Az Európai Parlament ma óriási többséggel elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot és ezzel megnyílt az út az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt.

A határozat, amelyet az EP 528 képviselője támogatott, 43 ellenzett, 51 pedig tartózkodott, úgy értékelte “történelmi lépés ez Szerbia eurointegrációs útján”, s bizonyítéka annak, hogy az EU elkötelezett az új tagállamok felvétele iránt.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja 2014. január 15-én Strasbourgban az Európai Parlamentben tárgyalt Stefan Füle EU bővítési biztossal Szerbia EU csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai, sürgősen rendezendő helyzetéről. Az eredetileg negyedórásra tervezett, de végül csaknem egy óra hosszan tartó találkozón a magyar képviselők egyértelművé tették: a délvidéki magyarság sorsának önrendelkezési jogon alapuló rendezése, elsősorban a területi autonómia nélkül Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja. Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között.

Az Európa Tanács Jogi ügyek és emberi jogi ügyek bizottságának csütörtöki párizsi ülésén meglepő napirendi pontot talált Gaudi-Nagy Tamás. Délután fél 3 órakor került sor az alapvető jogok Európai Unión belüli helyzetével kapcsolatos véleménycserére, melyen egy különösen ismert személyiséget látott vendégül a bizottság, jelesül Göncz Kingát, az Európai Parlament Állampolgári jogok, bel- és igazságügy (EP LIBE) bizottságának alelnökét.

Bemutatták Bozóki Antal újvidéki ügyvéd A magyar közösség Szerbiában című könyvét, valamint az „új temerini fiúkról” készült, Áldozatból bűnös elnevezésű dokumentumfilmet csütörtök este a fővárosi Aranytíz Kultúrházban.

A Jobbik országgyűlési képviselője, Dr. Gaudi-Nagy Tamás által vezetett rendezvényen a résztvevők előtt levetítették az Áldozatból bűnös című, elsőként Strasburgban debütált dokumentumfilmet. A kultúrházban részt vett Szakál Zoltán, a korábban elítélt temerini fiúk egyike, valamint a dokumentumfilm rendezői és közreműködői.

Az Európa Tanács szeptember 30-án kezdődött, egyhetes strasbourgi Parlamenti Közgyűlésén a délvidéki magyarság területi autonómiájáért és jogfosztottságának megszüntetéséért Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az ET magyar delegációjának tagja délvidéki magyar szervezetek vezetőivel összehangolt akciókkal hívták fel a figyelmet, melyet a nemzeti radikális jogvédő felszólalásában előre bejelentett.

Szeptember 30-án, 13 órától az Európa Tanács strasbourgi főépületének 8. termében a „Vessenek véget a 300 000 délvidéki magyar elleni emberi jogi jogsértéseknek – a területi autonómia lenne az igazi megoldás!” címmel tartottak közmeghallgatást, erről bővebben IDE kattintva lehet olvasni.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő beszélget Strasbourgban, az Európai Parlament októberi plenáris ülésének végén. A témák:

1.A szerb EU csatlakozás kapcsán szükséges harcos kiállás a délvidéki magyarok jogaiért, Tamás és küzdőtársainak sikeres akciója az Európa Tanácsban a szerb elnök látogatásakor.

2. A Magyar Gárdával kapcsolatos időszerű jogi és egyéb kérdések, különös tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságához most benyújtott fellebbezésre.

3. A 2006-os rendőrterrort tagadó szemkilövetés-pártiak egyre fokozódó pofátlansága és ennek veszélyei hazánkra, és a témával kapcsolatos október 20-i rendezvény beharangozása (A rendezvény részleteiről: www.morvaikrisztina.hu és www.gaudi.jobbik.hu)

Bíró-Nagy András uniós tisztviselőként csupán szólásszabadságát gyakorolja, vagy összeférhetetlenség áll fenn?

Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős EU-biztos kabinetjének egyik tagja, Bíró-Nagy András a bizottsági munkája mellett egy olyan hamburgi rendezvényen tartott előadást szeptember elején, amelyet kutatási területével – a Jobbik és a Fidesz politikájának összefonódása, illetve az európai radikalizmus – kapcsolatban megjelent könyv bemutatója alkalmával szerveztek.

Szűk negyedórás videót forgatott Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője arról, hogy milyen megpróbáltatásokat élt át, amikor társaival az Európa Tanács strasbourgi épülete előtt tüntetett, majd megpróbált bejutni Tomiszlav Nikolics szerb elnök sajtótájékoztatójára. Gaudi-Nagy a délvidéki magyarságnak biztosítandó területi autonómiáról szerette volna kérdezni a politikust a nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen.

Tomislav Nikolić szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolić azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a délvidéki magyaroknak.

Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak. A tüntetők szerint ugyanis nagyon is van miért aggódniuk, ezt pedig a folyamatos magyarellenes kilengések és jogfosztások is bizonyítják.

Az Európa Tanács strasbourgi parlamenti ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője vezetésével közmeghallgatást tartottak Állítsák meg az emberi jogi jogsértéseket Szerbiában! címmel. A Jobbik képviselőjén kívül a tanácskozáson délvidéki meghívottak is jelen voltak.

