Szerbiáról volt szó az ET parlamenti közgyűlésének ülésén

Tomislav Nikolic szerb elnök volt a vendégszónok csütörtökön az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésén. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő felvetésére Nikolic azt mondta, hogy nincs miért aggódniuk a vajdasági magyaroknak. Az ET-székház épülete előtt ezt megelőzően magyarok, elzásziak és franciák közös demonstráción követelték a délvidéki magyarellenes erőszak megszüntetését, valamint a területi autonómia megadását az ott élő magyaroknak.

Nikolic átfogó beszédben vázolta országa politikáját, és nagy teret szentelt Koszovó kérdésének. Megerősítette, hogy Belgrád továbbra sem kívánja elismerni albán többségű volt tartományának az állami önállóságát. Megismételte azt a szerb részről rendszeresen hangoztatott érvet, hogy a nemzetközi joggal ellentétben áll az államok integritásának megbontása, az elszakadási törekvések teljes szabadjára engedése.

Beszéde után Nikolic képviselői kérdésekre válaszolt. Gaudi a délvidéki magyarok ügyét vetette fel, mire a szerb elnök azt felelete, hogy a vajdasági magyaroknak nincs miért aggódniuk, senki nincs közülük veszélyben. Nikolic emlékeztetett arra, hogy június végén "lezártak egy fejezetet", amikor a vajdasági Csúrogon Áder János magyar köztársasági elnökkel együtt, a szerb-magyar történelmi megbékélés jegyében, a II. világháborúban ártatlanul megölt magyar, illetve szerb áldozatok vesztőhelyén rótták le kegyeletüket.

A Vajdasági Magyar Szövetség kormányon van a Vajdaságban, és arra is megvolt a lehetősége, hogy belépjen a szerb kormányba, de ezzel nem akart élni - mondta a szerb államfő. Szerinte a Vajdaságban a dolgok előre haladnak, és az ottani magyarok ugyanolyan - szegényes - életkörülmények között élnek, mint a szerbek. Azt javasolta, hogy aki javítani akar helyzetükön, az hozzon a térségbe több beruházást, fejlessze az üzleti életet. A vajdasági magyarokat arra buzdította, hogy bátran lépjenek be a szerb rendőrség és katonaság soraiba, és hangsúlyozta, hogy a magyarok bármilyen hatóságba integrálódhatnak.

Gaudi erről az MTI-nek telefonon úgy nyilatkozott, hogy Nikolic kijelentései nem helytállóak, a délvidéki magyarok körében az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség, a rendészeti szerveknél kemény szűrést alkalmaznak, és az elmúlt tíz évben mintegy 40 ezer magyar "tűnt el", tehát jelentős a népességfogyás.

A jobbikos országgyűlési képviselő szerint az elmúlt négy napon áttörést értek el abban, hogy tudatosítsák az ET-ben a délvidéki magyarokkal kapcsolatos problémákat.

A különböző képviselőkkel folytatott megbeszéléseken túl hétfőn közmeghallgatást, csütörtökön pedig nemzetközi sajtótájékoztatót tartottak Strasbourgban. Gaudi mellett mindkét rendezvényen részt vett László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom vezetője, valamint Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke. A közmeghallgatáson ott volt még Bozóki Antal, a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, a sajtótájékoztatón pedig Kiss Ervin, a Jobbik délvidéki szervezője.

Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy Szerbia kettős mércét alkalmaz: a koszovói szerbeknek területi autonómiát igényel, ugyanakkor megtagadja azt a délvidéki magyaroktól. A jobbikos országgyűlési képviselő arra is kitért az MTI-nek adott nyilatkozatában, hogy Szerbiának nem szabad megengedni az EU-csatlakozást, amíg nem teljesíti a magyar igényeket.

Gaudi közlése szerint a csütörtöki demonstráción összességében mintegy harminc-negyvenen vettek részt. Ő maga - tette hozzá - átadta az ET-székházban Tomislav Nikolicnak a délvidéki magyarok helyzetéről készített négyoldalas szórólapjukat, valamint azt a dokumentumfilmet, amely - mint mondta - a magyarellenes megfélemlítést mutatja be.

Kárpáti János, MTI