Basescu Strasbourgban nemet mondott a székely autonómiára
Románia nem támogatja az etnikai alapú autonómiát közölte Traian Basescu román államfő január 27-én csütörtökön az Európa Tanács Strasbourgban tanácskozó parlamenti közgyűlése előtt elhangzott beszédében magyar képviselőknek adott válaszában.
A román elnök megnyerőnek szánt beszédben bizonygatta az ET közgyűlésen részt vevő nemzeti parlamenti képviselőknek Románia megingathatatlan elkötelezettségét demokrácia értékei mellett és a törekvést a nemzeti kisebbségek helyzetének európai rendezésére. Kapott néhány kérdést többek között Moldávia, cigányügy és a belső demokrácia témájában, majd a magyar képviselők tettek fel kellemetlen kérdéseket. A teljes meghallgatás szövege elérhető angolul.
Kalmár Ferenc András KDNP-s országgyűlési képviselő - utalva arra, hogy Romániának 2013-ig át kell rajzolnia, összhangba kell hoznia az uniós előírásokkal az országon belüli régióhatárokat - azt kérdezte Basescutól, hogy annak során figyelembe fogják-e venni az egyes területek történelmi, etnikai, kulturális sajátosságait, valamint hogy lesz-e mód a megyehatárok megváltoztatására is.
Az államfő azt válaszolta, hogy Románia nem híve az etnikai alapú autonómiának, de támogatja az önkormányzatiságot, és ennek jegyében színházakat, iskolákat, kórházakat adnak át önkormányzatoknak. A magyar képviselő az ülés után rövid kötetlen jellegű beszélgetést folytatott Traian Basescuval, aki közölte vele: a régióhatárok átrajzolásának szempontrendszere még nincs napirenden, de azt egyeztetni fogják az RMDSZ-szel is.
Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő a vitában a székelyföldi autonómia megteremtése érdekében szólalt fel. Rámutatott: az Európa Tanács regionalitással és autonómiával kapcsolatos utóbbi években elfogadott dokumentumai egyértelművé teszik, hogy a területi autonómia nem veszély vagy probléma, hanem a nagyobb politikai stabilitásnak és az Európa Tanács értékei érvényesülésének garanciája. Példaként Dél-Tirolt hozta fel. Felhívta a figyelmet, hogy az igazságtalan trianoni békediktátum óta nagyszámú magyar kényszerül Romániában élni és sorsuk még mindig nem rendezett. Azt kérdezte Basescutól, hogy Románia kész-e biztosítani a területi autonómiát Székelyföld számára, kész-e tárgyalni ennek érdekében a Székely Nemzeti Tanács képviselőivel, miután Székelyföld több mint 600 ezres magyar azonosságtudatú székely lakossága népszavazásokon kinyilvánította autonómiavágyát. A román elnök válasz gyanánt cinikusan azt mondta, szeretné, ha a magyarországi románoknak ugyanannyi joguk lenne, mint a romániai magyaroknak. Az érdemi választ tehát megkerülte, illetve korábban megadta: az etnikai alapú területi autonómiát, így a székely autonómiát jelenleg nem támogatja Románia.
Ez alapján egyértelmű, hogy Magyarországnak fel kellene hagynia azzal, hogy "egyoldalú gesztusokat tesz" Romániának, ehelyett kőkeményen képviselnie kellene a székelyföldi autonómia ügyét. A Székely Nemzeti Tanács autonómia küzdelmét erőteljesen támogatni kell, a tavaly novemberi Felsőházban tartott történelmi ülés megszervezése fontos volt, de most a magyar diplomáciának is fel kell vonulnia az ügy mellett minden lehetőséget kihasználva a székely önrendelkezés kivívása érdekében. Most üt vissza Románia EU csatlakozásának feltétel nélküli támogatása, amelyben a Fidesz is benne volt. Ez a válasz azonban semmilyen módon nem jelenti a küzdelem végét, legfeljebb egy új korszak kezdetét. A Székely Nemzeti Tanács továbbra is számíthat a Jobbik támogatására.
Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, Jobbik