Többek között László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke számolt be a délvidéki magyarságot érintő ügyekről. Amikor a délvidéki misszió idején Tomislav Nikolić szerb államfő is Strasbourgba érkezett, a magyar képviselők nekiszegezték a délvidéki magyarság kiszolgáltatott helyzetének kérdését.
Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik országgyűlési képviselőjét arra kértük, hogy röviden értékelje a Strasbourgban történt eseményeket

— Rendkívül eredményesnek ítélem meg a strasbourgi missziónkat, főként azért, mert sikerült tárgyilagosan tájékoztatnunk a délvidéki magyar közösség valódi helyzetéről az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének nagyon sok képviselőjét, többek között: Pedro Agramuntot, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának frakcióvezetőjét; Nils Muižniekset, az ET emberi jogi főbiztosát; Alekszej Puskovot, az Orosz Föderáció ET-delegációjának vezetőjét, valamint David Davist, a Brit Alsóház walesi képviselőjét. A felsorolt személyeken kívül még a török, bosnyák, brit, holland, azeri és még számos más delegáció képviselőivel is találkoztunk. Felhívtuk a figyelmet a temerini fiúk esetére, az elmúlt időszak magyarellenes atrocitásaira, a délvidéken jelen levő kettős mércére, a magyar nyelvű egyetem hiányára, valamint a területi autonómia ügyére.

A Magyar Polgári Szövetség elnökével, a délvidéki magyarok követeléseiről, a VMSZ árulásáról, Nikolic szerb elnök ET ülésen elmondott hazugságairól és a strasbourgi lobbiút során az Európa Tanácsban szerzett tapasztalatokró.

2013. október 3.

A délvidéki magyarok helyzetéről és a strasbourgi lobbiút során az Európa Tanácsban szerzett tapasztalatokról.

Strasbourg október 2. 2013

2013. október 3-án Strasbourgban, az Európa Tanács épületében az 1. teremben 14 órától nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak a délvidéki magyarok sanyarú helyzetéről délvidéki magyar szervezetek felvilágosító missziós küldetés miatt az ET őszi parlamenti közgyűlésén tartózkodó képviselői: László Bálint, a radikális délvidéki Magyar Remény Mozgalom elnöke, Kiss Ervin, a Jobbik délvidéki szervezője, Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja.

A sajtótájékoztató keretében részleteket mutattak be az "Áldozatból bűnös" c. dokumentumfilmet, amely az egy éve törvénytelenül vizsgálati fogságban tartott délvidéki fiatal drámai helyzetét dolgozza fel dokumentumképekkel és a szülők megrázó vallomásaival. Bozóki Antal ügyvéd, a jogvédelemmel foglalkozó, újvidéki székhelyű Árgus Egyesület elnöke szintén részt vett a misszióban, azonban hivatalos elfoglaltság miatt ezen az eseményen már nem tudott részt venni.

A sajtótájékoztató kétnyelvűen (magyarul és angolul) került megtartásra, ezért remélhetően mindenki számára követhető.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése strasbourgi ülésének csütörtöki napján került sor Tomislav Nikolić, szerb államfő meghallgatására.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ügyrendi felszólalást kért, érzékelve a szerb elnök azon szándékát, hogy a kérdésekre adott válaszokat jól elnyújtva kitöltheti a rendelkezésre álló időt, így megúszhatja a szerbiai magyar kisebbségre, a délvidéki magyarok önrendelkezésének biztosítására vonatkozó kérdéseket.

Nikolić válaszában kifejtette: egyetlen délvidéki magyar sincs veszélyben. Húsz évvel ezelőtt valóban lehetett erről a problémáról beszélni, viszont ma már aggodalomra nincs ok.

A szerb elnök mondataival szinte egyidőben, megtámadtak, ütlegeltek és magyarsága miatt szidalmaztak egy Temerinbe tartó kiskorút az újvidéki városi buszon. A támadás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a fiatal magyar zenét hallgatott és magyar nyelvű oldalon böngészett a telefonjával. A tiszaistvánfalvai támadót azóta már beazonosította a rendőrség.

Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

Nikolic átfogó beszédben vázolta országa politikáját, és nagy teret szentelt Koszovó kérdésének. Megerősítette, hogy Belgrád továbbra sem kívánja elismerni albán többségű volt tartományának az állami önállóságát. Megismételte azt a szerb részről rendszeresen hangoztatott érvet, hogy a nemzetközi joggal ellentétben áll az államok integritásának megbontása, az elszakadási törekvések teljes szabadjára engedése.

Komoly áttörést hozott Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, valamint a Magyar Remény Mozgalom (MRM) és a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) strasbourgi missziója, miután eddig nem tapasztalt mértékben sikerült tárgyilagos tájékoztatást adni az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlési képviselőinek és az ET meghatározó személyiségeinek a délvidéki magyar közösség valós helyzetéről. Részletes beszámolót kapott – sok mindenki más mellett – Nils Muižnieks, az ET emberi jogi főbiztosa, Pedro Agramunt, az Európai Néppárt parlamenti csoportjának frakcióvezetője, Alekszej Puskov, az Orosz Föderáció ET-delegációjának vezetője és David Davis, a Brit Alsóház walesi képviselője is.

A Jobbik, az MRM és az MPSZ célja a délvidéki magyarság nemzetközi fórumokon eddig elhallgatott problémáinak bemutatása, és partnerek szerzése annak érdekében, hogy ezen elszakított nemzetrészünk is kivívhassa területi autonómiáját. Az együttműködő szervezetek fontos feladatuknak érzik, hogy a délvidéki magyarok minden rendezetlen ügye – különösen a magyarellenes atrocitások megszüntetése, diszkriminatív jogszabályok eltörlése, számaránynak megfelelő részvétel a foglalkoztatásban és a közügyekben – a további drasztikus népességfogyás megakadályozása érdekében megnyugtató módon mielőbb megoldódjon.

Ésszerű korlátot kell szabni a nemzetbiztonsági szempontra való hivatkozási lehetőségnek államtitok védelmezésekor - tartalmazza az az állásfoglalás, amelyet szerdán fogadott el Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése.