Varga Domokos Gygyörgy írása

Ha nekem akár csak pár hónappal ezelőtt is azt mondja valaki, hogy 2014 áprilisában Brüsszelben töltök el három szép napot, akkor simán kikacagtam volna. Először is: honnan lenne rá pénzem? Másodszor is: minek mennék én oda, az Európai Unió fővárosába, ottani parlamentjébe, öntelt bürokraták és simulékony képviselők csillogó üveg- és acélpalotájába? Nem elég közvetve részesülnöm a nagy észosztásból, még menjek is oda érte?! Jó, persze, nemcsak simulékony képviselők léteznek, hanem ár ellen úszók is, de azok tevékenységét – hála a világhálónak – itthonról is figyelemmel tudom kísérni, innen is szorítani tudok nekik, a Szilaj Csikó olvasóit gazdagítani velük; ezért sem volt esélye semmiféle brüsszeli kiruccanásnak.

Az élet azonban – miként máskor már említettem volt, tisztelt Olvasó – mindig gazdagabb, mint a képzeletünk. Érdekes filmbe botlottam nemrég a neten: Chimamanda Adichie regényíró szól az egyetlen történet veszélyéről, vagyis arról, hogy ha csupán egyetlen történetet ismerünk egy másik emberről vagy országról, azzal komoly félreértéseket kockáztatunk. Nos, ma már tudom: majdnem így jártam én Brüsszellel...
A teljes írás IDE kattintva érhető el.

Kedvező orosz fogadtatás követte Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő Oroszország melletti kiállását az Európa Tanács múlt heti parlamenti közgyűlésén. Az orosz sajtó nagy teret szentelt állásfoglalásainak, amelyekből egy csokrot most közreadunk. Mindez megalapozhatja a magyar pozíciókat, amikor közeleg Kárpátalja visszaszerzése és status quo falát ledöntő oroszok által kitaposott úton megindulhatunk a revízió érdekében, amelyhez elengedhetetlen Oroszország támogatása. Lássuk a részleteket:

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megfosztotta Oroszország delegációját év végéig a szavazati jogától a Krím-félsziget elleni "katonai agresszió" - valójában önrendelkezési jogot kifejező népszavazást követő visszafogadás - miatt
Az egyik legolvasottabb orosz hírportál címoldalon ismertette Gaudi beszédét.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője egyetlen magyarként nem szavazta meg az Európa Tanácsban az oroszok szavazati jogának felfüggesztését, írja az MTI.

Gaudi-Nagy Tamás Strasbourgban Fotó: Jacques Denier / MTI

A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson. A 18 orosz képviselő bojkottálta a szavazás előtti vitát, amelyet "nevetségesnek" nevezett és elítélt. Az orosz képviselők a szavazásban nem vehettek részt.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina számvető,  értékelő beszélgetése 2014. április 10-én Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés magyar tagjaként Gaudi által az elmúlt 4 évben folytatott  küzdelmeiről, elért eredményeiről, kiépített szövetségi hálókról, felidézve a legemlékezetesebb akciókat, felszólalásokat, vitákat, érdekes háttérinformációkkal, különös tekintettel a nemzeti jogvédő képviselő mandátumának utolsó közgyűlésén történtekre, így a hagyományos nemzeti közösségek jogairól szóló, sikerre vitt magyar jelentésről, Kárpátalja visszaszerzése érdekében végzett munkáról, az ukrajnai helyzetről, a Krím visszacsatolásáról és az átértékelendő magyar-orosz viszonyról.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 2014. április 10-i ülésén megvonta az egész orosz delegáció szavazati jogát az idei évre a Krím félsziget többség szerint jogellenes, valójában önrendelkezési jog alapján történt visszacsatolása miatt. A vitát az orosz delegáció bojkottálta, a magyar delegáció rajtam kívüli tagjai távol maradtak, a szankcionálás ellen a legkeményebben én szólaltam fel (a határozat ellen szavaztam) rámutatva többek között arra, hogy a történelmet úgysem lehet megállítani és a következő önrendelkező része Ukrajnának a hazánkhoz visszatérő Kárpátalja lesz. A felszólalás itt látható:

Az orosz delegáció szavazati jogával kapcsolatos vitáról szóló MTI-Index hír itt található.

