Nem kapta meg a szükséges támogatást hétfőn az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében az a javaslat, hogy az e heti strasbourgi ülésszakon tűzzék napirendre a magyarországi helyzet megvitatását.

A hétfőn kezdődött, péntekig tartó téli ülésszak napirend-tervezetében eredetileg nem szerepelt Magyarország. Az elmúlt héten azonban az Európai Bizottság - amely az Európai Unió (EU) javaslattevő-végrehajtó intézménye - felvetette, hogy az Európa Tanács hasznos szerepet játszhatna a magyarországi törvényalkotási folyamattal kapcsolatos aggályok tisztázásában, és hogy az EU és az ET együttműködhetne egymással ebben a kérdésben. Ezután javasolták az ET-ben - az MTI értesülése szerint liberális képviselők - a magyarországi helyzet napirendre tűzését.

Alább olvasható Gaudi-Nagy Tamás közleménye:

Kedves hazafiak! Kérlek tekintsétek meg az ET közgyűlésén egy évvel ezelőtt feltett kérdésemet Traian Băsescunak, aki azt próbálja elhitetni, hogy az erdélyi magyaroknak több joguk van, mint a Magyarországon élő román nemzetiségűeknek.

Világosan látszik, ahogy a magyar területeket megszálló államok milyen gátlástalanul hazudnak a magyarsággal kapcsolatban és mindent megtesznek, hogy meggátolják az elszakított területeken élő testvéreink önrendelkezését. Példa erre Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter hazug válasza tavaly októberi kérdésemre.

A felszólalásról szóló részletes hír itt olvasható

A letöltéshez kattintson a képre!

Szerbia EU tagjelöltségével kapcsolatos közelgő döntések előtt tanulságos felidézni a Nyugat-európai Unió nevű, idén megszűnt biztonságpolitikai szervezet 2010. júniusi közgyűlésén kőkemény vitát (videó itt). (A szervezet kvázi jogutódja az Európai Védelmi és Biztonsági Szervezet, amely a héten Berlinben tartja közgyűlését, ezen én is részt veszek a magyar önrendelkezési törekvések népszerűsítése érdekében.)

A vita leghevesebbé  a Balkán, de különösen a jelenleg gőzerővel EU felé haladó és az elcsatolt délvidéki magyar közösség számára az önrendelkezést megtagadó, '44-es magyarírtások igazságtételével máig adós Szerbia európai felkészültségével kapcsolatban.

Két magyar képviselő – dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc András – sikeres ténykedése eredményeként az Európai Tanács fontos határozatot fogadott el, amely hivatkozási alap lehet a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek jövőbeni harcában: az önrendelkezés az autonómia helyébe lép. A Magyarok Világszövetsége gratulál az eredményhez.

A strasbourgi székhelyű Európai Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése 2011. október 4-én elfogadta az 1832 (2011) sz. határozatát, amelynek címe:

Tisztázandó: a nemzeti szuverenitás és az államiság fogalma a jelen nemzetközi jogban, és amely az ET Jogi és Emberi Jogi Bizottságának előterjesztése alapján született, Marina Schuster német képviselő jelentése nyomán. A további vizsgálódást és fogalmi tisztázást kérő határozat meghozatalát az indokolta, hogy egyrészt az Európai Unió bővítése, és még inkább a lisszaboni szerződés életbe léptetése után a nemzeti szuverenitás fogalma gyökeresen átértékelődött (értsd: korlátozódott). Másrészt katonai beavatkozások következtében egy sor olyan állam „született”, amelyeknek nemzetközi elismertsége vitatott. A határozat tételesen említi a Törökország katonai beavatkozását Cipruson (1974, ciprusi török állam), a NATO légicsapásait a volt Jugoszlávia ellen (1999, független Koszovó), valamint az orosz katonai hadműveletet Grúziában (2008, Grúziából kiváló oszét állam).

Három indítványt nyújtott be a magyar küldöttség, mindhárom az önrendelkezés lehetőségét teremti meg.

Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja történelmi jelentőségű sikerként értékelte, hogy az Európa Tanács közgyűlése elfogadta azt a magyar javaslatot, amely kötelezővé teszi az autonómia biztosítását a tagállamoknak.

Mindent meg kell tenni azért, hogy a hatóságok a terrorizmus ellen szükséges és arányos módon lépjenek fel, és minden körülmény között érvényesüljenek az emberi jogok európai egyezményében foglalt jogok és szabadságok  állapította meg a témáról az Európai Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán csütörtökön tárgyalt jelentés vitájában felszólaló magyar képviselő, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik).

Álláspontját ismertetve a képviselő az MTI-nek elmondta: a jelentés arról szól, hogy a terrorellenes fellépésben Európa más utat követ, mint Amerika. A terror elleni háború eredménytelen és tévút. Az Egyesült Államokban a terrorellenes küzdelem nevében több ezer ember személyes szabadságát és jogait sértették meg - hívta fel a figyelmet.

Mint a képviselő az MTI-nek a vitát követően elmondta, felszólalásában biztosította az elnököt arról, hogy a szabadságszerető magyar nép nem fogja magára hagyni a palesztinokat.
A szabadság legfontosabb feltétele pedig, hogy véget kell vetni a megszállásnak. Minden más megoldás, amely e nélkül jön létre, tévút - tette hozzá.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Kalmár Ferenc András kereszténydemokrata képviselőnek sikerült elérnie, hogy az Európa Tanács  a nemzeti kisebbségek autonómiáját támogató határozatot hozzon.

Az autonómiára utaló módosító javaslathoz sikerült többségi támogatást szerezniük magyar országgyűlési képviselőknek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének őszi ülésszakán a nemzeti szuverenitás és az államiság kérdéséről szóló határozathozatal kapcsán.

