nemzeti jogvédő képviselő mandátumának utolsó közgyűlésén történtekre, így a hagyományos nemzeti közösségek jogairól szóló, sikerre vitt magyar jelentésről, Kárpátalja visszaszerzése érdekében végzett munkáról, az ukrajnai helyzetről, a Krím visszacsatolásáról és az átértékelendő magyar-orosz viszonyról.

Önöknek fogalmuk sincs az önrendelkezésről: a Krím az oroszoké, Kárpátalja a magyaroké!

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megvonta az egész orosz delegáció szavazati jogát az idei évre a Krím félsziget többség szerint jogellenes, valójában önrendelkezési jog alapján történt visszacsatolása miatt. A vitát az orosz delegáció bojkottálta, a magyar delegáció rajtam kívüli tagjai távol maradtak, a szankcionálás ellen a legkeményebben én szólaltam fel (a határozat ellen szavaztam) rámutatva többek között arra, hogy a történelmet úgysem lehet megállítani és a következő önrendelkező része Ukrajnának a hazánkhoz visszatérő Kárpátalja lesz. A felszólalás itt látható:

Az orosz delegáció szavazati jogával kapcsolatos vitáról szóló MTI-Index hír itt található.

Élő kapcsolásos interjút adok a Russia Today hírcsatornának Strasbourgban az Európa Tanács épülete előtt

Gaudi az ET-ben: Kárpátalja visszajár Magyarországnak

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban 2014. április 9-én határozatot  fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével és bírálta a Krím félsziget annektálását. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás a vitában arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti. A vita összefoglalója itt olvasható.

A hatalmas felhördülést keltett, de az orosz delegáció forró gratulációját kiváltó felszólalás itt nézhető meg, amelyet a "Krím jogszerűen Oroszországé, Kárpátalja jogszerűen Magyarországért" feliratú pólóban mondtam el

A vitáról kiadott MTI hír itt olvasható.

Ismét megakadályozták Gaudit, hogy az ET-ben az osztrákok magyar földrablásáról kérdezzen - (MTI nyomán kibővítve)

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és az ET Parlamenti Közgyűlés magyar tagja telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Heinz Fischer osztrák köztársasági elnöknek  kérdést kívánt feltenni szerdán Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésén  a magyar termőföldet érintő, nemzetközi és magyar  joggal is ellentétes  osztrák földrabló zsebszerződésekkel kapcsolatban és követelni szerette volna tőle a már elrabolt kb 1 millió hektár föld magyar kézbe juttatásában való segítségét a későbbi súlyos konfliktus elkerülése érdekében.

Ezt a plenáris ülésen nem tehette meg, mivel a luxemburgi liberális közgyűlési elnök, Anne Bresseur éppen előtte zárta le a vitát időhiányra hivatkozva, miközben nem sokkal korábban viszont Szabó Vilmos MSZP-s képviselő kérdésére hosszú perceken át engedte elemezni az osztrák elnök a szélsőségesnek nevezett pártok aggasztó európai előretörését a nagykoalíciós modelleket favorizálva. Később azonban, az ülés után az ülésteremben tucatnyi képviselő előtt módja volt megkérdezni Heinz Fischertől, miként vélekedik arról a nemzetközi jogi normáról, miszerint a pénzügyi erőfölénnyel való visszaélés révén tilos valamely ország polgárainak felvásárolniuk egy másik országban a termőföldet. Az osztrák államfő írásban ígért választ a kérdésre.

Emlékezetes, hogy a 2014 januári ülés egész idejére megvonták önkényesen a szót Gaudi-Nagy Tamástól, ekkor pedig az osztrák kancellárnak szerette volna feltenni hasonló kérdését, így csupán demonstratív eszközökkel tudott élni.

Gaudi-Nagy az Európa Tanácsban: Ukrajna mesterséges állam

A negyvenhét államból álló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állásfoglalást fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti.

Gaudi a magyar jelentés vitájában: a cigányok jogait 21 jogi dokumentum védi, legyen végre a hagyományos európai nemzeti közösségeknek is egy

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban elfogadott, a hagyományos nemzeti közösségekről szóló mérföldkőnek számító határozat  vitájában (beszámolóm itt található) elmondott felszólalásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy itt az ideje megszüntetni a cigányok javára a hagyományos európai nemzeti közösségek terhére fennálló megkülönböztetést.