Élő kapcsolásos interjút adok a Russia Today hírcsatornának Strasbourgban az Európa Tanács épülete előtt

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban 2014. április 9-én határozatot  fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével és bírálta a Krím félsziget annektálását. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás a vitában arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti. A vita összefoglalója itt olvasható.

A hatalmas felhördülést keltett, de az orosz delegáció forró gratulációját kiváltó felszólalás itt nézhető meg, amelyet a "Krím jogszerűen Oroszországé, Kárpátalja jogszerűen Magyarországért" feliratú pólóban mondtam el

A vitáról kiadott MTI hír itt olvasható.

Gaudi Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője és az ET Parlamenti Közgyűlés magyar tagja telefonon arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Heinz Fischer osztrák köztársasági elnöknek  kérdést kívánt feltenni szerdán Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésén  a magyar termőföldet érintő, nemzetközi és magyar  joggal is ellentétes  osztrák földrabló zsebszerződésekkel kapcsolatban és követelni szerette volna tőle a már elrabolt kb 1 millió hektár föld magyar kézbe juttatásában való segítségét a későbbi súlyos konfliktus elkerülése érdekében.

Ezt a plenáris ülésen nem tehette meg, mivel a luxemburgi liberális közgyűlési elnök, Anne Bresseur éppen előtte zárta le a vitát időhiányra hivatkozva, miközben nem sokkal korábban viszont Szabó Vilmos MSZP-s képviselő kérdésére hosszú perceken át engedte elemezni az osztrák elnök a szélsőségesnek nevezett pártok aggasztó európai előretörését a nagykoalíciós modelleket favorizálva. Később azonban, az ülés után az ülésteremben tucatnyi képviselő előtt módja volt megkérdezni Heinz Fischertől, miként vélekedik arról a nemzetközi jogi normáról, miszerint a pénzügyi erőfölénnyel való visszaélés révén tilos valamely ország polgárainak felvásárolniuk egy másik országban a termőföldet. Az osztrák államfő írásban ígért választ a kérdésre.

Emlékezetes, hogy a 2014 januári ülés egész idejére megvonták önkényesen a szót Gaudi-Nagy Tamástól, ekkor pedig az osztrák kancellárnak szerette volna feltenni hasonló kérdését, így csupán demonstratív eszközökkel tudott élni.

A negyvenhét államból álló Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése állásfoglalást fogadott el az ukrán helyzetről, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével. A magyar delegációban részt vevő Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy Ukrajna mesterséges állam, Krím Oroszországot, Kárpátalja pedig Magyarországot illeti.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén április 8-án Strasbourgban elfogadott, a hagyományos nemzeti közösségekről szóló mérföldkőnek számító határozat  vitájában (beszámolóm itt található) elmondott felszólalásomban arra hívtam fel a figyelmet, hogy itt az ideje megszüntetni a cigányok javára a hagyományos európai nemzeti közösségek terhére fennálló megkülönböztetést.

Hatalmas áttörés az itt olvasható MTI hír szerinti Kalmár-jelentés,  a kapcsolódó határozat és  ajánlás, amelyek szerves folytatásai az Európa Tanács korábbi, kollektív jogokat erősítő jogforrásainak, így az autonómiáról, mint a konfliktusok megoldási forrásáról szóló 1334/2003. sz és a szintén Kalmár Ferenccel közösen -  benyújtott módosítónk révén - kiharcolt, a  területi autonómiát kötelezően alkalmazandó modellként előíró 1832/2011. sz. határozatoknak.

