"A magyar-szerb kapcsolatok sohasem voltak ennyire nyitottak és kiegyensúlyozottak" - Martonyi tájékoztatta Gaudit
2013, november 10 – 17:21
Gaudi-Nagy Tamás október 28-án írásbeli kérdést intézett Martonyi János külügyminiszterhez ,,Kívánja-e kihasználni a Külügyminisztérium azt a lendületet, melyet a délvidéki, a jelenlegi Szerbia területén élő magyarság kapott az Európa Tanács őszi Parlamenti Közgyűlésén a jogfosztottság megszüntetéséért, és a területi autonómia kivívásáért?” címmel.
Mint emlékezetes Gaudi és délvidéki pártok, szervezetek képviselői az Európa Tanács szeptember 30-án kezdődő őszi egyhetes Parlamenti Közgyűlésén Strassburgban, a délvidéki magyarság területi autonómiájáért és jogfosztottságának megszüntetéséért összehangolt akciókat valósítottak meg.
Mint emlékezetes Gaudi és délvidéki pártok, szervezetek képviselői az Európa Tanács szeptember 30-án kezdődő őszi egyhetes Parlamenti Közgyűlésén Strassburgban, a délvidéki magyarság területi autonómiájáért és jogfosztottságának megszüntetéséért összehangolt akciókat valósítottak meg.
 Gaudi délvidéki magyar szervezetek vezetőivel egy nemzetközi sajtótájékoztatón Strassburgban |
Ennek keretében szeptember 30-án az Európa Tanács strassburgi főépületének 8. termében a „Vessenek véget a 300 000 délvidéki magyar elleni emberi jogi jogsértéseknek – a területi autonómia lenne az igazi megoldás!” című közmeghallgatáson a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antallal közösen bemutatták a délvidéki magyarság jelenlegi aggasztó helyzetét. Levetítésre került az „Áldozatból bűnös? - Növekvő szisztematikus magyarellenes erőszak Délvidéken” című dokumentumfilm, amely bemutatja az ismét egyre gyarapodó magyarellenes atrocitásokat, és amelynek keretében tavaly október óta hét délvidéki magyar fiatalt egy megfélemlítő jellegű koncepciós eljárásban mai napig előzetes letartóztatásban tartanak (a film közelgő csonkaországi bemutatójáról írásunk alján részletes információkat kaphatnak olvasóink).
A tavalyi nagy visszhangot kiváltó, magyar sérültet eredményező temerini kocsmai verekedésről tudni kell, hogy mintegy 30 szerb majdnem megölte a magyar fiatalokat, mégis a magyarok ellen indítottak eljárást súlyos vádakkal. A kettős mércét jól mutatja, hogy a történtekkel összefüggésben egy szerb áll vád alatt, de ő is szabadlábon védekezik.
Gaudiék legutóbbi strassburgi tartózkodásuk során a délvidéki magyarok küldöttségével több sikeres kétoldalú találkozót bonyolítottak le különböző nemzeti delegációkkal annak érdekében, hogy megismertessük a valóságot a délvidéki magyar közösség mostoha helyzetével kapcsolatban. A tájékoztatás érdekében angol és francia nyelvű ismertető anyagok kerültek kiosztásra a képviselők részére.
Október 3-án, Tomislav Nikolić szerb elnök szólalt fel az Európa Tanács közgyűlésén, akihez Gaudi nemzeti jogvédő ET-delegáltként kérdést intézett. Az államfő Gaudi kérdésére azt válaszolta, hogy Szerbiában élő magyaroknak nincs miért aggódniuk, senki sincs közülük veszélyben. Szavaival egy időben az Európa Tanács épületénél Strassburgban magyarok és franciák együtt tüntettek a délvidéki magyarok területi autonómiájáért és a magyarellenes erőszak megszüntetéséért. Közben ezzel egyidőben megtámadtak, ütlegeltek és közben magyarsága miatt szidalmaztak egy kiskorút Újvidéken a városi buszon.
Napvilágot látott egy olyan felvétel is, melyen Gaudit az Európa Tanács magyar képviselőjeként eljárva egy biztonsági őr - az Európa Tanács szellemiségével nehezen összeegyeztethető módon - taszít rajta pusztán azért, mert kérdést szeretett volna intézni Tomislav Nikolichoz. Mi lett volna fordított esetben? Ha egy szerb képviselő szeretett volna kérdést intézni Áder Jánoshoz, ám ebben az agresszívan fellépő biztonsági őrök megakadályozzák, tettleges becsületsértést elkövetve. Akkor kétségtelenül egy olyan kanosszajárás vette volna kezdetét, amely során Csongrádot is átadtuk volna "derék" déli szomszédunknak, csak oldozzanak fel minket...