Újabb mérföldkő a nemzetegyesítésben:elfogadta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a nemzeti kisebbségekről szóló magyar jelentést

Hatalmas áttörés az itt olvasható MTI hír szerinti Kalmár-jelentés,  a kapcsolódó határozat és  ajánlás, amelyek szerves folytatásai az Európa Tanács korábbi, kollektív jogokat erősítő jogforrásainak, így az autonómiáról, mint a konfliktusok megoldási forrásáról szóló 1334/2003. sz és a szintén Kalmár Ferenccel közösen -  benyújtott módosítónk révén - kiharcolt, a  területi autonómiát kötelezően alkalmazandó modellként előíró 1832/2011. sz. határozatoknak.

Maximálisan ki kell használni a gyalázatos trianoni diktátum miatt  elszakítottan és jogfosztott sorban élő 3 millió Kárpát-medencében élő magyar honfitársunk érdekében. Egyértelmű lehetőséget teremt az - 71 igen, 11 nem és 11 tartózkodó szavazattal - elfogadott, 1985/2014 sz. határozat és a - 58 igen, 16 nem és 16 tartózkodó szavazattal - elfogadott 2040/2014 sz. ajánlás a területi autonómia kikényszerítésére, az óvodától egyetemig terjedő anyanyelvi oktatásra, etnikai alapú regionális önkormányzatok létrehozására és a széles körű anyanyelv használatra. A felelősség a magyar kormány kezében van: kíván-e végre a dél-tiroli sikeres modellt kiharcoló Ausztriához  hasonlóan védhatalomként kiállni  elcsatolt testvéreink önrendelkezési joga érdekében és konfliktusok vállalása árán megszorongatni a szomszédos területrabló államokat a mostani meddő jószomszédi politika helyett, mert egyértelmű, hogy csak a kemény fellépés vezethet eredményre.

Snowden kitálalt Gaudi kérdésére az ET-ben: nemcsak az USA sáros a megfigyelési botrányban

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén Strasbourgban a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI csak  egy szűkszavú hírt adott ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai az alábbi videón hallhatók és láthatóak.

Edward Snowden az Európa Tanácsban- videón: a tömeges lehallgatásban a németek is benne voltak

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI az alábbi szűkszavú hírt adta ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai rövidesen hangfelvételen, illetve videón hallhatók és láthatóak lesznek, addig meg kell elégedni ezzel a rövid hírrel.

Snowden most a németeket is bemártotta

Videókonferencián beszélt az Európai Tanács előtt Edward Snowden, az Egyesült Államok titkos elektronikus adatszerző tevénységét leleplező volt amerikai hírszerző. Azt mondta, nem csak a britekkel, de a németekkel is cserélt adatokat Amerika.

Küzdelem Kárpátaljáért az Európa Tanácsban

Küzdelmes hét várható az Európa Tanács 2014. tavaszi Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban, amelyen mostani mandátumom keretében az utolsó alkalommal veszek részt választott országgyűlési képviselőként.

Az április 7-én kezdődő ülésszakon magyar szempontból is több kiemelt jelentőségű ügy megvitatása, illetve döntéshozatala várható. (A közgyűlés napirendje ITT olvasható).

Hétfőn délelőtt brit képviselők karöltve franciákkal, lengyelekkel, grúzokkal, ukránokkal, svédekkel és a balti kisállamokkal kezdeményezték az orosz delegáció megfosztását szavazati jogától, hivatkozva arra, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása népszavazás útján a nemzetközi jogot sértette és ez ellentétes az Európai Tanács értékeivel. A kárpátaljai magyarok önrendelkezési joga miatt ebben a precedens jellegű ügyben a magyar érdekekre tekintettel természetesen ezt a javaslatot mindenképpen ellenezni fogom, a vitára április 10-én délelőtt kerül sor.

A szilenciumos hét mérlege az Európa Tanácsban

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének 2014. januári (téli, január 27-január 31.) ülésszakán történtekről, különösen a jogellenes felszólalási tilalomról, a gyarmatosítás és földrablás elleni kurucos akciókról, a rasszizmus elleni "harc"-ról, a bevándorlást ünneplő jelentésről, a tüntetőkkel kapcsolatos kettős mércéről, az ukrán helyzetről, a palesztin jelentésről és Edward Snowden ET meghallgatásáról

Gaudi az osztrák kancellárnak: Tiszteletet a Szent Koronának és el a kezekkel a magyar földtől!

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésén Walter Faymann osztrák kancellártól követelte, hogy segítsen leállítani a magyar termőföld osztrákok által elrablását, majd a Szent Korona tiszteletére hívott fel, feliratokat feltartva, amivel kiváltotta a biztonsági őrök támadását, amelyet azonban sikeresen visszavert. A távozó kancellár nem volt hajlandó átvenni Gaudi névjegykártyáját, és szóba állni a nemzeti jogvédő képviselővel. Az esemény leírása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina a földért harcra buzdító felhívása ITT olvasható.