Maximálisan ki kell használni a gyalázatos trianoni diktátum miatt  elszakítottan és jogfosztott sorban élő 3 millió Kárpát-medencében élő magyar honfitársunk érdekében. Egyértelmű lehetőséget teremt az - 71 igen, 11 nem és 11 tartózkodó szavazattal - elfogadott, 1985/2014 sz. határozat és a - 58 igen, 16 nem és 16 tartózkodó szavazattal - elfogadott 2040/2014 sz. ajánlás a területi autonómia kikényszerítésére, az óvodától egyetemig terjedő anyanyelvi oktatásra, etnikai alapú regionális önkormányzatok létrehozására és a széles körű anyanyelv használatra. A felelősség a magyar kormány kezében van: kíván-e végre a dél-tiroli sikeres modellt kiharcoló Ausztriához  hasonlóan védhatalomként kiállni  elcsatolt testvéreink önrendelkezési joga érdekében és konfliktusok vállalása árán megszorongatni a szomszédos területrabló államokat a mostani meddő jószomszédi politika helyett, mert egyértelmű, hogy csak a kemény fellépés vezethet eredményre.

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén Strasbourgban a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI csak  egy szűkszavú hírt adott ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai az alábbi videón hallhatók és láthatóak.

Hatalmas érdeklődés mellett került sor április 9-én az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Jogi és Emberi Jogi Bizottsága ülésén a tömeges megfigyelési botrányt kirobbantó és jelenleg az oroszok által  biztosított menedékjogot élvező Edward Snowden meghallgatására videokonferencia útján. Az MTI az alábbi szűkszavú hírt adta ki az eseményről, amelyen a bizottság tagjaként kemény kritikával illettem a kettős mércét, amely szerint Oroszországot szankciókkal sújtják és a közgyűlési delegációjukat meg akarják fosztani a szavazati jogtól (döntés csütörtökön délelőtt várható) a Krím félsziget önrendelkezési jog szerinti csatlakozása miatt, azonban a megfigyelési botrányban nyakig érintett Egyesült Királysággal szemben semmi intézkedés nem történt. Emellett megkérdeztem a bátor fiatalembert miképpen látja az európai országok szerepét a megfigyelési botrányban és hogy értékeli az érdektelenséget, mint  legnagyobb veszélyt, amelytől tartott sikerült-e elkerülni. A kérdésem és Snowden válaszai rövidesen hangfelvételen, illetve videón hallhatók és láthatóak lesznek, addig meg kell elégedni ezzel a rövid hírrel.

Snowden most a németeket is bemártotta

Videókonferencián beszélt az Európai Tanács előtt Edward Snowden, az Egyesült Államok titkos elektronikus adatszerző tevénységét leleplező volt amerikai hírszerző. Azt mondta, nem csak a britekkel, de a németekkel is cserélt adatokat Amerika.

Küzdelmes hét várható az Európa Tanács 2014. tavaszi Parlamenti Közgyűlésén Strasbourgban, amelyen mostani mandátumom keretében az utolsó alkalommal veszek részt választott országgyűlési képviselőként.

Az április 7-én kezdődő ülésszakon magyar szempontból is több kiemelt jelentőségű ügy megvitatása, illetve döntéshozatala várható. (A közgyűlés napirendje ITT olvasható).

Hétfőn délelőtt brit képviselők karöltve franciákkal, lengyelekkel, grúzokkal, ukránokkal, svédekkel és a balti kisállamokkal kezdeményezték az orosz delegáció megfosztását szavazati jogától, hivatkozva arra, hogy a Krím-félsziget Oroszországhoz csatolása népszavazás útján a nemzetközi jogot sértette és ez ellentétes az Európai Tanács értékeivel. A kárpátaljai magyarok önrendelkezési joga miatt ebben a precedens jellegű ügyben a magyar érdekekre tekintettel természetesen ezt a javaslatot mindenképpen ellenezni fogom, a vitára április 10-én délelőtt kerül sor.

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének 2014. januári (téli, január 27-január 31.) ülésszakán történtekről, különösen a jogellenes felszólalási tilalomról, a gyarmatosítás és földrablás elleni kurucos akciókról, a rasszizmus elleni "harc"-ról, a bevándorlást ünneplő jelentésről, a tüntetőkkel kapcsolatos kettős mércéről, az ukrán helyzetről, a palesztin jelentésről és Edward Snowden ET meghallgatásáról

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésén Walter Faymann osztrák kancellártól követelte, hogy segítsen leállítani a magyar termőföld osztrákok által elrablását, majd a Szent Korona tiszteletére hívott fel, feliratokat feltartva, amivel kiváltotta a biztonsági őrök támadását, amelyet azonban sikeresen visszavert. A távozó kancellár nem volt hajlandó átvenni Gaudi névjegykártyáját, és szóba állni a nemzeti jogvédő képviselővel. Az esemény leírása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina a földért harcra buzdító felhívása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő eleveníti föl az Európa Tanács 2014. évi téli ülésének történéseit. A felszólalás lehetőségétől önkényesen megfosztott képviselő választ ad arra, mivel magyarázták a jogszerűtlen, a képviselői jogkörének és az ET hitelességének is komoly gátat szabó döntést a nemzetközi szervezet részéről. A videóban szó esik az önmagát „Európa Lelkiismereteként” jellemző ET vezetőinek iskolai végzettségéről, hogy miként lett liberális elnöke a parlamenti közgyűlésnek, és hogy mit szeretett volna Gaudi kérdezni, és ennek megtagadása nyomán a tiltakozás mely megnyilvánulásaihoz fordult. Gaudi-Nagy Tamás a felvétel végén egy felhívást is intézett a hazafiakhoz.

Rövidesen látható lesz még egy felvétel a Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál megvalósított tiltakozásról az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, illetve egy összefoglaló beszélgetés az Európa Tanács heti eseményeiről.

A 47 tagállamot tömörítő, szavakban a jogállamiságot és az alapvető szabadság és emberi jogokat hirdető Európa Tanácsban egy január 15-én kelt önkényes és minden jogalapot nélkülöző döntéssel megvonták a felszólalás jogát Gaudi-Nagy Tamástól az egész januári ülésszakra, aki egyedüli magyar nemzeti radikális képviselő a szervezetben.

Gaudi a magyar érdekek további következetes és határozott képviselete érdekében a mintegy 65 éves szervezet történetében példátlan eszközökhöz folyamodott, tudatosan vállalva annak kockázatát, hogy a következő ülésszakon ismét hasonló tilalommal sújtják. A videó nem csak a Gaudit rendre utasító elnök, hanem a nemzeti jogvédő által elmondottakat (saját felvétel) is tartalmazza. Előzményekről IDE kattintva lehet olvasni.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakozott az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.



Gaudi-Nagy Tamás a kancellárnak nem tudta hivatalosan feltenni kérdését a vele szemben egész ülésszakra fenntartott jogellenes felszólalási tilalom miatt (Bővebben ITT és ITT). A nemzeti radikális képviselő a képviselőket megillető kérdezési időszakban felállt, és kezében az "Állítsák meg a földrablásokat Magyarországon!" mondatot tartalmazó angol feliratot maga elé tartva kérte az ülésteremben az osztrák kancellárt, hogy segítsen a jelentős mértékben osztrák gazdák részvételével zajló magyarországi illegális földszerzések, zsebszerződések leállításában. Ezt követően egy másik angol feliratot ("Tiszteljék a Szent Koronánkat!") felmutatva pedig arra hívta fel a figyelmet, illetve kérte az osztrák kormányfőt, hogy mondja meg a Szent Koronát meggyalázó három "humoristának" és egyben minden osztrák embernek, hogy a Szent Korona tiszteletet érdemel, és ezt a magyar emberek joggal várják el mindenkitől.

Elvették Gaudi-Nagy Tamás felszólalási jogát a téli ülésszak egészére az Európa Tanácsban, a képviselő a mai ülésnapon Martin Schulz EP elnök beszéde alatt ez ellen tiltakozott.

A jogállamiság és a demokrácia védőbástyájának tartott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének január 29-i ülésén Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a demokrácia nevében kérte a a frissen megválasztott új közgyűlési elnököt, a luxemburgi liberális Anne Brasseurt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza elődje, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező néppárti Jean-Claude Mignon által a nemzeti radikális képviselőre jogellenesen kiszabott egy hetes felszólalási tilalmat és tegye lehetővé, hogy ő az Európai Parlament német elnökét kérdezhesse Közép-Kelet Európa gyarmatosításáról és a Tavares-jelentésről.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strasbourgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.

    A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban - elődje, a francia néppárti Jean-Claude Mignon által - elrendelt felszólalási tilalomra.