Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén emelt szót a magyarellenes román közigazgatási átalakítás ellen és a független képviselők hátrányos helyzete miatt
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének nyári ülésszakán, június 22-én Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő felvetette a tervezett román közigazgatási átalakítás ügyét, amely az erdélyi magyarságot és különösen a Székelyföldön egy tömbben élő több mint 600 ezer székelyt rendkívül hátrányosan érintené.
8 olyan új régióba sorolnák át őket, amelyek egyikében sem lennének többségben, sőt egyes területeken még a nyelvhasználati jogok érvényesítéséhez szükséges 20%-ot sem érnék el. Nikolai Mladenov bolgár külügyminiszterhez intézett kérdésében azt tudakolta a Jobbik által az ET közgyűlésébe delegált képviselő, hogy vajon Bulgáriában vagy bármely más Európa Tanács-beli tagállamban elképzelhető lenne-e egy ilyen közigazgatási határátszabás, amely egyértelműen megbontja az érintett területek demográfiai arányait az ott élők megkérdezése nélkül, és veszélyezteti az őshonos 1,5 milliós magyar nemzeti közösség életét. Ráadásul egy ilyen lépés ellentétes az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlás ezt tilalmazó 5. pontjával, amelynek betartását Románia vállalta, tehát rá nézve kötelező. A tervezett intézkedés ellen Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és EP-képviselője, valamint a Székely Nemzeti Tanács is tiltakozott (itt és itt).
A magyar kormány részéről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csupán egy televíziós nyilatkozatban adott hangot elégedetlenségnek, már ez is elég volt ahhoz, hogy bekéressék a románok a bukaresti magyar nagykövetet.
A bolgár külügyminiszter válaszában jelezte: az emberi méltóságot és nemzeti közösségek jogait Bulgária tiszteletben tartja, a nemzetközi jogot tiszteli, ilyen útra nem lépne, de más ország sem. A válaszból kiderült: Románia ezen terve egyedülállóan szembe megy az Európa Tanács előírásaival.
Ugyanebben a témában a magyar delegáció KDNP-s tagja, Kalmár Ferenc is felszólalt , aki az együttélés a XXI. század Európájában című jelentés vitájában szintén arra utalt, hogy Románia nemzetközi jogot sértene a jelenlegi közigazgatási határok megváltoztatásával, amely rendkívül hátrányosan érintené a magyarokat Erdélyben.
Ugyanezen a napon tárgyalta és fogadta el a közgyűlés a saját működésének megreformálására irányuló jelentést. A vitában - a szokásos utolsó helyhez, vagy teljes kimaradáshoz képest most váratlanul a 2. helyen szót kapó - Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet, hogy a Jean-Claude Mignon néppárti képviselő által vezetett ad hoc bizottság által előterjesztett reformjavaslat több szimpatikus elemet tartalmaz a 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács parlamenti közgyűlése működésének hatékonyabbá tétele érdekében: az elfogadott jelentések végrehajtásának állandó ellenőrzése, a viták elevenebbé tétele és európai polgárok általi láthatósága, követhetősége. Rámutatott arra, hogy a politikai csoportokhoz nem tartozó független képviselők (jelenleg Gaudi-Nagy és többek között az Osztrák Szabadságpárt képviselői is ilyen státusban vannak, további közel húsz képviselővel együtt) jelenlegi másodosztályú helyzete és a politikai csoportok túlzott dominanciája az alapvetően emberi jogi kérdésekkel foglalkozó szervezetben elfogadhatatlan. Az egyetlen politikai csoporthoz sem tartozó képviselő kifejezetten hátrányos megkülönböztetésben részesül több tekintetben és általában csak sorrendben 39. helyen szólalhat fel először független képviselőként a politikai csoportok képviselői után, a közgyűlés döntéseire, menetére nagyon visszafogott hatást gyakorolhat. Emiatt a függetlenek között a legaktívabb képviselőnek minősül Gaudi-Nagy Tamás már tavaly júniusban ügyrendi felszólalással indítványozta, hogy az Európa Tanács működésében számos más területen is megnyilvánuló és az Európa Tanács, illetve emberi jogokkal foglalkozó más nemzetközi szervezetek (pl. ENSZ) diszkriminációellenes szabályaival is ellentétes hátrányos megkülönböztetést szüntessék meg. Utalt végül arra, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ügyek intézésének az újonnan létrejövő és egyúttal nemi különbségtétel témáival is foglalkozó diszkriminációellenes bizottság hatáskörébe sorolása és ezáltal más jellegű problémákkal való vegyítése gyengítheti az őshonos nemzeti közösségek amúgy sem kielégítő védelmi szintjét. A francia képviselő válaszában jelezte, hogy a végső szabályok kialakításánál igyekeznek figyelembe venni a magyar képviselő felvetéseit.
Az ET 2011 nyári ülésszakának jegyzőkönyve ide kattintva letölthető
Strasbourg, 2011. június 22.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, nemzeti jogvédő