Exkluzív háttér Gauditól az Európa Tanács önkényéről, a felszólalási tilalomról

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő eleveníti föl az Európa Tanács 2014. évi téli ülésének történéseit. A felszólalás lehetőségétől önkényesen megfosztott képviselő választ ad arra, mivel magyarázták a jogszerűtlen, a képviselői jogkörének és az ET hitelességének is komoly gátat szabó döntést a nemzetközi szervezet részéről. A videóban szó esik az önmagát „Európa Lelkiismereteként” jellemző ET vezetőinek iskolai végzettségéről, hogy miként lett liberális elnöke a parlamenti közgyűlésnek, és hogy mit szeretett volna Gaudi kérdezni, és ennek megtagadása nyomán a tiltakozás mely megnyilvánulásaihoz fordult. Gaudi-Nagy Tamás a felvétel végén egy felhívást is intézett a hazafiakhoz.



Rövidesen látható lesz még egy felvétel a Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál megvalósított tiltakozásról az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, illetve egy összefoglaló beszélgetés az Európa Tanács heti eseményeiről.

A gyarmatosítás tabutéma az Európa Tanácsban

A 47 tagállamot tömörítő, szavakban a jogállamiságot és az alapvető szabadság és emberi jogokat hirdető Európa Tanácsban egy január 15-én kelt önkényes és minden jogalapot nélkülöző döntéssel megvonták a felszólalás jogát Gaudi-Nagy Tamástól az egész januári ülésszakra, aki egyedüli magyar nemzeti radikális képviselő a szervezetben.

Gaudi a magyar érdekek további következetes és határozott képviselete érdekében a mintegy 65 éves szervezet történetében példátlan eszközökhöz folyamodott, tudatosan vállalva annak kockázatát, hogy a következő ülésszakon ismét hasonló tilalommal sújtják. A videó nem csak a Gaudit rendre utasító elnök, hanem a nemzeti jogvédő által elmondottakat (saját felvétel) is tartalmazza. Előzményekről IDE kattintva lehet olvasni.

Gaudi a földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért protestált az osztrák kancellárnál az Európa Tanácsban

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakozott az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.



Gaudi-Nagy Tamás a kancellárnak nem tudta hivatalosan feltenni kérdését a vele szemben egész ülésszakra fenntartott jogellenes felszólalási tilalom miatt (Bővebben ITT és ITT). A nemzeti radikális képviselő a képviselőket megillető kérdezési időszakban felállt, és kezében az "Állítsák meg a földrablásokat Magyarországon!" mondatot tartalmazó angol feliratot maga elé tartva kérte az ülésteremben az osztrák kancellárt, hogy segítsen a jelentős mértékben osztrák gazdák részvételével zajló magyarországi illegális földszerzések, zsebszerződések leállításában. Ezt követően egy másik angol feliratot ("Tiszteljék a Szent Koronánkat!") felmutatva pedig arra hívta fel a figyelmet, illetve kérte az osztrák kormányfőt, hogy mondja meg a Szent Koronát meggyalázó három "humoristának" és egyben minden osztrák embernek, hogy a Szent Korona tiszteletet érdemel, és ezt a magyar emberek joggal várják el mindenkitől.

A "hiteles" Európa Tanács: a szemkilövetős Göncz iránymutató, a jogvédő Gaudi büntetendő

Elvették Gaudi-Nagy Tamás felszólalási jogát a téli ülésszak egészére az Európa Tanácsban, a képviselő a mai ülésnapon Martin Schulz EP elnök beszéde alatt ez ellen tiltakozott.

A jogállamiság és a demokrácia védőbástyájának tartott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének január 29-i ülésén Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a demokrácia nevében kérte a a frissen megválasztott új közgyűlési elnököt, a luxemburgi liberális Anne Brasseurt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza elődje, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező néppárti Jean-Claude Mignon által a nemzeti radikális képviselőre jogellenesen kiszabott egy hetes felszólalási tilalmat és tegye lehetővé, hogy ő az Európai Parlament német elnökét kérdezhesse Közép-Kelet Európa gyarmatosításáról és a Tavares-jelentésről.

A luxemburgi liberális Brasseur szerint Gaudinak nincs joga felszólalni

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strasbourgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.

    A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban - elődje, a francia néppárti Jean-Claude Mignon által - elrendelt felszólalási tilalomra.