Visszatérve a Martonyinak címzett levélre. Gaudi-Nagy Tamás levelében részletesen kifejtette, hogy a tavaly októberben meggyanúsított, a mai napig fogvatartott magyar fiatalok védelemhez fűződő jogainak gyakorlása elé, a védővel való kapcsolatfelvételt a szerb rendőrség a kezdetektől fogva akadályozta.
Az eljárás során önkényes és jogalap nélküli házkutatásokra is sor került nyilvánvalóan azon koncepció szellemében, hogy a fiatalokból nemzetiségi gyűlöletet szító, lenácizandó veszélyes elemeket faragjanak a közvélemény szemében. Gaudi szerint (mint levelében fogalmaz): "Elengedhetetlenül szükség lenne arra, hogy a magyar külügy egy év után végre hallassa a hangját ezzel a súlyos jogsértések tucatjait megvalósító eljárással kapcsolatban, melynek áldozatául esett egy olyan személy is, aki a terhükre rótt események idején minden kétséget kizáróan dokumentálható módon nem is tartózkodott Temerinben."
A radikális honatya szerint most (a strassburgi események tükrében) ismét egy olyan lehetőség adódott a Külügyminisztérium előtt, melyet kihasználva hatékonyan fel lehetne lépni a jogfosztott délvidéki magyarság érdekében.
Felajánlom a segítségem, hiszen ez a nemzeti összetartozásból és az Alaptörvény D. cikkéből is fakadó kötelezettségünk: "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal - olvasható Gaudinak a szabadkőműves Martonyihoz címzett levelében.
A külügyminiszter a segítséget elutasító válaszában a Délvidékkel kapcsolatban a magyar kormány sikeréről tesz említést.
A magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok fontos fejezetét képezi a 2013 júniusában megkezdett megbékélési folyamat, amelynek keretében a szerb parlament elfogadta a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot, a szerb elnök fejet hajtott az 1944-45-ös megtorlások délvidéki magyar áldozatainak emléke előtt. E folyamat következő állomását a három magyar település (Csúrog, Mozsor, Zsablya) lakosságának kollektív bűnösségét eltörlő szerb kormányhatározat lesz, amellyel kapcsolatban bírjuk a szerb kormányzat határozott ígértet - fogalmaz a hazaáruló, aki egy más ügyből kifolyólag már két éve vár választ hülyét csinálva sajnos nem csak magából, és aki szerint a holokauszt a legnagyobb nemzeti nemzeti trauma számunkra, s aki legutóbbi tájékoztatása szerint párbeszédet folytat a lehallgatóival.
A magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok talán sohasem voltak ennyire nyitottak és kiegyensúlyozottak mint ma - írja Martonyi a Gaudinak címzett válaszában, elhallgatva többek között a több mint egy éve raboskodó, koncepciós eljárás alá vont 7 délvidéki magyar fiatal ügyét.
Aki szeretne részletesebben tájékozódni a délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban, annak ajánljuk a Délvidék jajkiáltása című budapesti- könyv- és filmbemutatót.
Időpont: 2013. november 14., 17:30
A tavalyi nagy visszhangot kiváltó, magyar sérültet eredményező temerini kocsmai verekedésről tudni kell, hogy mintegy 30 szerb majdnem megölte a magyar fiatalokat, mégis a magyarok ellen indítottak eljárást súlyos vádakkal. A kettős mércét jól mutatja, hogy a történtekkel összefüggésben egy szerb áll vád alatt, de ő is szabadlábon védekezik.
Gaudiék legutóbbi strassburgi tartózkodásuk során a délvidéki magyarok küldöttségével több sikeres kétoldalú találkozót bonyolítottak le különböző nemzeti delegációkkal annak érdekében, hogy megismertessük a valóságot a délvidéki magyar közösség mostoha helyzetével kapcsolatban. A tájékoztatás érdekében angol és francia nyelvű ismertető anyagok kerültek kiosztásra a képviselők részére.