A keddi strasbourgi ülésnapon szerepelt a napirenden az a határozati javaslat és egy német liberális képviselő, Marina Schuster által készített jelentés, amely arról szólt, hogy miként lehetne tisztázni a nemzetközi jog jelenleg meglehetősen ellentmondásos kérdését, a nemzeti szuverenitás és az államiság elvének egymáshoz való viszonyát. A kiinduló pont az volt, hogy a tisztázatlanság folytán számos olyan szakadár tendencia figyelhető meg Európában - legyen szó akár Ciprusról, akár Grúziáról, vagy éppen Koszovóról -, ami "veszélyt jelenthet a békére és biztonságra nézve". A nemzetközi jogi tisztázás célja eszerint az lenne, hogy jogszerű kereteket biztosítsanak az etnikai, nemzeti kisebbségi törekvéseknek, és ezzel megelőzzék a szeparatista irányzatok kezelhetetlenné válását.

Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ötnapos strasbourgi őszi ülésszakán az ET miniszteri bizottságának soros elnökeként Kosztyantin Hriscsenko ukrán külügyminiszter tartott hétfőn beszámolót. A miniszteri beszédet követő kérdések sorában a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a 160 ezer kárpátaljai magyar helyzetét vetette fel emlékeztetve arra, hogy tavaly őszi Ukrajnáról szóló vitában reményének adott hangot, hogy a narancsos forradalom magyarellenes  politikája után végre rendezik a nemzeti közösségek helyzetét, közte az igazságtalan trianopni diktátummal elszakított magyarságét.

Ebben olvasható Gaudi-Nagy Tamás  képviselői felszólalásainak ismertetése. A letöltéshez kattintson a képre!

2011. április 13. Strasbourg, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés

Kapcsolódó cikk:

• Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanácsban ismét kiállt a székely önrendelkezésért

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) mai ülésén a képviselõk a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja, a jelentés kapcsán hangsúlyozta: “meg kellene vizsgálnunk a Tanács összes tagállamát, elsõsorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek.  Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentett itt elõttünk, hogy a román politikusok egyöntetûen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével.” Gaudi-Nagy Tamás utalt arra a levélre is, amelyet nemrég a román külügyminiszter küldött Izsák Balázs SZNT-elnöknek, amelyben Teodor Baconschi leszögezi, hogy Romániának nincs semmilyen kötelessége arra nézve, hogy etnikai alapú autonómiát adjon az ország bármelyik régiójának.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2010 tavaszi ülésszakán Strasbourgban április 13-án Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a magyar delegáció Jobbik frakcióhoz tartozó tagja több alkalommal ismét kiállt a székely önrendelkezési törekvések mellett. A Grúzia kötelezettségvállalásainak teljesítéséról szóló jelentés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács követelményeit és a vállalt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell tartania, különösen a nemzeti közösségekkel rendelkező egykori keleti blokkhoz tartozó államoknak, mint Románia. Arra utalt, hogy az idén januárban tartott közgyűlésen Traian Basescu román elnök elfogadhatatlan módon kijelentette, hogy a román politikai erők nem támogatják az etnikai alapú autonómiát. A közel kétmillió magyar, illetve a több, mint 600 ezres székelység közösségi jogai még korlátozottak, különösen a területi autonómia nem érvényesül. Mindez ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért az Európa Tanács lépéseket kell tegyen ezek kikényszerítésére akár szankciók árán is.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés 2011. évi januári ülésén Gaudi-Nagy Tamás többször is felszólalt a Jobbik képviseletében, az igazságtalan Trianoni Szerződésre hivatkozva kérdezte meg, hogy a székelyföldi autonómiát lehetségesnek tartja-e Basescu román államelnök.

Az ülésről készült jelentés ide kattintva letölthető.

Romániának vállalt kötelezettségeit teljesítenie kell!

Románia, felvételekor az Európa Tanácsba, egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíteni fogja az Európa Tanács ajánlásait. A későbbiekben megerősítette, hogy "kisebbségi politikáját az Európa Tanács 1201/1993 számú ajánlására fogja építeni". Ám az eltelt időben nemcsak az ajánlásokra vonatkozó, de a többi vállalt kötelezettségét sem teljesítette, így a magyar történelmi egyházak ingatlanjainak visszaszolgáltatása, a felekezeti iskolák visszaállítása azóta is, tehát másfél évtizede késik.

Az Európa Tanácsot az alapító országok egy történelmi gyökerű közös értékrend alapján hozták létre, az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság eszményének védelmében.

Románia nem támogatja az etnikai alapú autonómiát közölte Traian Basescu román államfő január 27-én csütörtökön az Európa Tanács Strasbourgban tanácskozó parlamenti közgyűlése előtt elhangzott beszédében magyar képviselőknek adott válaszában.

A román elnök megnyerőnek szánt beszédben bizonygatta az ET közgyűlésen részt vevő nemzeti parlamenti képviselőknek Románia megingathatatlan elkötelezettségét demokrácia értékei mellett és a törekvést a nemzeti kisebbségek helyzetének európai rendezésére. Kapott néhány kérdést többek között Moldávia, cigányügy és a belső demokrácia témájában, majd a magyar képviselők tettek fel  kellemetlen kérdéseket. A teljes meghallgatás szövege elérhető angolul.

Elöljáró gondolatok: A magyarországi demokráciáról szóló vitában az Európa Tanács (ET) közgyűlésén 2011. január 26-án felszólaltam, mint a nemzeti ellenzék képviselője (más ellenzéki nem volt jelen) és azzal szembesítettem a kezdeményezőket, hogy az elmúlt 8 év bizonyított politikai szabadságjogi jogsértései miatt nem emeltek kifogást és ez megkérdőjelezi az ET hitelességét.