Október 3-án, Tomislav Nikolić szerb elnök szólalt fel az Európa Tanács közgyűlésén, akihez Gaudi nemzeti jogvédő ET-delegáltként kérdést intézett. Az államfő Gaudi kérdésére azt válaszolta, hogy Szerbiában élő magyaroknak nincs miért aggódniuk, senki sincs közülük veszélyben. Szavaival egy időben az Európa Tanács épületénél Strassburgban magyarok és franciák együtt tüntettek a délvidéki magyarok területi autonómiájáért és a magyarellenes erőszak megszüntetéséért. Közben ezzel egyidőben megtámadtak, ütlegeltek és közben magyarsága miatt szidalmaztak egy kiskorút Újvidéken a városi buszon.
Napvilágot látott egy olyan felvétel is, melyen Gaudit az Európa Tanács magyar képviselőjeként eljárva egy biztonsági őr - az Európa Tanács szellemiségével nehezen összeegyeztethető módon - taszít rajta pusztán azért, mert kérdést szeretett volna intézni Tomislav Nikolichoz. Mi lett volna fordított esetben? Ha egy szerb képviselő szeretett volna kérdést intézni Áder Jánoshoz, ám ebben az agresszívan fellépő biztonsági őrök megakadályozzák, tettleges becsületsértést elkövetve. Akkor kétségtelenül egy olyan kanosszajárás vette volna kezdetét, amely során Csongrádot is átadtuk volna "derék" déli szomszédunknak, csak oldozzanak fel minket...
Visszatérve a Martonyinak címzett levélre. Gaudi-Nagy Tamás levelében részletesen kifejtette, hogy a tavaly októberben meggyanúsított, a mai napig fogvatartott magyar fiatalok védelemhez fűződő jogainak gyakorlása elé, a védővel való kapcsolatfelvételt a szerb rendőrség a kezdetektől fogva akadályozta.
Az eljárás során önkényes és jogalap nélküli házkutatásokra is sor került nyilvánvalóan azon koncepció szellemében, hogy a fiatalokból nemzetiségi gyűlöletet szító, lenácizandó veszélyes elemeket faragjanak a közvélemény szemében. Gaudi szerint (mint levelében fogalmaz): "Elengedhetetlenül szükség lenne arra, hogy a magyar külügy egy év után végre hallassa a hangját ezzel a súlyos jogsértések tucatjait megvalósító eljárással kapcsolatban, melynek áldozatául esett egy olyan személy is, aki a terhükre rótt események idején minden kétséget kizáróan dokumentálható módon nem is tartózkodott Temerinben."
A radikális honatya szerint most (a strassburgi események tükrében) ismét egy olyan lehetőség adódott a Külügyminisztérium előtt, melyet kihasználva hatékonyan fel lehetne lépni a jogfosztott délvidéki magyarság érdekében.
Felajánlom a segítségem, hiszen ez a nemzeti összetartozásból és az Alaptörvény D. cikkéből is fakadó kötelezettségünk: "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal - olvasható Gaudinak a szabadkőműves Martonyihoz címzett levelében.
A külügyminiszter a segítséget elutasító válaszában a Délvidékkel kapcsolatban a magyar kormány sikeréről tesz említést.
A magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok fontos fejezetét képezi a 2013 júniusában megkezdett megbékélési folyamat, amelynek keretében a szerb parlament elfogadta a délvidéki magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett vérengzéseket elítélő nyilatkozatot, a szerb elnök fejet hajtott az 1944-45-ös megtorlások délvidéki magyar áldozatainak emléke előtt. E folyamat következő állomását a három magyar település (Csúrog, Mozsor, Zsablya) lakosságának kollektív bűnösségét eltörlő szerb kormányhatározat lesz, amellyel kapcsolatban bírjuk a szerb kormányzat határozott ígértet - fogalmaz a hazaáruló, aki egy más ügyből kifolyólag már két éve vár választ hülyét csinálva sajnos nem csak magából, és aki szerint a holokauszt a legnagyobb nemzeti nemzeti trauma számunkra, s aki legutóbbi tájékoztatása szerint párbeszédet folytat a lehallgatóival.
A magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok talán sohasem voltak ennyire nyitottak és kiegyensúlyozottak mint ma - írja Martonyi a Gaudinak címzett válaszában, elhallgatva többek között a több mint egy éve raboskodó, koncepciós eljárás alá vont 7 délvidéki magyar fiatal ügyét.
Aki szeretne részletesebben tájékozódni a délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban, annak ajánljuk a Délvidék jajkiáltása című budapesti- könyv- és filmbemutatót.
Időpont: 2013. november 14., 17:30
Helyszín: 1051 Budapest, Arany János utca 10. (Aranytíz Kultúrház)
